Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-07-14 / 28. szám
A Mlraflores-zsilip épülete „FOLYOSÓ“ KÉT ÓCEÁN KÓZÓTT II. H ogy hol Is kezdíSdlb a Panama csatorna, az atlanti- vagy a csendes-óceáni oldalon, nem tudok pontos választ adni, mert számomra az Ancon- -hegyen kezdődik. Létezését pedig attól 8 gyönyörfi csütörtök délutáni naptól Jegyzem emlékezetemben, a- míkpr a hegyről lenézve Ismerkedni kezdtem vele. Arról a hegyről, amelyet a csatornán 1914. augusztus 14-én először áthaladó hajóról, az Anconról neveztek el, nagy darabon belátni a csatornát. Az egész hegy belsejét klvájták, a panamaiaknak tulajdonképpen csak a kérge maradt meg. Az üreg tartalma talány, mert szigorúan őrzik. Lehet, műszaki titkokat rejtegetnek itt, lehet fegyvereket vagy még azoknál Is borzasztóbb valamiket... Aki Panamába látogat, leginkább a mesterséges vízi út, a Panama-csatorna vonzza. Senki sem szalaszt- Ja el az alkalmat látni a Panama-csatornát „menet közben“. Sót, a csatorna mintha ezt el is várná: a Mlratlores- és a Gatun-zsi- lipeknél afféle lelátók csalogatják a kiváncsi idegeneket, akik kényelmes ülésekre telepedve nézhetik végig a nem mindennapi látványt, miközben amerikai angol, de újabban spanyol nyelven is értesülhetnek a csatorna érdekességeiről. A Panama-csatorna 82 kilométer hosszú, ha beleszámítjuk mindkét oldalon a bejáratnál az óceán medrében készült mélyítést Is. Az egyik óceán partjától a másik partig 65 kilométer a távolság. A csatorna legkeskenyebb szakasza 60 méter, a legszélesebb 300. A csatornában hat, egyenként 305 méter hosszú és 33,5 méter széles zsilip van. A víz mélysége 12,5 méter. Az épités költséget 387 millió akkori értékű dollárra rúgtak. A csatorna karib-ten- gerl oldalán az első, 11,3 kilométer hosszúságú szakaszon a csatorna vizszlnt- Je az óceánéval azonos. Az első szakasz végén találni a három Gatun-zsilipet, ahol a hajók 25,9 métert emelkednek a vízzel, és ezzel elérik az Atlanti-óceán vízé nek szintjét. Ezután 51 kilométer hosszú vízi üt következik a mesterségesen kialakított Gatun-tón a Ped- ro-Miguel zsilipig. Itt megint 9 métert esik a víz szintje. Folytatva a csatornán a hajózást, következik a -Mlraflores-tó és az ugyanilyen nevű két zsilip. Átjutva a Mlraflores zsilipeken, a hajók az utolsó szakaszba érnek. Itt a vlzszlm már azonos a Csendes-óceánéval. A zsilipeken át a hajókat kétoldalt elektromos villanymozdonyok vontatják, és a szintkülönbséget a fogaskerekű vasúthoz hasonlóan teszik meg. A csatorna többi szakaszában a hajók már saját üzemanyagukkal haladnak. Egymás mellett a két zsilip lehetővé teszi, hogy egyszerre két hajó ts átjusson. A zsilipeket a Gatun- és a Mlraflores mesterséges tavak vizéből töltik föl. A Gat’un-tót a Charges folyó vizéből táplálják. A tó gátja 2,5 kilométer hosszú. A Mlraflores több folyócska vizéből duzzasztott tó. A 30-as években a Charges felső folyásánál felépítettek egy további víztartályt. Hogy milyen hatalmas építmény a Panama-csatorna, arról a földmunkák a- datai tanúskodnak. Építésekor 160 millió köbméter földet kellett megmozgatni, és majdnem 4 millió köbméter betont dolgoztak bele. A hajók átlag 6—8 óra alatt szelik át a csatornát, de vannak rekordokról szóló adatok is. Legrövidebb idő alatt, 2 óra 41 perc alatt 1979 júniusában az amerikai Pegasus nevű tudományos rendeltetésű hajó jutott át a csatornán. Egyébként a várakozással együtt beletelik 20 órába Is, míg a Svéd személyszátiltó hajú a Gatun-zsUipben hajó egyik oldalról a másikig átér. Naponta' vagy ötven hajót bocsátanak át a csatornán, vagyis évente húszezret,; Panamából, a fővárosból; Colónba egyébként vasút i8 vezet. A csatorna hátránya, hogy a hatalmas óceánjáró- kat nem engedhetik a vizére, ugyanis a hajók maximális merülése 11,4 méter. A csatornái leginkább - az USA (25 százalékban). Libéria (15), de zászlaja a- latt szintén amerikai hajók közlekednek, Nagy-8ritannía (13—14), Japán, Norvégia (10—10) hajói .veszik Igénybe. OttjárKink napján 36 hajó kérte az átbocsátást a csatornán, s köztük az említett államok vízi járműin kívül láttunk ecuadori, -panamai, olasz, brazil és görög hajót Is. De áthaladt a szovjet Tlnda és az Akagyc- mik Krlpovics, valamint ■- a jugoszláv Moslavina.is. 197-9- et a rekordok éveként jegyzik a csatornán: a 14 362 hajóból 13 056 óceánjáró volt. A második világhá--btn:ú előtt a csatorna évi forgalma 7479 hajó volt. 1979-ben a csatornán át szállltottáru 154 millió tonnára rúgott,- amiért a csatornatáreaság 209 millió használati díjat zsebelt be. Leghosszabb, 291- méteres a Marcona Prospector tankhajó volt. Legnaés tulajdonba vételével 1970-ig az USA fontos stratégiai előnyöket is élvezett. Panamában az Egyesült Államoknak 14 katonai támaszpontja van, s ezek a legutolsó egyezmény értelmében 1999. december 31- Ig ott Is maradhatnak. Márpedig a csatornán a tengeri hadierőket könnyen és rövid Időn belül áthelyezhetik az egyik őceántöl a má- i síkig. A karlb-tengerl oldalról a csatorna bejárata a- merlkai tengeri és légi haditámaszpontokkal van körülvéve, a csendes-óceáni részről a Balboa környéki támaszpontok „őrzik“ az övezet biztonságát. Az USA egyeduralma a csatorna fölött azonban leáldozóban van. Az 1977-ben aláirt és 1979. október 1-én életbe lépett közös egyezmény értelmében a Panamai Köztársaság felruházta az ÜSA-t a csatorna igazgatásának, Irányításának és karbantartásának a jogával, hogy Így szavatolják a vízi forgalom zavartalan menetét. A csatornán való átkelés díjét a tiszta regisztertonna súlyból számítják ki. Az egyezmény kimondja, hogy Panama, minden re- ■gisztertonnáért 1,3 dollár használati díjat kap. Ehhez jön évente 10 millió dollár a csatorna révén kciptkeAlljl Tovább ne! — parancsolják az amerikaiak. gyobb személyszállítóként a Queen Elisabeth 2 úszott át a csatornán. Hossza 293 méter, szélessége 32. A .legmagasabb használati díjat • Is ez a hajó fizette: 89154 dollárt, hetedik útján, 198Ó. január 25-én. És állj.on itt összehasonlításként a legkisebb összeg is. Richard Halliburton, amikor 1928-ban átúszta a csatornát, 36 centet fizetett. Még egy további „leg“: az Overseas New York tankhajó szállította 1978 áprilisában a legnagyobb mennyiségű rakományt, 64 000 tonna olajat. A csatornából az Amerikai Egyesült Államoknak származott a legnagyobb haszna. A Panama-csatornán át lerövidült az egyébként. is olcsó vízi út. New Yorktól például San Fran- clscóba 9000 kilométerrel lett rövidebb, és a hajóút csak két és félszer hosz- szabb a szárazföldinél. De kurtult a távolság New Yorktól a Hawaii-szigetekig, Japánba, Ausztráliába, Oj- -Zélandba. A Panama-csatorna jóvoltából az USA számára Távol-Kelét ■ gyorsabban megközelíthető vizen, mint pl. Londonból -vagy Hamburgból. Ami azt jelenti, hogy Nagy-Britanniával vagy az NSZK-val szemben az USA konkurrens gazdasági előnyöket élvez. Nem kis szerepet játszott' azonban a csatorna megnyitása az Amerikai Egyesült Államok expanziójának megerősödésében is Latin-Amprlká- . ban. Az út New Yorkból Guajaqullába 19,8 ezer kilométer helyett most, csak 6,1 ezer kilométer. De az európai országok Is élvezhetik a csatorna adta előnyöket. A jó öreg kontinéns- röi rövidebb úton lehet eljutni Ausztráliába, ■ ,0j-Zé- landba és mindkét : Amerika nyugati partjára. Az épülő csatorna _ fölemésztette költségek már'rég' megtérültek. A csatorna telépítésével zett haszonból, plusz évi 10 millió dollár úgynevezett provizió. A Panamai Köztársaság- ' nak mind nagyobb rész jut a csatorna igazgatásából. .\z dz egyezség, amely mindezt szavatolja, 1999. december 31-én délben válik hatálytalanná. Azután a csatorna teljesen az ország tulajdonába kerül vissza. És Panama reméli, hogy így Is lesz. Ma a csatornatársaságoi kilenctagú bizottság igazgatja amerikai vezetővel az élén, a helyettese pedig panamai. 1999-töl lordul a kocka, panamai igazgatója és USA-beli helyettese lesz. A csatorna jelenleg 8000 embert foglalkoztat. Föllendült a tengeri forgalom, és ez Itt is érezteti a hatását. Ma már a csatorna nem képes eleget tenni a megnövekedett igényeknek. Így például ezt az óceánok közti folyosót nem vehetik igénybe az észak- -amerikai haditengerészet repülőgép-anyahajői, de a nagy tankhajók és óceánjá- rök sem. A zsilipek pedig nagyszámú kezelögárdát igényelnek. A minden Igényt kielégítő új csatorna több tervezete elkészült már. Fő konstruk- clös elv, hogy az új csatorna vizének szintje egyforma magasságban legyen a tengerével, mbrt akkor nincs szükség a forgalmat lassító Zsilipekre. Legmegfelelőbbnek az a terv ígérkezik, a- mely az építkezést a mai csatornától 15 kilométerre nyugatra helyezi. A panamai kormány tavaly az év végén hivatalosan Is felkérte az Amerikai Egyesült Államokat, hogy vegyen részt az ország területén tervezett ■ új- csatorna építési munkálataiban. A nlcaraguai és a kolumbiai terveket elvetették, klvitelezhetetlenségük miatt, A szerző fölvételei Először látogatott a brit diplomácia vezetője Moszkvába azóta, hogy Londonban konzervatív kormány van hatalmon. Lord Carrington megbeszéléseket folytatott Andrej Gromlkőval, a Szovjetunió külügyminiszterével. A találkozón több időszerű nemzetközi kérdést és egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó problémát vitattak meg. Mindkét külügyminiszter hasznosnak ítélte ezeket a tárgyalásokat, a- melyek elősegítették a két ország álláspontjainak jobb megértését, és a párbeszéd folytatása mellett foglaltak állást. Nyugtalanító hírek érkeznek továbbra is Iránból. Mint azt olvasóink tudják, egy bombamerénylet romba döntötte az ország vezető politikusait egyesítő, a közéletet meghatározó Iszlám Köztársasági Párt székházét A merénylet során 74 politikus vesztette életét, miniszterek, pártvezetők, parlamenti képviselők. E merénylet új szakaszt látszik nyitni az Iránban folyó politikai hatalmi harcban. Tény, hogy a véget nem érő. Időről Időre megélénkülő Irá- nl-íraki háború, a szüntelen nemzetiségi viszályok sok mindent eltakarnak abból a küzdelemből, amelyet a sah megdöntésében egykor egymással együttműködők immár egymás ellen vívnak polgárháborús veszélyeket is felidézve, jelezte ezt a hatalmi pozíciókat szilárdan őrző, az Iszlám tanait a lehető leginerevcb- ben értelmező iszlám köztársaság! párt irányitól által indított sikeres roham Baniszadr elnök elkergeté- sére. Minden évben, június 25-e és 27-e között szerte a világon Koreára emlékeznek. E két dátum ugyanis az 1950-ben kezdődött és 1953- ban befejeződött háború Időpontja, és a koreai néppel vállalt szolidaritás, az imperializmus elleni küzdelem része Is. Tudni kell, hogy miután 1945-ben a koreai hazafiak a szovjet hadsereg segítségével kiűzték a japan megszállőkat, az amerikai Imperializmus — vlsz- szaélve az antifasiszta szövetség megáilapodásaiböl eredő feladatokkal — az érdekeit kiszolgálni kész bábkormány létrehozásával elszakította az országnak a 38. szélességi foktól délre fekvő részét, 1950-ben pedig fegyveres agresszióra uszította a déli rezsimet. A déli támadást az Egyesült Államok és 15 akkori csatlós állam több tízezer katonája támogatta. Egymillió áldozatot követelt ez a vérontás, és bár a háború 1953- ban tűzszünettel véget ért, békeszerződés máig sem született. Összefoglalóinkban gyakran foglalkozunk az igen veszélyes közel-keleti helyzettel. Az elmúlt napokban felújította munkáját a Libanonban közvetítő arab bizottság, amelynek célja ebben a sokat szenvedett országban a nyugalom helyreállítása. Az arabkOzi erőfeszítések két városban, Zahlében és Bejrutban sikerrel jártak, de ennek a viszonylagos nyugalomnak a kilátásai sem biztatóak, mert a keresztény jobboldal mind,máig folytatja az együttműködést Izraellel. Ennek megszüntetéséhez a libanoni haladó erők változatlanul és joggal ragaszkodnak. E követelésüket nemcsak Szíria, hanem, a bizottság többi tagja is támogatja. Az arabközi közvetítő bizottság egyöntetű véleménye, hogy bármilyen rendezési kísérlet sorsa attól függ, hogy egyrészt a jobboldal hajlandő-e szakítani Izraellel, másrészt sl- kerül-e bevezetni a biztonságos ellenőrzés átfogó, minden országrészben elfogadható rendszerét.
