Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-21 / 29. szám

Az éleliiiiszer-teriiielés társadalmi feladat A CSKP XVI. kongresszusán Hu- sák elvtárs, a CSKP KB főtitkára által előterjesztett beszámoló hangsúlyozza, hogy a párt minden törekvése az ember szükségletei­nek kielégítésére, a személyiség sokoldalú fejlesztésére összpon­tosul. Az életszínvonal további fejlesztése és tökéletesítése azon­ban nem szubjektív óhaj, hanem az értéktermelés függvénye. A szocialista társadalom sem oszt­hat el többet, mint amit megter­mel. E szempontot figyelembe véve fogalmazzuk meg az elkö­vetkező időszakra az életszínvo­nal-fejlesztéssel kapcsolatosé el­képzeléseket. A XVI. kongresszus rendkívüli figyelmet fordított a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére. Ee teljesen törvény- szerű, hiszen ahhoz, hogy egyre színvonalasabban elégítsük ki a nép szükségleteit, elsősorban az élelmezést kell magas színvona­lon biztosítani, és itt nemcsak mennyiségi igényekről van szó, hanem minőségiekről is. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari dolgozók erőfeszítésének KIEMELTÜK köszönhetően lényegében az ösz- szes élelmezési cikk viszonylatá­ban jó az ellátás. Mivel azonban korlátozott mennyiségű takar­mánnyal rendelkezünk, az elkö­vetkező időszakban nem növelhe­tő tovább a hústermelés. Az egy főre jutó évi húsfogyasztás vi­szonylag magas, 85 kilogramm. Az említett okokból különösen a sertéshústermelés nem növekedhet tovább. A lakosság lélekszámának növekedése miatti fogyasztásnö- vekpiényt a vágómarha-tenyésztés fokozásával elégítjük ki. A mező- gazdaság irányító szerveinek és dolgozóinak arra kell töreked­niük, hogy a rendelkezésre állA takarmányból a lehető legtöbb húst tudjuk előállítani, és hogy csökkentsük a fajlagos takar­mányfogyasztást. A takarmány­alap jobb kihasználása végett megfelelő erőfeszítést kell kifej­teni, hogy minden vágóállat-kate­góriában növekedjék a napi súly- gyarapodás. jelenleg különösen fontos feladat a hízómarha vágó­súlyának növelése. 1980-hoz ké­pest az átlagos vágósúly 440 kilo­grammra csökkent, pedig szá­munkra az lenne az előnyös, ha legalább 500 kilogramm lenne. Mivel a gazdaságok nem állítanak be megfelelő számú szarvasmar­hát hizlalásra, a marhahús rész­aránya növelésének ez az egyet­len reális útja. MiloS JakeS, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára. NÉPMŰVELŐK ÉS SZISZ-TAGOK A nagykOrtösl (Vei. KrtlSj járás fennállásának több mint egy évtizedét a sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődés jellemzi. Ez utóbbit az is bizonyltja, bogy a járás legtöbb községében a művelődési otthon élén hi­vatásos népművelő áll. Többségük fiatal, két-három éve vannak a pályán. Marta Kovácsová, a nagykürtöst Já­rási Népművelési Központ szakelőadöja jól Ismeri e já­rás népművelőinek munkát, hiszen a művelődési ott­honok dolgozőlnak mödszertanl irányítója. Milyen szerepet tűltenek be a hivatásos népműve­lők a közművelődésben? — Lényegében ők trényítjék, ellenőrzik a művelődési Intézmények feladatainak teljesítését, és felelősséggel tartoznak érte. A Nemzeti Front társadalmi szervese tel képviselőinek bevonásával kidolgozzák a hatáskö­rükbe tartozó művelődési otthon kulturális-művelődési tevékenységének évi munkatervét. Fontos feladatuk a szakkörök és az amatőr népművészeti együttesek, cső portok folyamatos tevékenységéhez megteremteni a fel­tételeket, továbbá a polgári ügyek testületével való együttműködés elmélyítése, és természetesen a hatéko­nyabb agltáctős propagéclő. — Hány hivatásos népművelő dolgozik a nagykürtttsi járásban? — Az utóbbi néhány esztendőben ugrásszerűen meg növekedett a számuk, jelenleg kereken 20 hivatásos népművelőt tartunk nyilván. Mödszertanllag hozzánk tartoznak, működési helyükön pedig a hnb irányítja őket. — Mint ismeretes, egy-egy népművelő több község knltorálta életét Is Irányítja. Hegyen test es a gyakor­latban? —> jelenleg az a gyakorlat, hogy a népművelő szék­helye 8 központi községben található, és meghatározott napokon ellátogat a körzetébe tartozó falvakba. Ott az­tán a helyi önkéntes népművelővel (a művelődési ott­hon vezetőjével] megbeszéli a legfontosabb teendőket. — Mnnkájnkről kinek adnak számot? — A hnb tanácsának felelősek, s persze nekünk, a népművelési központnak is. A havi munkaértekezlete­ken, ahol ők Is jelen vannak, részletesen elmezzűk a nevezett Időben végzett munkájukat. A népművelők mindegyike munkanaplöt vezet, és tevékjénységűket rendszeresen ellenőrizzük. — A járásban hol találhatök a legagilisabb népmű­velők? — Kékkőben (Modry Kameű), Bussán (Buälnce), és őrömmel említhetem, hogy a pályakezdők közöl Pölhös Géborné, az ipolykaszi (Koslhy nad Iplomj, Balázs Ol­ga, 8 szlovákgyarmati (SÍ. Darmotyj és Bagdal Eszter, az Ipolyvarböl (Vrbovka) művelődési otthon hivatásos népművelője nagy lelkesedéssel végzi munkáját. Olga és Eszter alig múltak húszévesek, igy hát tevékenysé gflkkel az ifjúsági szervezetek munkáját Is fellendítik. Mindketten példás SZtSZ-tagok. Egyébként hivatásos népművelőink többen Is még SZISZ-tag korban vannak, és Igyekeznek kellő figyelmet szentelni a fiataloknak, megteremteni számukra a sokoldalú művelődéshez, sza­bad Idejük hasznos eltöltéséhez a lehetőséget. Kép és szöveg: Bodzsár Gyule PercrnkéTit egy gyermek Naponta kétezer gyermek hal éhen Latin Ame­rikában. A „zöld kontinensen“ gyakorlatilag min­den percben egy gyermek pusztul el éhhalál kö­vetkeztében. E megdöbbentő adatot Mexikóváros­ban a harmadik világ mezőgazdasági helyzetével foglalkozó szeminárium befejeztével hozták nyil­vánosságra. A közzétett okmányokból kitűnik, hogy Latin- -Amerikában a négyévesnél kisebb gyermekek het­ven százaléka hiányosan táplált. Igen magas a gyermekhalandóság: minden ezer újszülött kötíil 125 hal meg. Libanoni diákok vezet tevékenységéről. — Az összlétszámúnk kb. 300 fó, ebből Nitrdn tizen va­gyunk. Különjéle rendezvé­nyeket, versenyeket szerve­zünk. Ilyen volt például a jOtskolán tanuló külföldi di­ákok számára egy kvíz a CSKP-ról, a SZISZ-röl és az SZNF-röl, amelyben a mi csoportunk a második he­lyen végzett. Aztán külön­jéle beszélgetéseken ve­szünk részt nemcsak az is­kolában, hanem a környező falvakban Is. Voltunk már például Nyttracsehin /Ce- chyncej, Nagycétényben fV. Cetínj. Az egyik legnagyobb rendezvényünk a libanoni és a palesztin néppel való szo­lidaritás estje volt, amely­nek megrendezésében nagy segítségünkre volt az Iskola SZISZ-szervezete. Ezt az es­tet kiállítás előzte meg, to­vábbá láthatók voltak a li­banoni diákok kézimunkái, és képeken bemutatták a li­banoni nép harcát is. Vagy 900 diák tekintette meg ezt a ktálUtdst. Az estet, ame­lyen 300 diák vett részt, kul­túrműsor zárta. — Említetted a SZlSZ-t. Milyen az együttműködés a két szervezet között? — Nagyon sok támogatást kapunk a SZlsZ-töl, amelyet, azt hiszem, sohasem fogunk tudni meghálálni. Az Iskola ifjúsági szervezete jóvoltá­ból részt vehettünk kultu­rális összejöveteleken, sport- rendezvényeken, társadalmi munkában. — Nem éreztek honvá­gyat? — Nagyon jó itt. OrgUlJik, hogy Csehszlovákiába kerül­tünk, de gondolom, nem áru­lok el semmi újat, és úgy hiszem, hogy a többiek ne­vében is elmoadfiatom, hogy mindnyájan vágyódunk már haza. Persze ml akkor örül­nénk igazán, ha már a szo­cialista Libanonba térhet­nénk vissza. MÉSZ.4ROS FERENC BORISSZA POLESA Egyik napról a másikra borízű tejet kezdett adni Spanyolországban egy Orense tartományi gazda Polesa nevű tehene. A vásárlók nem panaszkodMk, mert a gye­rekeknek ízlett a furcsa izű te). A felnőttek ts kőstol- gatták; olyan, mintha néhány csepp konyakot töltöttek volna minden pohár tejbe — mondták. Aztán mégiscsak utánajártak, mitől lett borízű az ad­dig kifogástalan tej. Megvizsgáltak minden fejötajtárt, tejeskannát, de valamennyit tisztának találták. Reggel aztán észrevette a gazda, hogy tehene, amikor a lege­lőre ment, útközben szarvával belökte egy bodega (Spanyolországban nem pincében, hanem bodegának nevezett szellős raktárakban érlelik a bort] ajtaját Is­merősként odaballagott az egyik borral telt vödörhöz, és jót Ivott belőle. A gazda ekkor jött rá, hogy mitől lett borízű e tej, egyszersmind arra Is, hogy Polesa az utóbbi napokban miért bámul rá oly feltflnő kedvességgel: egyszerűen a részegségről csillogott a szeme. A tehenet elvonókúrára fogták, a bodega ajtaját megerősítették, s azóta a tej imát tajisA. Élenjáró szervezet Tartalmas, színvonalas és újszerű SZISZ-gyűlés ven­dége voltam a Clerna Voda-l Baromfiszaporítú Vállalat rozsnyöl (RoZűava) üzemében. Tíz évvel ezelőtt alakult itt meg Nagy Béla technikus kezdeményezésére a 14 munkáslányböl az Ifjúsági szervezet. Az elmúlt évtized alatt állandó és színvonalas szervezeti és társadalmi munkát végeztek. Ezen a külsőségben Is ünnepi gyűlésen az alapttéstől mostanáig végzett tevékenységüket értékelték, s ugyan­akkor megvitatták feladataikat, terveiket is. Az elnök értékelésében beszélt arról, hogy milyen nehéz körülmények között érték el kimagasló eredmé­nyeiket. A fiatalok két-három műszakban dolgoztak, és csupán 6—7 állandó tagra számíthatott a szervezet. Az ebből adódó szervezési nehézségeket, jobb időkihaszná- léssal, töhbletmunkávall és fegyelmezett magatartással ellensúlyozták. A lányok a szocialista munkaverseny­be Is bekapcsolódtak, s az ifjú mezőgazdászok verse­nyében többször Is vállalati és kerületi elsók lettek. A SZISZ KB-tóI pedig példás és aktív társadalmi munká­jukért Szovjetunlóbeli jutalomüdülést kaptak ajándék­ba. Négy párttagot nevelt a szervezet, ami elsősorban Nagy Bélának az érdeme. Magasfokú politikai műveltr Ságéval, és demokratikus jogérzékével folyamatosan ok­tatott, hatott a fiatalokra. Példás és önzetlen támogató­ja volt a fiataloknak, s mindennemű problémájukat megoldotta. Követésreméltó, és társadalmilag nagyra értékelhető gondolatot, de mondhatjuk úgy is, hogy eszmét valósított meg a szervezetben: „Bárki akármi­lyen problémájával a szervezethez. Illetve hozzám for­dulhat akkor is, ha már nem lesz ennek a szervezet­nek a tagja“. S az eredmény: akik már nem dolgoznak az üzemben, azok is felkeresik Bélát, hogy elmondják neki panaszaikat. S ö elvhű, példás kommunistához méltún segít, intézkedik, tanácsokat ad, utánajár a dol­goknak ... E tíz év értékelésének politikai jelentőségét még as is növelte, hogy jelen voltak a SZISZ járási bizottságá­nak egykori és mostani vezetői Is, és a szervezet ala­pító tagjainak díszokleveleket adtak át. Korcimároa László Fellendülőben a szervezeti munka A SZISZ tardoskeddl (TvrdoSovce) alapszervezetének klubjában épp vezetőségi gyűlést tartottak; az elmúlt hetek eseményeit értékelték, és új feladatokat tűztek ki. Ezekről az eseményekről és a tervekről faggattam Balogh Gyulát, az alapszervezet elnökét. — Nemrég kerültél az alapszervezet élére, hozott-a sz változást a munkátokban? — Valóban nemrég vettem ét a szervezet irányitését, azöta sok minden megváltozott. Ma 40 lelkes taggal dolgozunk. A falu fiataljainak számát tekintve ez elég alacsony szám, ebben közrejátszik a középiskolás ta­gok örökös problémája. Elsősorban a politikai nevelő munkát Igyekeztünk megszilárdítani, jobb szórakozási és sportolási lehetőségeket teremteni, és színvonalasabb szervezéssel felkelteni a fiatalok érdeklődését az Ifjú­sági szervezet munkája iránt. Az első sikerek már mu­tatkoznak. — Milyen felajánlásokat teltetek, és slkerült-e őket teljesíteni? — A XVI. pártkongresszus tiszteletére vállaltunk 200 óra társadalmi munkát a falu szépítésében, s megszer­veztük a hangoshlradö adásait ia. Tagjaink politikai tá­jékozottságát előadásokkal, beszélgetésekkel Igyekez­tünk gyarapítani, amelyeken Igen szép számban jelen­tek meg a fiatalok. A felajánlások teljesítésében a leg­tevékenyebb tagok között említeném Taksonyi Imre, Va­nya István, Balogh Vince, Bédi judit, Mészáros Milan nevét, akik munkájukkal példaképül állhatnak a töb­biek előtt. — Milyen az együttműködés a többi tömegszervezet­tel? — Gyümölcsöző az együttműködés a helyt alapiskola mellett működö ptonirszervezettel. Plonlrvezetölnk igen sikeres munkát végeztek a pionírok körében. Nagyon jő az együttműködés a falusi pártszervezettel és a test- nevelési egyesülettel, de a jánosházal IjánoSfkovol sportszervezettel is. A többi tömegszervezettel még nem sikerült jobb kapcsolatot teremteni, ez az elkö-eikező hónapok feladata. Bencze István 1975-tg turistáktól volt za­jos Libanon, ez a 10 400 négyzetktloméíer kiterjedé­sű 2,5 millió lakosú közel- ■kelett ország. Azóta fegy­verek ropogásától és bom­bák robbanásától hangos ez a kiest állam. Innen jött ha­zánkba tanulni a Nltrai Me­zőgazdasági Főiskolára MA- MUN HUSSEIN. — Ml szocialista hazát, békét akarunk. Ezért harco­lunk már hat éve a falangis- fákkal, az EL KATEJEB szer­vezet tagjaival. — Mit jelent számotokra, hogy Csehszlovákiában, szo­cialista államban tanulhat­tok? — Nagyon sokat. Ügy é- rezzük, mintha ml Is ide tar­toznánk, mintha ml Is cseh­szlovák állampolgárok len­nénk, hiszen nekünk is u- gyanolyan jogaink és kö­telességeink vannak, mint a többi itt élő embernek. — Ha jól tudom, te egy szervezet elnöke vagy. — Igen, a Libanoni Diákok Szervezetének vagyok az el­nöke itt Nyttrán. Ez a szer­vezel Csehszlovákia más vá­rosaiban, például Bratlslavá- ban, Plzefíben, KoSicében is működik, ahol libanoni diá­kok tanulnak. Prágában van a központi szervezetünk. — Mondj valamit a szer-

Next

/
Thumbnails
Contents