Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-27 / 43. szám

ESEMÉNYNAPTÁR 1936. XI. 6-án halt meg Karel Hynek Má- cha cseh költő. XI. 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, a Szovjet­unió állami Ünnepe. XI. 7-e a Csehszlovák-Szovjet Barát sági hónap kezdete. 1656. XI. 8-án született Edmond Halley an goi csillagász, geofizikus, a róla el­nevezett üstökös pályájának kiszámí tója. XI. 10-e nemzetközi Ifjúsági nap. 1821. XI. 11-én született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz realista író. 1716. XI. 14-én halt meg Gottfried Wilhelm Leibniz német matematikus, filozófus. 1831. XI. 14-én halt meg Georg Wilhelm Hegel német filozófus. 1916. XI. 15-én halt meg Henryk Sienkie- wicz Nobel-díjas lengyel író. 1918. XI. 16-án kezdődött az őszirózsás for­radalom. XI. 17-e nemzetközi diáknap. 1786. XI. 18-án született Carl Maria von Weber német zeneszerző. 1711, XI. 19-én született Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós és költő. 1919. XI. 20-án alakult meg Berlinben a Kommunista Ifjúsági Internaclonálé. 1916. XI. 22-én halt meg Jack London ame­rikai tró. XI. 23-a Klement Gottwald születésé­nek évfordulója. XI. 25-e Ludvík Svoboda születésének H évfordulója. 1701. XI. 27-én született Andrers Celsius svéd fizikus, a róla elnevezett hőmér­sékleti skála megalkotója. 1876. XI. 27-én született Viktor Kaplan oszt­rák mérnök, a róla elnevezett víz­turbina feltalálója. XI. 28-a Engels Frigyes születésének' évfordulója. XI. 29-e az Albán Népköztársaság ál­lami ünnepe. XI. 29-e a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság állami ünnepe. ^^^KALeÍSüM is 44. hét NAP kelte nyugta HOLD kelte nyugta 1 Vasárnap Moríonna &2S 16 27 10 35 19 31 45. hét w A Hold fényváltoiósai NOVEMBER 5. 2 á 10 p Elsőn.) 11. 23 ó 27 p Holdtölte® 18.15 ó 55 p Utolsó n.{ 26. 15 ó 39 p Ujhold • A Hold földközelben November 12-én 12 ó A Hold földtávolban November 26-án 22 6 30 nap 2 Hétfő Halottok nopja, Achilles 3 Kedd Győző 4 Szerda Károly 5 Csütörtök Imre 6 Péntek . Lénórd 7 Szombat A Nagy Októberi Szocialista For­radalom (191D 8 Vasárnap Zsombor 6 29 16 26 6 31 16 24 6 32 16 23 6 34 16 21 6 35 16 20 6 37 16 18 6 38 16 17 11 28 20 18 12 13 21 12 12 55 22 12 13 31 23 18 14 03 ------­1 4 32 0 28 14 59 1 39 46. hét 9 Héttő Tivadar 10 Kedd Réka 11 Szerda Mártán 12 Csütörtök Jónás 13 Péntek Szilvia 14 Szombat Aliz 95 Vasárnap Albert, Ilpót 6 40 16 16 6 41 16 14 6 43 16 13 6 44 16 12 6 46 16 11 6 47 16 10 6 49 16 08 15 26 2 55 15 55 4 13 16 26 5 34 17 04 6 55 17 46 8 16 18 38 9 32 19 38 10 38 47. hét 16 Hétfő Ödön 17 Kedd Nemzetközi diák­nap. Hortenzia 16 Szerda Jenő 19 Csütörtök Erzsébet 20 Péntek Jolán 21 Szombat Olivér 22 Vasárnap Cecília 6 50 16 07 6 52 16 06 6 53 16 05 6 55 16 04 6 56 16 03 6 58 16 02 6 59 16 01 20 43 11 34 21 51 12 19 23 01 12 57 -------13 27 0 0 9 13 53 1 15 14 16 2 20 14 38 43. hét 23 Hétfő Kelemen 24 Kedd Emma 25 Szerda Katalin 26 Csütörtök Virág 27 Péntek Virgil 28 Szombat Stefánia 29 Vasárnap Taksony 7 00 16 00 ■ 7 02 16 00 7 03 15 59 7 05 15 58 7 06 15 58 7 07 15 57 7 08 15 56 3 24 15 01 4 26 15 24 5 29 15 49 6 30 16 17 7 32 16 50 8 30 17 29 9 24 18 14 49. hét 30 Hétfő Andres, Andor 7 10 15 56 10 13 19 05 Kovember neve latinul azt jelenti: ki- ' lencedik, ugyanis a régi római 10 hó­napos naptárban az utolsó előtti volt (máriciussal kezdődött). A magyarok •. őszutó havának nevezték, mivel akko­riban az ősz három hónapját őszelő- ^ nek, ősznek és őszutónak nevezték. | i 4Z ÍDft.lÁp iS Az időváltozás a légkörben végbe­ment fizikai változások következménye. Ezért az Időjárás meghatározásához több dolgot, így a széláramlást, a leve- i gő átlátszóságát, sűrűségét, a felhőze- ■ tét és a lehulló csapadékot figyelembe kell venni. A legfontosabb szerepe az Időjárás meghatározásában a széláram­lásnak van. A szél hozza a meleget vagy a hideget, és elviszi az esőfelhő­ket. A légáramlat megindulását mindig a levegő egyenlőtlen felmelegedése folytán előálló nyomáskülönbség okoz­za, ami hatással van az emberre és ál- j latra egyaránt. Egyes állatok érzéke- i nyen reagálnak a légnyomás változá- j Sára, ezért a természetben élő ember • számára időváltozást Jelez saját köz­érzete és bizonyos állatfajok viselkedő- ■ se. így alakult ki az ember megfigye- | lése a legelésző állatok, a madarak ; éneke és repülése, a békák, szamarak, legyek viselkedése, a füst szállása, a j falevelek állása, az ég színe, a csilla- ! gok hunyorgása alapján az időjárás vál- ! tozásaival kapcsolatban. I íme néhány Jelenség a falusi ember j megfigyelései, tapasztalatai alapján: Eső ; lesz, ha a Holdnak udvara van, ha a Hold nagyon sárga, ha a hegy közelről ! látszik, ha a hangok közelről hallat­szanak. Szél lesz, ha piros az ég alja, ha pi­ros az ég naplementekor és napkelte- ^ kor. Havazni fog, ha homályos az ég. Hi­deg lesz, ha a macska erősen karmolja | a fát. Vihar lesz, ha az énekes mada- i rak hirtelen elcsendesednek. AZ IDÖ.I ÍRÁSRÓL A november őszutó, de egyben már átmenet a télbe. A legborongósabb és legködösebb hónap. A tél olykor már ‘ előreveti árnyékát. A nappalok hossza . a hónap elején 10 óra, a hónap végén 8 óra 50 perc. A napsütés tartama át- : lag 60—90 óra, tehát átlagban már csak 2—3 óra jut egy-egy napra. A köd ilyenkor már csaknem mindennapos ven­dégünk. A napi középhőmérséklet átla­ga a hónap elején 8, a hónap közepén 5, a végén már csak 3 fok. A déli fel­melegedés már alig éri el a 10 fokot, az éjszakai lehűlés pedig megközelíti a fagypontot. Az átlagos csapadék- ' mennyiség 40 — 50 mm, legtöbbször csendes eső alakjában hullik, de gya­kori már a havazás is. Előfordulhat, hogy november hidegebb, mint decem­ber vagy január. Novemberben az ed­digi előfordult legerősebb felmelegedés 24 fok, a lehűlés pedig —18 fok volt. A néphit azt tartja, hogy „Márton (nov. 11.) olykor fehér lovon jár“. „Er­zsébetkor (nov. 19.) a vidék fehérbe öltözik“. Száraz, enyhe november: szi­gorú tél. uor ’ K! kiaí:k \ V U\!r\KVk? A gólyák Egyiptomban és Szudánban, a bíbicek a Baleári-szigeteken és Ma­rokkóban, a szárcsák Dél-Olaszország tengerpartjainál, a dankasirályok a Ná­polyi-öbölben és Líbiában, a gémfajták a Szaharában és Algírban, a fecskék Dél-Afrikában, a seregélyek Tuniszban és Algírban, a sárgarigók Szicílián és Máltán, a vadlibák és vadkacsák Egyip­tomban és Szudánban telelnek át. MAGYAR k.\LL\OÍRIUMOK A legrégibb magyar kalendárium, ak­kor Csízió, 1592-ben Debrecenben ké­szült. Naptári dolgokat és ún. prakti- kns, azaz gyakorlati ismereteket tartal­mazott, az egyes napok asztrológiai je­lentőségét, mikor kell eret vágni, has­hajtót szedni, hajat nyiratni, mit kell i azon a napon elvetni, sőt azt is, hogy ; mikor kell fürdeni. Sokáig népszerű volt a százéves nap­tár, amelyet először 1700-ban egy Knau­er nevű apát adott ki. Ebben már az előbbieken kívül szó volt á babonák­ról, népszokásokról és főleg az időjá­rásról. De a sokféle naptár közül a leg­érdekesebbek a lőcsei kalendáriumok I voltak. Ezek a XVII. századtól készül- j tek, és az elsőt az a Fröhlich Dávid I késmárki tanár készítette, aki a Magas- -Tátra első feltárójának és leírójának mondható. Ez a hagyományos naptári részen és a praktikákon kívül már a krónikákat, rövid történeteket és jöven- I dőléseket Is tartalmazott. Az utóbbiak I közül sok az idők folyamán közmon­dássá is vált. HONNÉT SZÁRMAZIK, MIT JELENT A NEVED? GYŐZŐ: A feltörekvő városi polgárság ÚJ nyugati nevekkel frissíti fel a név- állományt. Néhány idegen nevet le is fordítanak. Például így lett a Vio­lából Ibolya, a Hllariusból Vidor és a Viktorból Győző. KAROLY: A magyar Károly szó részben a germán név latin Carolus alakjából való, de valószínűleg már korábban volt a magyarban egy ősi totem név, a Karuly, vagyis karvaly. IMRE: Germán eredetű. Eredetileg Ha- imrék volt. A magyar nyelvben a név Imrik, Emrich, majd Imrék, Imre alakzatot öltött. A magyar Emrikből latinosították Emericusra. Olaszban az Imre Emerlco, illetőleg tájszőlás- ban Emerigo vagy Amerigo. TIVADAR: Görög eredetű. Theodorosz Jelentése: isten ajándéka. LENARD: Germán eredetű. Leonhart je- I lentése, erős oroszlán. REKA: Annyit tudunk róla, hogy régi , török eredetű név. MARTON: Latin eredetű. Martlnus Je­lentése: a Marshoz hasonló, merész, bátor. JONAS: Héber eredetű. A Jónás hébe­rül Jónah, melynek Jelentése: ga- " lamb. j SZILVIA; A latin sylva szóból szárma- | zik. Sylva Jelentése; erdő. 8 LIPŐT: A Llpöt szó germán eredetije a I Liotpald. HORTENZIA: A latin ‘férfinév (Horten- sius) női párja Horteslus, Jelentése;- kerti. i JENŐ: A magyar Jenő név nem azonos az Eugénnel, hanem az egyik hon­foglaló törzs neve. ERZSEBET; Héber eredetű. Ellsaba el­ső'tagjának jelentése: isten. A név második tagjának jelentése nem Is­meretes előttünk. JOLAN: a mai Jolán név a Dugonics alkotta Jólánka (Jó lányka) névből alakult ki. OLIVER: Latin eredetű, Oliverius jelen­tése: olajfaültető. CECÍLIA: Megfejtetlen eredetű római név. KELEMEN: Latin eredetű. Clemens je­lentése: Jámbor, szelíd. KATALIN; Görög eredetű, Kathariné, Katharosz Jelentése: mindig hiába. Ebben a hónapban eldől, hogy kik ke'íilnek a Jövő évi labdarúgó-világbajnokság legjobbjai közé. Fotó: Heleü

Next

/
Thumbnails
Contents