Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-14 / 28. szám

1 * 1 • ­1 1 +1 »•n T*w» "w* i-•xwi ••• •rrj ^TíSíj ' l. ' '---------------1-; M Xo« gMj-g.V-TO »»»•TfA m«T9a t •n M«fv •f tm mpTAOJc \ .---------------J. K t»VT< t n 1 ; tM-*TT*fW* TC *T*f/ •••< art* «»JI «»jAfttOTl----------------[ ••JVA-(•/••ds MM»«!«« . ■ mpBoi +1 • r T9« >*T T*f*sr» »••TO «TMXO ■ .1. ••nfA T 1 •éam t* T *V|I1 ■ #tn<n ____::n! • TfMMA WÍUPa «••• V am* :xmvd«T T • T* ••»•A ••fi * lloqiáATPf* • Mjf —--------------------- ------------------------­■ uf n ••nV T ntMMi J* •»vntH t "2?^ •m «TM •• •1 •— Miden lehetséges — vá- lessolt Hubbard. — A rendőrségnek nyil­v án segítene a nyomozás­ban, ha felismerné a halott kilétét — fűzte hozzá Chad —, persze, ha a holttest nem tűnt volna el nyomta­lanul. — Nem tudná legalább le­r ajzolni a holtat? Lehet, hogy én felismerném az ál­dozatot. — Sajnos, az iskolában is m indig elégtelent kaptam rajzból — válaszolta Chad. — fin mutatnék magának v alamit — szólalt meg ra­vaszkásan June, és a táská­jából kivett egy képet a meggyilkoltról. — Nem ismeri véletlenül e zt a nőt? Hubbard kissé meglepet­t en nézte a képet: — Nem, sajnos nem is­m erem — mondta. June fürkészve szemlélte a z ügyvéd arcát, és arra a meggyőződésre jutottt, hogy Hubbard nem hazudik. Any- nyíra jól nem tudott volna alakoskodni. — Ez az áldozat — je­g yezte meg csak úgy melles­leg June —, mielőtt leütöt­tek, sikerült lefényképez­nem. Te hülye liba, mormogott m agában Chad, ha ennek va­lami köze van a gyilkosság­hoz, akkor most megkapta a figyelmeztetést, és a rend­őrség mehet zabot hegyezni. — Nagyon csodálom, ked­v es June kisasszony. Ha én váratlanul egy hullát talál­nék, nyilván sok minden e- szembe jutna, de semmikép­pen sem az, hogy lefényké­pezzem. — A fényképezés, még a h ullák fényképezése is a foglalkozásom, Hubbard ér. Cn ugyanis fotoriporter va­gyok. lődütt az elmúlt napokban t örtént Castle Home-i ese­ményekről. — Az ismeretlen asszony g yilkosa nyilván egy Christ- churchi polgár volt — pró hálta provokálni June. — Nem hiszem — vágott v issza Hubbard —, az, aki a nőt az előcsarnokban le­lőtte, és utána nyomtalanul eltűnt, nagyon pontosan ki­számított minden mozzana tot. Ez csak hivatásos bű­nöző lehetett. — De ki bízta meg ezt a b űnözőt? Ki a meggyilkolt asszony, mit keresett Christ- chnrchban, és főleg hol van most a holtteste? — vágott vissza Chad. Akaratlanul Shekleyné koporsójára és a kripta jól megolajozott ajta­jára gondolt. — Nők manapság mar m inden foglalkozásban meg találhatók. Ki tudná most bizonyítani, hogy ez az asz szony nem egy bűnszervezel tagja, és éppen ezért tették el láb alól? — válaszolta Hubbard. — Azt hiszem, ez egy ki c sit bajánál ide ráncigáii indok. Miért éppen ide jött Christchurchba, és miért ép pen a Castle Home-ba? — Ne feledje, hogy alig pá r mérföldnyire innen, a tenger partján a háború a latt hatalmas erődítmények épültek. A négy emeletnyi mélységű bunkerek, ahol va lamikor a tengeralattjárók támaszpontja volt, még ma is láthatók a parton. Egy ilyen katonai létesítmény­től vezethetnek a múltból a mába a szálak! — érvelt Hubbard. — Szép kis zsarolási his­tó ria is kerekedhetne ebből — mosolyogta el magát Ju­ne hamiskásan. Nekem van egy felvé­telem az áldozatról — bök­te ki June a körülötte to­pogó, tehetetlen férfihad­nak. A glasgowi rendőrök torkára forrott a szó, Chad úgy érezte, mintha alma­csutka akadt volna meg a torkán, csak Abernathy mo­solygott sejtelmesen. ~ Te tudod — csicsereg­te June Cbadnak —, hogy a kamerám mindig „tüze­lőállásban“ van. Mielőtt két­szer fejbe kólintották, vagy háromszor megnyomtam a kioldógombot. — És ezt eddig miért -nem m ondtad? — Hiszen nem engedtetek szóh oz jutnii Itt forduljak fel, ha ezt a n őt valamikor is feleségül veszem, gondolta magában Chad. Persze hangosan ezt kimondani nem nagyon mer te. — Még az 8 szerencse, h ogy mindenem itt van, ami az előhíváshoz szükséges — csivitelte tovább June. Vagy háromnegyed óra m úlva a még nedves képek az asztalon feküdtek. A ké­pen egy sötét hajú, magas homlokú, energikus megje­lenésű nő volt. — Nem ismerem ezt s nő t — mondta Abernathy —, mindeneseire nem úgy fest, mint akinek valami kö ze van egy bűnesethez. — Ha minden bűnözőnek bü nözőarca lenne, már rég nem lennének, mert időben felismertük volna őket — vetette oda June. Másnap reggel a Castle Ho me-ban megjelent Hub­bard ügyvéd, Shekleyné vég­rendeletének végrehajtója. Hubbard negyven éves le hetett, kissé már őszüli) hajjal, aki azonnal rokun- szenvet ébresztett June-ban Az ügyvéd tüzetesen érdek­ANGYALOK ]\l SHILLINGLRT : sNvaav aaxad STRIE2BNEC SÁNDOR: A POPZENE Az 1963-as év egyértel­műen a betörés esztendeje: két albumuk is megjelent, kislemezeik sikerei közül e She Loves You egymillió -hatszázezer példányszám ban fogyott el. Brian Epstein 1964-ben Igencsak magas fordulat­számot diktált a Beatles gépezetének. A dicső elődök (Crosby, Sinatra, Elvis Presley) mintájára ők Is fil­met forgattak, a Nehéz nap éjszakáját. A százperces filmben a gombafejűeknek hálás feladat jutott: önma­gukat alakították. Nem cso­da, hogy a kritika minde­nekelőtt a fiúk természetes, sallangmentes alakítását e- melte ki. A filmmel párhu­zamosan elkészült az egy­azon címet viselő albumuk, sőt, egy másik nagylemezük Is, amelyen tötJbségében a rock veteránjainak feldol­gozásai kaptak helyet. Még abban az évben koncert- kőrútra mentek Dániába, Hollandiába, Hong Kongba, Ausztráliába, Oj-Zélandba, az Egyesült Államokba és Ka­nadába. A következő esztendőben meg akarták ismételni ko­rábbi sikerüket, de a Segít­ség című filmjük már lan­gyosabb fogadtatásban ré­szesült. Nem ügy a betét- dalaiből készült nagylemez. Az együttes teljes eröbe- dobással koncertezett, elő­ször Franciaországot, Olasz­országot, Spanyolországot vették célba, majd Ismét a tengerentúlra látogattak. Né­mely köztiszteletben ál 16 személy felháborodott tilta­kozása ellenére október 16- án a királynőtől átvették a Brit Lovagrend kitüntetést. Űjabb két év, és újabb két album következett; előbb a Rubber Sóul, majd a Re­volver. A kritika fanyalog va fogadta őket, de ez a közönség ízlésé* tc'yáltalén nem befolyásol.»- Kárpótlás az elmarasztaló ítéletekért; a Michelle szupersiager lett, összesen 65 feldolgo­zást ért meg. johunak az a kijelentése, bogy a Beatles népszerűbb a Krisztusnál nagy visszatetszést váltott ki, némely rádióadó rövid ideig nem Is sugározta da­laikat. 1966. augusztus 29- én San Franciscóban bú­csúztak a közönségtől, hagy­ták abba a nyilvános sze­replést. 1967: A Beatles stúdióba vonult, hogy elkészítse pá­lyafutásának legforradal­mibb nagylemezét. A Bors őrmester magányossziv-klub zenekara rekord hosszúságú ideig (9 hónapig, összesen 700 őraj, készült, s mind a kritika, mind a közönség elismerően fogadta. Négy Grammy-díjat is kapott, saz örökös albumlistát vezette Bob Dylan Blonde on Blon­de című lemezével közösen. Még az évben menedzserük, Brian Epstein tűladagolt ká­bítószer hatása következté­ben elhúnyt. 1968: A magára maradt Beatles lázasan dolgozott. El-öször a Mágikus titokza­tos utazás című tv-filmen munkálkodtak (a Daily Mir­ror kritikusa szerint: A film kaotikusj, majd elkészítet­ték a THE BEATLES című kettős albumot. Hamarosan megjelent a róluk készült Sárga tengeralattjáró című rajzfilm zenéjének az LP-Je is. 1969; Producer nélkül, ön­állóan akarták következő albumukat megjelentetni, am az elkészült felvételek csa lödäst okoztak a fiúknak és a lemezek a raktár polcaira kerültek. George Martint hívták segítségül, az 6 irá­nyításával rögzítették az Abbey road című nagyle­mezt, amely lényegében az együttes utolső albuma. Az együttes még egyszer, 1970-ben összejött a stúdiö- ban, hogy a főlreieti szala- gokböl „kikeverjék“ a Let it Be albumuk muzsikáját, de utána örökre szétváltak útjaik. A „GORDOLÚ kövek KONTRÁJA“ A Beatles stílusteremtö zenéje mellett szót követelt egy másik, nagy jövőre jo­gosult formáció, a Rolling Stones. Az együttes egyike volt azon kevés zenekarok­nak, amelyek ki tudták ma­gukat vonni a hatvanas évek hajnalán lassan mindenütt eluralkodó, Beatles diktálta mersey sound hatása alól. Bármennyire közös forrás­ból Is merített a két ze­nekar, a Rolling következe­tesebben ragaszkodott a né­ger hagyományokhoz. A blues és a rhythm and blues nyomán dalaik nyersebbek, keményebbek, és lázadóbbak voltak. A Rolling Stones jelenle­gi [felállása; Mlck jagger -- ének, Keth Richard — gi­tár, Ron Wood — gitár. Bill Wyman — basszusgitár, Charlie Watts — dob] 1963- ban tört be a Come on (Gyere hozzám) című dal­ia!. Akkoriban még a blues istápolója Alexis Korner állt a hátuk mögött, az ö közbenjárására készítették el első lemezeiket. A Rol­ling tipikus koncertzenekar, énekes-szólistájuk, Mlck Jagger színpadi stílust te­remtett. Egyik korai daluk, a Satisfaction (Elégtétel) a hatvanas évek fiatal nem­zedékének himnusza volt. A lassan húszéves fennállását ünneplő zenekar ma Is ak­tív, ma Is az élvonal gár­dái között találjuk. Amíg a Beatles 'fel nem oszlott, örök másodikként emleget­ték őket. Napjainkban szin­te egyedül képviselik a rock hőskorának szellemét. (Folytatiuk) MÉRFÖLDKÖVEI — Mindenesetre szeren­cséje volt, kisasszony, ha csak sejtette volna is a gyilkos, hogy lefényképezte az áldozatot, bizonyára nem éri be a fajba kőlintással — mondta Hubbard nyomaté- knsan. Még néhány Jelentéktelen szót váltottak, majd Hub­bard szertartásosan elbú­csúzott. Másnap June és Chad egy kis kikapcsolódást tervezett be. A Castle Home pincéjé­ben találtak egy kis csóna­kot, kis farmotorral felsze­relve. Chad kivontatta a lé- lekvesztőt a tengerpartra, beinditották a motort, és megcélozták a partot övező sziklás szigetek egyikét. Így képzelem magamnak az édenkertet, mondta June, amikor kikötöttek a néhány kilométerre levő sziklás szi­geten. — Meglehetősen kietlen ez a paradicsom, még csak egy bokor sincs — válaszolt Chad. A csónakot egy sziklához kötötték, és a sziget belse­jében egy szélvédett kiszö- gellénben letelepedtek na­pozni. A csendes magány nem hosszú ideig tartott. Az ég nemsokára behurutt, és egyre viharosabb lett a szél. — Azt hiszem, legfőbb ideje, hogy hazainduljunk — szólalt meg Chad —, a tenger hullámai lassan olyan magasra csapnak, hogy a kis motor aligha lúd meg- birközni velük. Összeszedték holmijukat, és lesiettek a partra, ahol a csónakot hagyták. A lélegzetük is elállt. A csónak ugyan a helyén volt, da hiányzott a kis ol­dalmotor. Helyette két eve­zőt, két esőkabátot találtak a csónakban, meg néhány szendvicset egy csomagban. (Folytatjuk) TÖRD A FEIED A. Ábránkon az egymást ke­resztező bárom egyenes vé­gén és a keresztezésekben kis körmezők láthatók. írd be ezekbe a mezőkbe az 1- től 9-lg terjedő számokat úgy, hogy a három egye­nes mindegyikében a szá­mok összege 20—20 legyen. B. Hét festő meg egy szobrász arcképét és egy-egy alkotását mutatjuk be a rajzon. Kik a művészek és ml a müvek címe? És ml a közös az alkotóknál?

Next

/
Thumbnails
Contents