Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-21 / 29. szám
Hogy a thal parasztok földjére nehéz lesz eljutnom, azt már Jó előre sejtettem, de őszintén szólva mindenekelőtt arra gondoltam, hogy a laoszi, Illetve burmai hatérzöna esetleg tiltott terület, különös tekintettel az éppen Kína által ösztönzött indokínai háborús feszültségre. Az igazi nehézséget azonban végül Is a távolság, az időjárás és a közlekedés okozta. Pe- kingtől 2500 kilométert repültem Kun- minlg, ahonnan a következő állomásig, Szimaoig már igazán ugrásnyinak tűnt az újabb 800 kilométeres távolság, csakhogy ezen az útvonalon nem modern nagy gépek közlekednek, hanem — legalábbis hozzájuk képest — kis „kávédarálók“, . amelyekkel a hegyvidék bonyolult le- és fölszállö áramlatai közt nem könnyű repülni, így magyarázta a pilóta, aki kereken 24 órát várt a kedvezőbb időjárási viszonyokra. Óvatosságát csak akkor értettem meg. amikor a kis gépmadár az utastérben Is érzékelhető erőlködéssel szinte . függőlegesen ereszkedett le 8 sok cikcakkba futó hegyvonulat között abba a szűk völgykatlanba. ahol a Jünnaui kisváros. Szimao megbújik. Pedig ezzel még mindig nem Jutottam el a thal parasztok. földjérel Szimaotól ugyanis már nem lehet tovább repülni: a nyaktörö hegyi utakon pedig Jószerével csak „kocoghattunk“ volna, ha terepjárónk pilótája — mint később kiderült: a ha- t.árkörzet biztonsági szolgálatának tisztje — figyelembe veszi a közlekedési szabályokat. Igaz, akkor talán még ma Is úton lennék, de — szerencsére vagy sajnos — nem Így történt. Óránként Jó nyolcvanas tempóval tettük meg a 7 órás utat, amelyen többször visszasírtuk a repülőgépet, mert — utólag mégiscsak . biztonságosabbnak tűnt az éppenhogy keréktengely szélességű betoncslknál. a monszun vájta útkráterek közt vagy a tűkanya- rokban, a több száz méter mély szakadékok peremén Is nyugodtan előíő teherautóknál és dömpereknél. Mentségükre legyen mondva — az út szélesítéséhez, a leginkább megrongált szakaszokon új út építéséhez szállítottak anyagot, bár aligha azért, hogy kényelmesebbé vagy biztonságosabbá tegyék az utazást a thai parasztok földjére. Szisuanpanba, ahová végül épségben megérkeztünk... Egy that család szisuanpan — kétharmadában thai, egyharmadában kínai nyelven — 12 egység, arai a terület 12 nemzetiségére utal... Csao Zsen-szln thai nemzetiségű; ők vannak a legtöbben, thal nemzetiségű a forradalmi bizottság elnöke is. Szlsuanpanban összesen 610 ezer ember él, ebből 210 ezer a thai és ma már 200 ezer a bán, vagyis a tősgyökeres kínai. A harmadik 200 ezer tíz további „klsnemzetiségböl“, saosu- mlndzuból kerül ki, amelyek nemcsak lélekszámban „kicsik", hanem pl. abban is, hogy még saját írásuk sincsen I Irnl-olvasnl tehát csak kínaiul tudnak, már ha tudnak, mert a falvak lakosságának 70—80 százaléka teljesen Írástudatlan. Érdekes viszont, hogy a thal lakosság körében, ahol viszonylag több az írástudó, a kínai Írásjeleket csak kevesen, főleg a fiatalok tudják olvasni... Azok 8 fiatalok, akiket a kulturális forradalom nem akadályozott meg abban, hogy eljussanak az iskolába, ahol kétnyelvű az oktatás, viszont a kulturális forradalom éveiben mindenféle oktatás szünetelt. Tehát nemcsak a kunmlni nemzetiségi egyetemet zárták be, s adták át a hadseregnek, hanem Szisuanpan kis thai falvainak elemi Iskoláit is. A mai helyzetre pedig ml sem Jellemzőbb, mint az, hogy a kunmini nemzetiségi e- gyetém, központi párthatározat és hatályos kormányrendelet ellenére, máig Is csak részben kapta vissza ez épületeit a hadseregtől, míg a kis falusi iskolákban az akadályozza a tanítást, bogy nincs tankönyv, legalábbis thal nyelven nincs elég, mert a thai nyelvű tankönyveket előbb még kínaiból le kell fordítani. Szisuanpan thai községeiben — így hallottam — általában mindenki beszél kínaiul, és a kínaiak Is beszélik a thai nyelvet. A könyvesboltokban viszont thal nyelvű Irodalmat, szakkönyvet vagy akár csak ábécéskönyvet is hiába próbáltam keresni. Szlsuanpanban a káderek, tehát a párt- és állami tisztségviselők, a gazdasági P. SZABÓ löZSEF ^1^ RIPORTJA A THAJOK FÖLDJÉN Szisaunpan nem város vagy község. hanem autonóm terület, amelynek városaiban és falvaiban nemcsak thajok élnek, hanem rajtuk kívül és velük együtt még 11 nemzetiség. Ezek között bánok, azaz kínaiak Is vannak, nem is kis számban: sokan települtek át az elmúlt évtizedekben Kína más vidékeiről, és még többen vannak a katonák, akik a határvidéken sohasem „helybéliek“, mindig az ország belső területeiről vezénylik őket „határszolgálatra“.. Mindezt Csao Zsen-szin mondta el, aki — és ezzel okozza az igazi meglepetést — a íoiTadalmi bizottság elnökhelyetteseként mutatkozott be, holott a kulturális forradalom irányító testületen „papíron“ már régen megszüntették, KIna-szerte visszaállít va a tanácsokat, a népi kormányokat. Szisaunpanban azonban — és másutt Is tapasztattam Dél-Kínában — meg maradt a forradalmi bizottság, amelyet 1967-88-ban hoztak létre. Egészen pontosan: a forradalmi bizottság tag jatt nem választották, hanem kinevezték azokból, akiket a kulturális forradalom, tehát a szélsöbalos irányvonal szempontjából megbízhatónak tartottak, és azok helyébe, akiket félre állítottak az ötvenes évek gárdájának helyébe. Azaz hogy ez megint nem pontos, mert nem egészen így történt. Csao Zsen-szlnt például csak annyiban állították télre, hogy az autonóm terület népi kormányának elnökéből a íorradalmi bizottság elnökhelyettese lett, igaz, közben három évet töltött átnevelőtáborbanl Ma pedig 20 olyan személlyel ül együtt a forradalmi bizottságban, akik kifejezetten a kulturális forradalom idején kerültek pozícióba, így most ők mehetnének fizikai munkára, azaz átnevelésre, de — ismétlem — egyelőre a helyükön maradtak. Hogy meddig, nem tudni, Csao Zsen-szln erről csak annyit tudott mondani, hogy Szisuanpanban valamikor az év második felére tervezik az új választásokat. A jelöltekkel kapcsolatban azonban egyelőre csak annyi biztos, hogy az új kormánytestület 80 százalékban ugyanúgy thal nemzetiségű lasz, mint a mostani. Szisuanpannak még a neve 1$ csak egyharmadában kínai: annak ugyanis, hogy szlsuan, kínaiul nincs értelme, csupán hangutánzó szó, amely thal nyelven tizenkettőt jelent. Értelmes Jelentése kínaiul csak a „pan“ szócskának van, az, hogy egység, azaz vezetők között kötelezően legalább negyven százalék a nemzetiségek aránya, ezt törvény írja elő, egész Kínában, bár nyilván elsősorban az odatelepülő kínai káderréteg kárpótlására vagy ösztönzésére szolgál, hogy a nemzetiségi területeken, Szisuanpan- ban Is, magasabbak a fizetések az országos átlagnál, pl. egy egyetemet végzett káder, aki Peklngben 56 yűant kap, azonos beosztásban Szisuanpanban legalább 10 yüannal többet Csao Zsen-szln mint a forradalmi bizottság elnökbelyettese havi 220 yüant keres, négyszer annyit, mint egy átlagkáder, többet, mint a forradalmi bizottság elnöke, akt fiatalabb nála, és pár évvel rövidabb szolgálati idővel rendelkezik. Bizonyos általá- uos kínai szabályok a nemzetiségi vidékeken Is érvényesek ,,, A thai paraszt minimális évi jövedelme ugyan — Csao Zsen-szln hivatalos tájékoztatása szerint — alig ölvén yüan, és a maximális sem haladja meg a háromszázat, vagyis az átlag olyan 150 yüan körül van, még egyszer hozzáteszem: évente, tehát a thai paraszt nehezebben él, mint a nagy átlag, a 800 millió paraszt, összklnai méretekben, de azért a thal paraszt is kiviheti a háztáji zöldséget a piacra, Szisuanpan fővárosában, Yüncsln- hunban Is. amely az egykori 370 lélekszámú kisközségből 30 ezer lakosú kisvárossá fejlődött 30 év alatt. YUn- cslnhun neve thal nyelven annyit Jelent, hogy „hajnalodik*, amit saját helyszíni tapasztalataim alapján úgy korrigálnék, hogy „későn hajnalodik“, már csak azért Is, mart februárban a trópusi Kínában Is viszonylag késón hajnalodik III m s A Lengyel Egyesült Munkáspárt rendkívüli kongresszusa az az esemény, a- mely ezekben a napokban érdeklődésünk középpontjában áll. A korai lapzárta nem teszi lehetővé, hogy az eredményekről Is beszámoljunk. E bed számunkban a kongresszus dokumentumait vizsgáljuk. E dokumentumok részét képezi a kormány beszámolója a lengyel népgazadaság helyzetéről, a válság leküzdésére és a népgazdaság stabilizálására vonatkozó kormányprogram, valamint a gazdasági reform Irányelveinek tervezete, a megfelelő jogi normákkal. A kongresszus küldöttel megkapták a statisztikai hivatal kiegészítő adatait, és a „Jelenlegi gazdasági helyzet“ és „Lengyelország az 1970—1980-as években“ cimfl anyagot. Ezekből a dokumentu- mokböl kttudödik, hogy a 8Q-as évek kUsiőbén « lengyel gazdaság mély válságba került. Ennek legszembeötlőbb megnyilvánulása a termelés, a termelési potenciál kihasználásának, valamint a munka termelékenységének, a munkafegyelem és a gazdaság hatékonyságának a csökkenése volt Ennek következtében a népi Lengyelország történelme folyamén első alkalommal csökkent a termelés az Iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A piaci egyensúly felborulásának meggyorsításához hozzájárultak a béremelésről és a szociális juttatások emeléséről szóló határozatok, amelyeket e sztrájkok és sztrájkmegállapodésok következtében ai elmúlt év második (elében fogadtak el. A jelentés megállapítja, hogy növekedett Lengyelország államadósséga is. Ez év április végén Lengyelország adóssága kb. 24 milliárd dollár volt. A KGST-orsZégok segítik Lengyelországot gazdasági problémái megoldásában. Ebbeif az évben pl. a Szovjetuniótól csaknem lélmil- liérd dolláros olyan segítséget kapott, amelyet nem kell megtérítenie. A válság leküzdésére programot dolgoztak ki. A program teljesítésének alapja, hogy helyreálljon a rend és a fegyelem, amely szükséges a termelés normális Uteméhes, csökkenésének meglékeséséhez, a nemzeti jövedelem, a kOlkereskedel- mt forgalom, az életszínvonal csökkenésének megfékezéséhez, a gazdasági nyersanyagokkal és anyagokkal való ellátásban, az egyensúly megjavításához, az Infláció veszélyének lényeges csökkentéséhez, a belföldi piac normalizálásához ás a külföldi adósságok fokozatos kiegyenlítéséhez. Az Ifjúság körében végzett munkáról a dokumentum megállapítja, hogy 1980 augusztusa után az ifjúsági mozgalom az eszmei elveiért, a mozgalom jellegéért, programjáért vívott politikai harc színterévé vált. Élesen bírálja az ún. „Független Diákszövetség“ mun kéjét, amely pártellenes platformon áll, politikai ak dói a szocializmus ellen Irányulnak. A LEMP kongresszusát nemcsak Lengyelország barátai, hanem az ellenségei is élénken figyelik. Mint azt Stanislaw Kanta, a LEMP KB alsó titkára megállapította az ország ellenségei szeretnék Lengyelországot latárlteni a szocialista fejlődés útjáról. Az 6 címükre mondotta Stanislaw Kanta, bogy Langyalorszóg a szocialista országok közösségének szilárd láncszeme ás as is marad. A Szovjetunióval való barátsága és siövetsége a lengyel kölpo- litika pillére, az államhatárok biztonságának alapja. Utcai árusok
