Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-10 / 45. szám

e M ESR4F1A82 VB - rulett Hamarosan eldől, hogy melyik 24 csapat vesz részt a labdarúgó-világbajnokság hu- szonnégyes döntőjében. A megnövelt me­zőny több mérkőzést — és azt remélik, több bevételt is — jelent az 1982-es világbajnok­ság szervező bizottságának. A spanyolok egyelőre nem panaszkodhatnak, ami a pénz­bevételt illeti, eddig minden reményen fe­lül halad. Az argentínai Mundial tiszta bevétele 1978-ban majdnem 46 millió svájci frank volt, amin a FIFA, a házigazdák és a részt vevő csapatok 10:25:65 arányban osztoztak. A spanyolországi Mundial ennél jóval töb­bet hoz majd valamennyi érdekelt kony­hájára. A labdarúgó VB szervezése, természetesen kiadásokkal is jár. Tizennégy spanyol vá­ros stadionjait modernizálják, összesen 19 milliárd pezetáért. Madridban új sajtóköz- -pont és — ötven nap alatti — 191 méter magas adótorony épült. Korszerűsítik a madridi Barajas repülőteret, és a Bernabeu stadiont függőfolyosó köti majd össze a szervező bizottságnak a kulturális miniszté- riumtól kölcsönkapott épületével. A FIFA — 320 millió pezetáért — 8 mii- liárdra biztosította magát ha netalán a döntő esetleg elmaradna, és a szervezők sem sajnáltak 5 milliót, hogy legalább 166 milliós bevételt garantáljanak a külföldön eladott jegyekből és turistautakból. Az e- gyéb költségek Is jelentősen felülmúlják majd az argentínai — spanyol pezetában számított — egymilliárdot. A kiadásokat azonban jó néhány jövede­lemforrás fedezi. Profitálnak a légitársasá­gok, a vasúti és közúti közlekedést válla­latok. szállodahálózatok, üzletek és építő cégek is. Csak a stadionokban elhelyezett hirdetések és az észak-amerikai tv-közvetí- tés jogát körülbelül 1,7 milliárdért adták el. A többi földrészre egy nemzetközi te­levíziós konzorcium sugároz majd műsort. A hivatalos FIFA-jelvény és a Naranjito fNarancsocskaj nevű kabalafigura reklám­célokra történő felhasználása 1,3 milliárdot jövedelmez. így a jegyek eladása nélkül is több a bruttó bevétel, mint az 1978-as tornáé volt. A jegyek sem olcsók. A csoportmérkőzé­sekre 300— 900 pezetáért is be lehet majd jutni (kb. 70—210 koronaj, de a döntőn egy igazi „jó hely“ 3800 pezetába kerül. Az egyhónapos, tizenöt meccset magukba fog laló turistautakat 525 ezer pezetáért kínál­ják — az utazási költségek nélkül. Ezért a pénzért már némi látványosság is megilleti a nézőt. A nyitóünnepség meg­tervezéséért 7 millió jlj pezetát kapott egy hirdetőügynökség. A boldog jegytulajdono­sok és a várhatóan mintegy 1,3 milliárd tv-néző előtt kétezer ember alkotja majd a Picasso Békegalambját ábrázoló életképet, miközben 10 ezer léggömb és ötezer galamb felröpítése adja majd tudtul a nagy foci­ünnep kezdetét. Egyébként a spanyolországi világbajnok­ságra Európából várják a legtöbb látoga­tót, mintegy 900 ezret. Nagy-Britanniából 190 ezer, Franciaországból 130 ezer, az NSZK-ból 110 ezer és Olaszországból ■ 60 ezer nézőre számítanak. ' jóllehet, véget sem értek a selejtezők, több hely még kiadó, de már egyre-másra látnok napvilágot a különböző jóslások az esélyek latolgatása. Több egykor világhírű játékos mondotta el a közelmúltban ebbeli véleményét. Szerintük a következő orszá­gok csapatai kerülnek be a döntőbe vagy a dobogóra: Di Stefano: „Brazília és Argentína.“ Gento: „Brazília, Argentína és Spanyol- ország.“ Eusébio: „Brazília, Argentína, NSZK és Spanyolország, de azt is remélem, hogy hazám, Portugália is kiharcolja a huszon­négybe jutást, és ott lesz a legjobb négy között.“ Négy véleményből négy esetben Brazília és Argentína biztos „befutó", Eusébio ál­ma azonban már szertefoszlott. Portugália az Izraelben elszenvedett 3:1 arányú vere­ség után már semmi szín alatt sem lehet ott Spanyolországban. A VB-rulett azonban egyelőre szédületesen pörög tovább, a to­vábbi meglepetésekre még várni kell. E lhúzódott az edzés Kispesten, mert fényképezték a csapatot. Csyromvi- zesen jönnek le a játékosok a pályá­ról, ezúttal keményen megdolgoztatta Ti­chy Lajos vezető edző a fiúkat. Pintér Sán­dorra várok, aki a zuhany után fésúlten, mosolygósán kér elnézést tőlem, hogy meg várakoztatott. A kispesti büfében telepe­dünk le. Komora Imre szakosztályvezető még odaázól Pintérnek, hogy másnap az edzés egy órával korábban kezdődik, mert Tichy L 4Í0S és Tajtl József a két vezető edző új variációt gyakoroltat be majd a játékosokkal. Pintér Sándor 1979 októberében a Deb­recen elleni mérkőzésen megsérült. Kísebb- -nagyobb megszakításokkal majdnem két év múlva tért csak vissza a kispesti piros-fe­hérek közé. Kétszer is műtötték a térdét, de a makacs sérülés nehezen gyógyult. Eleinte edzője 10—20 percekre állította csak a kezdőcsapatba, nehogy a visszatérő játékos pályájában törés álljon be. — Fáj még a lábad? — szegezem neki az első kérdést. — Igen, még érzékeny. Egyébként sem tartozom a szerencsés játékosok közé, már ami a lábamat Illeti. Annyiszor volt már komoly sérülésem, hogy össze sem tudom számolni. Ai'einbar ceodálatos, lélégzetelállltö, oly­kor már-már hibOtetloii dolgokra képet. Hite, akarata révén néni lamer legyőztaetat- lant. A sport mindenkori eredményeinek ro­hamos iavulása, ax ember fizikai teliesltS- képetaégének éiabb és éjabb nagyszeré diadalai hökkentenek meg bennünket hét­ről hétre. És vannak sportoiék, akikkel ke- gyetleniil bánik a sors. Erejük teljében, tel­jesítőképességük csúcsán súlyos baleset vagy sérülés töri derékba a pályájukat, de vannak, akik minden erejüket összeszedve visszatérnek sikereik színhelyére. Ezek kö­zé tartozik Pintér Sándor, a Budapesti Hon­véd és a magyar labdarúgó-váiogatott tag­ja. Nagy érdemeket szerzett abban, hogy a magyar tizenegy kijutott' az. argentin vi­lágbajnokságra. Fáradhatatlan, vastüdej>? sportolúnak tartották. Mellette nőtt-nagy-, gyá Nyilasi és Törücsik, aztán Jött - egy végzetes sérüiés, és De a többit hadd mondja el 6 maga. Pintér Sándorról közismert, hogy bele- menös, harcias futballt játszik. Tatán az edzőtáborban csak úgy heccből beállt a súlyemelők közé, és a körülállók nem kis csodálkozására kinyomta a súlyozót. Ugyan­úgy az ökölvívók közé 1st beugrott, és ment a bunyó, csak úgy slstergett a levegő. Be­vallom. azért kedvelem ezt a fekete hajú futballistát, mert nem anyámasszony kato­nája. Ö kilencven percen keresztül össze- szorttott fogakkal küzd és száguldozza be a pálya minden négyzetméterét. Mit érné­nek a csfllogó technikájú sztárok, ha nem lenne köztük egy ilyen örökmozgó játékos? — Mondj valamit játékos pályafutásod el­ső állomásairól. ségesig. Mondok egy példát. Ott vannak a vfzipolőzók, köztük is rengeteg botrány tört ki, mégis voltak kitűnő eredményeik De velük nem foglalkozott annyit a sajtó, sem a közvélemény, mint velünk. Hiába a foci az közügy .., Rengeteget halljuk hogy nem bírjuk a 90 percet stb. Állítom, hogy ötletekben, szellemességben felvesz szűk a versenyt még a futballvirluóz brazi­lokkal is. A néző elvégre JÁTÉKOT is akar látni, nemcsak kilencvenperces rugdalózási — Tichy mezé! viseled. Kezdetben nem volt ez kissé nyomasztó? — De igen. Mikor Tichy Lajos 1971-ben abbahagyta a futballozást. Kocsis Lajos voii a CSÁSZÁR a csapatban. Aztán elltta az AKINEK VOLT EREJE semleges pályán legyőztük volna, még ak­kor is, ha utólag világbajnokok lettek. Tö- rőcsikét már vagy tizedszer vágta fel az egyik argentin játékos, a diplomatikus por- lugál még a sárga lapot sem húzta elő. Csak próbálta volna meg 70 000 argentin előtt... Sok játékost ért sérelem a VB u- tán, nekem Jólesett, hogy a szurkolók több­sége nem volt olyan szigorú velem szem­ben, mint a szakmai körök egyik-másik ve­zetője. Az akkori VB csapatból csak Nyi­lasi, Törőcsik és Tóth József tudott egyér- lelmüen továbbra is talpon maradni, min­ket bizonyos fokig leírtak, vagy ahogy ezt a futballöltözők környékén fogalmazzák, el­vittük a balhét — fűzi tovább a beszélgetés fonalát Pintér Sándor. Való Igaz, mi már balhék nélkül nem Is tudunk valamit si­mán megszervezni. Az 1954-es VB döntő)» előestéjén jöttek meg a játékos-feleségek. Marseille-be a harmadik magyar-csehszlo­vák mérkőzésre bemelegítés nélkül, érke­ÚJRA KEZDENI Istenadta tehetségét. Ojak jöttek, régiek mentek, s végül hozzám került a staféta­bot. Különben nagy balszerencsének tar­tom, hogy 1974-ben, amikor- kitűnő csapa­tunk volt, nem tudtunk bajnokságot nyerni. — Szerinted édzetek annyit, mint a kül­földi profik? — Feltétlenül. De mi más körülmények között edzünk, és ami a döntő, más a stá­tusunk is. Strétahk SPOHm Csak a lelkes, jó küzdőszellemű játékos le­het példaképi A válogatott középpályás Pintér számára is a legnagyobb öröm a gól- lövési — Pomázon születtem, ott laktunk a pá­lya mellett. Tizenöt éves koromban az MTK figyelt fel rám. El is jöttek az egyik mér­kőzésre, hogy megfigyeljenek, de eltört a lábam-. Aztán két évig nem rúgtam labdá­ba. A bátyámmal elhatároztuk, hogy „szép fiúk" leszünk, és építgetni kezdjük izmain­kat. A „szépfiúságból“ erős felsőtest lett. Bevallom, hasznát veszem a mai futball­ban. — Milyen a népszerűség? — Hízelgő, de igyekszem vigyázni ma­gamra. Ezt csak az tudja józanul elviselni, aki népszerűségét Is mértékkel fogadja el. — Melyik mérkőzésedre emlékszel a leg­szívesebben? — Ami a válogatottat illeti, a szovjetek elleni 1977-es VB-selejtezőre. Képes lettem volna akkor négy félidőt is végigjátszani. Emlékezetes még az 1976-as Ajax elleni 4:1. Szívesen gondolok vissza az FTC eile ni 4:4-re 1973-ból. Az FTC már 3:0-ra ve­zetett, s húsz másodperccel a befejezés előtt az én gólommal sikerült az egyenlí­tés. — Szerinted milyen a magyar foci? — A baj ott kezdődik, hogy rengetegei beszélünk a fociról, szinte előhtvogatjuk a problémákat. Mindenki foglalkozik vele. kezdve humoristáktól egészen a sarki zöld — Szerinted hol van a baj? — Nézd, amikor az NSZK-ban bevezettek a Bundesligát, jó előre nagyon sok mindent megfontoltak. Ott a Bundesliga legénysége kitűnő edzésfeltételek mellett, nagyon )ó edzőkkel dolgozik. S van egy törvény: rend, fegyelem, odaadás, egység a lelke mindennek. Ezt igyekszik mindenki tiszte­letben tartani. A Bayern Münchennek 40 diákcsapata van. Szinte minden srác agyá­ba vésik már nyolcéves korában: „Egyből add a labdát“. Nálunk hierarchia uralko­dik. Például: az argentínai VB előtt a baj­nokságot két hónap alatt kellett lebonyolí­tani. Kinek használt ez? A VB előtt meg­szerveztek egy „öngyilkos“ meccset az an­golokkal (1:4). Nagyon fontosnak tartom, hogy a játékosok elhiggyék az edzőnek azt, amit mond. Nálunk az edző szava nem mindig szentírás. Aztán az argentínai VB-re terelődik a be­szélgetés. Armendo Luque 20 méterre állt a magyar kaputól. Csípőre tett kézzel fi­gyelte, miként épjíti, alakítja Kőmíves Kele­men módjára sorfalát a Kocsis vezényelte magyar védelem. Csapó góljával l:0-ra ve­zetett a magyar csapat ekkor. Tíz másod­perc múlva az argentinok egyenlítettek, és örömtáncot lejtett a tizenegy argentin fiú, a lelátó pedig félelmetesen tajtékzott... Többen állítják, hogyha akkor Gujdárról nem pattan ki a labda, legfeljebb döntet­lent ér el a magyar csapat a hazaiakkal, és Gujdár még ma fs válogatott. — Nem látszott különösen veszélyesnek a dolog. Hasonló szabadrúgás helyzetei mllllönyit láttam már. A futball persze, kegyetlenül igazságtalan játék. Ha akkor egy magyár védő előbb ér oda, és elviszi a labdát, ma már senki sem emlékezne arra, hogy azon a mérkőzésen volt egy szabadrúgás. A filmen láttam, hogy Török Peti kiugrott a sorfalból, és az ő helyén jött a labda. Kár, hogy ez éppen a VB-n történt meg. Ott csak nagy győztesek és nagy vesztesek vannak (példa rá az S4-es VB döntője). Állítom, hogy az argentinokal zett mag (1969 decemberében) busszal a magyar csapat. A játékosok az autóbuszban öltöztek és ..melegítettek“ be. A játékkezdésig még há­rom (I) perc volt hátra. Az ok: az egyik vezetőnek hasmenése volt. Az 1986-os VB-n a Manchesterből Sunderlandba vezető, utat tömött vonaton 9 őrá alatt tették meg. Mit csináltak a szervezők, a tolmácsok az'ali­bis impresszáriók? A 78-as VB előtt Lon­donban megjelentek a játékos-feleségek és -menyasszonyok. Kezdetét vette az a bizo­nyos londoni botrány. A felejthetetlen Maiséi Hugó mondta egykor: „A magya­rok vagy temetnek, vagy lakomát ülnek.“ Ma már ez Is futballtörténetl Igazság.-- Igaz-e. hogy Kutas István, az MLSZ egykori elnöke az egyik mérkőzés szüneté­ben durván sértegette a játékosokat, és még vécére sem engedte ki őket? — Volt valami ilyesmi. — Bizonyára tudsz arról, hogy az ötve­nes években a Bp. Honvéd volt a világ leg­jobb csapata? •— Igen, sokat olvastam róluk. Én, ak­kor ötéves voltam, de ha alkalmam adódik, ma Is szívesen megnézem a filmeken a régi nagyokat. Tudomásom szerint csak Se­besnek és Buzánszkynak vannak meg ezek a filmek. — Milyen a különbség a régi és a mos­tani Honvéd között? — Hát például az, hogy a régi volt a jobb csapat. Igaz, akkor nem volt annyi­ra „sietős“, rámenős a foci, mint ma. ök képesek voltak arra, ami lényeges volt a játékukban, idegen pályán is tudtak olyan jő játékot produkálni, mint odahaza. Ha a védelmük kapott négy gólt, akkor elöl 2-3 góllal ezt mindig megtoldották (Példa er­re: 1954 Honvéd — Vörös Lobogó (a mai MTK) 9:7, vagy 1955 Honvéd — Dózsa 0:3 után 6:4. Olyan volt a Játékuk, mint vala­mi szikrázó drágakő, felvillanó, vakító tűz. Szinte mindenkit megégetett. A mai Hon­véd egészen más. De azért képesnek tar­tom a csapatot egy két kiugró eredmény­re. Persze az angol, az NSZK-bell és a spanyol csapatok jobbak. — A csehszlovák játékosok közül kinek a játéka tetszik a legjobban? —Nehodáé. Erőszakos, mai, célszerű fut­ballt játszik, és nehezen sérül meg. — Es Magyarországon? — Nyilasié. Aki már-már világklasszisnak is mondható. Esetleg Törőcsíket is említ­hetném, de neki az 1978-as VB előtti for­májára kellene felfutnia. Nem tetszik, hogy állandóan cikkeznek róla. Okosabb lenne, ha egy kicsit magára is hagynák. — Lesz-e még Pintér Sándor válogatott? — Én minden erőmmel azon leszek, hogy ez sikerüljön. Látni a hömpölygő hetven- ezres Népstadiont, a zászlóerdőt, hallgatni a himnuszt mindig felemelő érzés számom­BABIAK LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents