Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-10-06 / 40. szám
2 ül IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ A nügykürtösl (Vet. KrtlSj járásban Ipoly- hídoégen (Ipetské PredmostleJ a SZISZ helyi szervezete a közelmúltban kétnapos ifjúsági találkozói rendezett. Kiss Edittől, a szervezet elnökétől kérdeztük: — Milyen volt a találkozó? t— Szerintem, és azt hiszem, a részt vevő fiatalok nevében is mondhatom, jól sikerült. Része van ebben annak is, hogy már tavaly is rendeztünk hasonló találkozót, tehát volt valamennyi tapasztalatunk. A kétnapos rendezvény kiemelkedő programja volt a könnyűzenei hangverseny. A SZISZ Komárnói jb City zenekara és szervezetünk együttese, a Quallton hangversenyt adott az ifjúsági park szabadtéri színpadán. A találkozó másnapján sportversenyek szerepeltek a mősoron. — Egy ilyen rendezvény megszervezése odaadó, tevékeny fiatalok nélkül elképzelhetetlen. Nem tévedek, ha azt mondom, Ipolyhtdvégen eredményesen működik az ifjúsági szervezet? — Természetesen nem tévedsz. Alig egy éve állok a szervezet élén, de nincs okom szeresen tartunk vezetőségi és taggyűlése- panaszra. Harminchat tagunk van. Rend- két. Politikai ismereteink gyarapításáról sem feledkezünk meg, mint ahogy a társadalmi munkától sem húzódozunk, szívesen tesszük a közért. Tavaly például tízezer óra társadalmi munkát végeztek a falu fiataljai, aminek eredménye az ifjúsági park és a szabadtéri színpad. Igyekszünk hasznosan együttműködni a többi társadalmi szervezettel. Főleg a nőszöoetség és a sportegyesülettel tartunk fenn jó kapcsolatokat. Megemlíteném a szlovákgyarmati fSlovenské Darmoty) Ifjúsági szervezettel kötött barátságunkat is, amelyet a lövőben szeretnénk sokoldalúvá tenni. — Kik az elnök és a szervezet legtevékenyebb segítői? — Az alelnök Málik Márta, a gazdasági felelős Cselko Magda, továbbá Bojtos Ervin, Bojtos Zoltán, Cápák Anton, Lukács Imre, Varga Etel és Zvara lózsef nevét említeném az elsők között. — Mit hallhatnánk a szervezet legközelebbi terveiről? — Az elkövetkező hetekben a szövetkezetnek segítünk a terménybetakarításban, utána pedig már az évzáró taggyűlés előkészítésére összpontosítjuk figyelmünket. BODZSAR GYULA Gyalog az Északi - sarkra Három kanadai és egy amerikai távgya- loglö nekivágott az Északi-sarknak. Útjukon nem segítik őket sem kutyák, sem gépek, pusztán lábukra, fizikai erejükre támaszkodhatnak — és egy műholdra, amely közel ezer kilométeres űtjukon célba vezeti őket. Kalandjukat Frederick Albert Cook és Ro- >1 bért Peary legendás expedíciója ihlette, de a nagy elődökkel ellentétben különleges szánjaikat maguk húzzák majd, útmutatásért pedig nem az eszkimókhoz fordulnak, hanem rádiőkészűlékkel egy műholddal lépnek kapcsolatba, amely jelzéseiket Grön- landra továbbítja. Onnan kapnak utasítást pontos helyzetükről. Ezzel a módszerrel biztosak lehetnek abban, hogy három méternél többet nem tévednek az Északi-sark helyének megállapításában, A négy tapasztalt sarkkutató szerint az elődök mintegy másfél kilométeres hibahatárral állapíthatták meg az északi pólus helyét. A feladat még motoros szánon és a repülőgépek korában is sok áldozatot követelt. Gyalog, 136 kiló terhet húzva, szembenézve a kiszámíthatatlan időjárás, a velőig ható hideg veszélyeivel, nem kevésbé kockázatos. A sarkkutatók szerint útjuknak nincs különösebb tudományos jelentősége. — Fizikai próbatétel, másféle út ez, ahol az ember megint elérhet valamit — mondta egyikük. A négy ember a kanadai Cape Columbiából indul, és két hónap múlva már 965 kilométerrel a hátuk mögött letelepedhetnek az Északi-sarkon. A visszautat repülőgépen teszik meg. A távgyalogló brigád vezetője egy 35 éves pap, akt adományokat gyűjtött a vállalkozáshoz. Az expedíció nem olcsó mulatság, költsége 55 ezer dollár, amelynek csak a felét sikerült eddig összeszedni. A Szovjetunió külpolitikája: békepolitíka A szocialista országok külpolitikája békepolitika volt, és az is marad. Ez a ml társadalmi rendszerünk lényegéből ered, melynek előnyeiről szilárdan meg vagyunk győződve. Ezek az előnyök abból adódnak, hogy társadalmi rendszerünkben nem léteznek olyan társadalmi rétegek, melyek hasznot húznának a háborúkból és a militarista előkészületekből, amelyek szempontjából a militarista politika előnyös lenne. Mindamellett saját társadalmi rendszerünket senkire sem akarjuk rákényszeríteni. A népek maguk döntenek, és maguknak is kell dönteniük sorsukról. Éppen ez tudományos világnézetünk alappillére, és ebből Indulunk ki a jövőben is mind bel-, mind külpolitikánkban. Hlábavalóak az egyes nyugati országok köreinek arra irányuló kísérletei, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe. Ezek a kísérletek elsősorban a Lengyel Népköztársasággal kapcsolatban vannak napirenden. Sok mindenre vállalkoznak, hogy a lengyel állam szocialista alapjait aláássák. Ezzel összefüggésben szükséges figyelmeztetni a Varsói Szerződés tagállamai vezető képviselőinek nyilatkozatára, amely megállapítja: „Megerősítettük, hogy a szocialista Lengyelország, a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a lengyel nép biztosan számíthat a Varsói Szerződés tagállamainak testvéri szolidaritására és támogatására. A LEMP képviselői hangsúlyozták, hogy Lengyelország szocialista állam volt, és az is marad, a szocialista országok közösségének szilárd tagja.“ Bonyolult politikai feltételek között teljesíti a szocialista építés feladatait, és folytat békepolitikát a Kubai Köztársaság. A Szovjetunió a múltban is egyértelműen támogatta és továbbra is támogatja Kuba népét függetlensége megvédéséért vívott harcában. Meg kell szűntetni a Kuba éllen irányuló, az USA részéről az utóbbi időben fokozódó ellenséges intrikákat. A szocialista Kuba szálka Washington szemében. Engedjenek meg azonban egy kérdést: vajon mindenkinek tetszik az Egyesült Államok társadalmi rendszere? Senkinek sincs joga kioktatni a kubai népet arról, hogyan rendezze belső ügyeit. A szocialista országok társadalmi rendszerének és békepolltlkájuk befeke- títése érdekében a legkülönfélébb koholmányok terjednek. Azok, akik ezt művelik, mintha egymáson próbálnának túltenni abban, hogy ki tudja kitalálni a legszemenszedettebb hazugságot. Ez a törekvésük odáig fajult, hogy a szocializmus „hamarosan bekövetkező pusztulását“ jósolják. Ezeket a személyeket a természet nyilván csodálatra méltó fantáziával ajándékozta meg, de rendkívül homályos tisztázatlan elképzeléseik vannak a történelmi fejlődés objektív folyamatairól. Valóban ott keresik a pusztulást, ahol ténylegesen keTisztelt küzgyfilésl Figyelembe véve, hogy a második világháború tUzében megszületett ENSZ legfontosabb feladata, hogy a J6vő nemzedékeket megóvja a háború gyStrel- meitől; tudatosítva, hogy az elmúlt háborúk valamennyi szfirnyttsége, mindaz a megpróbáltatás, amit az emberiség átélt, összehasonlíthatatlan azzal, amit a nukleáris fegyverek bevetése jelentene, az Egyesült Nemzetek Szervezete a tagállamok nevében ünnepélyesen kijelenti: 1. Azok az' államok és államférfiak, akik elsőként folyamodnak a nukleáris fegyverek bevetéséhez, az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettet követik el. 2. Sosem lesznek felmentve azok a vezetők, akik elsőként döntenének a nukresni kell? Nem tévednek-e kissé e tekintetben? Hány „jövendőmondó“ megjó.solta már a szocializmus pusztulását. És ml történt? A jóslatok mindig hamisnak bizonyultak. A történelem pedig feltartóztathatatlanul halad a fejlődés útján. A Szovjetunió nem fenyegetett és jelenleg sem fenyeget senkit. A lenini idők óta a szovjet állam a békét és a népek közötti barátságot tűzte zászlajára. Ezekhez az eszmékhez rendíthetetlenül hűek maradunk. Ma éppen olyan drágák országunk népe számára, mint akkor, Lenin idejében. ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter felszélalásábél az ENSZ- közgyűlés XXXVI. ülésszakán leáris fegyver bevetéséről, és sosem nyernek bocsánatot. 3. Az emberi erkölcs törvényeivel és az ENSZ nemes eszméivel összeegyeztethetetlen bármilyen doktrína, amely megengedi a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazását, vagy a világot katasztrófába sodró bármilyen akciót. 4. A nukleáris fegyvereket birtokló államok vezető képviselőinek legnagyobb és közvetlen kötelessége úgy eljárni, hogy a nukleáris konfliktus kirobbanásának veszélye megszűnjék. A nukleáris fegyverkezési versenyt meg kell szüntetni, és fel kell hagyni vele a becsületes és egyenjogú tárgyalásokra irányuló közös erőfeszítéssel. 5. Az atomenergiát csak békés célokra, csak az emberiség jóléte érdekében szabad kihasználni. MEGELŐZNI A NIKIEÁRIS KATASZTRÚFÍT A SZOVJETUNIÓ ÁLTAL AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ELÉ TERJESZTETT NYILATKOZATJAVASLAT SZÖVEGE REFIEKTORFÉNYREN A FÉNYSZÖRÖ Tíz éve annak, hogy először „kigyulladtak“ a fiatalok fényszórói, egy évtizeddel ezelőtt alakultak meg ugyanis az Ifjúsági Fényszóró első járőrei. Eleinte sokan nem hittek e SZlSZ-mozgalom életképességében. Hitetlenkedésüket azzal magyarázták, hogy kevés olyan fiatal akad, aki rá mer „világítani“ saját munkahelye hiányosságaira. Az eltelt évtized eredményei ékesen bizonyít jók, hogy ezrével vannak ilyen fiatalok, szisz-tagok. Napjainkban már több mint hatezer csoportot számlál az Ifjúsági Fényszóró, és hatékony segítséget nyújtanak a vállalatok vezetőinek. A Fényszóró küldetése napról napra fontosabb a társadalom számára. „Olyan időket élünk — mondotta Lenári elvtárs az SZLKP kongresszusán —, amikor saját érdekeink azt kívánják, hogy jobban kihasználjuk a munkaidő minden egyes percét, hogy gazdaságosabban termeljünk, védjük a gépeinket, takarékoskodjunk az anyagokkal, az energiával, a takarmányokkal, az élelmiszerekkel, hogy semmivel se hazardírozzunk feleslegesen.“ Az Ifjúsági Fényszóró mindig oda világított, ahol éppen ezekben az alapvető követelményekben mutatkoztak visszásságok, s közben a fiata lók nem féltek megnevezni azokat, akik mindezért felelősek. Sok olyan üzemet lehetne felsorolni, ahol a fiatalok milliókat mentettek meg azáltal, hogy felfigyeltek a hibákra, s tettek is valamit a megoldásukra. A Kelet-szlovákiai Vasműben például több mint hárommillió korona értékű elfekvő készletet fedtek föl a járőr tagjai. A Dimitrov Vegyiművekben a hármas számú ifjúsági alapszervezet tagjai a Fényszóró felfedte hiányosságok eltávolítására ésszerűsítő intézkedéseket dől goztak ki. Így feleannyi vegyszer került a hulladékba. Ha országos méretben vizsgáljuk a fiatalok munkáját, megállapíthatjuk, hogy a Fényszóró tevékenysége a kihasználatlanul maradt újítási javaslatok és találmányok termelésbe váló bevezetésében hozta a legjobb eredményeket. Összesen ötezer elfekvő újításra hívták fel az illetékesek figyelmét. Ebből a mennyiségből több mint hétszáz alkalmas volt a bevezetésre, s csak az első bírálók szubjektív hozzáállása gátolta, hogy időben hasznukat vehassük. Különösen értékes munkát végeztek azok a csoportok, amelyek nem elégedtek meg a hibák feltárásával, hanem az eltávolításukban is részt vettek, 120 millió korona az általuk megmentett javak értéke. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem minden üzemben nézik jó szemmel az Ifjúsági Fényszóró tevékenységét. Sajnos, még a felsőbb vezetésben is akadnak olyanok, akik nem értették meg ennek a mozgalomnak a társadalmi szerepét. Persze a legtöbb esetben éppen azok állnak a fiatalok útjába, akik személyesen felelősek a Fényszóró feltárta hiányosságokért.' Ha az ifjúsági szervezet vezetősége támogatja a járőrök munkáját, és nem hátrálnak meg néhány akadékoskodó előtt, akiket kényelmetlenül érint a leleplezés, munkájuk nem vész kárba. A legtöbb üzemben szerződés szavatolja, hogy a fiatalok által felfedett hibákat mielőbb felszámolják, s szavuk ne legyen pusztába kiáltó szó. Az ilyen üzemekben a Fényszóró munkája a társadalmi ellenőrzés alapja. Az Ifjúsági Fényszóró .küldetésénél fogva nagyban hasonlít a népi ellenőrzés szerveinek munkájához. Még a kezdeti időkben a SZISZ SZKB szerződést kötött az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságával. Ez a szerződés képezte az együttműködés alapját. Szinte minden évben, ahogy a helyzet megkívánta, módosították. Sajnos, ez a szerződés — főleg az alsóbb szintű szerveknél — sem tudta minden esetben biztosítani a hatékony együttműködést. Elég sok olyan járás van Dél-Szlováklában is, ahol ez a munka még nem ért el kellő színvonalat. Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok ebbe .a mozgalomba is mind nagyobb számban bekapcsolódjanak, akkor a népi ellenőrző bizottságok vezetőinek is törekedniük kell a jobb együttműködésre. A járőrök tagjaiban egyenrangú partnert kell látniuk, hiszen közösek céljaik. A másik oldalon az Ifjúsági Fényszóró irányítóinak a járőrök tevékenységét az eddiginél jobban az Időszerű feladatok megoldására kell megszervezniük, főleg a minőségi munka, a munkaidő kihasználásának ellenőrzése és a takarékosság — ezt tartsák szem előtt tevékenységükben. KAMOCSAi IMRE AZ NDK ÁLLAMÜNNEPÉRE Diákok üzemi gyakorlaton Az NDK egyetemi és főiskolai hallgatóinak nyári üzemi gyakorlatát 1966-ban vezették be. Akkor álig több, mint másfél százan jelentkeztek a schwedti vegyipari kombinátba munkára. Az idén már 40 ezer diák vett részt benne. Az üzemi gyakorlatokat az NDK ifjúsági szervezete, az FDf és az üzemek közösen szervezik, hasznosítva a korábbi évek tapasztalatait. Az idén új módszereket alkalmaztak. Az FDJ az iparral keretszerződést kötött, amelyben pontosan meghatározták az üzemek és az egyetemek, illetve főiskolák feladatait. Ez a szerződés az 1982—1985. évekre szól, vagyis arra az időszakra, amikor az NDK ipara a technológia intenzív fejlesztésére tér át. Bevezetik azokat az új termelési módokat és üzembe állítják azokat a modern gépeket, amelyekről a diákok az egyetemeken tanulnak. Az üzemi gyakorlaton tehát mindjárt a gyakorlatban alkalmazhatják elméleti ismereteiket. A diákcsoportokat az arra kijelölt üzemek termelési profiljának megfelelően válogatják össze a megfelelő egyetemekről és főiskolákról. A felsőbb évfolyamok hallgatóinak egyre jelentékenyebb és felelősségteljesebb feladatokat adnak, a végzős hallgatók pedig már részt vesznek az üzemek fejlesztésén dolgozó szakmérnökök munkájában. Az üzemekben arról is gondoskodnak, hogy a gyakorlaton levő diákok gyorsan beilleszkedhessenek az üzemi kollektívákba. Ezért ifjúsági műszakokat szerveznek, ezekben az üzemi Ifjúsági brigádok és diákbrigádok együtt dolgoznak, versengenek. Kő zös szemináriumokon beszélhetik meg szakmai tapasztalataikat és az őket foglalkoztató politikai kérdéseket.
