Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-17 / 46. szám

------ ÍW5

A turistának sem elérhetetlen hely Szíria. Sajnos, a legtöbben alig Jutnak túl Damaszkuszon, a hagyon lelkesek esetleg még Palmyrát nézik meg. Ki tagadhatja: ez a két hely is ad feledhetetlen élményt. A történelem egymásra rakodó rétegeit itt is tetten lehet érni. De mennyire' más, izgalmas, semmihez sem hasonlítható érdekesség és szépség található még e közel-keleti országban.

Jó segítólm és tanácsadóim vezéreltek el Damaszkusz külsó részén levó buszmegállókhoz, ahonnan amint megtelnek. indulnak a kis buszok a városhoz nem túl messzi vidékekre. Két hely birizgálta fantáziámat: délen Boszra, és a fővárostól északra Maa- lula. A két helységben tett kirándulásom rövid eseményeit és. éjménytít adom közre, azzal a nem titkolt szándékkal: aki teheti, keresse fel ezeket a városkákat. Hát akkor irány dél, Boszral

A Fiat mikrobuszon először azt Jó megtanulni: itt mindent szabad. Dohányozni, enni, beszélgetni. Fizetni az

nagy koncertek színhelye. Minden olyan, mint 1700 év óta. A harmincöt soros nézőtér tetejéről letekintő embert elfogja, a szédülés, de még ennél is megdöbbentőbb a csodálatos akusztika. A későbbi korokban köré és mellé épült erődítménnyel együtt a színház akár egy egész napos felfedező utat megér.

De aki aztán a város felfedezésére indul, némileg meglepődik. Igaz, lép- ten-nyomon feltűnnek a régi korok kövei, de teljesen átrendezve. A városkapu egykor diadalmas íve mellett szamár legelészget békésen, a római vízmű 14 méteres korlnthoszi oszlopait beéépitették a kis földszintes házak fala mellé, A római császárt dicsőítő feliratos kő a szamárlstálló ajtaját szilárdítja.

A műemlékvédelem egyedül a hajdani főutca egy részét tárta fel eddig, s a sétáló csaknem kétezer éves úttesten kószálhat, s nézegetheti a kövek között kapirgáló tyúkokat. Régi oszlopfők asztalként szolgálnak, s á kelet legnagyobb vásárcsarnokát JeMaalulai látkép

DAMASZKUSZTÖL MAALULÁIG

Az 1600 éves vízmű 14 méteres oszlopai ma házakat támasztanak

út végén kell, a „Zsebesnek“. Miután a kis buszok magánkézben vannak, rendszerint a sofőr szabja meg az árat. Színes társaságban teheti meg az utas az alig nyolcvan kilométert. Közben izgalmas tájak - bontakoznak ki a szeme előft. Kővel borított siva tagok, beduin települések. Messziről látni a Hermon vonulatát, s alig 3—4 kilométernyire a Jordán határtól, a frontvonalak egykori irányába megy a Jármű. Aztán előbukkan Boszra.

Mondják, már az ékírásos időben említették ezt a várost, amely aztán nagyon sokáig Jelentős szerepet töl tött be. Kereskedelmi útvonalak met szették itt egymást. Ma a hajdani dl csőség romjait látni, ipégpedig olyan szertelen egymás melletti és feletti módon, hogy az már meghökkenti az embert. Boszra igazi nagyhatalmi helyzetet a római korban élvezett Asia provincia székhelye volt. Philip pus Arabs császár — aki a közelben született — tette naggyá. E kor dl csőségét és nagyságát hirdetik a meg maradt romok, építmények.

Az amfiteátrum, mely keleten a leg nagyobb, 15 ezer nézőt fogad be ma is. Ép, csodálatos építmény, nyaranta

lentő- latin feliratos szűk fülkéiben a rengeteg kutyacsalád egyike-máslka ' tanyázik.

Római és bizánci emlékek, katedrá- . lisromok, majd ez arab építészet nagyszerű példái élnek itt egymás mellett, . s épülnek, egyre csak épülnek az egykori tartományi főváros tizennyolc . századot megélt köveiből. A régésznek bizonyára égnek állna a haja a látványtól, a turista viszont egészen másként értékeli. A feketésszürke bazaltból épült és épülő Boszra a maga . szertelen vegyességével ízelítőt ad , korokról, fejlődésről, nagyságról, bukásról. Búcsú előtt két dolgot kell még megnézni. Az egyik a víztároló, mely a római korból való, s 151 mll- .íió liter csapadékot képes befogadni. Ma is kifogástalan, s három méterees . kőfala a. pontos építés tanulmánya le- : hét.

A másik szép élmény az Iszlám hit és mohtiavilág itt található gazdagsá ga. Él ' itt történet Mohamedről, aki kereskedő korában sokszor megtör dúlt Boszrában. Látni a kőben két nyomot, mely állítólag attól a tevétől származik, amely itt esett térdre, a- mikor a Korán első példányát hozta.

De a városka sejkje csak mosolyog a legendán. A mecseteket, a zarándokokat váró épületeket, a korániskolákat mutatja. A Mekka felé vezető úton fekvő Boszra hajdan nagy iszlám iskolákkal büszkélkedett. Ma emlé kelből él, s szilárd hitük az egyedül változatlan.

A síkon fekvő Boszra után egészen más élményt kínált Maalula. Itt egy 1700 méteres hegy lábánál találunk célhoz. Elbújva, rendkívüli alakzaté hegyektől őrzött völgy végén, szinte úgy tűnve, hogy a világ végére érkeztem, találkoztam a településsel. Legendája ősrégi. Szent Pál tanítvá nyával, Teklával kapcsolatos, aki erre menekülve a hirtelen megnyílt sziklafalak között talált menedéket. Kétségtelen: mindig az üldözött kérész tények menedékhelye volt ez a táj, amit Igazolnak a kolostorok, melyek Szent Szarklsz és Tekla emlékét, hírét őrzik.

Itt még ma is Krisztus nyelvét beszélik, arámul szólitgatja gyermekét az anya, s Michel páter a hegyi kolostorban ezen a nyelven recitálja a Mlatyánkot. Az öreg hegyi pásztor az Istent csak Baálként emlegeti, és hitükben is megmaradtak kereszténynek. Való igaz, rejtekhely ez a világ elöl, s a komor hegyek legendatermők is.

A városka is megejtően szép. A hegyoldalra épült, az egymás fölé tornyosuló házak között kis sikátorok, egymás házán átvezető ösvények vezetnek. Mint a fecskészkek, úgy tapadnak a sziklához az épületek. Aztán hirtelen minden véget ér, és a hegy hasadéka látszik. Majdnem egy kilométernyi út áll a vállalkozó kedvű ember előtt a fantasztikus alakú kövek között, a szurdokban. Az esős Időszakban vízmosás visz el az oázishoz, ahol a túra után megérdemelt pihenőhöz, s jó falatokhoz juthat a kiránduló.

Legyen múltat kutató, vagy hegyet mászni akaró, vagy éppen zarándoklatra vállalkozó, a maalulal kirándulás végén elmegy Szent Tekla kolostorához. Itt a csodás forrás, melynek csodája éppen abban van, hogy sosem fogy ki belőle a víz. A mészkősziklák közt kanyargó búvópatakok és erek töltik fel. Innen látni a kis községet, az irdatlan hegyeket, s itt kapni a minden látogatónak kijáró kávét is. Az apácák alamizsnája ez, amivel megtisztelik az ideérkezőket. Egyedül itt a kolostorban lehet babát is kapni, ami a képtllalmat szigorúan őrző mohamedán világban ugyancsak ritkaság. A kis horgolt maalulal baba, otthoni népviseletben derűs em lékeztető e nagyszerű utazásra.

Ezernyi látnivalójával Szíria igazi csemege a szépet és Izgalmasat kedvelő embernek. Érdemes talán hűtlenül elhagyni az oly sokat emlegetett, de szokványos utakat, hogy megnézzük azt a világot is, amely nem köny- nyen, de aztán annál adakozóbban kínálja az évezredeket idéző csodákat.

Az egykori bazilika, mely valaha a raveanai kaledrális mintájául szolgált

A szerző felvételei

Vitatéma volt az ENSZ- -közgyűlés ülésszakán Dél- kelet-Azsia. Ez már önmagában is jelzi: bár e térségben az elmúlt hónapokban valamelyest csökkent a feszültség, a konfliktusveszélyek forrásai változatlanul megvannak. Ha időről időre a nemzetközi politika kialakuló ÚJ feszültséggócai háttérbe is szorítják Délkelet- -Azslát, e térség változatlanul válságzónaként kezelendő.

Az ENSZ-vita lényege arra irányult, miként lehet megerősíteni a békét, stabilitást teremteni, együttműködést kialakítani Délkelet- -Azsiában a realitásként kezelendő két országcsoport, az indokínai országok, illetve az ASEAN-országok között. Vietnam, Kambodzsa és Laosz nevében éppen ez utóbbi ország terjesztett elő rendezési javaslatot. E javaslat összefoglalja a korábbi indítványokat is, de bizonyos tekintetben új elemeket tartalmaz, társadalmi rendszerének. Jogos érdekelnek tiszteletben tartása, a nézeteltérések tárgyalások, külső beavatkozás nélküli rendezése: a Dél-Kínal-ten- ger területi és halászati viszályainak megoldása, olyan állandó testület felállítása, amelyben a két országcsoport egyenlő számban képviseltetné magát, s amely rendszeresen vagy éppen válsághelyzetekben Ülne ösz- sze.

A Javaslat a Jelenlegi tér-' ségbeli valóságot veszi figyelembe, mindenekelőtt azt, hogy az új Kambodzsa kiszakíthatatlan része az indokínai országok csoportjának. Ebből kiindulva kívánja a közös érdekek felkutatását, azt, hogy a délkelet- -ázsiai országoknak maguknak kell megoldaniuk ellentéteiket, külső beavatkozás, külső nyomás nélkül.

Az intelem elsősorban Kínának szól, amelynek politikáját minősítik az indokínai országok a térségbeli feszültség fő okának. Nem mellékes szempont: a kínai oolitika veszélyes hatását e- rősíti Peking ^ 'Washington erősttdő együttműködése, az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy ismét növelje katonai jelenlétét a térségben, s Kínával együttműködve kísérletet tegyen az indokínai országok belső nehézségeinek fokozására. Jelzik ezt azok a legújabb kísérletek, hogy amerikai és kínai segédlettel együttműködést alakítsanak ki az indokínai országok politikai és társadalmi rendjével szemben álló legkülönbözőbb csoportosulások között.

Kétértelműségek tarkítják az Egyesült Államok nukleáris stratégiája körüli vitát, miután Alexander Halg külügyminiszternek és Caspar Weinberger hadügyminiszternek az atomfegyver „figyelmeztető célzatú bevetéséről“ elhangzott, egymásnak ellentmondó ifijelentése után az amerikai kormány mindkettőnek igazat adott. Halg a szenátus külügyi bi zottsága előtt kijelentette, hogy a NATO nak van olyan készenléti terve, amely szerint egy „hagyományos fegyverekkel vívott európai konfliktus esetén figyelmeztető célzattal atomföltetet lőnének kl“.

Caspar Weinberger hadügyminiszter viszont cáfolta Haig kijelentését. „A NATO egyetlen tervében sincs o- lyan, ami akár csak hasonlítana ehhez, és nem is kell Ilyennek lennie“ — Jelentette ki a szenátus hadügyi bizottságának ülésén.

Az amerikai külügy- és hadügyminisztérium, valamint a Fehér Ház közös nyilatkozatban Igyekezett eloszlatni a két miniszter ki jelentése' által okozott za vart.