Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-07 / 27. szám

Dr. VLADIMIR PRIPUTEN, AZ INTERCOOP KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT IGAZGATÖJA LAPUNK RÉGI MUNKATÁRSA. KÜLFÖLDI ÚTJAIRA MINDIG MAGÁVAL VISZI JEGYZETTÖMBJÉT ÉS FÉNYKÉPEZŐGÉPÉT. PANAMAI ÉLMÉNYEIT MÖST LAPUNK ÖLVASÖIVAL IS MEGOSZTJA.

V

asco Núnez de Balboa spanyol hódító 1510- ben expedíciójával az Atrato folyó deltájához érkezve megalapította Darlen települést, és fokozatosan minden hatalmat magához kaparintott. A települést megerősítette, őraaga pedig portyákat szervezett a környékre. Mindegyik ilyen kiruccanásának az arany volt a célpontja. A hegyeken túli tömérdek kincsről terjengő legendák öt ts hatalmukba kerítették, úgyhogy 1513- ban 200 spanyol és vagy 100 indián kalandorral fölkerekedett e kincseket megszerezni. Harcok és megerőltető előrehaladás árán átjutott a hegyen, és egy hatalmas óceán mellett találta magát. Ezt az ismeretlen vizet elnevezte Déli-tengernek, és akkor még nem is sejtette, hogy fölfedezte a Csendes-óceánt. Panama mai fővárosának helyén ünnepélyesen kijelentette, hogy a kasztiliai király nevében a part menti területet a spanyolok tulajdonába és fennhatósága alá átveszi. A király elismerése és hálája jeléül kinevezte a Déli-tenger admirálisává, Panama és Colba-sziget kormányzójává. Balboa tett még néhány hódító portyát, de szembekerült Darlen helytartójával, aki aztán foglyul ejtette, és kivégeztette.

A panama! Balboa Ave- ban, azon a helyen, ahol Balboa fölfedezte az óceánt, ma szobor hirdeti a fölfedező és az esemény emlékét. Róla nevezték el az ország pénznemét is: egy bah boa vásárlóértéke ugyanolyan, mint az amerikai dollárnak. Ha zuhan a dollár árfolyama, követi a balboa Is, ha felértékelik, javul a balboa is. Papírpénz Panamában nincs, a névadó képét ábrázoló váltópénz méretben, súlyban megfelel az amerikai centnek, és nu mizmatikai értéke van. Gyakorlatilag szinte alig talál kozunk vele, mert Panama pénzforogalma amerikai dől lárban bonyolódik le.

Balboa nemcsak egy hó dító neve, nemcsak pénz nem, hanem város Is, amelv

ma már egybeépült Panama fővárosával. Amikor a Panama-csatorna övezete az USA fennhatósága alá tartozott, a csatornaövezet adminisztrációs központja a főváros volt. A csatorna csendes-óceáni torkolatánál terül el, lakosságának száma 130 000. Az élénk forgalom mellett orlentálls jellege mégis nyugodt város be nyomását kelti, amerikai vi déki kisvárosok hangulatát árasztja Balboa, olyan, a- milyenné az amerikaiak formálni akarták. Balboában székel a Panama-csatorna Társaság, amelynek élén az USA elnöke által kinevezett kormányzó áll.

A csatorna 81,6 kilométer hosszú, és vizén évente 14 ezer tengeri jármű halad át. A Panama-csatorna övezete a panamaiak számára 1979. október 1-tg tiltott terület volt. Délről északra vagy fordítva csak az Amerlka- -hídon mehettek át az ország lakói. A csatornaövezet kiterjedése 1432 négyzetkilométer, ebből 492 négyzetkilométer a vízfelület. Szélessége a csatorna vonalától délre és északra is 8 kilométer. Ez a terület a Panama-csatorna Társaság igazgatása alá tartozott, amely részvénytársaságnak egyedüli tulajdonosa az Amerikai Egyesült Államok kormánya.

Politikai vezetése a csatornaövezet kormányához tartozott, amelynek élén maga a kormányzó állt. Különleges katonai parancsnokság Is volt ez, hiszen a terület mindmáig az USA egyik legfontosabb katonai támaszpontja a világon. Panamában a csatorna térségében 30—35 ezer észak- amerikai katonából álló 14 hadi támaszpont működött és működik. De színhelye a latin-amerikai országok fegyveres erői hadgyakorla tatnak Is. Itt zajlottak le például a partizánellenes harcok vezetői iskolájának, diizsungelbeli harcok Iskolájának vagy a PánamerikAj

Katonai Akadémia gyakorlatai. Az elmúlt hónapokban lepleztek le egy amerikai kiképző központot, ahol a Salvadort junta katonáit képezték ki. Ez ellen a panamai kormány tiltakozott is.

1979. október 1-lg a csatorna térségében az észak- amerikaiaknak külön szállásaik, éttermeik, kórházaik, vasúti kocsijaik stb. voltak A térségbe engedett pane maiak egyetlen joggal élhettek csupán; a munka jogával, De az amerikai alkalmazottak kétszerte, háromszorta nagyobb bért kaptak munkájukért, mint panamai társaik. Az övezetben amerikai törvények szerint amerikai bíróságok ítélkeztek, és amerikai rendőrség tartotta fönt a rendet.

A panamaiak harca a csatornáért hosszú volt, és sok áldozatot követelt. Története olyan régi, mint maga a csatorna. Közép-Amerika legdélibb csücskének, a Pana- ma-földszorosnak kedvező fekvése — legkeskenyebb része mindössze 47 kilométer széles — eleve felkínálta ezt a helyet csatorna építésére.

Anglia és az USA között már a múlt század 30-as éveiben, a csatorna építésekor viszály támadt azért, hogy ki uralja ezt az óceáni „folyosót“. Az Amerikai Egyesült Államok 0]-Grana- dát — így hívták akkor Panamát — 1846-ban jogellenes egyezségre kényszerítette, hogy ezáltal, vámmentes átjárást biztosítson hajói számára. A két említett ország viszályát a franciák maguk javára fordították: 1879-ben megszerezték Kolumbiától (hozzátartozott akkor Panama) a csatorna építésének koncesszióját. A franciák hozzá is láttak a munkához, de a mérhetet len korrupció a csatornaépítő részvénytársaságot 1888-ban csődbe juttatta. A következő francía részvény- társaság sötn járt sikerrel.

Századunk második esztendejében a félbehagyott építkezést és a koncessziót eladták Eszak-Amerikának. Rá egy évre az amerikaiak a Panamai-föidszoros zónájába tengeri hadiflottát menesztettek, és általa fordulatot szerveztek Panamá ban, amely azt eredményezte, hogy az ország elsza kadt Kolumbiától és létre lőtt a „független köztársa

Ság“.

A Panamára kényszerített, 1903-ban kelt egyezmény 2. fejezete kimondja, hogy: „A Panamai Köztársaság örök időkre átengedi a 10 mérföld szélességben vízzel borított terület használatának

és ellenőrzésének jogát csatorna építésére.“ Ennek az egyezménynek a következtében Panama a csatornatérség politikai-gazdasági függvénye lett, és mindmáig a fejlődő országokra jellemző életszínvonal jellemzi. Az Amerikai Egyesült Államok számára ez az egyezség azt jelentette, hogy megnyílt előtte a több ezer tengeri mérfölddel rövldebb út New Yorktól a Csendes-óceán nyugati vizein és Ázsia felé. Az Imperializmus terjeszkedő politikájának egyik megnyilvánulása volt ez.

Az egyezség értelmében az USA-nak saját belátása szerint joga volt Panamában bevetni katonai erejét, támaszpontokat építeni, vagyis ezáltal létrejött az USA egyeduralma Panamában. Az egyezmény aláírásáért Panama 10 ezer dollárt kapott, és 1914-től, a csatorna megnyitásától évi 250 ezer dollárra rúgott a neki juttatott használati díj. Érdekesség kévéért hadd említsük meg, hogy 19ö8-ig Panama 20 millió dollár hasznot húzott a csatornából, míg az USA „csak“ 2831 millió dollárt.

Az Amerikai Egyesült Államok 1903-ig korlátlan ura volt a csatornának és a térségnek, amely tulajdonképpen amerikai gyarmatnak

számított. „Mindent a hazáért!“ — ezzel a jelszóval szállt szembe Panama lakossága az imperialista lelgá- zókkal, s így akartak megszabadulni a politikai-gazdasági függőségtől. 1936-tól egyre nagyobb méreteket öltött a felszabadító mozgalom, és új egyezség megkötésére kényszerítette az amerikaiakat. Ebben az egyezségben már mérsékelték a legkeményebb feltételeket, de az USA uralma a csatorna fölött továbbra Is meg maradt.

Ojabb lendületet adott a csatornáért folyó harcnak az 1964. január 9-i diák és

ifjúsági megmozdulás az a- merlkal övezetben. Ezek a panamai fiatalok azt követelték, hogy a csatornával saját országuk rendelkezzék. Azt vallják, nem ismerhetik el egy olyan ország, helyzetükben az USA törvényeit, amelyhez nem tartoznak.

Az 1964. évi januári események 22 emberéletet követeltek, és több mint 500- an megsebesültek. De ez a zavargás sem ingatta meg Amerika szuverenitását Panamában, amelyet ez az ország már évtizedek óta kénytelen tűrni. Hosszas tárgyalások és még hosszabb harcok vették kezdetüket, a- melyek négy évvel ezelőtt újabb egyezmény megkötésében csúcsosodtak ki. Panama részben visszakapta a csatorna fölötti rendelkezési jogát.

Az Ancon hegyről elénk tárul az egész Panamai-öböl, balra Panama város, jobbra Balboa. Akár egy plasztikus térképen, látni a csatorna „kapuját“ az óceántöl a Ml* raflores-zsiliplg, az Amerl- ka-hidat és a hajók bosszú sorát, amelyek arra várnak, hogy átkelhessenek a csatornán, és folytathassák útjukat.

Majd negyedmillió panamai Jött el ide, hogy 1979. október 1-én lássák az amerikai zászló levonását, a- mely néhány emberöltőn át lobogott Panama fölött, és szemtanúi legyenek a nevezetes eseménynek, amikor ünnepélyesen felvonják a panamai lobogót.

Legtöbbjük életében először lépett erre a panamai területre, hiszen 1979 októbere előtt panamai úgyszólván be nem tehette ide a lábát. A magas drótkerítést, amely a csatorna övezetét szegélyezte, letépték és a panamaiak most már itt is szabadon mozoghatnak. Ilyen drótkerítést már csak az amerikai támaszpontok körül látni.

Panama tehát visszanyerte az idegen kézben levő területének tetemes részét, noha e terület 40 százalékán még mindig katonai támaszpontok vannak. Az ország napjainkban Is katonai támaszpontok színhelye, és 1999. december 31-ig az is marad. Az USA-nak határain kívül Itt van a legnagyobb katonai ereje összpontosítva.

De már az ts valami, hogy a Panama-csatorna Társaság balboái .székházában az Amerikai Egyesült Államok nemzeti zászlaja mellett ott lobog a panamai zászló is. De a harc még nem fejeződött be ...

Közeleg a Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkívüli kongresszusa. Az elmúlt héten befejeződtek a vajdasági pártértekezletek, amelyek megválasztották a rendkívüli kongresszus küldötteit. A varsói vajdasági értekezleten a főváros pártbizottságának első titkára, Stanlsz- law Kocziolek elmondotta, hogy ez a jelentős párt- szervezet továbbra Is támogatja a pártvezetőségnek azt a törekvését, hogy a problémákat tárgyalásos úton rendezzék, és hogy a párton belül helyreálljanak a lenini normák. Ugyanakkor nem lehet tétlenül nézni, mondotta, hogy a Szolidaritás regionális szervezete, amelynek Varsóban van a székhelye, a szakszervezet alap- szabályzatával össze nem egyeztethető jogköröket próbál formálni magának, kiadványok tömegében támadja a gazdasági és pártveza- tőket, beleavatkozik a párt belső ügyeibe. Kocziolek referátumában azt Is hangsúlyozta, hogy Lengyelország szövetségesei teljes joggal aggódnak, mivel az elhúzódó válság nemcsak a lengyelországi szocializmust, hanem az európai politikai egyensúlyt is veszélyezteti. Ebben a helyzetben magát a pártot fenyegeti az, hogy saját tagjainak egy része sem érzi át kellőképpen a helyzet súlyosságát. Stefan Olsowszki, a KB titkára, a politikai bizottság tagja ugyanezen a konferencián kifejtette, hogy. ma a legfontosabb feladat helyreállítani a bizalmat Lengyelország és szövetségesei között, hogy megerősödjön Lengyel- ország megbízhatósága a szocialista országok közösségén belül, és a nemzetközi gazdasági együttműködés terén ts. Kifejtette, nagyon fontos és sürgető feladat a párt marxista-leninista jellegéért és eszmei egységéért, szervezeti össze- forrottságáért és a párttagok aktivitásáért vívott küzdelem.

Willy Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke, aki egyben a Szocialista Internacionálé elnöke Is, az elmúlt héten Moszkvában járt. Ottlétekor fogadta öt Leonyid Brezs- nyev elviárs is. A találkozó során a tárgyaló felek aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet romlása, különösen a lázas fegyverkezés fokozódása, a különböző háborús konfliktusgócok és ezzel összefüggésben a háborús veszély megnövekedése miatt. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi kiéleződött helyzetben mindent meg kell tenni az enyhülési politika folytatásáért, ennek katonai területre való kiterjesztéséért, valamint a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A találkozón Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy a NATO militarista köreinek a soha nem látott fegyverkezési hajsza kibontakoztatására irányuló igyekezete nem segíti elő számukra a katonai fölény megszerzését, hanem hozzájárul az amúgy is bonyolult nemzet közi helyzet komplikálásá- hoz. Brezsnyev elvtárs figyelmeztetett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez nemrég intézett felhívására, és kifejtette a Szovjetunió álláspontját Észak-Európánuk atomfegy- vermentes övezetté történő változtatásának kérdéséről. Ugyanakkor, mint mondotta, a Szovjetunió kész gondosan megfontolni más államok valamennyi konstruktív elgondolását.

Pekingben közzétették azt a dokumentumot, amely hivatalosan átértékeli az országban 1949 óta végbement tejlödést. Ez a dokumentum úgy véli, hogy Mao Ce-tüng „súlyos tévedéseket" követett el, de kitér a negatív jelenségek okainak igazi elemzése elöl.

A Panama-csatorna Társaság épülete Balboában. Kilátás az Ancon hegyről a csalorna egy részére, a balboái kikötőre.

„FOLYOSÓ“ két óceán között