Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-29 / 39. szám

V ajon az azerbajdzsán! olajipari mtmkások el tudnak-e jutni a Kaszpl-tenger mélyvlzl zónái­ban található kóolajlelóhelyekre? A szakemberek vélemónye szerint a sta­bil mesterséges szigetek, amelyeket a Glpromornyefty tervezőintézet dol­gozott ki, lehetővé teszik e probléma megoldását. Az első Ilyen „acélszigetet“ a part­tól 100 kilométerre szerelték össze, a Kaszpl-tenger mélysége eléri a 80 métert. A lél futballpálya területű fúrási bázison helyezték el az olaj- fúráshoz szükséges valamennyi beren­dezést, a dolgozók kényelmes kajüt jelt, a helikopter fel- és leszállóhe lyét. •— A kővetkező mesterséges szige­tek már tovább „lépnek“, ahol a ten­ger mélysége eléri a 100 métert — mondotta Iszrafil Gulijev, a műszaki tudományok doktora, a Glpromor­nyefty Intézet tgazgatója az APN munkatársainak. — Minden szigetről 10—20 mélyfúrás végezhető. Az új berendezést a hagyományos, seké­lyebb vízre konstruált fúrási bázistól a nagyobb mérete és a mély vízre történt különleges kiképzése külön bOzteti meg. A kaszpi-tengerl kőolaj- -lelőhelyek többségének a kiterme lésénél már ezt a berendezést hasz nálják. A stabil mesterséges szigetek, amelyeknek szerkezeti felépítésénél a viharokat is figyelembe vették hosszú időtartamú munkához tervezeM létesítmények. Minden egyes „sziget“ felépítést Igen sokba került, és — ez természe tes — a mélység fokozásával a költ­ségek is növekednek. Az ilyen szi­getről leméiylthetó fúrólyukak nagy száma azonban lehetővé teszi, hogy a kiadások gyorsan megtérüljenek. Az azerbajdzsán! olajipari szakem berek azt tervezik, hogy az idén megkezdik a 200 méteres vízréteg alatt rejtőző lelőhelyek kitermelését. Ehhez az olajkészlethez a jmunká- suk egy elvileg új berendezés, még pedig a félig alámerfllő fúróhajó se gitségével juthatnak — folytatta Isz­rafil Gulijev. A mélység egy részét a hajó azzal küzdi le, hogy lemerül. Ez esetben a horgonyrendszer, a di­namikus stabilizáló nagy előnyt je­lent a hagyományos berendezéseken használatos „lábakkal“, támaszokkal szemben. Hiszen a támaszok erősen korlátozzák a hatósugarat Az azerbajdzsán! olajipari szakem berek a geológiai kutatásnál széles­körűen felhasználják az úszó-fúrő berendezéseket A Glpromornyefty in tézei tervezői ezt a „flottát“ a jö vőben új modellekkel egészítik ki. A jelenlegi ötéves tervidőszak elején fu tott ki a tengerre a Bakh nevű úszó fúrótorony, amely sikeresen dolgo­zik a tengernek azon a területén, a- hol a víz mélysége eléri a 70 métert, [elenleg a bakul öbölben folyik az „Október 60. évfordulója“ elnevezé­sű úszó fúróberendezés javítása, a- mely a tervek szerint 80 méteres mélységben 6 kilométeres fúrólyuka kát készít — A mozgékony úszó fúróberende­zésekkel viszonylag gyorsan végez­tük el a geológiai kutatómunkát a Kaszpl-tenger nehezen megközelíthe­tő részein, s megkezdődött az olaj- kitermelés a Dagesztán, Türkménla partjaival határos területeken — je­gyezte meg Iszrafil Gulijev. — Az úszó fúróberendezések jövője igen nagy, még sok nehéz feladat vár rá luk. Az Iparág földrajzi terQletének ki­szélesítése, a kőolajtermelés növeke­dése a szállítást is magas képzettsé­gű szakemberek feladatává teszt Va Ion hogyan oldják meg ezt a prob­lémát a kaszpi-tengerl olaj elszállítá­sánál? i—i Előnyben részesítjük a víz alat­ti csővezetéket hangsúlyozta az igazgató. I—• Ez gazdaságos, biztonsá­gos, és ami a legfontosabb: a tenger szennyeződésének megelőzése szem­pontjából szinte egyedüli eljárás, is­mert ugyanis, hogy a Kaszpl-tenger ben nagy rajokban élnek az értékes halfajták, ezeket mindenképpen óvni kell. jelenleg a kaszpi-tengerl olajveze­tékek hossza elérte az 50 kilométert. Nemsokára jelentős előrelépés várha­tó, külön e célra kiképzett hajókat kaptak az építők. Ezek 200 méteres mélységben fektetik le a csővezeté­ket. A bevett módszertől eltérően, a- mikor a csöveket előzetesen a par­ton hegesztik össze, ebben az eset­ben a csöveken ezt a műveletet köz­vetlenül a hajó fedélzetén végzik, ezután az összehegesztett csővezeté­ket a tengerfenékre bocsátják. Ezzel a munkafolyamat jelentősen meggyor­sul. A Kaszpl-tenger területén kibonta­kozó munka nemcsak az ottani olaj- kitermelés szempontjából nagy jelen­tőségű. Az új tengeri fúróberendezé­sek szerkesztésének és üzemeltetésé­nek tapasztalatait széles körben fel­használják majd a Szovjetunió part­jait mosó külső tengerek olajklncsé- nek feltárásánál is. Harc a Kaszpi-tenger olajáért Egy látványos tengeri olajkiternielá hely Munkába indul a General AszlanovrúI elnevezett tank­hajó. A jövő azonban a víz alatti csfivezetéké BB TERMÉSBECSLÉS ŰRHAJÓBÓL ÍÍRF£NYKÉPEZES ES MEZŐGAZDASÁG Ä föld felszínének a világűrből történő fényképezése gyökeresen megváltoztatja a kartográfiai do­kumentumok szerkesztésének tech­nológiai elveit. Még nem is olyan régen a kerületek, a területek és a nagyobb tájegységek közepes és kis méretarányú térképeit főleg a kolhozok és szovhozok nagy mé retarányú térképei alapján készí tették. Ez munkaigényes, drága és hosszadalmas folyamat. Az űrfelvételek anyagainak fe! használásával lehetővé vált, hogy a kerületi és területi térképeket a kívánt méretarányban és a szükséges részletességgel rajzol­ják meg. Ez nemcsak gazdasági vonatkozásban előnyös, hanem ugrás.szerűen növeli a mezőgazda­sági térképezés technikai szlnvo nalát és minőségét is. így érthető az egyre fokozódó érdeklődés, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok külön­böző minlszférlümai és hivatalai tanúsítanak az űrtechnika iránt Az erőfeszítések összehangolása kiszélesíti a földtartalékok feltér képezésének technikai lehetősé geit. Az Srfelvételek előnyeit hasz nosftva, a földtartalékokkal fog lalkozó állami tudományos kuta tóintézet munkatársai, a Tüi4cmén i'udományos Akadémia Sivatag kutató intézetének a tudósaival valamint a „Turkmengiprozjom“ tervező Intézet szakembereivel karöltve Jelenleg a több mint 1 'nllllö hektárnyi földterülettel rendelkező „Jerbent“ szovhoz geo botanikai [növény földrajzi) tér képének összeállításán dolgoznak A készülő térképen részletesen ábrázolják a takarmánytermesztő területek elhelyezkedését, a fűál lomány minőségét és Idényjelle gét, a tömegtakarmány-készletc két. A kolhoz legelőgazdálkodásá­nak a megszervezése így szlg.o rúan tudományos alapon történik ÄZ Űrfelvételek szolgáltak ala­pul a Kalmük Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság természe­ti erőforrásainak a feltérképezé­séhez is. A Földtartalékok Állami Tudományos Kutatóintézete más intézetekkel együtt gondosan ta­nulmányozza a köztársaság terü­letének talajtakaróját. Ennek e- redményeképpen készítik majd el a természeti-, mezőgazdasági tér­képek sorozatát az ésszerű föld- használat és földvédelem megter­vezéséhez. A mezőgazdasági termelés szem­pontjából nagy Jelentőségű a ter­mésbecslés — egész köztársasá­gok vagy nagy tájegységek vl* szonylatában. Ennek a feladatnak a megoldásához arra van szük­ség, hogy igen rövid Idő alatt összegyüjtsék az informáclökat a természetes- és a kultúrnövények állapotáról. Ebben az Irányban Is folynak kutatások. A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén Vlagyimir LJahov és Valért] RJumin Űrhajó­sok elé a többi között azt a fel­adatot tűzték, hogy hasonlítsák össze a mezőgazdasági növények vetésterületének állapotát az or­szág európai részén, a szűzföldi körzetekben és az Altájban. Ezt a' feladatot a Szaljut—6 fedélzetén vizuális megfigyeléssel teljesítet­ték. A keringési pályákról Jól meg­figyelhetők a homokviharok. Lát­ható a keletkezésük helye, terje­désük Iránya és sebessége. Az Ilyen Információ nagyon fontos például a sivatagi legelőkön a fű vetéséhez, és a cserjék Ültetésé­hez, valamint azok védelmében. Ezek és az egyéb Jellegű kuta­tások, amelyeket az utóbbi Időben a Szaljut—6 orbitálls űrállomás fedélzetén végeztek, újra meggyő­zően bizonyítják, hogy a kozmi­kus földrajz Jövője sokatígérő. Sxeraflm Noszov, a Szovjet- unió Mezőgazdasági Minisz­tériuma mellett működő tu­dományos kutatóintézet l- gazgatófa As idén U ndat mindig, sseptember bannadik kedd­jén kezdődatt meg esENSZ- -kSzgyfilés fij lOőzszaVa, me­lyet majd a hagyományok­hoz híven akkor Is befejez­nek karácsony előtt, ha a világ diplomatái ezúttal sem lesznek képesek kellő figyel­met szentelni a szokásosan hosszú napirend valamennyi témájának. Az ENSZ-kóz- gyűlés elnökévé erre az év­re Ismat Kittanl, kurd szár­mazású iraki diplomatát vá­lasztották. Ebben az évben letelik a főtitkár Ötéves hi­vatali időszaka. Hivatalos bejelentés szerint Kurt Wald­heim eddigi főtitkár har­madszor is. jelölteti magát erre a fontos posztra. Lap­zártakor kezdódik az ENSZ ún. általános vitája. A ké­sőbbiek során majd vissza­térünk az ENSZ-közgyűIés tárgyalásaira. Begin 'izraeli minizzterel­nSk washingtoni étje élénk visszahangot váltott ki az arab országok diplomáciai berkeiben. Az amerikai — izraeli szövetség szorosabb­ra fűzésére az első választ a Szilárdság Frontja adta meg a napokban befejező­dött értekezletén. A Szíriát, Líbiát, Algériát, Dél-Jement és a Palesztin Felszabadftá- sl Szervezetet tömörítő szer­vezet úgy határozott, hogy a jövőben a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval Igyekszik szo­rosabbra tűzni kapcsolatait. A közlemény felhívja a fi­gyelmet arra, hogy mostani lépésével az Egyesült Álla­mok vezetői szembekerültek az arab világgal, ezért a Szi­lárdság Frontja felszóiftja a Közel-Kelet olajban gazdag országait, hogy minden té­ren vizsgálják felül a viszo­nyukat az Egyesült Államok­kal. Rendkívüli ülést tartott a lengyel kormány, melyen részt vettek a vajdaságok (kerületek! vezetői és a vajdasági városok polgár- mesterei is. A kormány az ülésen több sürgős intézke­dést fogadott el és értékel­te a népbatalom készültsé­gi fokát a különböző esetek­re, illetve körülményekre vonatkozóan. Értékelte ezen­kívül a téli időszakra való felkészülést, miközben a ke­rületi és a gazdasági szer­veknek, illetve szervezetek­nek feladatul adta, hogy fo­ganatosítsanak e téren rend­kívüli intézkedéseket. A kor­mány hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági nehézsé­gei leküzdésének a legfonto­sabb kulcsát, a szénbányá­szat fellendítése jelenti. Lengyelországban egyébként ezekben a napokban a „Szo­lidaritás“ helyi szervezetei rendkívül konfliktusos hely­zeteket alakítanak ki, ame­lyek a jelenlegi .rendszer megváltoztatására irányul­nak. Százezrek tüntettek Wa­shingtonban a Reagan-kor- mány gazdaságpolitikája és az amerikai militarizmns el­len. Az amerikai szakszer­vezetek kezdeményezésére megtartott felvonulás a köz­vélemény legtömegesebb, legerélyesebb megmozdulá­sa volt a vietnami háború ével öta. Hírügynökségi Je­lentések szerint a tiltakozá­sok száma meghaladta a há­romszázezret. Tiltakozásuk érthető, hiszen a washingto­ni vezetés a jövő pénzügyi évben 226 milliárd dollárt szán mllltaclsta célokra, míg ötéves távlatban ez az ösz- szeg várhatóan eléri a tél- hilllót, és mindezt az adófi­zetők számlájára. Ismert tény a^ is, ho^ a komány a jóléti alapokból és szo­ciális programokből kíván lefaragni, hogy őrült Iramú fegyverkezési terveit végre­hajthassa.

Next

/
Thumbnails
Contents