Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-22 / 38. szám

6 ÜIÍHii TEVÉKENY ÉLET Az orvosok éveken keresz­tül tanulmányozták az egyes afrikai törzsek életkörülmé­nyeit, mozgáskészségét és táplálkozási szokásait. Az afrikai bantu törzs több mint 6500 elhunyt tagjának ereiben a boncoláskor a ko­leszterinnek még csak a nyomát sem találták. (Ako- lezterln az agyvelöben és az Idegszövetben található zsír- szerű (lipoid) anyag. — A szerk. meg].) Ez rendkívüli jelenség, különösen manap­ság, amikor az Egyesült Ál­lamok minden második la­kosának koleszterinszintje magasabb a kívánatosnál. Mindezt először azzal ma­gyarázták, hogy a bantu törzs tagjai egészséges pász­toréletet éltek és élnek, so­kat mozognak és nem ide­geskednek. De amikor a bantu törzs említett adatait összehasonlították az ugyan­csak pásztorkodó és stressz- hataspktól mentes kenyai rendll'le törzs adataival, megállapították, hogy e törzs tagjainak koleszterin- szintje csaknem olyan ma­gas volt, mint az amerikai embereké. Tüzetesebb vizs­gálattal kiderítették, hogy a kenyai törzs tagjai 40 szá­zalékban állati eredetű zsí­rokkal táplálkoznak, míg a bantu törzs főzelék- és ga­bonaféléket, gyümölcsöket és halféléket fogyaszt. En­nek hitelességét még jobban megerősítette egy másik af­rikai törzsnél végzett vizs- . gálatsorozat. A masai törzs tagjai vadászat közben na­ponként húsz-harminc kilo­métert hagynak maguk mö­gött tutőlépésben, tápiáié- i kuk állati hús, tej és vér. j Szervezetük koleszterinszint­je nem olyan magas, mint 1 az említett amerikaiaké, de a boncolási eredmények sze- j ' tint ereik majdnem olyan ^ ■ siralmas állapotban vannak, . mint az amerikai embereké. | A sok mozgás tehát nem en- | gedi meg a koleszterinszint : emelkedését, de a helytélen j táplálkozási szokások tönk- I reteszik az érrendszert. Az emberek életkorát vl- i lágszerte sok tényező befő- i lyásolja. Egy Egyesült Alla- mok-bell gerontológiai inté­zet elemzése alapján azért érdemes néhány tanácsot megszívlelni: •— sokkal hosszabb életú- Bk lehetnénk, ha telét en- , nénk annak, mint ameny- I nyit az átlagos amerikai i polgár eszik; I >— az' életkor nem egysze- : rűen a születéstől számított ! évek egyszerű összeadása alapján, hanem az ember szellemi készenléte szerint állapítható meg; w az I igazán tevékeny J embereken nyolcvanéves ko- ' ruk előtt nem lehet észre- ] venni az öregedés jeleit; j I i a szellem „tornászta- i tása“ megakadályozza az | agysejtek elkorcsosodását. | Egész sor betegség, ame- | lyet nagylelkűen az életkor | számlájára írunk, semmi j ' más, mint a szellemi és tes- , I ti edzés hiányának egyenes | I következménye. Húsz vagy akár harminc évvel is késleltetni lehet az öregedés ismertető jelelt, ha az idő múlásával nem tö­rődve, tevékenyen élünk. Három csehszlovák érmet hozott a kerékpáros VB Anton Tkáö olimpiai és oilágbajnokunk új szerepkörben. A pálpaválogalotl új edzője Hartin Pencet, az Uldözöversenyben bronzérmés csehszlovák csapat tagját irányítja a rajt előtt. Tizenegy napig ismét a sportvllág figyelmének középpontjában állt ha­zánk. Az ez évi kerékpáros világbaj­nokság első öt napján az országúti versenyek résztvevőit Prága látta ven­dégül. majd hat napig a brnói velő dröm betonteknőjében küzdöttek a pá­lyaversenyzők az érmekért. Mielőtt még néhány, a vásárvárosban össze­gyűjtött érdekes mozzanattal felidéz­nénk valamit a VB aktuális részé­nek hangulatából, engedtessék meg egy rövidke összegezés. Mit is mutatott meg a sportág erő­viszonyainak szempontjából ez a vi­lágbajnokság? Az élbolyban sok vál­tozás nem történt, ha csak a két ,,ke­rékpáros-nagyhatalom“, az NDK és a Szovjetunió pozíciócseréjét és előnyé­nek még jelentősebb kitűnését nem tekintjük annak. Jól illusztrálja ezt egyébként a tavalyi és az idei össze­sített pontszámok áttekintése is (a nem hivatalos olimpiai pontozás sze­rint): 1980: 1. Szovjetunió 37, 2. NDK 30, 3. Franciaország 14, 4. Csehszlovákia 11, 5. Lengyelország 10, 6. Svájc 9, 7. Olaszország 8, 8. D^nia 6, 9. Ja­PLUSZ EGY. raaika 4, 10. Bulgária, Nagy-Britannia és Ausztrália 1 — 1 pont. 1981: 1. NDK 46 2. Szovjetunió 34, 3. .Csehszlovákia 10, 4. NSZK 7. 5—6. Lengyelország és Olaszország 6, 7. Belgium 5, 8. Svájc 4, 9—11. Norvé­gia, Hollandia és Franciaország 2, 12—13. Dánia és Ausztrália 2, 14. Egyesült Államok 1 pont. Elvitathatatlan tehát a szocialista országok nagy fölénye. Hazánk ver­senyzői is tartják helyüket a világ­ban, ami egyébként az érmek számá­ban is megnyilvánul: tavaly is, idén is 3 — 3 került Csehszlovákjába (1980-ban a moszkvai Olimpia és a külön a nem olimpiai versenyszámok­ban versenyző • kerékpárosoknak ren­dezett VB összesített eredményeit vet­tük számításba). Az idén a kétüléses gépek versenyé­ben a KuSírek — Martinék páros ara­nyat, az üldözéses versenyben a csapat bronzot szerzet Brnóban, ehhez hozzájön még az országúti csapat bronzérme. Van aztán még egy to­vábbi érem is, melyet hivatalosan sen­ki sem nyújtott és vett át — a ren­dezésért. A vendégek — köztük a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség; az UCI legrangosabb vezetői is — a leg-. nagyobb elismerés hangján szóltak a kitűnő szervező munkáról, a lép- ten-nyomon észlelt szívélyességről, a baráti hangulatról. Azért ez sem az utolsó dolog. i j VERSENY ÉS VASÄR Kevesen tudják, hogy Brno volt az első közép-európai város, ahol kerék­párversenyt rendeztek. Ennek immár 111 éve! Az első pálya 1889-ben épült, felülete homokos agyagból készült. A mai betonos, fedett pályát az ötve­nes években építették a híres nem­zetközi gépipari vásár kiállító-terüle­tének közvetlen szomszédságában. Ti­zenegy éve, 1969-ben már rendeztek itt VB-t, erre a mostanira azonban korszerűsítették, felújították a létesít­ményt, hogy megfeleljen a kor köve­telményeinek. Több .mint négymillió koronát emésztettek fel a munkála­tok, ám ezt az összeget nem számít­hatjuk ablakon kihajított pénznek, hiszen nemcsak erre az egy alkatom­ra használták fel. A velodróm immár rendszeresen nagy nemzetközi verse­nyek színhelye. így volt ez például a nemrégi napokban Is, amikor, fő­leg a vásárra látogató vendégek szá­mára megrendezték a hagyományos hatnapos versenysorozatot. Nemcsak a modem gépek, hanem a legősibb energiaforrás, az emberi erő teljesít­ményeit is megcsodálhatták tehát a látogatók. A SZERÉNY SZÜPERSPORTOLÖ Szenzációhajhászó amerikai riporte­rek ragasztották rá a „szupersporto- ló“ jelzőtt, s bár a ,,korlátlan lehe­tőségek hazájának“ reklámemberei módíelettt kedvelik a fellengzős titu­a rendezésért lusokat, ezúttal kivételesen indokolt­nak tűnik az elnevezés. Eric Heiden- röl van szó ugyanis, aki a tavalyi La­ke Placid-i téli olimpián öt(!) arany­érmet nyert, majd gondolt egyet, s kijelentette, hogy ezentúl elsősorban orvosi tanuimányainak szenteli ide­jét, de „lazításképpen“ megpróbálko­zik a — kerékpárral. És ott volt a brnói pályán. A hivatásos verseny­zők öt kilométeres üldöző-versenyén indult, s bár a győzelmi babérokra még nem gondolhatott, a nyolcezres lelátókon fel-felzúgott a taps, vala­hányszor csak megjelent. — Miért a profik között indul, ha — mint említette — a gyorskorcso- lyázáshoz viszonyítva inkább csak passzióból versenyez kerékpáron? — hangzott el a várható újságírói kér­dés. — Ne higgyék, hogy pénzről van szó elsősorban v- válaszolta a szimpati­kus, mindig jókedvű és feltűnően szerény sportoló. — Nálunk a profik­nak egyszerűen jobbak a feltételeik és főleg sokkal több a versenyük. Nem nélkülözöm, de gazdag sem vagyok. S így vagyok elégedett. Annyira ösz- szenöttem a sporttal, hogy képtelen vagyok abbahagygi. Am míg tavaly télen egyöntetűen a győzelmekre tö­. rekedtem, ide az olimpiai. jelszó: „A részvétel a fontos“ jegyében jöttem. Megjegyzendő még, hogy szájából nem hat üres frázisként az ilyen meg­állapítás, hiszen éppen a fiatal Eric Heiden volt a moszkvai olimpia boj­kottja ellen tiltakozó amerikai spor­tolók szóvivője, aki Carter elnöknek a washingtoni Fehér Házban is a .sze­mébe mondta: helytelen amit tesz... SHEILA VISSZATÉRÉSE Még egy gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok (a két sportág kombinációja, mint látszik, nem megy ritkaságszám ha), aki ráadásul még egy ritka fegy­verténnyel dicsekedhet: ötévi szünei után tért vissza a pályára. Második világbajnoki címét szerezte meg 1976- ban, ráadásul olimpiai bajnok is lelt gyorskorcsolyázásban. Utána kislá­nya született, és a sport egy időre mellékes dologgá vált számára. Aztán ismét előtérbe került a vonzódás a ,,régi szerelemhez“. — Először csak a mozgás kévéért, a jó közérzetért kezdtem ismét ke­rékpározni — mondta Sheila, aztán mikor úgy tűnt, hogy menni fog, meg próbáltam komolyabban is. És ment is. A csinos, hosszú hajú fiatalasszony ismét a sprint bajnok­nője lett, négyéves Cathy lánya nem kis örömére .. i LOTHAR, A NAGY BAjNOK San Cristobal, München, Amszter­dam, Moszkva, Brno. Az utóbbi öt év bajnokságainak és egyúttal a 25 éves NDK-beli Lothar Thoms nagy győzel­meinek színhelyei. Az egy kilométeres állórajtos versenyben ennyi ideje nem talált a legyőzőre! Illetve az idén NDK-bajnokságon a fiatal Malchow, aki előzőleg Mexikó­ban, már a moszkvai olimpián felállí- tötí 1:02,955 perces világcsúcsát is megjavította, megelőzte a nagy baj­nokot, Am Thoms Brnóban glaposan visszavágott. A világcsúcs a helyi „ke­mény“ pályán ^ugyan elmaradt, ám győzelméhez nem tért kétség­— A fapadlőzat, különösen a moszk­vai, mégiscsak gyorsabb, mint a be­ton — mondta. — Célom most az aranyérem volt, s ez sikerült is. Néhány éve, amikor megjelentek a fordított kormányú, a kecskeszarvra emlékeztető verseiiybiciklik, kisebb szenzációnak számított ez az újítás. Ma már a mezőny jelentős része „kecskén“ versenyez. Thoms Is. — Gépem nincs hat kiló sem, spe­ciális anyagból készült. Az ülés ala­csonyra van állítva. Na és a kor­mány? Nem hiszem, hogy ez csoda­szer lenne. Én mindenesetre így szok­tam meg, s most már ennél is mara­dok ... Még csak huszonöt éves.ji MAJOR LAJOS AZ ÖKÖLVÍVÁS ÉS A MŰVÉSZET cím olvasásakor nyilván sokari Jelkapják a fejüket; hogyan is kerülhetnek egymással „testkö­zelbe" a nehézkesztyűsök a művészet­tel? Írásunkban ennek összefüggései­ről próbálunk az életből merített pél­dákkal magyarázatot keresni. Gene Tunneyre, az ír bevándorló szülőktől származó, egykori nehézsú­lyú ex-boksz világbajnok nevére az idősebbek még emlékeznek, a fiatalok tálán már csak hirből ismerik. A 80 éves korában elhunyt világ­hírű ökölvívó nem véletlenül került elemző írásunk elejére, hiszen, éppen vele kapcsolatban került sajátos mó­don időszerűvé az a tudományos ku­tatókat élénken foglalkoztató kérdés: intellektuális sport-e az ökölvívás? Valójában, látszólag egyetlenegy sport sem esik olyan messze a szel­lem világától, mint az ökölvívás. A beavatatian számára a nyers erő dönt: az, aki nagyobbat üt, és aki áthatol ellenfelének védelmi stratégiáján, és sikerrel kicselezi annak támadásait. A többi azután, mintha kizárólag a testi erőn múlna, a szívósságon és azon, amit a sport világában állóké­pességnek neveznek, Más azonban a gyakorlat, és megint más az elmélet. Megkockáztatjuk a kijelentést: az ökölvívás egyike a legintellektuálisabb sportoknak. Jó példa volt erre maga Tunney, aki ki­zárólag művészek, írók és színészek társaságában érezte otthon magát, JÓ barátságban volt Bemard Shaw-val és Thornton Wilde-dal, a Szent Lajos ki­rály hídja és A mi kis városunk író­jával. Különösen nagy feltűnést kel­tett. amikor a világhírű Yale egyetem diákjai előtt előadásában Jack' Shar- keyt, a legveszélyesebb és legkemé nyebb ökölvívók egyikét, Shakespeare Trolidus és Cessidájának Ajaxához hasonlította. Tunney nemcsak rengeteg előadást tartott, hanem számtalan cikket és könyvet is írt az ökölvívásról. De soroljuk tovább a példákat, té­zisünk bizonyítására. Érdekes azonosság, hogy Jack Demp sey, akitől Tunney elhódította a vi­lágbajnokságot, szintén művészek, színműírók, kritikusok és újságírók között érezte jól magát. Vagyonának egy részéből csodálatosan berende­zett éttermet nyitott a Brodway-n, és a premierek után nála vacsoráztak a darabok sztárjai és írói. Dempsey csak. közöttük volt igazán elemében, s ami érdekes: a sportolók társaságát a szó valódi értelmében kerülte. Az ugyancsak amerikai Max Beer, amikor szögre akasztotta bokszkesz­tyűit, felcsapott moziszínésznek és az „Erős férfi, gyönge nő" című ameri­kai film főszerepét alakította sztáro­kat meghazudtoló sikerrel. A nyugatnémet Max Schmeltng, az egykori nehézsúlyú ex-ökölvívó világ­bajnok Anny Ondra, ugyantsak né­met filmsztárt vette feleségül. 0 is számos nagy sikerű könyvet írt, mely­ben csodálatos pályafutásának emlé­keit örökítette meg, s ugyanakkor be­vezette az olvasót az ökölvívás rejtel­meibe, a kulisszák mögötti életbe. Schmeling, elődeivel azonosan job­ban vonzódott a művészet, a film és az irodalom, mint a sport világa felé. De talán mindegyiküknél érdeke­sebb egyéniség volt fénykorában Cas­sius Clay, azaz Muhammad Ali, aki mindent elért, amit egy profi öklöző pályafutása során elérhet. Nemcsak a szárítóban félelmetes ütéseivel, győ zelmelvel csinált érdekes egyéniséget önmagából, mintegy megalkotta azt a karaktert, akit- úgy neveznek, hogy Muhammad Ali. Azzal mindenki tisz­tában volt, hogy nagyhangú fogadko­zásai, önelégült hetvenkedósei „én vagyok a legnagyobb" mindez csak ,Jcörítés" volt a nagy szerephez, egy forgatókönyv nélküli, mégis olypn ht- tetetlen nagy műgonddal kidolgozott alakításához, ahogyan csak igazán nagy drámaírók alkotják meg egy- ■egy karakterüket. Az, hogy az ökölvívókat vonzza a filmszereplés, egyáltalán nem megle­pő és nem is a nyereségvággyal, sok­kal inkább azzal magyarázható, be­bizonyítani, hogy hivatásukból eredő­en {nemcsak ökölvívó világsztárok) hanem kitűnő színészek és jó drama­turgok. Egy nagy ökölvívó-mérkőzés expozíciója, tehát első felvonása, a kifejlődése, a második felvonás, és a drámai finálé, a harmadik felvonás egyáltalán nincs nagyon messze a jó színdarab dramaturgiájától, felépí­tésétől. Tunney és Bemard Shaw jó bará­tok voltak. Érdemes volna megfejte­ni, elemezni, tanulmányban feltárni, mennyiben hasznosította ezt a barát­ságot Bemard Shaw a színműveiben és Tunney a mérkőzésein. ég valami véletlen, de annál csodálatosabb azonosság: az ö- kölvívó ringben, okár a s:inház- ban a menetek, illetve az elöiidás, a felvonások kezdetét gongütés jelzi. Elgondolkoztató. /

Next

/
Thumbnails
Contents