Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-15 / 50. szám

BARTA GYŰ LA

kiállításán

Barta Gyula

Újszerű képek a Csallóközi Múzeum kiállítási termelnek falán. Barta-ké- pék. Különleges alkotások. Két évtizedes Igyekezet kikristályosodott e- redményel. A művészetben két évtized nem sok, ám néha mégis az. Barta Gyula festőművésznél is az. Két évtized alatt szinte teljesen átalakult a művészete. Előtte a hagyományos tájfestészetben ért el Igen szép eredményeket, remek, hangulatos tájképeket festett, megörökítette

a Ouna-ágak romantikáját, a Csallóköz hangulatos érdekességeit, a kikötők és a Duna panorámáját. Aztán áttért egy új stílusra, s napjaink krónikása lett, az új, a mai lét krónikása. Hogy melyik a tartalmasabb, erre maga adja meg a választ:

— Mindig szerettem a természetet, ma Is gyönyörködöm benne, és ezért meg Is festem a természet csodálatos szépségét, de nem mehetünk el csukott szemmel a mát felentö új környezetünk mellett sem, és ezt nyomatékosan hangsúlyozom. Bármerre járok, bármerre nézek, látom, látnom kell az épülő városnegyedeket, a nagyszabású ipartelepeket, az életünkben egyre nagyobb szerepet játszó autópályákat, az épülő erőmüveket, magasfeszültségű áramvezetékeket, az éjszak'ába messze világító fényberendezéseket. Téved, aki azt hiszi, hogy ebben nem lehet megtalálni a szépet. En, ha valami újat látok, új építkezéseket, tüstént felvillan az érdeklődésem, mert meglátom benne az érdekeset, a vonzót, a monumentálisát, és ezt igyekszem is megörökíteni alkotásaimon. Varázslatosak a kis sikátorok, házszögletek, régi épületek, a múlt romantikája, de meg kell látnunk az újban, a mában is a szépét a jövőnek épülő erőmüve dinamikájában, a gigantikus üzemek fantasztikusan szép éjszakát á- lomképelben. Erre törekszem munkámban; festészetemnek ezt a részét tartom fontosabbnak, tartalmasabbnak, eredetibbnek.

örülök, hogy a megnyitóra sok fiatal is eljött. De hát tulajdonképpen már nekik épülnek az új lakónegyedek, Ipartelepek, és ml, képzőművészek, elsősorban nektk és utódaiknak alkotjuk müvetnket.

Nagy Kornélia, a Csallóközt Múzeum müvésztörténésze megnyitó beszédében ekképpen méltatta a művész alkotásait: — Barta Gyula ábrázolásmódjának hatására ml is hajlamosak vagyunk a célszerű és szükséges új létesítményeket — pályaudvarokat, gazdasági épületeket, gömb- tartályokat, gyárakat — új minőségükben, a hétköznapi megszokottság- ból kiemelve nemcsak mint műszaki építményeket, hanem új esztétikai kategóriák hordozóiként is szemlélni.

Barta alkotásainak célja: megtanítani az embereket új szemszögből figyelni a körülöttünk létrejött és még épülőfélben levő világot.

Mészáros József

8LOVNAFT, 1962

BEMUTATKOZÁS ELÉ...

December 3-án elkezdődtek a próbák a MATESZ Thá- lia Színpadán: Jozaf Gregor Tajovskf Zavaros örökség című szlovák klasszikus vígjátékot s^ndékozzák bemutatni 1982. január 14-én. Ebben a darabban (amelyet bizonyára országszerte is látni fogunk) az Önző tOrte- tés és vagyonűgyek kerülnek egy körmönfont érdekházasság középpontjába, ahol az Irigység, a hiúság, a kis- szerűség megmérgezi a tisztességesen dolgozó családtagok cselekedeteit Is. Ennek ürügyén Tajovsky bit drámai végkicsengéssel — humoros hangnemben bírálja a mólt századbeli fain életmódját, s annak még ma is ismétlődő szokásait, egyttgyfi törtetéselL Meg vagyak győződve, hogy ezt a groteszkbe hajló vígjátékot a Tbl- lia Színpad művészei f— Lengyel Ferenc, Csendes Lásg- ló, Váradi Béla, László Géza, Kövesdy Szabó MáriiL Gombos Ilona, Szabó Rózsi, Kádek Rítta és a többi asm replő — sikerre viszik, és mindent elkövetnek, hogy. egy rendező bemntatkozása elnyerje a közönség tetszését, és kritikusaink is elismerően nyilatkozzaiuM munkájukról. Bereck lözsef és Szigeti László lakion módosítása a cselekményt Dél-Szlovákia területóra fca< lyezi át, Így aztán természetessé válik, hogy a ssmf» lök ajkáról ismert magyar népdalok I3 elhangzanak. H díszlet és a Jelmezek a főiskolás Jaroslav Válek tarvei szerint készülnek.

A darabot Daniela Kapitáüová rendezi, áld október óta rendes tagja a színháznak. Prágában vágozta á

Színművészeti Főiskola (DAMU) rendezői szakát, és most megvan a lehetősége, hogy a kassai színpadunkon bemutatkozzék. Kapitáüová Komáromban szUietett. Az évad sorén módjában lesz még szülővárosában is bemutatkoznia, ahol ugyancsak egy szlovák szerző, Ivan BnkovÖan drámáját állítja színpadra Kopócs Tibor díszletében. A tragikomédia elme: Fata morgana. A történet egy meg nem határozott sivatag egyik oázisán játszódik. Az Idós Kenofatiosz, akinek egy régi „eset" miatt lelklismeret-fnrdalása van, az oázis tulajdonosaként elhatározza, hogy „rendet teremt a világban“: bűnbánatra erőlteti az ide meghívott vendégeit, és arra kényszeríti őket, hogy az emberiség érdekében változzanak meg, különben viselkedésükkel katasztrófába sodorják a világot. Hősünknek, okit majd Dráfi Mátyás alalÉlt, rá kell döbbennie, hogy az ilyen megváltozást klnek-klnek önmagában kell elvégeznie, mivel a világot esak szavakkal megmásítani nem lehet. Gondolatok és szenvedélyek feszülnek a szerepekben. A szereposztás is flgyelemrs méltó. Remélem, Szentpétery Ari és Fet- fács Anna, valamint Borároa Imre, Bngár Gáspár, Ko- |»g Jóssaf, Turner Zsigmond és Németh János főiskolai haUgató fellemábrázoló tehetsége jóvoltából, stílusban la sgységea előadást láthat majd a közönség, és élményben gazdag sikert könyvelhet el a színház, a szerző ée a rendező egyaránt.

'(azuchy)

„CSENDRE VÄGY0M”

SZÍNHÁZRÓL, MÁNDYRÖL ÉS MÁSRÓL BÓRBÁS GABIVAL

Még le sem ülök az öltözőjében, amikor kifakad;

>— Régen volt Ilyen rossz a közérzetem, mint ma. Lehet, nem látni rajtam, de nagyon furcsán érzem magam. Hiába Is akarok, nem és nem tudok megszabadulni az álmomtól. £s az utóbbi Időben egyre gyakoribb, hogy rosszat álmodok.

I— Talán csak nem hisz az álmaiban?

!— Sajnos, Igen. Ha nem Is egy az egyben, de vlsz- szaütnek, ezt már megfigyeltem. Fel is hívom anyámé- kat, nlncs-e valami baj otthon.

Pár perccel később már nyugodtan beszél. Előbb arról, hogy a napokban kapott egy szerepet, amely teljesen kihozta a sodrábói, aztán kiderült, még sem látszhatja el, mert a József Attila Színház vezetősége végül is ágy döntött, nem tűzi műsorára a darabot, aztán arról, hogy szeptembertől mindössze két szabad estéje volt és azt is színházban töltötte; igaz, nézőként.

t— Es ha gondolatban A csodák Nápolyban születnek egyik előadására ülne be, hogy szórakozna?

t-i Biztosan jókat nevetnék, hiszen Scarnlccl és Ta- rabusl komédiája tele van kacagtató, váratlan fordulatokkal. Dianát Is azért kedvelem, mert amint megjelenik a színen, azonnal áthangolja a légkört.

— Bevallom, előbb arra gondoltam, torkig lehet már a Dianához hasonló szerepekkel, hiszen A csodák... nam az első és nem is a tizedik komédia, amelyben szerepet kapott.

►H Remélem, nem Is az utolsó. Én ugyanis nagyon szeretem a vígjátékokat, a furcsa karaktereket, sőt, annak örülök a legjobban, ha öt-tiz mondat mögött Is sikerül megtalálnom az embert.

i—I A keresésben, gondolom, Gábor Pál, a komédia rendezője is segítette.

I— Az az Igazság, észre sem vettem, hogy rendez. Gábor Pál egyébként Is arról híres szakmai körökben, hogy soha sem próbálja ráerőszakolni nézeteit a színészre. Főiskolás voltam, amikor először dolgoztam vele, az Utazás Jakabbal című Hímjében, néhány évvel ezelőtt pedig a Muslicák a liftben című tévéjátékban bízott meg egy szereppel, s akkor Is gyorsan megegyeztünk. Csöndes, magábaforduló embernek Ismerem, aki mindig kíváncsian fogadja a munkatársa véleményét. Örülök Is, hogy legújabb tévéfilmjében, amelyet Vészi Endre Nyitott ház című regénye alapján forgat, nekem Is szerepet adott. Egy elsöprő lendületű mai nőt formálok majd meg, akit a magány egyre közelebb sodor az önpusztításhoz. Amikor elolvastam a forgatókönyvet, úgy éreztem, ezt az életet már Mándy Iván is megírta.

•—I Most jnt eszembe, idén újabb nfvődijat kapott a Rádióban, és éppen Mándy Iván Éjszakájában nyújtott teljesítményéért.

i-i Szerencsémnek tartom, hogy kapcsolatba kerültem vele, csak éppen az a furcsa, hogy személyesen még nem találkoztunk. Már a Trafikban és a Bútorokban megéreztem, hogy szokatlan hangot üt meg, amely még különösebb rezzenéseket hoz magával. Talán az ösztöneimnek köszönhetem, hogy sikerült ráéreznem az ő egyéni Írói világára, arra, hogy nála máshogy kell kiejteni a szavakat. Azt hiszem, Csehovhoz hasonlít a leginkább, hiszen a mondatok mindkettőjüknél többet, mást jelentenek, mint nyelvtanilag. És Mándynál még a tőmondatoknak is súlya van. Hőseiről pedig egyszerre több dolog Is kiderül. Nála nincsenek egysíkú emberek, és éppen ettől olyan vlbrálóak az Írásai.

>— Tehát B rádiójátékok, főleg ha Mándy a szerzőjük, továbbra is a kedvére vannak.

(— Én mindig ugyanazzal a felelősségtudattal viszonyultam a rádióhoz, mint a színházhoz, a filmhez vagy a szinkronhoz. Sajnos, a színházak mostanában a pénzre és az olcsó sikerre mennek, s ez alól a miénk sem kivétel. Hol vígjáték, hol zenés játék kerül fel a repertoárunkra, s a fajsúlyos drámai szerepek teljesen kimaradnak.

•— Dyenkor kellene önálló előadóesttel színpadra lépni, vagy nem?

»-I Ahhoz viszont idő és energia kellene, de hogyan, ha minden este játszom? Fáradt vagyok, és csak any- nylt mondhatok, hogy szebb szerepekre várok a színházban is. Talán ha jobb lesz a közérzetem, több erő lesz bennem. Addig Is csendre, nyugalomra vágyom. Mert a csend mindent helyrebillent.

Szabó G. László (Máté Magda felvétele)