Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-14 / 28. szám

< M

— Aratnak már a határban? — kérdezzük Bajcson, Imelyen, Gyulamajaron, és az utcán, a kocsma előtt, a gazdasági udvarokon megkérdezett emberek csak néznek ránk értetlenül, és rázmég a helyzet, mint az idén. És a „nlncs“-eket még hosz- szán folytathatnánk.

Később Csapő mérnök megjegyzi:

— Apróságok, de nekünk mégis hetek, hónapok fejfákapcsán, nem a „bizonyítványát magyarázza“, inkább csak megjegyzi;

— Holnapra rossz Időt, esőt jelentenek, és még ma estig szeretnénk levágni ezt a százötven hektárt. Egyéb problémák miatt Is nagy a kapkodás, Idegeskedés, Így aztán, sajnos, az emberek figyelme nem terjed ki mindenre. Pedig Gottwaldov mellől, Otrokovicéből is jöti segítség, meg a környék három gazdaságából is dolgoznak nálunk kombájnok, ösz- szesen tizenegy gép.

Közben megérkezünk az árpatábla szélére. A Babona ledőlt, a kalászok a földön hevernek. Pedig köny- nyűk,. aprók a szemek. Így aztán a tavalyi hatvannégy mázsás hektárhozam helyett idén mindössze 45—48 mázsát könyvelhetnek el ‘tt, Bajcson Is, akárcsak a környéken mindenütt. A közel kétezer hektárnyi búza sem ígérkezik jónak, az előzetes vizsgálódások szerint a tavalyihoz képest ott is kisebb lesz a hektárhozam. Az április, a döntő hónap nem kedvezett a kalászosoknak, s most már valóban csak az évekkel ezelőtt meghirdetett jelszóra kellene ügyelni; Egy szem se vesszen kárbal

Az árpatábla szélén két középiskolás lány, Bartos Amália ás Ragan Bubica jegyzettömbbel a kezükben állítanak meg minden traktort, teherautót. Fölírják,

aratAsi helyzetkép

Gyurkovlcs László kombájnosnak gyakran meg kell állnia

zák a fejüket, tanakodnak.

— Hogy már aratnának . ..71 — kérdeznek visz- sza, és küldenek ebbe a dűlőbe, talán ott; küldenek abba a dűlőbe, talán amott. Szolgálati kocsinkkal lefutottunk a komáromi járásban közel száz kilométert, de sehol egy földeken dolgozó kombájn. Az emberek, a falu, az utca népe nem tud a már megkezdődöti aratásról.

Tudtak viszont a Bajcsi (Bajéi Állami Gazdaság vezetői. Amikor betoppanok. Csapó fögépesítö Irodájában éppen értekezletet tartanak. Mondják, foglaljak helyet, és hallgassak bele a tanácskozásba: Nincs egy szál deszka, és nem is kapnak messzi környéken sehol, a- mlböl pótkocsira, teherautóra magasítókat tudnának készíteni; nincs pótalkatrész a kombájnokhoz... Bár mondják, ez évek óta visszatérő probléma, de any- nylra rossz soha nem volt

jását, idegeskedését, kapkodását okozzák. Pedig különben ma már az aratás valójában rutinmunka lenne. Sajnos, nem az, nem lehet az, mert évek óta Ilyen pitiáner ügyek keserítik meg az életünket. Persze, 1- dén is learatunk, elvég- zünk mindent, csak az a kérdés, mennyi energiával, milyen erőbedobással, mennyi álmatlan éjszakával. Mert okos, ügyes, körültekintő szervezéssel negyedannyi munkával, gonddal is elvégezhető lenne. Nekem elhiheti, tizenhárom éve csinálom.

Elhiszem, és közben, a hogy az anyalal hátár felé tartunk, csóválom a fejemet. Még csak egy napja tart az aratás, az őszi árpa begylij- tése, de az utak mentén már sok az elhullajtott szem. A mellettünk elhaladó teherautóból szinte folyik a gabona, a sörnek való őszi árpa.

Csapó mérnök a látszat

melyik kombájnostól ki viszi el a szemet, pontos könyvelést vezetnek. Van már gyakorlatuk, hiszen évek óta ezt csinálják a szünidőben, aratáskor. Augusztusban aztán a megkeresett pénzből jut kirándulásra, vásárlásra Is. Begyalogolunk a gabonatábla közepére, ahol épp a nasvadi gazdaság fiatal kombájnosának, Gyurkovlcs Lászlónak a gépe vesztegel. A pilóta leszállt a nyeregből, és a kaszát tisztítja. Mondja, egészen a földig le kell ereszteni a kaszát, hogy le tudja vágni a ledőlt kalászokat, és gyakran megesik, hogy a kések beleakadnak a puha földbe, s a kalászokkal nagy földcsomók is a kaszára kerülnek. Gyakran meg kell állni, és megtisztítani. Mikor kész, újra a nyeregbe pattan, és indul tovább.

Indulunk mi is, mert ilyenkor, dologidőben, a határ kellős közepén senki sem szívesen áll le trécsel- ni, időt fecsérelni. Még szerencse, hogy ők, az emberek, az aratók tudják, és teszik, amit keli: dolgoznak, aratnak, mert nyaranta ez a dolguk. —ezer.

A szerző felvételei

Csapó mérnök az őszi árpa minőségét szemléli

Vajon ml mindent terveznek nyárra egy falusi SZISZ- -szervezet fiataljai? Erről ' faggatom Vass Imrét, a SZISZ jfüri) alapszerveze- tének elnökét.

— Mint minden énben, most is legfontosabb feladatunknak az aratásban való aktiv részvételt tekintfük. Ezenkívül számos faluszépí. fő akciót tervezünk. A diá- ' koknak többféle munkalehetőséget biztosítunk a helyi efsz-ben. Sok fiatal már július elsejétől bekapcsolódott | a mezőgazdasági munkák- ■ ba. Továbbá erre a nyárra ,

I terveztük, hogy befejezzük i a szisz-klub tatarozását is. j

i !

NYÁRI I TERVEK

Már egy hónapja ott dolgozunk minden szombaton.

— Nyár a legtöbb fiatal számára mindenekelőtt a gondtalan pihenés, a szórakozás ideje. Ti milyen szórakozási lehetőséget ki- i náltok a falu fiataljainak?

— Ezen a nyáron Is nagy ] gondot fordítunk a nyárt szórakoztató programokra. ■ A szünidőben nemcsak szombat-vasárnapra szükséges jó műsorokról gondoskodni, hanem arról sem feledkezhetünk meg, hogy a fiatalok nagy része hétköznap is itthon tartózkodik. Nagyon megörültünk, amikor megtudtuk, hogy az efsz ren‘ delkezésünkre bocsátja a kultúrházat. Így minden este van hol összefönnünk. Magnózunk, lemezeket hallga-^ : tunk, betanultunk egy kul- , túrműsort, amellyel már. ■ többször felléptünk. Ügy érzem, a műsornak sikere volt, ]

— A nyári ifjúsági talál- i kozók a fiatalok legkedvel- | tebb szórakozási formál kö- . zé tartoznak. Ezzel kapcso- i latban milyen terveitek van- ^ nak?

— Ml is részt veszünk , több ifjúsági találkozón. Je- ] lenleg a kürti fStrekov) ifjúsági találkozóra készülünk. Ott bekapcsolódunk a sportjátékokba és a kultúrműsorba. Egyébként mi is szeretnénk egy egynapos ifjúsági találkozót rendezni.

A programot nagyjából már össze is állítottuk: sportdél- előttel kezdjük, délutánra pedig irodalmi és kultúrműsort tervezünk. Este diszkó lesz. A zenét a helyt SZISZ zenekara, az Alkatras szolgáltatja.

Kamoncza Márta

A PARADICSOMBAN

„Permetezéssel, műtrágyázással próbálunk jobb termést elérni“.

— Mondd, kisfiú, ml leszel, ha nagy leszel?

— Nyáron tanító, télen kertész.

— ???

— Mert a tanítók nyáron, a kertészek meg télen pihennek.

Mennyire Igaza volt ennek a klsfiú- nakl — állapítottam meg magamban, amikor kimentem a tardoskeddi (Tvrdo- Sovee) Jövő Efsz kertészeti részlegére.

A kertészek szinte megállás nélkül dolgoznak reggeltől estig.

— Legnagyobb gondot a paradicsom és a paprika leszedésére fordítjuk — mondja Kollár Marian mérnök, a szövetkezet agronómusa. — A napokban'^, sok volt a csapadék, gyorsan nő a paprika, a paradicsom.

— Milyen gépek segítik a munkájukat?

— Van egy paradicsomszedő gépink. Nemrég érdekes kísérletet végeztek, hogy felmérjék a teljesítményét, munkabírását és megállapították, hogy két ilyen gép 400 ember munkáját képes elvégezni. Nálunk különösen gazdaságos a paradicsomszedő gép, mert amióta hozzánk csatolták a palárikovói és . a jatovi efsz-t| 77 hektár terUleteü 1 mesztünk paradicsomot és paprikáit *

— Vannak-e a szövetkezetnek építőtábor osai?

— A SZISZ jáiásl szervezete augusztusra ígért segítséget. Ezenkívül szombati műszakokat is tervezünk, egy nap ra kb. 60 dolgos kezű fiatalt Várunk

— Melyik átvevöhelyre szállítják a paradicsomot?

— A leszedett árut már évek óta e- gyenesen a Nővé Zámky-1 (érsekújvárl j konzervgyárba szállítjuk, a gyár megnyitása óta van szerződésünk.

— Elégedettek a mutatkozó terméssel?,

—' Eddig még úgy Ígérkezik, hogy a tervezettnél sokkal több zöldséget takarítunk be. A szövetkezet tervezett termésátlaga paradicsomból hektáronként 300, paprikából 13,3 métermázsa. Reméljük, ennél többet is leszüretelhetünk.

Figyelem a kertészek szorgos munkáját. Sietnek. Sietnek, hogy az áru frissen és mielőbb az üzletekbe, asztalunkhoz kerüljön. Eszembe jut a kisfiú, aki nem akar nyáron kertész lenni. Elmondom a mérnöknek. Mosolyog. Már megszokta, hogy nyáron nagyobb a hajtás, de, szívesen vállalja, ö nem akar nyáron tanító lenni.

Kamoncza Márta Foto: Zolezer

Kollár Marian mérnök, aki nyáron sem akar tanító lenni.