Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-14 / 28. szám

A karate közelről Lezajlott a világ leghíresebb teniszuerse.- nye, Anglia nem hivaialos világbajnokság­nak tekintett nemzetközi bajnoksága Wim bledonban. Az eredményekről más jovrá- sokből már bizonyára értesüiiek. A svéd Björn Borgnak nem sikerűit hatodszor is diadalmaskodnia, s Wimbledon új bajnoka a 22 esztendős amerikai John McEnroe. Te­niszcsemegének beillő párviadalon döntöt­ték el egymás között a bajnokság sorsál. Csehszlovákia számára is termett babér. A titkon esélyesnek tartott Lendl idejeko rán való kieséséért kárpótolt a nők me zönyében Hana Mandlíková, aki csak adön tőben hajtott fejet az idősebb, tapasztaltabb amerikai Chris Evert-Lloyd tudása előtt. * A teniszsport nagy eseményére még bi­zonyára visszatérünk lapunkban, ezúttal egy régóta fájó kérdéssel akarok csupán foglal­kozni, a bíráskodással. Főleg a vonalbírák vitatható döntései miatt megint több ké­nyelmetlen esetnek voltunk tanúi. Jó lenne már ennek a dolognak a végére járni. . IdJiközben felfedezték az „elektromos vo­nalbírót“, amely ezredmilUméternyi pontos­sággal és minden kétséget kizárólag ítéli meg a labda talajra érésének helyét. Né hány alkalommal már sikeresen próbáit ák ki, a nemzetközi szövetség azonban vona kodik a bevezetésétől. Miért? További kérdés: érthetetien, hogy miért ilkalmaznak a nagy nemzetközi versenye­ken úgyszólván kizárólag idősebb, — élné zést a kifejezésért ~, esetenként -aggas ryán fő- vagy vonalbírókat. Nyilván ezzel ■tkarják Jutalmazni a sportágért tett igye kezetUket. Viszont orvosilag bizonyítható tény. hogy az ember látása a korral egye­nes arányban romlik, ugyancsak késnek a "eflexei, helyzetfelismerése korlátozott idő- ■tcbb korban. Nyilván ennek is tulajdoníl- ‘lató, hogy az idősebb vonalbirdk olyan ntakran tévednek, még ha nem is elfo- mltsdgból. Minden elismerésem és tiszteletem aznke, akik valamely sportágért valamit tettek, de iz örök igazság és a sportszerűség érdeké­ben jobb lenne azért fiatalabb vonalhirókal ilkalmazni. OOP Mióta léteznek hivatásos és amatőr spar •ölök, a közvélemény örök témája, hoqg :z egyes sportágakban kik a jobbak: a pro- ‘ik vagy az amaiörök. Nos, a kérdést ne léz eldönteni, adalékul azonban villantsunk ‘el egy közelmúltban lezajlott érdekes ese ■et. Luxemburg körversenye ún. „nyitott“ -openj verseny vott, amelyen hittatásos é.-, imatör kerékpározók ts rajihoz útitok. A egtöbben ki is használták a lehetőséget 'togy összemérhessék az erejüket a hwatá SOS élvonallal, köztük a szovjet és a cseh szlovák kerékpározók is. Az utolsó útszakaszig minden a legna gyobb rendben volt, ahogy a rendezők el­képzelték, a profi kerékpározók: Kelly, Di tier, planckaert vezették az összetettben a •nezönyl, pedig a szovjet csapatban a Bé keversenyan győztes együttes három leg 'Óbb tagja is nyeregbe szállt. Végé-hossza nem volt a rosszmájú célzásoknak, és egy­más után születtek a különféle összehasan Uások a profi és az amatőr kerékpározás közötti óriási szinvnnalkUlönbségröl. Következett azonban az utolsó útszakasz. ,meiy szertef oszlat la a hivatásos sport fel sböbrendüségéröl kinyilvánlloll iiiiloszt. Ne béz, hegyes terepen vezetett az útszakasz, melynek célja, alátámasztani a hivatásos -porlolók verhetellenségét. De más történi tindiárt a raji után a szovtei legénység Hit az élre. Néhány kilométer után Szuhu •acsenkovék álliak az élre. Az öt szoy/e; kerékpározóval eleinte három hivatásos 'ersenyzö, a hazat Didier, a vilagbapiok suiper és N’lsson tartották az iramot, dt: liabb kőplatók következtek, s míg a szuv let fiúk változatlanul fokozták az iramot, a hivtásos versenyzők sorra leszakadtak. Barinov és Szt/horucsenkov érkezett el sönek a célba., őket követte kétperces ke séssel Zagretgyinov Ja Bókeverseny idei győztesei, Bokov és Szuun, s az első nem szovjet „bringás", a csehszlovák Skoda tt- .'.p.nhárom perces hátránnyal Didier kisére- ében hatodikként hajtott he. A boly az -isszes nagyágyúval kerek 25 perces hál- ■ánntjal jutott be. több versenyen ez egyenlő a diszkvalift ’<alással, de mert amúgy is utolsó ütsza- saszról volt szó, csupán az történt, hogy I szovjet kerékpározók a már vertnek hitt nezönyből a következő sorrendben sora­koztak fel az összesített eredményben: l. Barinov, 2. Bokov, 3. Szuun, 4. Zagretgyi­nov, 5. Szuhorucsenkov. A legjobb profi, índter 9 perces hátránnyal végzett a 6. he­lyen. Mellesleg Skoda a 9. helyen végzett. Ebből is látszik, hogy ne,m ló, ha valaki fönt hordja az orrát. (palágyi) (IV.) FŐISKOLÁSOK SPORTÁGA it karate nem verekedés, hanem művészet A csehszlovák karstlsták kétharmada szlovákiai, s a tavalyi csehszlovák bajnok­ság harminc érme közül huszonnyolc a Szlovák Szocialista Köztársaság szakosztá­lyaiba került. Szlovákiában jelenleg több mint négyezer versenyző végez rendszeresen edzéseket a több mint ötven szakosztályban. Ezeknek a zöme a Fővárosban niiiködik (legismerteb­bek a Slávia Eknnóni, Slávia SVST, Slévia Prirodovedec, Slávia Medik, Rapid. Ounaj, Spnje stb.l, s a válogatott keretet is egy- -két kivételtől eltekintve Imint pl. a zvo- leni Longa) bratislavai sportolók alkotják. Többé-kevésbé törvényszerű ez, hiszen az első sportkör, amelynek tagjai a kUlFöidi filmek és szakirodalom révén igyekeztek el- sajétitani a sportág alapjait, a bratislavai főiskolásklub (Vysnkoákolsky klub) mellett kezdett működni a batvanas évek végén. A rokon sportág, a cselgáncs szakszövet­sége mellett alakult meg, s így került az új sportág hivatalosan a Csehszlovák Test- nevelési Szövetség égisze alá. A szakbizott­ság mindmáig működik: rendkivüi agilis, liilnyumó többségükben főiskolai végzettsé­gű, széles látókörű egyének alkotják. Táv­lati céljuk az önálló karate sportszövetség megalapftása. A cselgáncs ugyanis úgyszól­ván csak az öltözékben hesonló a karaté­hoz: hagyományosabb, olimpiai státuszú sportág, megvannak a saját, specifikus gondjai és feladatai. Nem csoda, bogy az ..együttélést“ mindkét részről amolyan kez­deti szükségmegoldásnak, átmeneti stádium­nak tekintik. AZ ÉLEN: A SLÄV1A EKONÖM Lehet, hogy feltűnt olvasóinknak: a leg­több karateosztály olyan sportegyesületek keretében működik, amelyeknek nevében ott szerepel a „Slávia“ szó. Nos, ez mf.ná- liink a főiskolákhoz való odatartuzás jele. Statisztikák Is bizonyítják, hogy napjaink­ban a karate a legtipikusabb egyetemi, fő iskolai sportág, ámbár az utóbbi időben, a fiatalabb korosztály — egyre több közép-, sőt alapiskolás — bevonásával ez a jelleg lassan változik. A legsikeresebb hazai szakosztály már évek óta a Slávia Ekonóm,-amely a bratis­lavai Közgazdaságtudományi Főiskola mel lett működik. Ennek egyik edzésére láto­gattunk el a minap, még az iskolai év be­fejezése előtt. Hétfői napokon a petrzalkai Bierut utcai alapiskola tornaterme az edzések színhelye. A liaratésok ugyanis tipikus „vándormada­rak“, talán nincs is olyan tornaterem Bra- tislavában, amelyben ne edzett volna vala­melyik szakosztály. Ennek több magyaráza­ta is van. A hagy sportegyesUletek, melyek sajat létesítményekkel rendelkeznek, ugyan­is már „telve“ voltak, csak a kis, kevés szakosztállyal dolgozó vagy nemrég kelet­kezett klubok voltak hajlandók felkarolni a karatét: ezek többsége viszont béreli az edzésekre a termeket. Másrészt a karate a gyakorlás szempontjából nem térigényes, s úgyszólván semmiféle segédeszköz nem szükségeltetik. A kimonó és a törülköző el­fér egy táskában, edzeni pedig gyakorla­tilag akármilyen egyenes padlójú és fedett helyen lehet, sőt nyaranta edzőtáborokban a szabad ég alatt folyik a gyakorlás. TISZTELET. ETIKA. FEKVOTAMASZ A* sportág szertartás jellege már a terem­be való belépésnél szmbeötlik. Ahogy egyen ként, gondosan tisztán tartott fehér öltö­zékükben megérkeznek a versenyzők, egyikük sem mulasztja el a mély meghaj­lást a küszöbön, a tiszteletadást a terem­nek és az edzötársaknak. Egyébként is !tt nagyfokú — más, hagyományosabb sport­ágakban szokatlan — fegyelmezettség ural­kodik. Sorakozó. Elöl a legidősebb versenyző, utána a többi. Velük szemben a legmaga­sabb technikai fokozattal rendelkező ta­nítómester. Pattognak a japán vezénysza­vak: „Yot, selral“ (Vigyázz, leülnii) Utána „Shomen ni réti“ (a tanulók üdvözlése), „Sensel ni réti“ (a mester Üdvözlése), majd „Kirí tsoll“ (Felállni!). Az edző koncentrá­lásra szólít fel. A fiúk keresztbe tett láb­bal ülnek a sarkukra, fejűket becsukott szemmel lehajtják, öklükkel a padlóra tá­maszkodnak, és pár percre magukba mé­lyednek. Most látjuk csak, hogy a sor vé­gén három lány is gyakorol. Most ts, ké­sőbb is ugyanazt teszik, mint a többiek, u- gyanolyan odaadással végzik a gyakorlatu­kat. Bemelegítés, gimnasztika, lazítás. Az ed­zés fö részének az anatómiája a követke­ző: az alaptechntka gyakorlása (20 perc), raozgástechnika (15 perc), testsúlyáthelye­zés (10), páros gyakorlás előre meghatá­rozott támadó és védekező technikával (20), egyedül végzett formális, katagyakorlat (15), lazítás (15 perc). Közben légzőgya­korlatok és rövid pihenők ... Az első verejtékcseppek mar a bemele­gítés folyamán, az erősítő fekvőtámaszok­nál lecsöppennek. A karatlsták ezt a gya­korlatot hagyományosan az öklük élén vég­zik, így erősítve, edzve ezt a fontos érint­kezési pontot. A fekvőtámasz egyébként a- molyan jól szánt büntetésként, az apróbb fegyelmezetlenségekért Is kijár, akt netán csintalanságra adja a fejét — ha a meg­A nők is űzik ezt a sportot erőltető edzés folyamán egyáltalán jut Ide­je az Ilyesmire —, esetenként bizony töbK százszor Is elvégzi ezt a gyakorlatot. EGY ADAG FANATIZMUS A feketeöves, III. Dános mester a segítő­jére bízza az edzés vezetését, és leül egy. kicsit beszélgetni. Ladislav Klementls mér­nök többszörös csehszlovák bajnok, a Slá­via Ekonőm szakosztályának alapítója és vezetője, e szlovákiai karate székelő elnö­ke s egyúttal a válogatott együttes edző­je Is. „Civilben“, azaz munkahelyén Is ko­moly feladatot lát el, a Slovchámia pro- pagációs osztályának a vezetője. Harminc^ három éves, alacsony termetű, karcsú. Rö­vidre nyírt haja, vastag keretes szemüve­ge nem klválö sportolót, hanem Inkább eminens diákot juttat az eszünkbe. így Is volt, annak idején kitüntetéssel végezte el a Közgazdaságtudományi Főiskolát. Több mint egy évtizede szentel naponta több órát a karaténak. Vajon miért? — Fiatal, fejlődésben lévő sportág a miénk — mondja. — S az alapítók legjava még ma Is tevékenykedik valamilyen for« mában. Vagy sersenyez, vagy edző, funk­cionárius, bíró, vagy esetleg valamennyi egy, személyben, mint jómagam Is. Kétségtelen, hogy jókora adag fanatizmus nélkül ez nem menne. De éppen a sport vezet oda, hogy megtanuljunk szervezni, jól kihasználni a szabad Időnket. A munkahelyen Is, otthon Is kerüljük a semmittevést, a félórás, őrás trécseléseket, „lazításokat“. Szervezés és fe­gyelem kérdése az egész, hiszen a nap szonnégy órájába nagyon sok minden bele­fér, Napjainkban mindenki teret találhat az aktivitásra, s ml már enélkül nem tudunk élni. A mogás létszükségletünkké vált. Ge­nerációnk most abba a stádiumba lépett, amikor egy-egy verseny megnyerésénél fon­tosabb az önnön tökéletesítésünkre irányu­ló belső Igény klelégí«se. Ez Is a karate- filozőfia tartozéka. Olyan sportágról van ugyanis szó, melyet magas korig művelni lehet. Csupán parancsolgató, irányító edző nálunk nem létezik. Mindent be kell mu­tatni, Időről Időre bizonyítani technikai fo­kozatunk jogosságát. Ez Is állandó gyakor­lásra ösztönöz. AZ „(IRES KÉZ“ AJANDEKA — Itt-ott találkozni olyan nézetekkel, me­lyek az agresszivitást róják fel a kara­ténak. — Egy bizonyos adag harci szellem, lia úgy tetszik, agresszivitás, szerintem, vala­mennyi normális férfi természetes tulaj­donsága. Lehet, hogy a jelentkezők egy rá- szét ez vonzza közénk, másokat viszont a sportág önvédelmi Jellege. Am aki kitart; márpedig csak így tanulhat meg valamit, annak számára a karate kimondottan sport, mely azonban mélyebben rejlő értékeket Is tartogat. A motiváció nálunk rendkívül fon­tos. Már a felvételnél könyörtelenül meg­válogatjuk a jelentkezőket. Nos, ha arra gondol, hogy egyesek olyan szándékkal jön­nek közénk, hogy majd verekedésre, kocs­mai hősködésre használják fel a megszer­zett tudást, megnyugtathatom, hogy az 1- lyenek rövid Időn belül kiesnek. Felméré­seink szerint egy-egy év eleji beiratkozás­nál úgy tíz-tizenöt százalékot tesznek ki az ilyenek. Nagyjából hasonló az aránya azok­nak. akik környezetükben, társaik között gyengének, elnyomottnak, hátrányos hely­zetűnek érzik magukat, és Így akarnak te­kintélyt, biztonságot szerezni. A fennmara­dó hetven százalék a minden tekintetben átlagos népességből kerül ki, akik elsősor­ban az érdekes, izgalmas sportot keresik. Az egyik a testvére, a másik a barátja pél­dáját követi,^a harmadik megnézett egy ver­senyt, és megtetszett neki, és így tovább..,. — Az a bizonyos kiegyensúlyozottság és belső nyugalom, amelyet lelkes és kitartó művelőjének ad a karate, tehát az „üres kéz“ — ez a karate sző megfelelője — pa­zar ajándéka ... — így van. S míg lehetőségeink bírják, Igyekszünk minél több embernek átnyújta­ni ezt az ajándékot. MAJOR LAjOS A szerző felv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents