Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-07 / 27. szám
C“T t’. ! ‘ ■ . ’ALf\K fEVbZE^rvI MUXKAHELVI ^' TAIT. GYAKRAX HAí.íA\i. BÁ>: V . . . \7, iS S/T\TE -XVTALÄNOS AARG ^OGYÓkÜRA után A FOGYD- ZX Kür.llKTi SÚLYÁT. A fE' ÉXSEG OKAI \ meí;eí.Ozfs EGY MÓD] ÁRÖL. XZ afcnan olvastok különböző fogyókúrákról, látjátok azoknak az embereknek a fényképét, akiknek dlé- tázással sikerült lefogyniuk. De mi történt velük a fogyókúra után? Tartósak-e ezek a karcsú vonalak? Erről már kevesebbet írnak a lapok, és hogy egy-egy fogyókúra következményei egyáltalán nem olyan egyszerűek, bizonyítja azt egy széles körű, 20 000 ember bevonásával végzett kísérlet. Résztvevőinek a legkülönbözőbb fogyókúrákkal sikerült egy év alatt ledobni, fö- löseges kilóikat, és elérni a kívánt testsúlyt. Az orvosok azonban ezzel nem érték be, és a következő évben is figyelték pácienseiket. Egy év eltelte után megállapították, hogy a kísérlet alanyainak 95 százaléka újra felszedte a nehezen ledolgozott kilókat, sőt az is előfordult, hogy né^ hányán még meg is tetézték ... A természet azzal a sajátos igyekezetével, hogy fenntartsa az összes fajt, úgy rendezkedett be, hogy az ember minden fontosabb élettani funkcióját betöltő tulajdonságát összekapcsolta egyfajta élvezettel. A nemzés és az étkezés Is Ilyen szempontból a legfontosabbak közé tartozik, és ezért mindkettő kellemes az ember számára. De miért eszünk olyan sokat? Ennek oka az irányító szervben, az agyban keresendő. Az agy hypothalamus nevű része fontos vegetatív központ: a szervezet víz-, zsír-, szénhidrát- és sóanyagcseréjét szabályozza. Az irányító központ azonban nem működik mindig tökéletesen, s főleg azok köteténél. Hogy az orr és a felső ajak közti pont érzékenyebb és általa befolyásolható az ember étvágya, ez szerencse, mert így mód nyílik minden teltkarcsúnak orvosság és nagyobb erőfeszítés nélkül az önfogyasztásra. A módszer egyszerű: keressétek meg saját aktív érzékeny pontotokat úgy, hogy tapogatással próbáljátok ki az orr és az ajak közti érzékeny helyet a mutatóujjal. Gyorsan felfedezhetitek, és fel is tudjátok fedezni, hogy az egyik hely érzékenyebb, mint a másik, vagy mint a környezete. Ha megtaláltátok ezt a pontot, akkor a következőképp masszírozzátok: 1. módszer: Bal kezeddel feltolod a felső ajkadat és a jobb kéz mutatóujjával föl- -le masszírozod az érzékeny pontot. 2. módszer: Fogd a jobb kezed mutató és nagyujja közé a felső ajkat, mintha harapófogóval akarnád csípni az érzékeny pontót, és ugyanúgy, mint az előző módszerben, húzogasd fel-le, azaz masszírozd a már megtalált aktív Idegdúcos pontot. 3. módszer: Az aktív pontot benyomod a mutatóujjad körmével. Belülről az íny oldaláról ellennyomás keletkezik. Ezután a kör möddel mintegy három milliméternylre felnyomod, majd Ismét lenyomod az ajkadat. A felső ínyre gyakorolt nyomással ugyanolyan hatás érhető el, mint a fenti csípős módszerrel. Az egész masszírozásnak mindössze tíz másodpercig kell tartania, ami azt jelenti. LEFOGYNI NEHÉZ hogy az étvágy központjának az aktivizálására elég harminc masszírozó mozdulat. Lehet, hogy ez a módszer nem jár azonnal en^ménnyel, de nem szabad elvesztenetek a türelmeteket. Tehát tíz másodpercet napontal zött a körülmények között nem, amelyekben ma élünk. A fejlődés szempontjából az a funkció az egyik legrégibb funkciók közé tartozik, de sajnos még ma is úgy van beállítva, „beprogramozva“, mint ahogy azokban az időkben volt, amikor az ember csak vadászó, gyűjtögető, esetleg pásztor- kodó életmódot folytatott. Abban az időben a testben felgyülemlett zsiradéknak megvolt a maga hasznos küldetése, mert az ember nem volt mindig abban a szerencsés helyzetben, hogy kedvezett neki a vadászszerencse. Ilyenkor hosszabb-rövidebb időre koplalni kényszerült. A meglévő „program“, illetve ösztön azt parancsolta, hogy egyék, amennyit csak bír, hogy legyen mit „elkölteni“ az ínséges időkben. Hogy az ember teljesíteni tudja ezt a „programot“, nemcsak az éhséget és jóllakottságot érzi, ha étvágya is van. A mai helyzetben, a civilizált országokban, ahol megfelelő mennyiségű élelmiszer áll az ember rendelkezésére — sőt olykor még felesleg is van —, ez a program szinte végzetes, és áldatlan hatását nemcsak az embermilliókon, hanem sokszor már a háziállatokon Is tapasztaljuk. A természetben ugyanis egyetlen állat sem túltáplált, ha csak nem készül téli álmára. De ha egy állat az ember közelében él, és elégséges táplálékot kap, sokat fal, és elhízik. Napjaink embere eltér az egykori vadászgató, gyűjtögető lénytől, ma az önkiszolgáló boltok társadalmát éljük; de agyának alapvető funkciói egyáltalán nem, vagy majdnem semmit sem változtak. KARCSŰNAK MARADNI MÉG NEHEZEBB A táplálék kívánása a többi hasonló szokástól abban különbözik, hogy az étkezéstől nem lehet teljesen elzárni az embert, vagy leszoktatni róla. A dohányost, az alkoholistát vagy a kábítószer-élvezőt ki lehet gyógyítani úgy, hogy huzamosabb ideig megvonjuk tőle azt, ami a kárára van, de enni mindennap kell. Ezért az orvostudománynak ott kellene beavatkoznia, ahol a vágy születik, tehát az agy legrejtettebb zugaiban. De ez nagyon is összetett kérdés. Viszont létezik egy nagyon egyszerű és hatásos módszer: az akupresszúra. Az akupresszúra az akupunktúra idősebb ^ testvére. Amíg az akupunktúránál a test bizonyos pontjaiba tűket szurkálnak, addig az akupresszűránál egyszerű masszázst alkalmaznak. Az aktív pontok a bőrnek azon a Helyein találhatók, ahol az Iflegvégződé- sek. Ha ezeket a pontokat szúrással vagy masszírozással Ingereljük, ezek az Ingerek eljutnak az agy bizonyos pontjaíHai A' Eépea mi^jelölt ponl napi 10 mIsoSpercen Si törtln'Ő m'asszírozSsS Íce5vez8 hatással lefigí az agyközpont éhség- és telítettség érzétét szabályozó Ideggöcal- ra. Aa IrziSeny po.nt masszírozási módjairól cikkfinkben írunk. Az a hely, ahonnan befolyásolhatjuk az éhség és a jóllakottság érzetét, az orr alatt, pontosan az orr és a felső ajak között található. Az orvos, aki az eddig ismeretlen aktív pontot felfedeztOi sokáig és sokféleképpen vizsgálta a suájüreget, és o vizsgálatai révén fedezte fel ezt a pontot. Természetesen egészen véletlenül. Ugyanis minden aktív pont érzékenyebb a környe-^ ^ A gyerekek közül többen a kiflin és a sörön kívül semmiféle élelmet nem Ismertek, és még nem tartottak kanalat a kezükben, pedig már ötévesek voltak, amikor ide kerültek — ezzel fogad a csákányi (Cakanyj gyermekotthon Igazgatója, Habán elvtársnő. Nézegetem a vendégkönyvet, a gyerekek leveleit. Levél; „Hetvenen élünk az otthonban, és azért vagyunk Itt, mert a szüléinknek nem kellünk, eldobtak maguktól. Nem gondolnák arra, hogy szeretnénk velük lenni, hogy szükségünk van rájuk. Annak ellenére, hogy élnek, árváknak érezzük magunkat.“ — Sokan játékszernek vagy új ruhának tekintik a gyereküket, melyet ha megunnak, eldobhatnak. Néhány szülő számára a gyerek nagy teher, amelytől Igyekszik mielőbb megszabadulni. Az ilyen gyermekekről gondoskodik a ml otthonunk. A börtönbüntetésüket töltő szülők gyermekeit Is ml vesszük gondozásba. Itt-tartózkodásuk költségeit bírósági döntés szabja meg, sajnos, nagyon gyakori az olyan eset, hogy a szülök még e csekély összeg (100—200 korona) fizetését Is megtagadják — folytatja a gyermekotthon igazgatója. További levélrészlet; „Ha legalább egy kicsit szeretnének bennünket a szüléink, akkor időnként meglátogatnának, de ha jönnek is, akkor sem hozzánk, hanem az Igazgató néni után mennek és felelősségre vonják, miért kell értünk fizetniük. Ezért nem is örülünk, ha jönnek. A múltkor, amikor itt volt az anyukám, csak álltam és hallgattam, nem tudtam mit mondani. Egyáltalán nem örültem neki. Nekem igazi anyuka kellene, és nem az az asszony, aki itt volt.“ — A' gyéreinek piszkosan, éhesen, testileg legyengülve kerülnek hozzánk. Nem ritka a megkínzott gyermek. Nemrégen egy olyan kislányt hoztak hozzánk, akinek sebeibe a szülei csípős paprikát raktak. Egy leányanya azzal kínozta a kisfiát, hogy a testén oltotta el a cigarettacsikkeket, és egy fémszekrényben tartotta bezárva. Volt olyan gyermekünk Is, akit a szülei az istállóba zártak, és nem adtak neki enni. A szomszédok lettek figyelmesek a kínlódó gyerekre, ők mentették meg az éhhaláltól. Levél: „Itt a gyermekotthonban mindenünk megvan. De azért mégis hiányzik a szü leink szeretete. Nagyon szeretjük tanítóinkat, a nevelőinket, csak az a baj, hogy ők kevesen vannak, mi meg sokan, nem jut belőlük mindenkinek.“ Amit a gyerekek legjobban Wányólnak, az az érzelmi kötődés, a szülői szeretet. Egy nevelő nem tudja pótolni a gondjaira bízojt tizenöt gyermek apját, anyját. Egyedüli megoldásnak az örök- befogadást tartom, nagy Is az érdeklő dés, de sajnos, az erre vonatkozó törvényrendelet meglehetősen köt bennünket. Kimondja, hogyha a szülő 12 hónap alatt csak egyszer is érdeklődik a gyereke iránt, akkor már nem fogadható örökbe. Persze itt Is megnyilvánul a szülők jellemtelensége; tizenegy hónapon át felé sem néznek a gyereknek, a tizenkettedikben aztán megjelennek, megjátszva a féltő szülő szerepét. Véleményem szerint szükség lenne a várakozási idő lerövidítésére, mert például, ha ez csupán fél év lenne, akkor az otthonunk lakóinak az ötven százalékát öri^cbe fogadhatnák. A gyerekek Igazi szülőkre találnának, normális körülmények között élhetnének, boldog családi körben. További levélrészlet: „Néhányon közülünk új szülőket kapták, jó lenne. Ha valaki értem is eljönne. Régebben ezt csak sajnálatból tették, nekünk azonban nem sajnálatra Van szükségünk. Sokan előítéletekkel viseltetnek irántunk, nem tekintenek bennünket teljes értékű embereknek. Szerencsére az ilyenekből nincs sok. Mi nem tehetünk a sorsunkról, h'álásak vagyunk minden csöpp szerétéiért. Hiszen e'd'dig nagyon sok rosszat átéltünk." Takács Éva
