Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-21 / 29. szám
> (M nyAridöben BORBAS gabinAl A> utolsö lépéteket is sietve tessi «eg. Arcán eprö patakocskákban fnt- nak as esácsappek; csíkos kabátkáié, fekete nadrágfa esuromvisesen tapad a testére. — JÓI megtréfáii az idö. Gondoltam, sétálok egyet, hiszen alig húsz Í iercnytre lakom a színháztól, erre álútban megeredt az esfl. Hát Így gárul az évadom. Remélem, a nyár pem lesz Ilyen. «— Nagyon várja a nyári szünetet? Nem lesz majd hosszá a két bánap Bsfnház nélkül? Nem, mert végigdolgoztam az évadot Két bemutatóm volt, és négy repertoárdarsbban szerepeltem, tíz hónap alatt száznyolcvanszor léptem színpadra. Persze tudnám még folytatni, futná ez erőmből, de érzeiw, hogy Itt 8 nyár. Évad közben sem ssokott kifáradni? — Ha hosszú a tél, és allg-alig mozdulok ki a fózsef Attila Szlnház- ből, megtörténik, hogy siettetem az időt, de tavasszal már a nyár Is beszöktk az öltözőmbe. Lehet, ha nem huszonnégy érés szolgálat lenne a színészi hivatás, kicsit könnyebb dolgunk lenne. De mert eléggé rapszo dikus ez a munka, hiszen valöfában bármikor előrángathatnak, ránk is fér ez a másfél-kéthónapos pihenés. Szeptembertől június végéig Ismét a színháznak, a szinkronstúdiónak és a rádiónak élek. fis Ilyenkor nem nyolctól ötig tart a munkaidőm. Persze a színházzal ugyanúgy vagyok, mint egykor az Iskolával, júniusban az évad végét, augusztusban pedig az évadnyitót várom. — Nyári tervei, gondolom, már há- aapokkal ezelőtt megszülettek. — Végre rászántam magam, hogy megszabaduljak a manduláimtól, remélem, ezzel a höemelkedésemnek és a rossz közérzetemnek is véget vetek. S ha kiheverem a műtétet, ösz- szecsomagolok és elutazom valahova. Lehet, hogy a Tátrában kötök ki, d* az Is megeshet, hogy csak a Balatonig jutok el. — Néhány hete még Így is szabad marad. t-1 Azt majd Itthon töltöm. Csiszolni, festeni, lakkozni, tapétázni fogok; akad éppen elég tennivaló a lakásban, fis végre kedvemre varro- gathatok, lesz Időm kötni is, horgolni Is. Bevallom, ritkán vásárolok a butikokban. Amit csak tudok, mindent magam csinálok, az öszl-téll holmijaimat például itt kötögetem a színházban. Én nem tudok ölbe tett kézzel várakozni. A szüleim setij szokták csak úgy hasztalanul elütni az időt. Apám gépészmérnök, anyán? varrónő; tólük tudom, arait a mindennapi életben tudni kell. Szabé G. László (Máté Magda felvétele) vArjAtEkok Max Reinhardt, századunk; tlsö évtizedeinek híres ren- dezöegyénisége, aki életre hívta a Salzburgi Vnnepi Játékokat, mondta, hogy tulajdonképpen Velencétől é Mtakra az időjárásra való tekintettel már nem is lenne szabad szabadtéri előadó tokot rendezni. Ez a meg- dllaptíás Jutott eszembe, és nem ts ok nélkül, amikor Július 4-én este a zvolent vár udvarán a szeles IdOben fog- pacogva „élveztem" Verdi remekének, az Álarcosbálnak Idei utolsó előadását. A kOsztnházak kapuzárása után egyre divatosabbá válik megjelelő attraktív környezetben szabadtéri előadásokat rendezni. Ezen a téren hosszú évtizedeken keresztül a már említett Salzburg, a veronai Aréna, Dubrovnik Intim hangulatú terecskéi és palotaudvarai, valamint a ró mai Caracalla Jürdők vitték a hangadó szerepet, míg aztán újabb és újabb színterek esatlakoziak hozzájuk; az osztrák Bregenz híres tószínpadával, Szeged a dómtérrel is most legújabban itt hazánkban Zvolen várának téglalap alakú udvara. Maga Zvolen vára, mely centrális elhelyezésénél Jogva minden átutazónak törvényszerűen az emlékezetébe vésődik, mintegy öt évszázaddal ezelőtt épült gótikus stílusban, majd bővítések és átalakítások során kapta ma is domináló reneszánszba hajló kiképzését. Hogy érdekes, hangulatos udvara ma vár játékok' színtere, egészen Jogos folytatása a mozgalmas és gazdag történelmi múltnak. Szerencsés ötlet volt eb ben a hangulatos környezetben, amelynek erénye még a szinte hibátlan akusztika ts. életre hívni a várjátéko- kát. Kezdetben csak prózai műveket adtak elő a helybeli /. G. Tajovskg Színház művészet, majd mikor a színház Banská Bystrtcán megalapított operatársulata felfejlődött, a zenés műfaj is szóhoz Jutott, ami a jövőben a Játékok legnagyobb vonzereje lehet majd. Az idei Várjátékok Június 17-én kezdődtek prózai előadásokkal, azután Jutott szóhoz az opera két Verdi- -művel, hogy Július 6-dn a késő éjszakai órákban Azu- cena, a bosszúéhes tébolyult cigányasszony dladállttas sikolyával; „Anyám, megbosz- szultalakt" érjenek véget. A Trubadúr és az Álarcosbál, e két népszerű Verdl-mO gazdag melódtaanyagával és mozgalmas cselekményével igazán alkalmas szabad téren való megszólaltatásra. Jómagam — mint említettem — a királygyilkosságj témát feldolgozó Álarcosbált tekintettem meg, s ha nem is egy ideálisan egyenletes előadás emlékével, de pozitív benyomásokkal távoztam. A helyszín puritánsága nem tűr meg bekulísszázott színpadot, s így csupán egy hatalmas kifeszített oldal- függönyfal választotta el a Játékteret a zenekartól melyre a cselekmény tartalmának függvényében vetített kép Jelezte az éppen soros színteret. Az előadás fénypontja három külföldi vendég fellépése volt. A Richard grófot é- neklő tenorista, Octavlano NagfUu Romániából Jött. Sze repformdlása nélkülözte a szerepben rejlő Jellemet és nemes előkelőséget, s az enyhén fátyolos hang, a meglehetősen pongyola é- neklés Is csak nagyon középszerű színvonal benyomását eredményezte. Annál tisztább élmény volt Rená- tót, a gróf titkárát megszemélyesítő Dán Jordaehescu, a románok világjáró baritonistája. 0 ragyogó egyéniségével és megjelenésével, pompásan szárnyaló gyönyörű hanganyagával, mely m,tn- den hangulatváltozásra hűen reagál, hibátlan énektechnt- káfával és őszinte átélésével Igazán a vldgszínpadok leheletét hozta magával, ülricát, a Jósnöt éneklő bolgár Christina Angelakooá szintén teljes abszolttórtumoi érdemel. Nagyterjedelmü. a mélységekben izzó, a magasságokba» lángoló gyönyörű színű hangját pompásan használja, csupán némi többlet démonlságot hiányoltam az énekes színészi teljesítményéből. A további két Jőszért pet — Améltdt, Richard gróf hitvesét és aprődját, a szele- hurdian kedves Oscart —- hazaiak, éspedig Dagmar Ro- hová és Eubica OrgonáSová énekelték kiegyenlített színvonalon. Rohovi inkább lírai adottságokkal rendelkezik, szerényebb han^erjedel- mű, s így az Amélla szólamban rejlő drámatsággal adósunk maradt. OrgonáSová Jól oldatta meg e szóim énekest problémán, viszont nála az apródra annyira jellemző felszabadult és aond- talan könnyedséget hiányoltam. A Mikulás Dobos és Andrej Systran vezette összeesküvők csoportja Jó ellenpólust képviselt. A kisegítőkkel megerősített. Jól hangzó zenekar élén Miroslav Smtd drámai akcentusokban gazdag zenei irányttd.sa ts sokban hozzájárult a kedvező benyomás kialakításához. VARGA löZSEF HONISMERETI KERÉKPÁRTÚRA A CSEMADOK honismereti klubjainak tagjai ős más fiatal érdeklődök az Idén már hetedszer ülnek kerék- párral hogy alaposabban megismerjék Szlovákiát, most Kelet-Szlovákla legkeletibb részét. A túrát a CSEMADOK KB mellett működő klubtanács, a CSEMADOK Terebesl Járási Bizottsága, a CSEMADOK nagykaposi és tlszacsernyöl művelődési klubja és a CSEMADOK bolyt szervezete rendezi. Minden olyan fiatal részt vehet rajta, akit érdekelnek a munkásmozgalmi hagyományok, a néprajzi érdekességek, a népi építészet emlékei és a természeti szépségek. A résztvevők kötelesek megtartani a túra vezetőinek rendelkezéseit és a CSEMADOK alapszabályzatának Ide vonatkozó pontjait. A túrán részt lehet venni kerékpárral, motorkerékpárral és gépkocsival. Csak a jő állapotban lévő, csengővel, lámpával, pumpával, csomagtartóval felszerelt kerékpárral ajánlatos útra kelni. Ne felejtsünk magunkkal hozni a jármű megjavításához szükséges szerszámokat és a legfontosabb tartalék alkatrészeket. Az út során az étkezésről mindenki maga gondoskodik. Hozzunk magunkkal sátrat, hálózsákot, evőeszközt, konzervnyltőt, csajkát, erős lábbelit, meleg ruhát, esőkabátot, fürdőruhát, zseblámpát és az útiokmányokat. A túra kiinduló helyére a kerékpárt személypoggyászként Is feladhatod. Legközelebbi vasútállomás Klrály- helmec (Kráf. Chlmec). A résztvevők 1981. augusztus 2-án a bolyl (Bof) fut- ballpályán gyülekeznek. NÉPI IDŐJÖSLAS Az embereket ősidőktől kezdve rendkívül érdekelte az időjárás alakulása, hiszen elsősorban az életük, a táplálékuk függött ennek IsmeretácóI. Arisztotelész (i. •. 384—322) ókori görög filozófus is foglalkozott az Időjárás meghatározásának a problémájával. Régen a pusztán megfigyeléseken a- lapuló időjárásjóslás természetesen messze elmaradt a modern meteorológia mögött. Apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt a népi Időjárás! tapasztalatok ösz- szegezése. A régi megfigyeléseket kiegészítették az újonnan szerzettekkel, s Így alakult ki a népi tapasztalatokon alapuló Időjárási előrejelzés. A könyvnyomtatás elterjedése után sorra- -rendre adtak ki kalendáriumokat, amelyek egész évre előre megjósolták a várható Időjárást. A 20—30-as években Budapesten „3lrlus mester“ (így nevezte magát) mondott „komoly“ jóslatokat a várható időjárásról, amelyeket — különösen hétvégeken — még az újságok ts közöltek. Persze 6 Is csak a sok évszázados népi tapasztalatokra alapította a' „tudományát“. Ma az embereket nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egyre több szabad idő okos kihasználása szempontjából is érdekli az időjárás. Földünk —■ és azon belül Európa í— időjárása az utóbbi évtizedekben sokat változott. A 60—70 évesek nosztalgiával emlegetik a hajdani gyermekkort szép tavaszokat. Elmondhatjuk, hogy Időjárásunk nem megbízható, az évszakok néha eltűnnek, máskor megkeverednek. A néphit szerint a Januári meleg Isten csapása. Ez a hónap a tél közepe, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége. Ezért a napsütéses, langyos idő káros mind 8 fáknak, mind a kibújt gabonának. A hó fagytól vádó szőnyegét igényli még Januárban az őszi vetés zsenge hajtása. A gyümölcsfa ágait is felme- leglti a napsütés, ennek hatására az ágak pórusai kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra üsszehúzödnak, és ez a pórusok roncsolódásával jár. A' népi megfigyelés szerint amikor a mókusok 6sz- szel sok diót gyűjtenek, kemény januárra és általában bosszú télre kell számítani. Január 6-án, ha csepegsz eresz, vagy a kerékvágásban víz ered, úgy a jóslás jó termő időt ígér. Vince napján, 22-én „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" s ezt nyilván a szőlősgazdák figyelték meg. Nevezetes nap még 25-e, a Pál fordulása, amikor az időjárás újabb változáson megy keresztül, s ettől a naptól kezdve rendszerint enyhül a hideg, és kedvezőbbre fordul a hómérséklet. Egyébként a januári nappalok a hó végéig a téli napfordulótól kezdve 59 perccel hosszabbodnak. A február, amely a hó 18- íg a Vízöntő, onnan pedig a Halak jegyében áll, a 24-i Mátyás-nappal hozza összefüggésbe az időjárás további alakulását Ezt a hiedelmet mindenki ismeri, és ennek megfelelően figyelik, hogy e napon Mátyás talál-e összetörni való jeget, hogy utána meginduljon az enyhülés, és közeledjenek a tavasz fuvallatai. Márciust a régi magyar kalendáriumokban Bőjtmés vagy, Tavaszelő iMva néven említették. A népi időjárás- jelzés a Gergő napját leste 12-én, hogy vajon megréz- za-e a szakállát, amely eltünteti a havat, és utána megkezdődik a felmelegedés. Nagy reményekkel tekintettek eleink március 18., 19., és 21. elé, amely napok versikéje így szól: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.“ Március 21-ón beköszönt a meteorológiai tavasz, a nappalok már 1 óra 43 perccel hosz- szabbodnak. Minden szeszélyessége mellett annál biztatóbb az április. „Április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves“ — tartja a tavaszról a néphit. Ha ez elmarad, és száraz az április, akkor várhatjuk a májusi fagyos- szentek látogatását. Még a város! ember Is Ismeri azt a mondást, hogy a „Májusi eső aranyat ér." Igen, ha kellemes, emelkedő hőmérséklet mellett jelentkezik. De nem Ilyen egyértelmű az elsőszámú tagyosszent, a Pongrác által hozott eső. „A Pongrác- -napl eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek“ — tartja a népi tapasztalat, de hanem esik, az is baj, mert árkor fagy jöhet. Mit tegyen hát az a sokat emlegetett Pongrác? KI tud itt eligazodni? A szőlőnek azért árt az eső, mert ilyenkor kell a pero- noszpöra ellen permetezni, a korai szőlőfajták pedig már virágzanak, s azok beporzását elmossa az eső. Májusban még Orbán is faggyal fenyeget, de ee már az utolsö, mert júniusban igen kis eséllyel jöhet a Medárd, akiről a népi tapasztalat ezt tartja; „Me- dárd-napl fagy már nem árthat a szőlőnek, sem másnak.“ A kertészkadőkön kt- viU a turisták is örvendeznek annak, hogy a hö végéig további 1 óra 15 perccel hosszabbodnak meg a nappalok. Június a régi idők kalendáriumában Nyárelő néven szerepelt. Június 21-e egyben a nyári napforduló, a csillagászati nyár kezdete, de sajnos ettö kezdve már három perccel rövidülnek a nappalok. A népi tapasztalatok szerint a június sok veszélyt rejteget. A városlakók is félelemmel kémlelik Medárd táján az eget, mert; „Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik.“ A szabadságok zömét ez idő tájt veszik ki, s ki ne rettegne, hogy kellemes fürdőzés, napozás helyett a szobában kuporogva kell töltenie az idejét?! Hát még mennyire tél ettől a földet művelő gazda. Alighogy elmúlt a Medárd-veszály, 10- én Margit okozhat meglepetést. „Margit felhőtől fél, égi háborút vél“ — figyelték meg a régiek, s ez azzal a veszéllyel járt, hogy a zivatar elveri a gabonát és a gyümölcsöt is a fáról, júniusban a szárazság a kívánatos, mert ez a gabonaérés ideje. „Júniusi derű, bőség, Júniusi s^r szükség.“ E tapasztalatok igazságát nem lehet megcáfolni. Június 29-én Péter és Pál „egy gyékényen“ az aratés kezdetét jelentette a múltban, amíg az Időjárás a megszokott rend szerint haladt iQhen kezdve mér az igazi nyár kiegyensúlyozott napjai következtek, és a népi megfigyelések is elfogytak. Az augusztus 10-i Lőrinc- naptöl dinnyét már nem érdemes venni, mert e napon Lőrinc beleplsll. Valóban, a későbbi dinnye ízetlen. A gazda azonban nemcsak az eget kémlelte, hanem a gyüniölcsfált is megfigyelte: „Sok hernyó lesz jövő esztendőre, ha a gyümölcsfákon sok levél marad.“ Viszont: „Ha a fák másodszor virágzanak, hosszú ősz lesz. Bizony emlékezünk szép, langyos, ökör- nyált hordozó őszi napokra, amikor újra virágba borultak az orgonafák és az akácok. Kideríthetetlen, hogy mi az alapja a keménymagú gyümölcstermés. bőségének és az Időjárás összefüggésének. Pedig a néphit erről azt állítja; „Ha sok a keménymagú gyümölcs, hosszú és kemény lesz a tél.“ Ha csak nem az a magyarázata, hogy a hosszú tél Idejére a természet előreláthatóan így gondoskodik az effajta táplálékról. Októberben a „vénasszonyok nyara“ hamar elröppen, és már itt van a bo- rongós november, ez a különös hónap. Mintha az időjárás nehezen akarna elszakadni a nyártól. Még megpróbálkozik ő is meleget ontani a földre, de a küzdelemben elerőtlenedik és visszavonhatatlanul megjön a hűvös, esős idő. A november, néha 20 fokos meleget is ad, de a másik véglet, a mínusz 7—15 fokos hideg is előfordul. A népi megfigyelés novemberre négy dátumot jegyzett meg, amelyek az időjárás további alakulását sejtetik. Az első mindjárt a hö legelső napjára, a Mindenszentekre vonatkozik. Ha ezen a napon levágott cserfaág belül száraz, akkor kemény tél lesz, ha nedvdüs. úgy sok hóval és esővel számolhatunk. De nem kell cserfaág sem, elág, ha az aznapi időjárást látjuk. Ha esős, nedves, akkor enyhe télre, haviszont derült, az esetben kemény télre kell felkészülnünk. A Márton-na- pi (november 11.) lúd tájékoztat az időjárás további alakulásáról: ,,Ha a lúd melle veres, akkor nagy hideg, ha fehér, akkor sok hő, ha pedig fekete, úgy esős ősz vége és zavaros, csúnya tél következik.“ Két népszerű női névhez is fűződnek népi tapasztalatok. Erzsébet napja gyakran köszönt hóval, a 25-1 Katalin-nap pedig faggyal. Mindkét eset a népi ídöjős- lás szerint kizárja a fehér karácsonyt és enyhe, lucskos időre lehet számítani. De ha decemberre beköszön- tenek a kemény fagyok, nem kell aggódni a tél' miatt, mert „Hideg december, korai tavaszodäs.“ December 21-e a téli napforduló Ideje, s ettől kezdve a nappalok 5 perccel hosszabbodnak. A múlt század híres Időjárás-kutatója volt Herschel angol csillagász (1732— 1822), akit fia követett a pályán (1792—1871). Eurő- pa-szerte jóformán nem adtak ki kalendáriumot az 6 időjárásjóslataik nélkül. Ok már a népi tapasztalatokat összekötötték tudományos megfigyeléseikkel. Hogy az 6 előrejelzéseik miként váltak be, arról a következő évi kalendárium számolt be. Ma már természetesen nem kelhetnek versenyre a modern meteorológia tudományával. Kelenváry János /
