Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-14 / 28. szám

8 iMl SoromlTai Kató szerepében Kiss Marit látjuk viszont (Markovlcs Ferenc felvétele) ROSSZEMBEREK Oj MAGYAR FILM A MOZIK MŰSORÁN Mérey Károly kaposvári főispán 1664. no­vember 9-én körbzvényt adott ki Somogy megye minden fő- és atszolgablrő urának, hogy közreműködésüket kérje egy hírhedi betyár kézre kerítéséhez. „Folyó évi nov. 6-án 9 óra tájban Bazia és Verőcze közötti ütőn fekvő Koiacz nevezetű magányos kocs­mába három avult és rongyos szűrbe öltö­zött egyén bemenvén, itt sört, húst kért — szól a szöveg —, és midőn Virth Mátyás kocsmáros és neje a mészárszékbe mentek, ezen egyének szűreik alól kétcsövű puskát vontak elő és ezeket a kocsmárosra és ne­jére szegezve, tőlük pénzt követeltek — több erőszak kivitele után 34 Ft-ot, egy puskát, egy rozsdás kardot és egy két­csövű pisztolyt vittek el. Ezen rablók kö­zűi az első, aki Gelencsér Jóska rlgóczl születésűnek tartatlk, fiatal, még csak most mohódzó barna kis bajuszú, magas homlo- kű volt, fekete kalapja, fehér szűre az ot­tani parasztszokás szerint, fekete mellénye, gatyába és csizmába, felfegyverkezve ket­tős csövű puskával, s egy nagy rozsdás szekercével... Ezen kujtorgók — kiknek lelkén szárad többek között a bajomi pos takocsl megtámadása Is — feletti őrködés re, vagy más hasonló feltűnés esetében rögtöni és késedelem nélküli eljárásra a tisztviselő urak olyan hozzáadással hívat nak tel, három évi nehéz működés után sikerülvén a rablókat közel kiirtani ^— most már csak a község és egyes lakosok köz­reműködésétől, buzgóságától ás JólelkOsé- gétöl függ azon borzasztó állapotnak ele­jét venni, melynek lesújtó terhe alatt — szeretett megyénk hírnevének szégyenére s a magyar faj becstelenítésére sínlett So­mogybán boldog, boldogtalanl“ De hiába a körözvény, hiába a megyei főispán kéré­se, Gelencsér Jóska nyomát hosszú Ideig bottal üthették. Egészen addig, amíg ban­dájának alvezére, Soromfal a főszolgabfró kezére Játssza. De ez már a film. Szomjas György alkotása, aki a Talpuk alatt fütyül a szél című munkája után Ismét a betyár- világba kalauzolja el nézőit. A két főhős. Gelencsér és Soromfai történetére Gönczi Fe­renc A somogyi hetyárvllág című könyvé­ben akadt rá a rendező, ez inspirálta őt, hogy filmre vigye a hetyárvllág végnapjai­nak összes fellelhető dokumentumanyagát. A történet 1864-ben, a „rendcsinálás“ Ide­jén Játszódik, ennek ellenére azzal kezdő­dik a film, hogy Gelencsér Jóska kése a bíró mellében marad. És a tombolás még csak ezután robban ki. A betyárbanda meg- részegül a gyilkolástól, nem számít már, hogy barát vagy ellenség került az útjuk­ba, Itt mindenkire halál vár. Egyedül So­romfal felesége éli túl a tragédiát. A ka­landokban, hajszákban és vérfürdőben bő­velkedő film főszerepeit Derzsi János, Dör- ner György és Kiss Mari alakítják. (szó) l/XoM(P :..itt LIBOR VACULiK — Áprilisban Monte Car- lóban, néhány héttel ezelőii aedig Sanreniöban és Milá- aoban vendégszerepelt a iranciaiirszági Ballett Itine- relle társulatával. Itt Is, ott is az angol John Craokn L'Estro Armonico című al­kotásában lépett színpadra. — Sanreinőban az első előadás sajnos nem úgy sl- került^ mint ahogy szeret­tük volna Nem tarthattunk próbát, s ez érezhető is volt a teljesítményeken. Látha­tóan bizonytalanabbak vol­tak a lépések, pontatlan a tánctechnika. Másnap aztán órák hosszat gvakoroltunk, még városnézésre sem ma­radt sok időnk. Egyébként úgy vettem észre, Sanremo és Monte Carlo akár test­vérvárosok is lehetnének, annyira hasonlítanak egy­máshoz. Főleg, ha a ten­gert és a város architektú­ráját vesszük figyelembe. — És Milánó? — Ötször léptünk szín­padra és mindannyiszor el­ismerően zúgott a taps. Per­sze naponta próbákat tar­tottunk, ezért aztán sem a Rómeó és Júliára, sem az éppen akkor tartó nemzet­közt ba.lettfeszttválra nem jutottam el. — De a Dómot, gondolom, belülről is látta. — Délelőttönként termé­szetesen a várost Jártuk, a- mlt csak lehetett, mindenl megnéztem. És vettem né­hány müvészportrét magam­nak. Az Ismert olasz táncos, Taglioni fotója száz Urába került, Maria Callas arcké­pe kétszázba. Jó, ugye? — A Vivaldi zenéjére ké­szült L'Estro Armonico fő­hősét többször is eltánculta már. Nem válik ilyenkor ér­dektelenné a szerep? — Ha egy hónapig min­den este ezt táncolnám, biz­tosan beleunnék. Szeren­csére ritkábban találkozom a szereppel, s a koreográ­fia olyan csodálatos, hogy számomra mindig öröm, ha ezzel a darabbal lépünk fel. tttlion, amikor hónapokig u gyanazt a szerepet kell gya korolnom, már a próbák is a kedvemet szegik. Külföl dön általában egy-két hétig tart a betanulás, és ezt Job ban .szeretem, mert ilyen­kor sürget az idő, kevesebb az üresjárat, és mindenki nagyobb erőfeszítéssel dol­gozik. — Most, hogy vége a színházi évadnak, bitonyi- ra tudja már, hol tölti • nyarat. — júliusban még csak hallani sem akarok a ha* lettről, pihenni szeretnék végre, hiszen az ú] évad számomra augusztus elsején kezdődik, amikor a Szlovák Nemzeti Színház balett- együttesével háromhetes vendégszereplésre Indulunk Szicíliába. (g. szabó) Fotó: Gyökeres György táncegyüttes BELGIUMBÓL NÉHÁNY PERC lEANNE BRABANTSSZAL, A FLAMAND KIRÁLYI BALETT IGAZGATÓJÁVAL — Kuegler Balettlexikoná- ban egyetlen sort sem ta­láltam a társnlulról, s eb­ből arra következtetek, elég fiatal lehet az együttes. — Tizenegy évvel ezelőtt, 1989-ben határoztuk el, hogv különválunk a Flamand Ki­rályt Operától, és önállő balett-társulatot alapítunk. Azöta fokozatosan kicseré­lődtek a táncosaink, a mai tagok többsége még a hu­szonöt évet sem töltötte be, ennek ellenére sokan világ­viszonylatban Is kimagasló eredményeket értek el. — Például? — A húszéves Koen On- ziáról biztosan hallott már. Jacksonban, Lausanne-ban és Várnában nyert érmeket, tehát a legjelentősebb nem­zetközi balettversenyeken jegyzik a nevét. — Ügy tudora, évekkel ezelötl balettintézetet irá­nyítón Antwerpeoben, ahol pedagógusként is küzreniii- küdött. Igazgatói tevékeny­sége mellett ma is jut ide­je tapasztalatainak átadásá ra? — Erre mindig szakítok Időt. Boldogít, ha tanítha­tok, ezért Is szorgalmaztam, hogy a Flamand Művelődés- ügyi Minisztériummal kar­öltve baletttskolét hozzunk létre, ahonnét együttesünk majdani tagjai kerülnek ki. — Most hány tagja van a társulatnak? — Harminckettő. De az Operának külön táncegyüt­tese van. — Első kimagasló sikerü­ket 1971-ben az athéni ba- lettfesztiválun aratták, ezt követően a világ legkülön­bözőbb pontjain vendégsze­repeitek. Finnországtól Tö­rökországig, Nagy-Britaoniá tói Dél-Amerikáig mindenütt elismerő . kritikák jelentek meg a Flamand Királyi Ba­lettről. Bratislavában André Leclairnek, az együttes ve­zető koreográfusának a mü­veit matatták be. Rajtuk ki- vUl kinek az alkotásai sze repelnek repertoárjukon? — Néhány név a sók kö­zül; Rudi von Dantzlg, George Balanchine, Michael Fokin, Frederick Ashton, JifI Kyllan és persze Mauri ce Béjart. — Az ntöbbitöl milyen al­kotásokat vettek át? — Ez Idáig két koreográ­fiáját tanultuk b^, az Ez lenne a halált és ö Rómeó ós Júliát, de a kővetkező évad tervei között újabb Bó iart-mü szerepel. — Hazánkból romániai vendégszereplésre indulnak, ahonnét június utolsó nap­jaiban térnek haza BrUsz- szelbe. Ősszel merre utaz­nak? — Olaszország és Spa­nyolország után Kínába és Japánba. —sil— OiVASÍAM [GY KÖM DÁNIEL ANNA: GEORGE SAND A közelmúltban örömmel fedeztem fel a könyvesbolt­ban a Nők a történelemben sorozat legújabb kötetét, a- mely a hányatoit' sorsú francia írónő, George Sand éle­tét mutatja be. Dániel Anna, a könyv szerzője főleg az trőnö Ifjúsá­gára és felnőtt éveire helyezte a hangsúlyt. Néhány mondattal bemutatja Aurore Dudevani bárónő — a ké­sőbbi George Sand — családfáját. Majd részletesen fog­lalkozik a minden ellen lázadó fiatal lánnyal, a szo­cialista forradalmárral, a kicsapongó életet folytató fiatalas.szonnyal, az unokákkal önfeledten játszó nagy­mamával. Az örökké lázongó Dudevant bárónő nagyon változatos, élményekben gazdag életet élt. Teljes ere­jével a nöl egyenjogúságért harcol. Ennek érdekében nadrágban jár, szivarozik. Regényeit íérflnéven adja ki, pedig akkor már Európa-szerte tudják, hogy George Sand egy különleges nő. Bátran kiáll elvei mellett, pá­rizsi lakása a fiatal művészek találkozóhelye. A könyv végigkíséri a fiatal, mindig elégedetlen, ha­talmas munkakedvvel -bírással teli írónő életét egé­szen a gondos, jóságos ■ nagyanyó koráig. George Sand életét végigkísérve átfogó képet kapunk a kor törté­nelméről, szerelmein keresztül betekintést nyerhetünk a XIX. század müvészberketbe. Sand alakja a kortársi ábrázolásokban, írásokban és ön­életrajzában, az Életem történetében sokféleképpen és ellentmondóan jelenik meg. Dániel Anna azonban egy olyan asszony életét Igyekezett a valósághoz híven be­mutatni, aki ......a teljesség után sóvárgó romantikus lázadó, a csapodár szerető, a szocialista irányregények írója, a magányos lovas, aki a sötétben kedveséhez vág­tat, a forradalmár, a kézimunkázó és befőttet eltevö há­ziasszony, Musset és Chopin múzsája és szerelmese, az ünnepelt író, a gyermekeit önfeláldozóan szerető anya, polttikal üldözöttek fáradhatatlan pártfogója, jérőme Napóleon herceg bizalmasa, a hábszínház Iwlondja, rosszízű botrányok főszereplője, a kertészkedö-botanizá- ló George Sand, a pénzügyekben rámenős bohém, az áldozatkész és bátor segítő, rajongó és megfontolt, deis­ta és misztikus, a derűs, megbékélt idős asszony, a gon­dos, jóságos nagyanayó, akinek szive és érzékel haj­lott korában, hetven felé közeledve elképesztően fiata­lok maradtak — de hiszen az élet is, amelyet móhón szeretett és áhftatosan tisztelt, megannyi ellentét.“ Mindvégig a szerelem és a művészet megtisztító erejét hirdeti. Kamoncza Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents