Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-27 / 43. szám
B Kiel [liífNl SÍGBfN Az idéií léptünk az Egyesült Nemzetek Szervezete által az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakán meghirdetett nők évtizedének második felébe. Csehszlovákia e kezdeményezést örömmel fogadta. E világméretű akclé kezdete óta eltelt évek a- zonban azt mutátják, hogy ez ideig világméretekben a nők helyzetében nem következett be Jelentős javulás. A nők helyzete számos országban még mindig nehéz, sőt néhány helyütt tovább romlik. Ez az emberi munka kizsákmányolásán alapúKIEMELTÜK 16 tőkés rendszer osztály- JeUegőnek, továbbá e rend- ezer egyre mélyülő válságának következménye, mely munkanélküliséget, Inflá- clöt, a létfenntartási költségek növekedését hozza magával, s elsősorban a gyengébb szociális helyzetű családokat, nőket, gyerekeket és fiatalokat érinti. Tudjuk, hogy még mindig nők milliói élnek nyomorban és az egyenjogúság teljes hiányában, ami a több száz éves gyarmati függőség ős elmaradottság kísérő Jelensége. Tudjuk azonban azt is, hogy a haladást nem lehet megállítani, nem lehet megtörni a nők és mindazok akaraterejét, akik közösen harcolnak a békéért, a szociális haladásért és az -egyenjogúságért. Azokat az alapvető akadályokat, amelyek a nők valódi egyenjogúsága és személyiségük harmonikus fejlődése útjában állnak, csak a szocialista társadalmi rendszer tudta elhárítani. Ennek bizonyítéka a nők élete a szocialista Csehszlovákiában. Egyik alapvető vívmánynak tekintjük a nők munkához való jogának teljes érvényesítését. A munkafolyamatban való egyenjogú részvételük utat nyit számukra a teljes érvényesüléshez, a társadalmi élet minden más területén is. A szocializmus hazánkban szakított azzal a régi előítélettel, mely szerint a nők számára csak az alacsonyabb képesítést Igénylő és kisebb keresettel járó ún, női hivatásokat szánták. A nők egyenjogú helyzetének egyik alapvető feltétele művelődésük széles körű lehetősége, ami társadalmunkban magától értetődővé vált. Szocialista társadalmunk életének részét képezi az a tény, hogy mind több nő vesz részt a községek, városok, járások, kerületek és az egész állam igazgatásában, felelős tisztségeket tölt be a népgazdaságban. ^ Szociális programunk megteremti annak kedvező lel tételeit is, hogy a nő gyakorolhassa legnemesebb, he- ' lyetteslthetetlen szerepét v- az anyaságot. Társadalmunk nagy figyelemmel és gondoskodással veszi körül az anyákat és a gyerekeket. Anyagi ellátottságuk, az ingyenes orvosi gondoskodás, a széles alapokon nyugvó művelődési rendszer, továbbá a bölcsődék, az óvodák ■és az Iskolán kívüli intézmények rendszere megteremti annak feltételeit, hogy a fiatal nemzedék jól felkészülve lépjen ki az é- letbe, tagjai szocialista hazánk egészséges, művelt, jellembelUeg és erkölcsileg szilárd állampolgáraivá váljanak. Gustáv Busóknak, a nők VUI. világkongresszusán mondott beszédéből POSTAI IRANYÍTÓSZÁM A világ 42 országában alkalmazzák a postai irányítószámokat. Elsőként az NSZK postaigazgatósága vezette be. Európában 26 országban alkalmazzák, beleértve San Marlnót és a Vatikánt, a- melyek az olasz posta irá- nyítószámaít használják, és Lichtensteint, amely svájci Irányítőszámokkal dolgozik. Hasonlóképpen a Färöer szigeteken a dán irányító- számok érvényesek. Három ország — Nagy- -Britannia, Hollandia és Kanada — számok és betűk kombinációjából képezte ki az írányítószámokat. A brit kód a leghosszabb, hét jelet tartalmaz. A Szovjetunióban, Indiában és Kínában a postai Irányítószámok hat számjegyűek. A legrövidebbek, mindössze három számjegyűek a Bermuda-szigetek írányítószámal. Az Írányítószámokat különböző módon tüntetik föl a küldeményeken, leggyakrabban a helységnév elé írják őket. Valahol az egész számcsoportot egybeírják, máshol közökkel, megint máshol kötőjellel írják. Japánban, Dél-Koreában és Tajvanban a kisebb helyiségeknek öt-, a nagyobb városoknak pedig mindössze három számjegyű Irányító- számuk van. 1982. január elsejétől változás áll be Bratislava postai irányítőszámaiban. Az új számok a városkerületet és a megfelelő postahivatalt fejezik majd ki. V. P. Megtartották a SZISZ Trebisovi Járási Bizottságának és a járási piunírtanácsnak az ülését. Megtárgyalták és elfogadták rajta a kulturális nevelő munka eddigi eredményeiről és az 1981—-85 ös Időszakra vonatkozó feladatokról szóló jelentést, továbbá a SZISZ feladatait a CSKP XVI. kongresszusa után, a SZISZ kongresszusi előkészületeiről szőlő jelentést és a ZENIT járási nagyvásárának értékelését. Tekintettel arra hogy a jb eddigi elnöke az SZLKP KB politikai főiskoláján folytatja tanulmányait, felmentették tisztségéből, és a' járási bizottság- új elnökévé Kozsár Miklós mérnököt választották (a képen jobbról a második). , Kép és szöveg; Bogolylános Ú gy látszik, az úszóoktatás iskolaügyünk „örökzöld“ problémái között szerepel még néhány évig. Ez ugyanis o- lyan kérdés, melynek megoldásához nem elegendő elhatározni, hogy megoldjuk. Tenni, méghozzá nagyon sokat kell tenni, hogy így legyen. . Az első lépés; uszodákat kell építeni. S ezzel máris elérkeztünk a varázsigéhez, amelyet manapság kiejteni is nagy felelősség. Építeni! De hogyan és miből? Legtöbbször itt feneklenek meg a dolgok. Nem egy tornatanártól hallottam már, hogy szinte utópisztikus vágy olyan iskolákról álmodni, melyekben még uszoda is van. Utoljára márciusban jártam ebhfen az Iskolában, és akkor az igazgató elvtárs érdemlegeset még nem tudott mondani az uszodáról. Akkor úgy festett, hogy van is meg nincs is uszoda. — Márciusban volt az uszoda hivatalos átadása, de ekkor még nem sikerült birtokukba venni ezt a várva várt létesítményt, mert nem kaptuk meg a hlgléni- kusoktól a használati engedélyt. A szűrőberendezéshez hiányzott egy nagyteljesítményű kompresz- szor, amelyet a mai napig sem tudtunk beszerezni. — Viszont úgy tudom, hogy már használják az uszodát. Hogyan tudták ezt a „kompresszor- problémát“ megoldani?“ csak a prágai külkereskedelmi vállalaton keresztül lehet. Annakidején a JÉV ezt a tételt törölte a tervből, így kénytelenek vagyunk mi foglalkozni a beszerzéssel. Természetesen a knb támogatja igyekezetünket. — Feltételezem, hogy az uszoda Iránt igen nagy az érdeklődés a járásban. — Igen, szinte a galántai járás valamennyi iskolája érdeklődőit már. Naponta kérdezik; mikor jöhetnek már egy-két órát úszni, de amíg a helyzet nem változik, idegenek fogadásáról szó sem lehet. Ha majd teljes kapacitással üzemel az uszoda, természetesen a járás más iskolái Is Igénybe vehetik. Itt főleg a másodfokú IsKINN VANNAK A VÍZBŐL A galántai gimnazistáknak ez a vágyuk teljesült. Még 1977-ben elkészült a párját ritkító modern Iskola. A tervek szerint uszoda is tartozott hozzá, de az még egy kicsit váratott magára. Mint mindennek, ennek is megvan a maga története. A végtelennek tűnő huzavonákról Zelenka Istvánnal, az Iskola igazgatójával beszélgettem. — Sajnos, az iskola épületét bizonyos eltolódásokkal sikerült csak átadni — mondotta. — Nagyon rossz körülmények között tanítottunk azelőtt, ezért az iskola tantermi részé.t akartuk mielőbb átadni. Az uszoda átadása körül problémák merültek fel, a- minek az volt az oka, hogy a járási Épitöválallat erre a feladatra nem volt teljesen felkészülve. — Mentségükre legyen mondva, hogy nem ők voltak az Iskola és az uszoda eredni kivit_el_ezől. — Az első kivitelező a Trnavai Magasépítő Vállalat volt, de 1971- ben visszaléptek. Űj kivitelezőt kellett találnunk, ami nem volt könnyű feladat. A járási pártbizottság segítségével sikerült elérnünk, hogy a JÉV elvállalta az Iskola és az uszoda befejezését. — A járási és a kerületi szervekkel megegyeztünk abban, hogy ha már készen van az uszoda, s csak az említett kompresszor hiányzik, legalább a ml iskolánk diákjai használhassák. “Ebben az épületben van a szlovák tanítási nyelvű gimnázium is, ők is nagyon várják már, hogy birtokukba ve- hes.sék az uszodát, így végül is a járási egészségügyi hivatal heti húsz órára engedélyezte használni a két iskolának. — Erre még egy laikus is csak azt mondhatná, hogy nagyon kévés. — A teljes kapacitás kihasználása szempontjából ez a húsz óra valóban nagyon kevés. Sőt, még a két gimnáziumnak sem felel meg a jelenlegi helyzet. A szlovák gimnáziutnfiak egy nap alatt, nekünk meg két nap alatt kell megtartanunk a heti úszóórákat. Sokkal jobb lenne, ha ezeket az órákat eloszthatnánk a hét öt napjára. Amíg a kompresszort nem kapjuk meg, erre nincs is kilátás. — Mi akadályozza a beszerzését? — Ezt a kompresszort az NDK- ban gyártják, beszerezni pedig kólákra és a járási székhely iskoláira gondolok. ^ A hiányzó kompresszoron kívül már nem akadályozza semmi az uszoda teljes kihasználását? — Sajnos, gondot okoz az energia is. Az uszodát gázzal fűtik. Az alapok nagyon szigorúan meg vannak határozva, úgyhogy a jövőben ezzel is érdemlegesen foglalkoznunk kell. Hasonló a helyzet a villanyárammal. — Egy ilyen korszerű uszoda üzemeltetéséhez szakképzett emberek kellenek. Hogyan oldották meg ezt a kérdést? — Egyelőre az iskola karbantartója és biztonsági előadója felei az üzemeltetésért. A jövőben, ha majd teljes kapacitással üzemelünk, feltétlen meg kell oldanunk ezt a kérdést is. — Ügy érzem, csak sajnálni le- .het, hogy Ilyen üelyzet alakult ki az uszoda körül. — Igen, valamennyien már nagyon várjuk azt a napot, amikor ezt a gyönyörű létesítményt rendeltetésének megfelelően használni tudjuk. Kamocsai Imre FIATALOK AZ ÉLVONALBAN Fakóvezekény (Plavé Vozöka- nyj községben mindenki ismert Bakovka Emil fiatal hnb-elnököt, akt nemrég töltötte be 30. életévét. A járási pártszervezet és a lévai (Levlce) V. l. Lenin Gyapotfeldolgozó Vállalat vezetősége az üzemi pártszervezet vezetőségi tagját egyhangúlag javasolta az új funkcióba. A finommüszerész az üzem egyik szocialista munkabrigádjának példás tagja volt, e- lötte pedig három évig falujában dolgozott mint népművelő és SZISZ-elnök. Csupán lakás végett költözött el ideiglenesen onnan, fán Smolka 60 éves volt hríb-el- nök adta át a stafétabotot'fiatal neveltjének, és jómaga a titkári funkcióban maradt. Meglátogattam a lévat járás egyik legfiatalabb hnb-elnOkét. Elmondhatom, hogy ■ ilyen gyönyörű nemzeti bizottság épületben még nem jártam. Az öt éve elkészült épületben van a népművelési otthon, a népkönyvtár, az üléstermek, és ott laknak az alkalmazottak is. Az egyik lakásegység a hnb-elnöké. A csodálatra méltó épület a lakosság és a nagy Süllői (Tek. Luianyf Barátság Efsz közös műve. Értéke meghaladja a 4,4 millió koronát. Büszkék is rá a község lakói, és alaposan kihasználják a különféle rendezvényekre. Megfordultak itt már hazánk ismert ének- és tánc- együttesei, színjátszói. — A község lakóinak 14 százaléka cigány származású, de valamennyi aktív korban levő egyén rendésen dolgozik, a gyerekek pedig rendszeresen látogatják az óvodát, nincsenek problémák az iskolába járással sem — tájékoztat a hnb-elnök. Mint régi SZISZ- -elnök tudom, miképpen kell bánni a cigány származású polgárokkal. Többségük rendszeresen sportol és tagja az Ifjúsági és felnőtt labdarúgócsapatunknak. Minden nyilvános hnb-ülésre eljárnak és bekapcsolódnak a faluszépltési munkálatokba. A község lakosai korszerű alapiskolát építettek, 8,6 hektár kiterjedésű zöldterületet és porta- lanított utakat létesítettek. A szövetkezetei gazdasági eredményeiért 1970-ben a párt- és állami szervek Munkaérdemrenddel tüntették ki. Valamennyi szövetkezett dolgozó példásan kiveszi részét a fa- luszépítési munkálatokból, és az efsz is minden tekintetben segít. Ezért bátran nézünk az új választási program elé: Minden elképzelésünket, tervünket valóra a- karjuk váltani, amelyek pedig elég merészek. Az augusztusban átadott sportpálya értéke 498 000 korona. A lakosság 8000 óra társadalmi munkát dolgozott le és a széles környéken nem található jobb gyep- szőnyeg. 1983-ban pedig felépítjük a szociális helyiségeket és a 20Ó nézőt befogadó fedett lelátót. A továbbiak során szeretnénk befejezni a megkezdett jégpálya é- pttését, mert ez a sport is nagyon népszerű fiataljaink körében. Könnyűatlétikai és kézilabdapálya is épül majd a labdarúgó- pálya mellett. A Z-akció keretében 1982—1984 között egymillió- -kétszázezer korona értékben felépül egy új üzlet, mert a mostani már nem kielégítő. A község Jednota vendéglőjében rendszeresen főznek. Ennek nagyon örülnek a nyugdíjasok és azok a polgárok, akiknek nem áll módjukban mindennap főzni. Gondoskodnak az idős nyugdíjasakról is. A Nőszövetség tagjai rendszeresen meglátogatják a fekvőbetegeket. Bővíteni szeretnénk a községben a szolgáltatásokat, zöldövezetei és parkot szeretnénk, amelyeket egész évben példásan gondoznak a SZISZ és a Nőszövetség tagjai. A kultúrházban szépen berendezett klubtermek, folyóiratok, magnetofon, lemezjátszó várja az érdeklődőket. A fiatalok színvonalas diszkókat rendeznek. Rendszeresen folyik itt a politikai oktatás is. A fiatalok közül az utóbbi két évben hatot vettek fel a pártszervezetbe. Fakóvezekény ben mindig számítanak a fiatalokra. Ezért is merte bátran vállalni Bakovka Emil a felelősségteljes tisztséget, mert a községben ismer minden polgárt. Ismeri azok óhaját, vágyát. S mint hnb-elnök, a polgárok segítségével maradéktalanul meg is akarja valósíiani őket. Belányí János