Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-28 / 30. szám

i— Szany Bejnol Jó napot kfvánunkl s— bújt kt a jurtából Nyamdelgtnh Dolhordzsov asszonyság. A két férft Is kijött a mongol sátorból, betessé­keltek, hogy Üljek le az ajtóval szem­közti sámlira, a tűzhely és az asz­talka mögé. Hiába próbálkoztam az oldalsó székkel, ahonnan jobban fénv- képezhntnék, a vendégnek a legelő kelőbb hely jár, szemben az ajtóval Kabátom, kalapom a jurta jobb ol dalán fekvő nyeregre helyezték kft; ben a két férfi Is leolt, meg kisé rölmr Dasdondov kollégám a fővé rosból és Cerepuncag, akt az Unen tudósítója Hentij ajmakban. Csak a Jól megtermett asszínyság sUrgöló dött, a polcról edényeket vett le, egy ruhadarabbal fényesre dörzsölte a legnagyobbakat, és az ajtó mellett két oszlopon lógó méteres bOrtöm- löhöz tépett. Hosszú nyélre erősített vászonzacskóval nyúlt a borjúbőr tömlő mélyére, s hófehér folyadékot mert a kétliteres tálba. Dolhordzsov baljával megtámasz­totta 8 jobb kezét, s átnyújtotta a kumiszt. Hasonló szertartásossággal — állva — Illett átvennem a meg­tisztelő Italt. — Kumisz — mondta boldogan Das­dondov. — Igyál belőlel Vendégeskedés a „napórában'* A következő pillanatban minden eszembe jutott a kancatejből készült erjesztett Italról, minden, amit Mon­góliában járt utazóktól hallottam. De hát a kötelező Illem... Nagyot nyel tem belőle, hiszen ez nem Is rossz! A több órás terepjárós kocsikázás után kimondottan ízlett a savanykás Ital, hűsített, kellemes Ize volt, mint a joghurtnak. Meg Is kérdeztem Das- dondovtól: — Ez lenne a kumisz? Nem érzek benne alkoholt. Nevettek. — Ilyen a friss kumisz <— mondta Cerenpuncag. ^ Alig érezni benne az alkoholt. Egyébként Is csak 3—4 százalék van benne. A lótejet bőrtömlőbe öntik, egy ke­vés aludttejet tesznek hozzá, és egy hosszú bottal köpOIlk. Este legalább háromezerszer — de minél többször, annál jobb! — húzogatják a köpfllő­Kancatejből késiül a savanykás kumisz. Gombóék a csikós kancákat külön karámban tartják, és Dolhordzsov asszony naponta hat-nyolcszor feji meg a kancákat. Dolhordzsov asszony és segítői a jurta előtt helyén meglátogattuk a pirospozsgás, csinos Orhont. Kollégiumát Is meg- mutaiták. Példás rend volt a négy­ágyas szobában. Anyja havonta egy­szer meglátogatja öt, Orhon pedig várja az egyhetes téli szünidőt.) Gombóék húsz éve léptek a Temcel szövetkezetbe. A férfinak azelőtt száz lova volt, most csaknem ezerrel tö­rődik. Reggel 6—7 között kel, álta­lában este jár haza. Ezért is nem íött ebédre, hiába küldte érte az asz- szony a szomszédot — a 300 tevével törődő hajcsárt', akivel együtt ettük a iavsát. Gomö és felesége már túl vannak a negyedik X-en, megszokták a no­mád életet, azt, hogy évente tlz-tl- zenkétszer új helyre költöznek. Té­len mind délebbre, szélvédettebb helyre, ahol az állatok egy részének istállöszerű karámot épített a szövet­kezet, és szénát Is kaszáltak, hogy az állatoknak ne kelljen mindent a hó alól kikaparniuk, s így kevesebb legyen a téli elhullás. Mert az álla­tokat ma Is ridegtartásban nevelik, vagyis télen-nyáron a szabad ég alatt. S a mínusz 40 fok itt megszokott téli hidegnek számít. Az Itatónál — kutat még a 60-as években fúrtak magyar vízkutatók — a lovakról be­szélgettünk. Arról, hogyan lép a lő helyébe az autó, a gép, a repülő. Ho­gyan szűnik meg az utolsó nomád pásztorállam, s ezzel együtt miként alakul át, s tűnik el egy életforma Ázsia szívében. Gyűlés minden 2S-én Ulánbátorban családok költözködé­sénél, egy kllencemeletes ház előtt láttam, hogyan találkozik a tegnapi jurtalakó a központi tűtéses, hideg- melegvizes lakással, a lifttel, a te­levízióval. Gombó és felesége aligha hagyja Itt a jurtát, az állatokat, a vándorló életformát. De hiszen a ko­rábbi nagy nekirugaszkodás után („jurta helyett házakat“] most ép­pen az a gond, hogy az iskolázott, tanult emberek menjenek vissza vi­dékre, a szövetkezetekbe, az állatte­nyésztésbe, a szűzföldek feltörésérel A Mongol Forradalmi Ifjúsági Szö­SEBES TIBOR MONGÚLIAI RIPORTJA: KUMISZ ÉS TARBAGÁN fát, s reggelre már Iható a friss ku­misz. Csak a tetején képződött zsira­dékot kell eltávolítani. A kumisz kel­lemes Ital — most már magam Is ál­líthatom. Aki teheti, napi 3—5 liiert is megiszik belőle. Cerenpuncag el­mondta: más tejből Is. lehet készíte­ni, de az Igazit persze kancatejből köpülik. Nagyon egésffiégesnek tart­ják.' Csak az a baj, hogy még nem tudták megoldani a konzerválását; pedig keresett exportcikk lenne világ szerte! Az Ismerkedés csak ezután kezdő dött Először engem, a baráti Ma­gyarországról érkezett vendéget mu tattak be, ezalatt alaposan körülnéz­hettem a jurtában. Velem szemben bal oldalon (az ajtón belépve jobb raj ültek a jurta lakói, vagyis az asszony és a termelőszövetkezetből segítségül Idehelyezett fiatalember és a fekete hajú, 10 éves legény, akit már saját gyermekének tekint. Ott állt két függönyözött ágy Is, vaslá­bakon. meg az edényespolc és egy nagy láda az élelmiszereknek. A há tam mögötti üvegezett polcon vekker, rádió, fényképek, oklevelek, kItOnte tések; a jurta lakói Ismert állatte- nvésztök. Mellette bőröndök, varró­gép. Odakint ragyogóan sütött a szeptember végi nap, a tetönyíláson (amelyen az izzó kályha kéménye bújt ki) beáramló napsugarak éppen a szemembe sütöttek. Minthogy a mongol jurta ajtaja mindig délre néz, óra nélkül is könnyen kiszá­míthattam, hogy közeledik az ebéd­idő. A jurta egyben napóra Is. Dolhordzsov száraz trágyát dobott a tűzre (a sztyeppén ezzel fűtenek, hiszen amerre a szem ellát, sehol egy fa. egy bokor), és feltette a nagy üstöt. Legalább öt liter víz forrt benne a következő percekben, A pad­lóra helyezett gyűrődeszkán tésztát készített, metéltet vágott, azután a flű hozott egy jókora szárított bír kacombot. Percek alatt apró kockák­ra vágták. Így került a forrásban levő vízbe, a tésztával együtt. •— Lavsát, le'rest főznek, birkahús­ból — mondta Dasdondov. Az asszony pálinkát töltött egy üvegből. ArhiL Az egykori tejpálln- ka most gabonából készül, mint a vodka. Ebből egy deci Is „földhöz vágja“ az Italozáshoz nem szokott vándort, bezzeg a kumiszból három liter sem tesz! kábulttá a vendéget. Orhon nem esek egy folyó A Jurta „háziurát“ vártuk, hogy jöjjön ebédelni. A sátor elől néztük niesszelátóval. Hét-nyolc kilométerre volt a ménes, itattak a kútnál. De az ember, Luszaudagvln Gombo csak nem érkezett meg. A negyven csikó­val együtt 976 lóra ügyel a Temcel (Harc) szövetkezetben. Negyvennél több „háztáji“ állata van: 4 tehén, 30 birka, 8 ló no és a tevék, ame lyekkel általában havonta új helyre költözködnek. Kétkerekű kordákon szállítják a jurtákat, a felszerelése­ket. Mert Gombóéknak két jurtájuk van. Jómódú család; tavaly 15 ezer tugrik — mintegy 50 ezer forint — volt a jövedelmük. A szövetkezeti át­lag a Temcelben 4000 tugrik csalá dónként. Az asszony most 40 kan­cát fej, naponta ötször — de nyá­ron olykor nyolcszor Is. Ehhez kell a segítség; a karámból a fiú vezeti ki egyenként a csikókat a kancák­hoz, egy-két percig hagyja szopni az állatot, azután Dolhordzsov feji meg a lovat. (Délután végignéztünk egy fejést; a 40 kancától 38 liter tejet kapott Sokat kellett tehát azért dolgozni, hogy az idén már 1500 liter kumiszt szállíthattak a szövetkezet központ­jába.) Elkészült a lavsa. Neglepeté semre lakkozott evöpálcíkát adlak hozzá. Levest evőpálcikával? Am a vastag tésztát és a soványabb birka­húsdarabokat nem is olyan nehéz ki- halásznl a két pálcikával. Szeren­csémre Dolhordzsov jól megsózta a levest, és nem erőszakolta a kövé­rebb, faggyús birkahúsokat, őseink, ezer évvel ezelőtt talán hasonlót et­tek, ám azóta nemcsak a világ, ha­nem a magyarok ételei Is nagyot vál­toztak. Nem ettem meg a teljes tál­ka levest, mert akkor újabb adagot kaptam volna. Inkább a kumiszt fo­gyasztottam, meg az asztalkán levő nagy tálból a különféle házi sajtokat, kockacukorral... £s eszembe jutott, hogy a terepjáróban, a táskámban van egy kis doboz csokoládés linzer. Ezzel kínálom a háziakat. Bár egy darab erős paprikás szalámi lenne a tarsolyomban — egy kis igazán magyaros Izl Vajon hogyan fogad­nák? Dolhordzsovnak egyetlen gyermeke van; lánya, az öndörháni tízosztályos iskola tanulója Orhon. Hogy miért hívják így, hiszen ez egy mongol fo­lyó neve? A szülőotthonban nevezte el így az orvos. Nem Is tudja, miért... Orhon jól tanul, most a 9. osztályt végzi, zoológus akar lenni. Tehát a 10. osztály után az ulánbátori agrár- főiskolára pályázik. (Két nappal ké­rőbb Öndörhánban, az ajmak szék­vetség egyik nagy mozgalma éppen ezt célozza: 15 ezren vissza az ál­lattenyésztésbe. Ennek érdekében kell kényelmesebbé tenni a jurtákat, vil­lanyt vezetni a mongol sátrákba, a- hol csak lehet, tehát a települése­ken és közelükben. A szuman (járá­si) székhelyeken ezért létesítik a tíz­osztályos iskolákat, kultúrházakat Persze az állatokat nem hagyhat­ják magukra, de kialakult egy olyan Időbeosztás, amel^ lehetővé te­szi, hogy kVkl a megszokotl napon hódoljon a társadalmi életnek. Az ifjúsági gyűléseket például a Bajn- hutag szumanban — ez a járás a 478 ezer hektár földdel, legelővel gazdálkodó Temcel szövetkezet 500 családjának otthona — minden hó­nap 25-én tartják a kultúrhézban. So­kan érkeznek lóháton a gyűlésre, dalra-táncra. Tájékoztatót kapnak a nagyvilág és az ország helyzetéről, ilyenkor rendezik a politikai képzés óráit, találkozhatnak neves embe­rekkel. Akadnak, akik csak másnap reggel indulnak vissza jurtájukhoz. A rádió félórás Ifjúsági műsorát es­ténként kilenckor sugározzák — a- mikor már mindenki a jurtájában van. Emellett az ajmak egyetlen „kultúr-gépkocsija“ — valóságos kis mozgó színház és mozi — szolgál­tat néha műsort a távolban lakók­nak. ... A beszélgetést puskalövés sza­kította félbe. A tevehajcsárra figyel­tünk, tőlünk száz méternyire guggolt az elsárgult fűben, kezében elöltöltős vadászpuska. A fiú beszaladt légpus­kájáért, és lopakodva igyekezett el­lenkező Irányba, észak felé. — Tarbagánl — súgta Dasdondov. Tehát mormota. Ilyenkor vadásszák értékes' prémjéért, no meg a húsáért is. A birkózásban is jeleskedő kol­léga, Cerenpuncag máris felkészített, milyen finom vacsora lesz a forró kövek között főtt-sült mormotahús. A fiú tovább kúszott a morraatúrás fe­lé. Az állat ott állt földbe vezető barlangjának nyílásánál, állt két hát­só lábán és figyelt. A fiú célzott, de a golyó a tarbagán leje melleit vágódott be. Ma este nem lesz tarbagánpecse- nye. Dolhordzsov asszony főz a jurtában: a hatalmas kondérhan tészta és birka­hús )ö ebédre ... ' Sebes Tibor felvételei-IM s AIIMP koD^essziisi felhivása a lengyel néphez A LEMP IX., rendkívüli kongresszusa felhívással for­dult a lengyel néphez. A felhívásban egyebek között ez áll: A haza szükségben van. Mély gazdasági és társadal­mi válságot él át országunk. Veszélyben nemzetünk lé­tének biztonsága ős állam- hatalmunk jövője. Közös e- rővel hárítsuk el a Lengyel- ország fölött tornyosuló ve­szélyeket. A mai válság nem a szo­cialista társadalmi. rendszer következménye. Ellenkező­leg — a munkásmozgalom számára mindig utat mutató szocialista ideológiától va­ló eltávolodás rántotta Len­gyelországot a romlásba. E- zért azok az emberek tar­toznak felelősséggel, akik a párt és az állam élén állva elárulták eszméinket. A LEMP IX., rendkívüli kongresszusa határkő kell hogy legyen a válság áthi­dalásáért folytatott harcban. Kitűztük feladatainkat a je­len és a jövő számára. Tud­juk, miért és ml ellen har­colunk. «zllárdítanl .fogjuk testvé­ri szövetségünket a Szovjet­unióval és a többi szocia­lista országgal, mivel ebben látjuk Lengyelország szuve­renitásának biztosítékát Szorgalmazni fogjuk a gazdasági egyensúly eléré­sét, a gazdasági bomlás meg­akadályozását, hogy már a következő évben felújíthas­suk a gazdaság fejlesztését. Amlf közösen létrehoztunk, azt igazságosan osztjuk el úgy, hogy a jólét alapja e- gyedül a munka legyen, hogy senki se éljen mások' munkájából. A LEMP most befejeződött kongresszusának határoza­taiban meghatározzuk azo­kat az eszközöket, amelyek segítségével elérhetjük eze­ket a célokat. E célok eléré­se megköveteli, hogy har­coljunk minden ellen, ami fékezi szocialista fejlődé­sünket. Harcolni fogunk a gazda­sági káosz, az anarchia el­len, mindazok ellen, akik bomlasztani, gyengíteni, meg­bénítani akarják államun­kat. Ezekben a küzdelmekben győzni fogunk. A bazafiság próbaköve ma a tett. Tettek­kel kell bebizonyítanunk, hogy a legfontosabb szá­munkra Lengyelország java. Ma ugyanakkor népünk számára a legfontosabb a válságból kivezető út meg­találása. Mindazokhoz fordu­lunk, akik megértik a pil­lanat jelentőségét. Fogjunk össze. Együtt, a partneri e- gyetértés szellemében, tölt­sük meg élettel az állam és a gazdaság megjavításá­nak programját. Lengyelor­szág a ml közös otthonunk. Ne engedjük, hogy bárki Is pusztítson. Akinek drága szocialista hazánk jövője, senki se hiányozzék közü­lünk e történelmi próbatétel pillanatában! Jókívánságok Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági el­nök és Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök táviratban fejezte ki jókí­vánságait Stanislaw Kaniá­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, Hen­ryk Jablonskinak. a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csa elnökének és Wojclech Jaruzelskinek, a Lengyel Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének a Lengyel Népköztársaság megalakulá­sának 37. évfordulója, az or­szág nemzeti ünnepe alkal­mából.

Next

/
Thumbnails
Contents