Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-12-21 / 51-52. szám
im > .Egyszeriben leszült csend támadt. 'A férfi, aki a szírt tetején állt, elrugaszkodott a sziklától, és hosszú zuhanás után eltűnt a taftékos mélységban. Azokon is, akik nem először nézték végig a mutatványt, úrrá lett a látvány nyújtotta izgalom. ElObuk- kan-e a tengerből? Mindannyian megkönnyebbülten sóhajtottak, amikor megjelent, és felfelé kapaszkodott a meredek lejtőn. Taps, és a csodálat kiáltásai kísérték...“ MILAN VÁROS: A (fuebiwfo szikh A Csendes-Óceán nyugati partvidékén terül el a híres mexikói rlvléra, a világszerte Ismert fürdőhely, Acapulco, a Hawall- -szigetek és Tahiti után a harmadik legfes- tölbb paradicsom. És természetesen a legdrágább Is. A helybeli lakosság számára azonban teljesen Idegen világ. Acapulco a nahoa Indiánok nyelvén azt Jelenti, elpusztított nádas; mások meg azt állítják, hogy a név a latin aqua puchra, „gyönyörű víz* szóösszetételből ered. Gyakori Itt a földrengés, a város mégis gyarapodik, terjed, szépül. Lent, a part mentén pazar szállodák sorakoznak, amelyekről sugárzik a Jólét, a fényűzés. Fent a dombokon ennek az ellentéte látható: a. bennszülöttek viharvert, nyonlorúságos viskói; falaik közt pedig a nyomor az úr. ABRA DE SAN NICOLAS A világnak ezt az egyik leggyönyörűbb zugát, a szinte hihetetlen szépségű hatalmas kráternyllásra emlékeztető öblöt minduntalan elöntik a tenger hullámai. A vagy húsz méter mély és öt kilométer széles sziklaképződményt a tenger hullámai alkották, és ez az alkotói folyamat még napjainkban Is tart. A tenger vize felcsap a meredek part szikláira, és a gránitba repedéseket váj, a meglévőkbe pedig mind mélyebbre kúszik. Ezek a minlfjordok. Acapulco a turisták — leginkább az amerikai turisták ^ tízezreinek paradicsoma. Az üdülés szempontjából kitűnőek az éghajlati adottságai. Itt nem kell attól tartani, hogy az eső elmossa a nyaralást. Csapadékszegény vidék ez, alig 1400 milliméter hull évente, s ennek Is 95 száialéka Júniustól októberig. Az aszályos Időjárásnak pedig természetes velejárója a vízhiány. A környező hegyekben újabb és újabb víztárolókat építenek. Szinte egész évben kellemes Itt az Időjárás, Január és februárban átlag 25, május-augusztusban 28 fok meleg van. A dúsgazdag amerikaiak a Batista Kubát látják Acapulcóban. Itt akarják magukat kárpótolni az elvesztett szigetországért. Luxusszállodákat építenek, ahol édesvízzel töltött medencékben lubickolhatnak. Játéktermekben szórhatják dollárjaikat, vagype- dlg a bárokban Italra és könnyű nőkre. Az azúrkék parton úgy gyarapodnak a meseházak, akár eső után a gomba. És a pénzes amerikaiak az „elpusztított nádasban" fOrdőznek vagy vitorláznak, esténként pedig, ha már unják a szórakozást, az Italt, a Játéktermeket, Irány Quebrado (ami spanyolul azt Jelenti, repedés, szakadék), vagy más nevén Ábra de San Nicolas, hogy lássák „minden Idők legizgalmasabb mutatványát...“ ÉGŐ FÁKLYÁVAL A KEZÜKBEN La Quebrado tulajdonképpen keskeny kicsi öböl, amely mélyen belenyúl a meredek sziklás partba. Amit a természet megalkotott, az emberek saját ízlésükre formáltak, hogy még romantikusabb, de leginkább nyaktörőbb legyen. Az öböl sziklás fenekét csak dagálykor árasztják el a Csendes- -óceán hullámai. Óránként érkeznek, az elsők még csak fodrozódások, majd mind nagyobbak és szilajabbak, mígnem teljesen elcsendesedik a víz tükre. Amikor közeledik az első nagyobb hullám, a 40 méter magas kőszirtről az első indián a mélybe veti magát, és a további hullámokba a további kaszkadőrök. Az ugrást másodpercnyi pontossággal ki kell számítani. Itt azonban a tét nem valamilyen sportvllágrekord: hajszálon múlik az ember élete. Az indiánok este és éjszaka égő fáklyával a kezükben ugrálnak, hogy így is növeljék a látványosságot Ha sikerült az elrugaszkodás, haladékot kaptak az élettől, ha nem, a sziklákon lelik szörnyű halálukat, és elnyeli őket a fáklyával együtt az óceán vize. A tragédia színhelyét csak a másodperc töredékéig festi vörösre az embert vér, a hullám rögtön eltűnteti a szomorú nyomokat. Ismét kihunyt egy élet És ezeket a sziklákat már nagyon sok ember vére öntözte. A mélybe zuhanó Indiánt nézve szinte kővé mered az ember, az asszonyok eltakarják kezükkel a szemüket Jóllehet búsá- san megfizettek a látványért Sikoltoznak, majd valamennyien tapsolnak. Az El Mlra- dor vendéglő kilátóteraszáról nézik a mutatványt, s hogy végig bírják Idegekkel, közben konyakot bort Isznak. Ha befejeződik az első felvonás, tovább maradnak, mert a többi hajmeresztő halálugrást Is látni akarják. Odalent pedig, ha sikerült az ugrás, örvendezik az Indián Is, mert Ismét valamicskét előteremtett a család számára. Fent pedig már további társa készülődik, hiszen az ő családja Is várja odahaza a pénzt. „Patakokban folyik a bor, a pincérek zsonglőrként száguldoznak le s föl a megrakott tálcákkal • írta Dolgopolov acapul- cól látogatása után. i—i De El Mlradorra egyszerre csak a feszült várakozás csendje ül. A lefelé vezető lépcsőkön három férfi Jelenik meg, az ugrók. A sziklákon leereszkednek a vízhez, átmennek a hasadókon, majd megint felkapaszkodnak a magasba. Ott letérdepelnek a tűz mellé, hosz- szan magukba mélyedve Imádkoznak, utána felállnak, kezet fognak egymással, köszöntik a közönséget, s egyikük odaáll a fehérrel Jelölt rajthelyre. Onnan láthatja a víz mozgását. Sokáig várakozik, mígnem megérkezik az első alkalmas hullám, és akkor, mint a fecske, alászáll. Az ugrás pillanatában a szurdokban még nincs víz, de néhány másodperc alatt, míg tart a zuhanás, elemi erővel bezúdul a tajtékzó víztömeg. Ha csak egy hajszálnyit is korábban ér sziklát, az egyenlő a véggel: halál fia.“ A legidősebb vakmerő mutatványost barna bőréért Csokoládénak hívják, 44 éves és már 27 éve űzi ezt a kockázatos mesterséget. — Régóta pénzforrás ez a bennszülötteknek — mondja ez a kaszkadőrveterán —, csakhogy túl sokan voltak, akik Ily módon akartak keresethez Jutni. Egymást megelőzve^ minden sorrend nélkül ugráltak a mélybe, és sokan életükkel fize'^k érte, s mindezt azért az átkozott pénzért. Én Is nemegyszer kockáztattam, de hát ml más választásom maradt. Feleségem, és hat gyerekem van. Minden egyes ugrás előtt rájuk gondolok. Bevallom őszintén, mielőtt levetném magamat, egész testemben remegek a félelemtől. Szerencsére, ml helybeliek jól Ismerjük a hasadékot, alján rengeteg hegyes, éles szikla van. KI kell várni a legalkalmasabb pillanatot, és úgy ugrani a mélybe, majd simulni a vízhez, hogy a sziklát ne érintse a testünk. Ez majdnem mindig sikerül. Majdnem mindig... Ha meg nem, halál vagy élete végéig tartó rokkantság a fizetség. A halált megvető mutatványosok csak messziről látják a hullámok közeledtét, és a nekifutáshoz sincs elegendő hely számukra. A BÁTOR ÉS OKOS TLATL TÖRTÉNETE Már Jóval az amerikaiak előtt Is büszkélkedtek az indiánok ezzel az életveszélyes „Játékkal“. Fennmaradt róla egy legenda Is, amelyet az indiánok között Járva feljegyzett Antonio Hallk, a fáradhatatlan utazó is. A rövid történet a szerelem és a férfibUszkeség lírai elbeszélése. Egy szép napon Acapulcóba érkezett az azték uralkodó gyönyörűséges lánya, hogy férjet találjon magának. Körül Is udvarolták őt az Ifjak. A leányzó azonban kijelentette, hogy a legbátrabb, a legderekabb Ifjút választja, de azt annak be Is kell oi- zonyítanla. A szokatlan óhaj mindannylu- kat meglepte, mert a világnak ezen az Me- nl szépségű helyén kényelmes, semmittevő életmódot folytattak. Ráadásul békeidőket éltek, így még háborúban sem bizonyíthatták be vitézségüket. Teltek-múltak a napok, s egyszer csak megjelent egy Tlatl nevű Ifjú, aki szintén beleszeretett az uralkodó gyönyörű lányába, és azzal állt az Imádottja elé, hogy legyen szemtanúja merész tettének. A leányzó kíséretével felkerekedett a megbeszélt helyre, a legmagasabb sziklára. Vele tartottak a kikosarazott kérők is. — Mit akarsz csinálni? >— kérdezte a szinte meztelenre vetkőzött fiút a lány. — Mindjárt meglátod, csak nézzél a mélybe. Ha most odalenn fürdenék, derékig sem érne a víz, de a hullám, amikor Ideér, teljesen betemetne. És én éppen akkor ugrok fejest a tengerbe. ^ Szörnyethalsz, Tlatll — Kockázat az ára, hogy bebizonyítsam bátorságomat. Hiszen te akartád így, nem? — Igenl Tlatl nekikészOlve az ugrásnak, megfeszítette testét, és lábujjhegyre állt. Abban a pillanatban, amikor a hullámverés nagy robajjal a parti sziklák felé közeledelt, a mélybe vetette magát. A nézőknek a lélegzetük Is elállt. Az Ifjú eltűnt, és közben kiáltások hallatszottak: I— Szörnyethalt! — Elnyelte a tengeri Kár érte, de szép szál férfi volt. És akkor llatl felbukkant a vízből. Mindenki örvendezett, még a vetélytársal Is. Gyors karcsapásokkal a partra úszott, és a lány elé állt. Az elismerését fejezte ki neki, és büszke volt arra, hogy Iránta érzett szerelmét bizonyítandó a fiú a haláltól sem riadt vissza. —I Feleséged leszek, bebizonyítottad, hogy talpig becsületes, bátor férfi vagy. Tlatl elmosolyodott, és így válaszolt; — Igaz, bebizonyítottam bátorságomat, de most még valamit be kell bizonyítanom. — Mit? — Hogy büszke Is vagyok. Figyelj Jól, mit mondok. Beléd szerettem, többet Jelent számomra egyetlen mosolyod, egyetlen sl- mogatásod, mint az életem. De férfi vagyok. Nem lehet a feleségem az olyan lány, aki az én életemet semmibe sem veszi, és minden nélkül beleegyezik abba, hogy a halál karjaiba ugorjak, hetvenked- Jem bátorságommal. Ogy hiszem, helyesen és okosan teszek, ha most mégis visszautasltom a kezedet. Minek lenne a becsületesség? Milyen lenne oldaladon az életem, ha még csak meg sem fordult a fejedben, hogy hiú szeszélyedért az életemmel fizethetek. Nem, nem veszlek el feleségül. Ezután Tlatl utat tört magának a kíváncsiak tömegén és távozott. A büszke és szeszélyes lány utána rohant... A vakítóan fehér El Mtrador vendéglőbe Időnként betér egy agg mexikói Indián férfi, a helybeli Andrew Padre. Abból a tömérdek halálfejesből, amelyre életében rászánta magát, tekintélyes vagyont gyűjtött magának. Házat, berendezést, kertet vásárolt. De ábrázatán nem látszik, hogy elégedett ember lenne. Hiába öreg korára a kényelem, a Jólét, ha a testvéréhez és két fiához a Csendes-Óceán nem volt olyan kegyes, mint őhozzá. Ok a sziklán fejezték be életüket. Mint ahogyan kívülük még nagyon sok Indiánnak végül Is a pénz, a Jobb élet helyett a halál a végső fizetsége. Acapulco — a vagyonos turisták paradicsoma. % A vakmerő indiánok halálfejest ugranak a tengerbe.
