Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-29 / 39. szám

iSEMÉNV^APTA«

Í938. X. 1-én a náci hadsereg megkezdte Csehszlo- vákia határterületeinek megszállását.

I X. 6-a az aradi tizenhármak vértanúhalálának

I évfordulója.

íf X. 6-a a csehszlovák néphadséreg napja, 1944- ben ezen a napon kezdődött a duklai csata. X. 7-e a Német Demokfatikus Köztársaság állami Ünnepe.

1861. X. 10-én született Fridtjof Nansen norvég sarkutazó.

1918. X. 14-én volt a szocialista tanács által szervezett általános sztrájk.

1931. X. 18-án halt meg Thomas Alva Edfson amerikai feltaláló.

1811. X. 22-én született Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész.

1906. X. 23-án halt meg Paul Cézanne francia impresszionista festő.

1901. X. 25-én született Pablo Picasso, az egyik legnagyobb modern spanyol festő.

1941. X. 26-án lett a háború áldozata Arkagylj Gaj- dar, a népszerű szovjet ifjúsági író.

1466. X. 27-én született Erasmus Rotterdamus németalföldi humanista filozófus.

X. 28-a az önálló Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának évfordulója.

X. 28-a az államosítás napja.

X-. 28-a a csehszlovák államszövetségről szóló törvény jóváhagyásának évfordulója

1918. X. 29-én alakult meg a szovjet Komszomol.

1751.x. 30 án született Richard Brinsley Sheridan angol drámaíró.

1821. X. 31-én született Karel Havlíöek Borovskjl cseh író, újságíró.

40. hét

• NAP

HOLD

« *; » 9 1 . _ .

kelte

nyugto

kelte

nyugta

1 Cstítörtök

MóIvIb

5 43

17 24

8 44

19 16

2 Péntek

Petra

5 44

17 22

9 46

19 44

3 Szombat

Helga

5 45

17 20 .

10 47

20 16

4 Vasárnap

Ferenc

5 47

17 18

11 45

20 53

41. hét

S Hétfé

Aurél t

5 48

17 16

12 41

21 37

6 Kedd

A hadsereg nopjop Brúnó

5 50

17 14

13 32

22 28

7 Szerda

Amália

5 51

17 12

14 17

23 25

8 eltörtök

9 Péntek

Koppány Dénes .

5 52 5 54

17 10 17 08

14 57

15 32

0 30

A Hold fertyvállosásai

OKTOBER

10 Szombat

Gedeon

/ 5 55 ' 5 57

17 06

16 05

1 39

11 Vaslap

Brigitta

17 04

16 33

2 51

5. 6 ó 46 p Első n. )

42. hét

13. 13 ó 50 p Holdtölte ^ 20. 4 ó 41 p Utolsó n. ) 27. 21 6 14 p Ojhold #

: 12 Hétfő

Rezső, Miksa ''

5 58

17 02

17 01

4 07

. -13 Kedd

Kólmóni Ede

5 59

17 01

17 29

5 24

14 Szerda

Helén

6 01

16 59

18 00

6 44

15 CsütÖHök

Teréz

6 02

16 57

18 33

8 04

Október 15-én 3 ó

16 Péntek ,

Gál

ő 04

16 55

19 12

9 24

17 Szombat

Hedvig

6 05

16 53

19 57

10 40

18 Vasárnap

Lukács

6 07

16 51

20 50

11 49

Október 3-án 2 ó

43. hét

Október 30-án 16 ó

19 Hétfő

Nándor

ő 08

16 49

21 50

12 49

20 Kedd

Vendel

6 10

16 48

22 56

13 38

21 Szerda

Orsolya

6 11

16 46

14 19

22 Ciütőrtők

Előd

6 13

lő 44

0 03

14 53

23 Pédtelc

Gyöngyi

ő 14

16 42

1 11

15 21

24 Szombot

Salamon

6 16

16 40

2 17

15 47

25 Vosórnop

Blanka

6 17

16 39

3 23

16 09

44. hét

26 Hétfé

Dömötör

6 19

16 37

4 28

16 32

27 Kedd

Szobína

ő 20

16 35

5 31

16 55

28 Szerda

Csehulovákia

< 22

16 34

6 35

17 19

fOggellenségéntk

kikiáltása (1918)

29 Csütörtök

Nárcisz

ő 23

16 32

7 37

17 45

31

nap

30 Péntek

Alfonz

6 25

16 30

8 38

18 15

31 :Stombot ;

Fa rkos

6 26

16 29

9 39

18 50

Honnél ssánnasik, mii jelent a neved ? ;

Malvin; Germán eredetű, Madalwíne egyenlő bí' róság + barát.

Petra; A latin férfinév női párja. ^

Helga; Germán eredetű név. Helga jelentése; ép| egészséges. •- ‘ ^ %

Ferenc: Latin eredetű név. Á név már. a XIIL században elterjedt. ^

Aurel; Latin eredetű. Talán az Aurel szóból szár» mazik, melynek jelentése: Nap. ?

Brúnó: Germán eredetű név. jelentése: barna. J

Amália; Germán eredetű. Az Amalberga vagf Malburga összetett névből származik.

Dénes: görög eredetű, Dlonüsziosz “ Dionüszosz» nak, a bor és szőlő istenének ajánlott.

Gedeon; Héber eredetű. Jelentése: harcos.

Brigitta: Kelta eredetű név. A pogány írek tűz- Istennőjének neve Blrglt. Jelentése: magas, emelkedett.

Kálmán; Annyit tudunk róla, hogy török eredetű név.

Ede; Germán eredetű. Az Edvard becéző alakja. Edwart jelentése: vagyonőrző.

Teréz; Theresia. A spanyolból származik, de a képzés módja nem egészen világos. Alapszava talán a görög therosz, melynek jelentése; nyár.

Hedvig; Germán eredetű. Haduwlch. Hadu jelen- séte: harc.

Lukács: Latin eredetű. Lucas jelentése, hogy a név viselője Luclana tartományból való.

Vendel: Oír eredetű, jelentése Ismeretlen.

Orsolya; Latin eredetű. Ursula, Ursola jelentése kis medve.

Előd: Ösl magyar név. Előd Jelentése: -elsőszű- lött vagy ős.

Gyöngyi; Szintén magyar személynév. A bók nevek csoportjába tartozik. Gyöngyi eredeti jelentése: gyöngy. , / '

Salamon; Héber eredetű. Selemoh jelentése: békés, szelíd.

Blanka: Germán eredetű. Jelentése: fehér.

Dömötör: Görög eredetű. Demétrlosz Déméternek, a föld istennőjének ajánlott.

Szabina; Latin eredetű. Jelentése: szabin nemzetiségű nő.

Simon; Héber eredetű. Héber Simeon •• meghallgatás.

Alfonz: A név a spanyolból és a franciából terjedt el, de eredetileg germán név volt. Alafuns jelentése: nagyon buzgó.

Fotó: KRASCSbNlTS GEJZA

^íJ j li-i: < i I ti ^íl I

a hétrc^

A kalendárium fontos részel a he- tok. Ez az időegység a Hold változásaival van kapcsolatban és érintetlenül került át a Hold naptárból a mai, Ger- gely-naptárba. A Hold, mint ismeretes, négy fényváltozáson megy át, amelyek minden hetedik napon történnek. A fényváltozá.sok közötti időszak hét napból áll, annyiból, ahány bolygót ismertek az ókor tudósai. A napok nevel is ezeknek a bolygóknak a neveiből származnak. A vasárnap a Nap napja, a rómaiak Dies Solisa volt. A hétfő a Holdé, ezt a rómaiak Dies Lunaenak nevezték, a kedd eredeti neve a Marstól ered (Dies Martis], a szerdát (Dies Merruris] a Merkúrról, a csütörtököt (Dies Lovis) Jupiterről, a pénteket (Dies Veneris) a Vénuszról, míg a szombatot (Dies Saturnf) a Szaturnuszról nevezték el. Főleg. a latin, de a német nyelvben is a hetek napjainak nevel megőrizték az eredeti római elnevezéseket.

ŐSZ

A csillagászati ősz akkor kezdődik Európában, de az egész északi féltekén is, amikor a Nap látszólagos évi pályáján az Egyenlítőhöz ér és az alá halad. Addig tart az ősz, amíg a Nap legdélibb helyzetébe nem kerül, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől jszept. 22- 23. j a téli napéjegyenlőség, azaz napfordulóig (dec. 21-22).

'A déli féltekén fordítva történik. Az ősz itt március 20-21-től június 21-ig tart, ameddig nálunk a tavasz. Az egynapos különbség az évszakok évente való változásakor abból ered, hogy a Föld pályáján nem egyenletes sebességgel forog.

Csak a mérsékelt övékben van ősz. A forró égövben a nyárt közvetlenül a tél követi, míg a hidegégövben a hosz- szú telet átmenet nélkül váltja fel a rövid nyár.

yyolcqdikból tizedik

Októbert egykor más neveken illet ték. Nevezték Skorpió havának, őszhónak, 'Mindszent havának, de szjlrethpn.Az időfárásról

Már az Ősz közepe október, egyre hosszabbodnak áz éjszakák, ami szabad utat enged az erősebb lehűlésnek, és fellépnek az első fagyok és a deres hajnalok. A nappalok hossza a hónap elején 11 óra 45- perc, a hónap végén már csak 10 óra. Az átlagos napfénytartam csak 140 óra. A napi középhőmérséklet átlaga a hónap derekán 11 fok. A hónap első felében beköszöntő derült idő még a vénasszonyok nyarához tartozik. Az átlagos csapadékmeny- nyiség 4Ó—60 mm, rendszerint 10 esős és 3 viharos nappal kell számolnunk. Októberben az eddig előfordult legerősebb felmelegedés 32 fok, a lehűlés ^ 14 fok volt.. Amilyen kellemes, olyan kellemetlen is lehet az ősz hazánkban.

Ä néphit azt tartja: „Ami ősszel nem hull le esőnek, lehull télen hónak.“ „Sok októberi eső, termékeny esztendő.“ .^Hosszú őszj kései íávasz.“

nak ts. Eszak-Amerlka indiánjai, akik minden Időszakot valamilyen holdnak hívtak, az októbert á Hulló Levelek Holdjának nevezték. Október az év má-. sodik őszt hónapja és az első római naptárban, amely 10 hónapos volt, sorrendben a nyolcadik volt. Ezt jelenti latinul a neve ts. Ezt a naptári évet Numa Pompílius, Róma alapítója i. e. 717-ben 12 hónapos holdévre változtatta. Az év hónapjai ekkor ezek voltak: március, április, május, quintilis (a. m. ötödik), sextilis (a. m. hatodik), szeptember (a. m. kilencedik), december (a.

m. tizedik). Ez a naptár volt érvényben egészen i. e. 47-ig, amikor Julius Caesar rendeletére életbe lépett az ún. Julianus-naptár. Ezt 1582-ben felváltotta a máig is használatos Gergely-nap- tár.