Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-21 / 29. szám

tiü Uborkaszezon van a labdarúgásban, de ez a sportág annyira közügy, hogy sen­kt sem veheti istenkáromlásnak, ha egy kicsit foglalkozunk vele. Sőt, az ürü­gyet ezúttal a labdarúgó-szövetség fe­gyelmi bizottsága szolgáltatta. Nem valami felemelő dolog, ha egy mérkőzésen olyan sportszerűtlenség fordul elő, hogy a játékvezető kényte­len a kiállításhoz folyamodni. Még szo­morúbb, ha ezt a lépést a fegyelmi bi­zottság fejedelmi baklövéssel tetézi. Márpedig a közelmúltban ez történt. ÄZ első labdarúgóliga tavaszi idényé­nek záró szakaszában a Presov — Spar­ta mérkőzésen is egy sajnálatos eset történt. A játékvezető a hazai Sajáne- ket {mellesleg az új idénytől a DAC játékosa lesz) és a prágai Bergert ki­állította. Egy ilyen esetnek természete­sen további következménye is van. Azt hihetnék, egyforma vétségért, egyforma büntetés jár. Nem így a lab­darúgó-szövetség fegyelmi bizottsága. Míg Bergert feltétel nélküli hatheti le­tiltással sújtotta, amely így éppen a bajnoki szünetre esett, a Tátrán játé­kosát szintén feltétel nélkül, de négy bajnoki mérkőzéstől tiltotta el. Furcsa döntés, s az eset kapcsán ter­mészetesen működésbe lépett a minden­tudó labdarúgó-közvélemény. Egymás után születtek a különféle fámák a kétféle mércéről, a prágai együttes ki­váltságos voltáról meg miegymásról. Te­gyük hozzá, nem is alaptalanul. A dön­tés mindenesetre nagyon rossz vért szült még tárgyilagos körökben is. Még lő, hogy a labdarúgó szövetség elnöksé­ge felülbírálta a fegyelmi bizottság döntését, és a preSovi játékos bünteté­sét — a prágaiéhoz hasonlóan — szin­tén hatheti letiltásra változtatta. Szép, hogy a végén mégis győzött az igazság, de mégsem kellett volna azért felborzolni a labdarúgás körül amúgy is uralkodó viharos kedélyeket. >-4 000 A labdarúgóliga évfolyamának befe­jezése után elkészült a bajnokság mér­lege is. A napilapokból nyilván már ér­tesültek is az egyes adatokról, de azért nem árt, ha felelevenítjük őket. A 240 mérkőzésen 634 gól született, amit egymillió 473 ezer néző látott. Gó­lok és nézőszám tekintetében is maradt a sok évi átlag, az igazat megvallva, meglehetősen alacsony. Egy további elemzésből kiderül, hogy a hétfői na­pon volt a legnagyobb látogatottság. Hétfőn — jóllehet mindössze 15 mér­kőzést rendeztek — az átlagos néző­szám 10 839 volt, míg vasárnap 5913, és szombaton mindössze 5416. Néhány új­ság ezzel kapcsolatban arra a követ­keztetésre jutott, hogy a labdarúgóliga mérkőzései lebonyolításának legmegfe­lelőbb ideje a hétfői nap. Sok kísérletezés történt már a leg­megfelelőbb nap megállapítására, de nem valami fényes eredménnyel. Attól tartok, hogy hétfő körül sincs minden rendben. Az a sanda gyanúm, hogy a becses futbállszeretö közönség azért ment ki hétfőn olyan szép számban, mert munkaidőben úgysem talált volna jobb szórakozást. Viszont szombaton és vasárnap senki sem fogja a drága sza­bad idejét holmiféle focimérkőzésre vesztegetni. Ha tehát egy kicsit meg­szigorítanák a munkaerkölcsöt, akkor egész biztos a hétfői napot is törölni lehetne a látogatottsági listáról. (palágyi) HÁROM VHÁGCStS — Nézze csak, ez a fénykép annak ide­jén a másndtk évfolyamról készült , és ez a csenevész fiúcska itt a szélen Baka Atti­la. Csendes, , félszeg, visszahúzódó gyerek volt, de a tanulásban a jobbak közé tar­tozott — fgy emlékezik Beneti Ferenc mér­nök, a párkányi (Stúrovo) Juhocelpap üzem szaktanintézetének igazgatója a ma hu­szonkét éves. válogatott sportolóról. — Az edzésben meg rendkívül szófogt- dónak és kitartónak bizonyult. Öröm volt vele dolgozni — teszi hozzá Milol Zelín- ka, a helyi súlyemelő-szakosztály edzője, aki annak idején kiválasztotta, majd junior válogatottá nevelte a jelenleg harmadik éve a Dukla Trencín színeiben versenyző fiút. Baka Attila, a közeli Ipolyszalka (Salka) szülöttje előtt kétségkívül szép jövő áll. Fö'leg ha olyan kötelességtudó és szerény marad, mint amilyennek a júniusban ép­pen Párkányban lezajlott csehszlovák fel­nőtt egyéni bajnokságon megismertük. Emlékezetes bajnokság volt ez a sport­ág hazai történetében, nem csak a pár­kányiak számára, ahol a sportvezetők kö­zött igen sokan hívei, támogatói e sport­ágnak. Még 1957-ben megalakult ebben a szén fekvésű Diina-parti városkában a súlyeme­lő-szakosztály, éppen Miloä Zelinka, a friss diplomával érkezett testnevelő tanár kez­deményezésére. 1972-ben nagy sikerrel ren­dezték meg a hagyományos nemzetközi ju­nior Duna-Kupát, ám hazai felnőtt bajnok­ságra első Ízben vállalkoztak. És minden tekintetben kitűnően sikerült ez a nem kis fáradságot, szervező munkát igénylő ren­dezvény. Irtuk már, hogy Dél-Szlovákíában igen nagy népszerűségnek örvend az erős legé­nyek sportja. Párkányból például Baka At­tila mellett Pásztor László került kt. Négy- -öt éve még ö is válogatott volt, jelenleg a legerősebb hazai szakosztály, a Bánik Ha- vífov ifjúsági csapatát vezeti. Most Mezei Tibor és Pavol Anőin tartoznak a legna­gyobb ígéretek közé, katonai szolgálatra valószínűleg ők Is a, trenőíni Duklába vo­nulnak be. A háromnapos küzdelemsorozat mérlegét a napilapok már annak Idején megvonták, ezért csak emlékeztetőül; olimpiai bajno­kunk, Óta Zaremba jóvoltából három világ­csúcs született, valamint további kilenc csehszlovák felnőtt- és három juniorrekord­nak örülhettünk. Az egyik felnöttcsúcs éppen Baka Attila nevéhez fűződik, aki a váltósúlyú szakítás­ban saját, eddig 145,5 kg-os csúcsát javí­totta meg tél kilóval, saját, valamint föl­dijeinek óriási örömére. A hajdani gyenge fiú, aki az 52 kilósok között kezdte a ver­senyzést, ma 75 kilogrammos, csupa izom, pompás felépítésű sportoló. ö és persze Óta Zaremba volt a — leg­jobb értelemben vett — sztár. Bizonyosak vagyunk benne, hogy ezek a sikerek újabb nagy lökést adnak majd a súlyemelősport fejlődéséhez ebben a városban. Óriási érdeklődés mellett, nagyon magas sportszínvunalon zajlott le a bajnokság. A színhely: a Sportstadion melletti nemrég átadott szép tornaterem. A szerző felvételét fÖSZERfPBtyv Baka Attila a bemelegítőleremben. Akik figyelik: (beiről) Emil Brzoska, a váloga­tott vezető edzője, dr. Eduard Janik, a keret orvosa, valamint Miloá Zelinka, a pár­kányi nevelő edző. Végezetül hadd idézzük olimpiai bajno­kunk nyilatkozatát, amsly az egész cseh­szlovák napisajtót bejárta s amely minden­nél többet mond: ,.Ötödik bajnokságomon vettem részt, de ilyen kitűnő rendezéssel, ilyen szívélyes emberekkel még sehol sem találkoztam, jobb környezetet újabb világ­csúcsok elérésére el sem tudtam képzelni. Köszönöm a lelkes közönségnek és min­denkinek, aki hozzájárult e nagyszerű fel­tételek megteremtéséhez! ’ Otát közelebbről is ismerve állíthatjuk; mindez nem udvarias gesztus volt csupán! MAJOR LAJOS A Honvédelmi Szövetség megala­pításának 30. évfordulója alkal­mából a szervezet dunaszerda- helyl (Dunajská Streda) járási bizott­sága rendezte meg a nyugat-szlovákiai kerületi gokartbajnokságot, amely nagy sikert aratott, és hozzájárult e kevésbé igényes molorossport néps/e rüsitéséhez. A felnőttek 125 köbcentis, az ifjúságiak 50 köbcentis kategóriá­ban versenyeztek. Eredmények: Felnőttek: 1. Bozó István (Pod. Biskupice), 2. Schwarz Jozef (Senkvi- ce), 3. Moravcík Rudolf (PieäfanyJ. Ifjúságiak: 1. Miroslav Kováf: (Ca- bajj, 2. Ivan Linka, 3. Peter Kollár (mindketten Trebaticébffl). A kerületi bajnokság a dunaszerda- helyi rendezők számára a szlovákiai bajnokság főpróbája volt, amelyet u- gyanitt bonyolítanak le augusztusban. KOSA ARPAD A felnőttek kategóriájának dobogója A GOKART SIKERE Rajtol a mezőny. Sfastny felvételei 5000 SPORTOLÓT varnak AZ UNÍVERSIÁOÉRA Megkezdődött az idei sportéi) egyik kiemelkedő e- seménye, a KI. nyári imiver siádé. lúlius 19-~30-a közön Ro mánia jővárosa, Bukarest látja vendégül a legjobb fő­iskolás sportolókat. A szervezők és a rende­zők már hónapok óta készül­nek a nagy verseny zökke­nőmentes lebonyolítására. Az előzetes számítások sze­rint 100 állam több mint 5000 főiskolás és egyetemi hallgató versenyzője ad majd találkozót egymásnak a ro­mán fővárosban. Az idei Universiade műso­rán tíz sportág versenyei és mérkőzései szerepelnek. E tíz sportág: atlétika, birkó­zás {kötött- és szabadfogá­sú), kosárlabda, műugrás, röplabda, tenisz, torna, ú- szás, vívás és vízilabda. Ösz- szesen 731 érem, ebből 237 arany-, 237 ezüst- és 257 bronzérem talál majd gaz­dára. Egyébként 123 számban a- vatnak bajnokot. Atlétikában 30. úszásban 28, birkózásban pedig összesen 20 számban rendeznek versenyeket. A szervezők és rendezők nagyjából már az utolsó si­mításokat végzik a nagy ver senyek színhelyén. Á játé kok központja az 1953-as VIT idején felavatott Au­gusztus 23. stadion lesz. Itl rendezik meg a megnyitót és a záróünnepséget és az atlétikai számokat. Az Au­gusztus 23. sportparkhoz tar­tozó Stadion szomszedsagá- 'laii levő uszodában az úszók, az atlétikai fedett csarnok­ban a vívók, a műjégpálya átalakított küzdőterén a bir­kózók, a másik sportcsarnok­ban pedig a röplabdázók versengenek majd. A teni­szezők a Progresul stadion­ban, a vízilabdázók pedig a Dinamo sportkomplexumban mérik össze tudásukat. A román fővárosba érkező sportolókat a Regie diákne­gyedben szállásolják el. Itt is befejezéséhez közeledik az épületek átalakítása, korsze­rűsítése. A már kész kollé­giumhoz nyolc újabb épüle­tet emeltek, s a munkálatok befejeztével összesen 18 öt-, hét- és kilencemeletes lakó­ház várja a sportolókat. A szobák két-, lllétve három­ágyasak, s összesen 6000 sportolót fogadhatnak. Tehát az elhelyezéssel nem lesz gond. Az Universtade-falu- ban különféle üzletek, szol­gáltató egységek állnak a sportolók rendelkezésére. A kollégiumok melletti ét­teremben egyszerre 2000 sportolót tudnak majd ki­szolgálni. Közvetlen közel­ben áll a iátékok klubhelyi­sége is. A versenyzőket kü­lön autóbusz szálUtja majd dz 1700 méterre levő legkö­zelebbi, illetve a csaknem 10 kiinméierre fekvő legtá­volabbi versenyszinhelyekre.

Next

/
Thumbnails
Contents