Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-21 / 51-52. szám

B M

SzSzévss a stöszl gyögyfOrdö, s Itt nagyszerű szakember, dr. Juhász György áll a gyermekszanatórium élén. Így kertős okom Is volt rá, bogy felkeressem.

Milyen lehet ez a gyermekszanatörlum, milyen betegségeket gyógyítanak, kik azok, akik ezt a nemes munkát végzik? Cs meg akartam Ismerkedni a főorvossal Is közelebbről, hiszen egyre több az olyan gyerek, aki olykor fél évet Is távol van a szüleitől. Vajon miért van erre szükség, és meggyógyulnak-e ezek a kis betegek? E- zekre a kérdésekre szeretnék választ kap ni dr. Juhász. György főorvostól, aki éppen az egyik kis páciensét tessékeli be a rendelőjébe.

— Hogy hívnak? — kérdi, miután oda- gurítja neki a' piros Játékautót.

— Mizsák Rollkának — mondja bátran a hároméves fiú.

— Mizsák Rolika. Hát a Mlzsák az rendben lenne, de hogy Rollka, az nem biztos, azt majd csak a végén mondjuk meg. De azért ön tudom, te biztos Rollka leszel, mert okos, szófogadó kisfiú vagy, ugye? •— barátkozik a fiúcskával, majd az anyukájához fordul és sorolja a kérdéseket — Hány éves? Mikor köhögött először? ön hol dolgozik, és a férje? Értem, teljesen egvedOI neveli. Mikor szokott köhögni, reggel vagy Inkább este; ha bentröl kimennek. vagy ha kintről jtlnnek be? Milyen súllyal született? Három huszonöt, értem. Sírt, amikor megszületett? A fejecskéje el volt egy kicsit nyomódva, ugye? Jól eszik? Hogyan alszik, nyugodtan. Ideges, makrancos, truccos kisfiú? Előfordul, hogy földhöz vágja magát? Előfordul nyálka a székletében? Milyen a párnája alvás után, vizes? Az Izzadságtól vagy a szájából klcsor- gott nyáltól? Bölcsődébe jár? — és Mizsák mama rendre válaszol a kérdésekre.

Majd előkerül a fonendoszkóp. A kisfiú nyugodtan túri a vizsgálatot.

— Na, már kezdtem elhinni, hogy te valóban Rollka vagy — dicséri meg a klsHút, akit egyébként is állandóan szóval tart, kérdezget, próbálja elvonni figyelmét a vizsgálatról. Ha a kisfiú helyett a mama válaszok leinti. Azt sem akarja, hogy az kisegítse a kérdések megismétlésével, mert számára most minden mozzanat fontos.

A Szepsiből való kisfiú légcsőbántalmak- kal küszködik, négyhónapos korában jelentkezett először a betegség. Még hathónapos sem volt, amikor bölcsődébe került, így nagyon fontos, hogyan reagál, válaszol, mit mond. A röpke három év alatt többször Is beszállították kórházba, az e- gylk kezelés még be sem fejeződött, már kezdhették a következőt, mert a gyerek a megszokott környezetében állandóan visz- szaestk.

A kérdések persze csak számokra következtek minden logika nélkül. Juhász doktor, a nagy tekintélynek örvendő gyermekorvos a légúti betegségek specialistája, a gyermekszanatórium főorvosa. Inkább csak meg akar bizonyosodni arról, amit a szívballgatö „mond“, anilt a kisfiú torkában lát. Később lefekteti, reflexkalapácsával megkopogtatja a térdét, végighúzza az alkarján, lábszárán, talpacskáján, A kisfiú felkacag, élvezi, játéknak véli az egészet.

— Hát Igen, te valóban Rollka vagy, okos Rollka, — mondja, majd elviszi, hogy megmérje, megröntgenezze, s talán azért Is, hogy néhány bizalmasabb kérdést Is feltegyen a mamának. Amikor visszajönnek, gyógyszereket ír fel, és a következőt mondja;

— Addig, amíg teheti, ne küldje bölcsődébei Nagyon halj^mos a megbetegedésre, tele van a tüdeje váladékkal, gyulladásban van a torka. Különben nem szívesen mondom, de sok baja lehet vele, ha nem vigyáz rá. Bár meglehet, később kinövi, de ez nem biztos, főleg akkor nem, ha nem vigyáz rá. Nagyon kicsi az ellenálló ké pessége, könnyen fertőződik, könnyen megkapja a betegségeket Sok múlik önön, U- gyelnle kell, hogy ne rosszabbodjék a gyerek állapota. Mindenképpen kérjen a számára beutalót de addig, ha csak egy mód van rá, ne járja az orvosokat, mert nincs az orvos, aki ezt pusztán gyógyszerekkel ki tudná kezelni, szükséges, hogy naGYÓGYFÜRDŐ A HEGYEK KÖZT

Or. Juhász György főorvos

Dr. Viera Dzivá orvosnő

Margita Proknerová főnővér

gyón vigyázzanak rá. Az orvosságokon kívül, amit előírtam magának, főzzön neki hagymateát. Ismeri? Cukrot, szirupot, bármit tehet bele, csak gyümölcslevet, d^úszt

ne... Tanítsa meg köhögni a kisfiút A köhögést különben sem szabad visszatartani, mert könnyen tüdőgyulladást kaphat Nem mindegy, hogy hányszor betegszik meg. Ha sikerül beutalót szereznie, akár hozzánk, akár a Tátrába, egy kicsit kikúráljuk, mert a tüdején lerakódás van. Utána lehet, köny- nyebben elviseli majd a bántalmakat — mondja, é$ már engedi is a következő kis pácienst egy négyéves kisfiúcskát

Hogy hívnak? — kezdi élőiről a ba- rátkozást

Budai Mátyáska — válaszol a fiúcska, már az autóval játszva.

— No csak. Budai is meg Mátyás ts, csak nem voltál te Is ott a jégen, biztosan ezért vagy beteg — Jegyzi meg tréfásan, és az tán peregnek a kérdések akárcsak az előbbinél. Végén a következő megállapítással bocsátja el: — Nagyon szűk a torka, ezó,t gyakoriak a szövődmények, gondolom, ha nagyobb lesz, majd maguktól Is megszűnnek ezek a bántalmak, kinövi. Különben semmi baj, látom, gyorsan kiheverte a betegséget egészen tiszta a tüdeje, a torka. ,— Az ö esete egészen más, mint az előbbi kisfiúé —- fordul most már hozzám a főorvos, hogy elbeszélgessünk. — Tlzenűt- -húsz éve figyeltek fel a szakemberek a mind gyakoribb és ismétlődő légcsőhurutra. A tudománynak még mind a mai napig nem sikerült tisztáznia, miért is szaporodnak ezek a betegségek. Egy biztos, köze lehet hozzá a levegőszennyeződésnek, az allergiának és még sok más tényezőnek is. A tüdő felülete mintegy 350—400 négyzet- méter, akkora, mint egy teniszpályáé, tehát óriási a tisztítóképessége, de így sem tudja maradéktalanul ellátni a feladatát. Percenként huszszor-huszonötször veszünk levegőt, ha csak minden egyes belélegzésnél egy szemnyi szénpor vagy más szeny- nyeződés, kéndioxid kerül a tüdőbe, már akkor Is óriási piszkot szívunk magunkba. £s hát a mai ember környezete sokkalta szennyezettebb, mint gondolnánk, így nőin csoda, ha a tüdő nem tudja kellőképpen megszűrni a levegőt, s nem tud keilókép- pen regenerálódni.

— Azt mondta az előbb, hogy a tudománynak még nem sikerült tisztáznia az okot Miért?

Mert még nem jutott el Idáig a felismerésben, nem lehet még egyöntetű választ adni. Elég, ha elmondom, hogy húsz évvel ezelőtt a tüdőgyulladás egészen másképpen zajlott le, mint most A röntgenen olykor a tele tüdő árnyékot mutatott ma viszont már Ilyennel nem találkozik a szakember, és a tüdőgyulladás lefolyása mégis szövődményesebb, nehezebb a gyógyítása. Az a célunk, hogy ha lehet, megelőzzük a betegséget, tűrőképesebbé, ellenállóbbá tegyük a gyereket Komplex kezelésben részesítjük a hozzánk kerülő óvódás korú vagy sokszor még fiatalabb gyerekeket. Klimatikus, fizikoterápiás és gyógyszeres kezeléssel próbáljuk helyreállítani, amit a természet elrontott vagy elront — mondja. A tőnővér, Margita Proknerová közben már jelzi, hogy várják a gyerekek.

£n is köpenyt kapok, és részt veszek a szokásos napi viziten, amely természetesen itt egy kicsit más, mint a kórházak ban. A gyerekek félmeztelenre vetkőzve várják a doktor bácsit. Mosolyognak, majd kicsattannak az egészségtől. Meg is Jegyzem észrevételemet

Pedig látni kellene, amikor idejönnek. Vannak olyan gyerekek, akik nem tudnak a saját Ibbukon feljönni a sétákról, úgy

hozzák őket a nővérek a hátukon. Most bezzeg már biztosan fel tudnak szaladnL«

A vizsgálat a szokásos fonendoszkóppai és torokvizsgálattal kezdődik.

— Köhögj egyeti — mondja a főorvos, és a gyerekek parancsszóra szépen nyugodtan köhöngek. Egyetlenegy sem felejti el a szája elé tenni a kezét.

A másik, amit nagyon jól megfigyelek, az, hogy Juhász főorvos mindegyik gyereket a keresztnevén szólítja. Mindnyájukat Ismert A kis clgányflúnak még cigányul Is mond néhány szót. A gyerekek pedig mosolyogva, vidáman pattannak fel a székrőt hogy az ugyancsak kis gyerekszéken ülő doktor bácsihoz menjenek. Van, akit megint, hogy többet egyen, mosnak az* tanácsolja, hogy ne egyék olyan sokat, mert a végén már a mamája sem fogja megls- mernt Némelyikkel kicsit többet Is beszél, kérdezgett mert rögtön észreveszi, ha valami nincs rendben. A hangja nyugodt, barátságos, kedves, bizalomébresztő, meleg, apai jóság, odaadás árad belőle. Jő pszichológus, és nagyon szereti ezeket a csöppségeket, a gyerekek ezt tudják is. Ahány gyerek, annyi féle eset. Van, aki nem bírja a környezetét, s ha tetszik, ha nem. Időről időre el kell Jönnie hazulról, hogy sorsa ne váljék végzetessé. Mások operáció után érkeznek a szanatóriumba. Az egyik kis betegnél nyitott szájpadlása miatt állandósultak a légcső és tüdőbántalmak. Most már minden rendben lesz. Az egyik faluról, a másik városból érkezett Olyan gyerek is van, aki egyenest a Tátrából jött, mert épp a tátrai levegő nem tett Jót neki. Szociális szempontból is vegyes a kép. Egyszer a vezérigazgató fia, unokája szorul a stöszl klimatikus szubalpln fürdő jótéteményeire, másszor falusi gyerekeket kell ápolnt

A gyerekek egymás után járulnak a doktor bácsi elé, majd felöltöznek, és máris szaladnak az óvodába. En még egy kicsit beszélgetek Margita Proknerová főnővérrel, aki füzettel a kezében figyeli végig a vizitet. A füzetbe beírja mindazt, amit a főorvos mond, az összes utasítást. Különben a Stösz melletti Mecenzéfről származik. Minden idejét a gyerekeknek szenteli. Amikor szóba jön az, hogy bizony nem könnyű e- zeknek a csöppségeknek, amikor kénytelenek elválni a szüleiktől, tűzbe jön:

— Haragszom azokra, akik mindenféle mesékkel, hazugságokkal hagyják itt a gyereküket.

Neki és a többi nővérnek nem könnyű a dolga. Azon túl, hogy átveszik és ma gukhoz szoktatják a gyereket, minden szülőnek levelet is kell írniuk, hogy otthon is nyugodtak legyenek, bízzanak az Intézet munkájában.

— Pótolnunk kell a szülőket, főleg az anyát — mondja. — Vannak közöttük igen bátor gyerekek, akik módfelett meg tudják magukat kedveltetni, beszédesebbek, ra- gaszkodóbbak, de a többi sem látja ennek a kárát, mert a kéthavonta váltakozó százhúsz gyermek mindegyike kapcsolódhat valakihez a huszonkét nővér és a nyolc tanító néni közül. Sok mesét olvasnak nekik, moziba járunk, olykor feljönnek a mecen- zéfl Iskolások, és bábszínházát tartanak nekik, és sokat sétálunk, játszunk kint a szabadban ...

Juhász doktor két hétre Kubába utazik, hogy ott felügyeljen néhány betege gyógyulására a tengerparton. Siet, rengeteg a tennivalója, de ezt nem érezteti velem. Prágában végezte az orvosi egyetemet, Bra- tlslavában vagy Banská Bystrlcában szeretett volna dolgozni, végül Is Vranovba helyezték. Később került Rozsnyóra. Különben Tornáról származik, szülei most Is ott élnek. Mindig is közelebb szeretett volna kerülni szülőhelyéhez, egyenest Tornán maradt volna, de ha ez nem sikerült, legalább Stószra. Kapóra jött neki, hogy az egyik kollégája, aki épp Itt a fürdőben a gyerekszanatóríumban dolgozott, Rozsnyóra szeretett volna kerülni, ö viszont Tornára, így hát kicserélték a helyüket. Azóta húsz év telt el. Fábry Zoltánt Is ö kezelte. Hogy végül is a légzőszerv! betegségek specialistája lett, azt egy betlérl fiú esetének köszönheti. A szülőkkel leverették a a ház belső vakolatát, új meszelést rendeltek el, kicserélték a fiú takaróit, de ez sem segített. Végül egy újonnan épült nyá- rikonyha oldotta meg a gondot. Amióta a fiú az új épületben aludt, mintha kicserélték volna. Jóllehet nem mindenkinél Ilyen egyszerű megtalálni a megoldást, s akinél nem sikerül, az idekerül.

Juhász doktor a húsz év alatt már sok mindent tapasztalt, sok-sok gyerekre emlékszik. Akadt olyan kis betege is, aki csak az ö szobájában tudott megnyugodni. Fenyőfákat rajzolt meg emlékezetből a szüleit. Néha hét-nyolc év után Is részletesen beszámolnak doktor bácsijuknak magukról. Máskor csak megköszönik a jóságát, kedvességét, ö pedig lankadatlanul figyeli a szakma eseményeit. Rendszeresen olvassa a szakfolyóiratokat. Amit nem tud beszerezni, azt egyenest a szerzőtől kéri el. De az ember élete során nemcsak gyarapodik, szegényedik is. Tizenegy évvel ezelőtt meghalt Fábry Zolién, és halálával rengeteget ve.sztett Juhász főorvos Is. Káb- ryval nemcsak a jóbarát távozott, hanem azok az emberek sem jönnek már, akik az írót meglátogatták.

Örülök, hogy az én gyerekeim nem szorulnak fürdőre, gyógykezelésre, mégis, ha úgy adódott volna, hozzá mindenképpen nyugodt lélekkel küldtem volna őket, mert ő és az intézet dolgozói nemcsak a tudásukat, hanem teljes erejüket adják, és ezt a gyerekek gyorsan észre is veszik.

Németh istvóo