Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-22 / 38. szám
6 ÜIÍHii TEVÉKENY ÉLET Az orvosok éveken keresztül tanulmányozták az egyes afrikai törzsek életkörülményeit, mozgáskészségét és táplálkozási szokásait. Az afrikai bantu törzs több mint 6500 elhunyt tagjának ereiben a boncoláskor a koleszterinnek még csak a nyomát sem találták. (Ako- lezterln az agyvelöben és az Idegszövetben található zsír- szerű (lipoid) anyag. — A szerk. meg].) Ez rendkívüli jelenség, különösen manapság, amikor az Egyesült Államok minden második lakosának koleszterinszintje magasabb a kívánatosnál. Mindezt először azzal magyarázták, hogy a bantu törzs tagjai egészséges pásztoréletet éltek és élnek, sokat mozognak és nem idegeskednek. De amikor a bantu törzs említett adatait összehasonlították az ugyancsak pásztorkodó és stressz- hataspktól mentes kenyai rendll'le törzs adataival, megállapították, hogy e törzs tagjainak koleszterin- szintje csaknem olyan magas volt, mint az amerikai embereké. Tüzetesebb vizsgálattal kiderítették, hogy a kenyai törzs tagjai 40 százalékban állati eredetű zsírokkal táplálkoznak, míg a bantu törzs főzelék- és gabonaféléket, gyümölcsöket és halféléket fogyaszt. Ennek hitelességét még jobban megerősítette egy másik afrikai törzsnél végzett vizs- . gálatsorozat. A masai törzs tagjai vadászat közben naponként húsz-harminc kilométert hagynak maguk mögött tutőlépésben, tápiáié- i kuk állati hús, tej és vér. j Szervezetük koleszterinszintje nem olyan magas, mint 1 az említett amerikaiaké, de a boncolási eredmények sze- j ' tint ereik majdnem olyan ^ ■ siralmas állapotban vannak, . mint az amerikai embereké. | A sok mozgás tehát nem en- | gedi meg a koleszterinszint : emelkedését, de a helytélen j táplálkozási szokások tönk- I reteszik az érrendszert. Az emberek életkorát vl- i lágszerte sok tényező befő- i lyásolja. Egy Egyesült Alla- mok-bell gerontológiai intézet elemzése alapján azért érdemes néhány tanácsot megszívlelni: •— sokkal hosszabb életú- Bk lehetnénk, ha telét en- , nénk annak, mint ameny- I nyit az átlagos amerikai i polgár eszik; I >— az' életkor nem egysze- : rűen a születéstől számított ! évek egyszerű összeadása alapján, hanem az ember szellemi készenléte szerint állapítható meg; w az I igazán tevékeny J embereken nyolcvanéves ko- ' ruk előtt nem lehet észre- ] venni az öregedés jeleit; j I i a szellem „tornászta- i tása“ megakadályozza az | agysejtek elkorcsosodását. | Egész sor betegség, ame- | lyet nagylelkűen az életkor | számlájára írunk, semmi j ' más, mint a szellemi és tes- , I ti edzés hiányának egyenes | I következménye. Húsz vagy akár harminc évvel is késleltetni lehet az öregedés ismertető jelelt, ha az idő múlásával nem törődve, tevékenyen élünk. Három csehszlovák érmet hozott a kerékpáros VB Anton Tkáö olimpiai és oilágbajnokunk új szerepkörben. A pálpaválogalotl új edzője Hartin Pencet, az Uldözöversenyben bronzérmés csehszlovák csapat tagját irányítja a rajt előtt. Tizenegy napig ismét a sportvllág figyelmének középpontjában állt hazánk. Az ez évi kerékpáros világbajnokság első öt napján az országúti versenyek résztvevőit Prága látta vendégül. majd hat napig a brnói velő dröm betonteknőjében küzdöttek a pályaversenyzők az érmekért. Mielőtt még néhány, a vásárvárosban összegyűjtött érdekes mozzanattal felidéznénk valamit a VB aktuális részének hangulatából, engedtessék meg egy rövidke összegezés. Mit is mutatott meg a sportág erőviszonyainak szempontjából ez a világbajnokság? Az élbolyban sok változás nem történt, ha csak a két ,,kerékpáros-nagyhatalom“, az NDK és a Szovjetunió pozíciócseréjét és előnyének még jelentősebb kitűnését nem tekintjük annak. Jól illusztrálja ezt egyébként a tavalyi és az idei összesített pontszámok áttekintése is (a nem hivatalos olimpiai pontozás szerint): 1980: 1. Szovjetunió 37, 2. NDK 30, 3. Franciaország 14, 4. Csehszlovákia 11, 5. Lengyelország 10, 6. Svájc 9, 7. Olaszország 8, 8. D^nia 6, 9. JaPLUSZ EGY. raaika 4, 10. Bulgária, Nagy-Britannia és Ausztrália 1 — 1 pont. 1981: 1. NDK 46 2. Szovjetunió 34, 3. .Csehszlovákia 10, 4. NSZK 7. 5—6. Lengyelország és Olaszország 6, 7. Belgium 5, 8. Svájc 4, 9—11. Norvégia, Hollandia és Franciaország 2, 12—13. Dánia és Ausztrália 2, 14. Egyesült Államok 1 pont. Elvitathatatlan tehát a szocialista országok nagy fölénye. Hazánk versenyzői is tartják helyüket a világban, ami egyébként az érmek számában is megnyilvánul: tavaly is, idén is 3 — 3 került Csehszlovákjába (1980-ban a moszkvai Olimpia és a külön a nem olimpiai versenyszámokban versenyző • kerékpárosoknak rendezett VB összesített eredményeit vettük számításba). Az idén a kétüléses gépek versenyében a KuSírek — Martinék páros aranyat, az üldözéses versenyben a csapat bronzot szerzet Brnóban, ehhez hozzájön még az országúti csapat bronzérme. Van aztán még egy további érem is, melyet hivatalosan senki sem nyújtott és vett át — a rendezésért. A vendégek — köztük a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség; az UCI legrangosabb vezetői is — a leg-. nagyobb elismerés hangján szóltak a kitűnő szervező munkáról, a lép- ten-nyomon észlelt szívélyességről, a baráti hangulatról. Azért ez sem az utolsó dolog. i j VERSENY ÉS VASÄR Kevesen tudják, hogy Brno volt az első közép-európai város, ahol kerékpárversenyt rendeztek. Ennek immár 111 éve! Az első pálya 1889-ben épült, felülete homokos agyagból készült. A mai betonos, fedett pályát az ötvenes években építették a híres nemzetközi gépipari vásár kiállító-területének közvetlen szomszédságában. Tizenegy éve, 1969-ben már rendeztek itt VB-t, erre a mostanira azonban korszerűsítették, felújították a létesítményt, hogy megfeleljen a kor követelményeinek. Több .mint négymillió koronát emésztettek fel a munkálatok, ám ezt az összeget nem számíthatjuk ablakon kihajított pénznek, hiszen nemcsak erre az egy alkatomra használták fel. A velodróm immár rendszeresen nagy nemzetközi versenyek színhelye. így volt ez például a nemrégi napokban Is, amikor, főleg a vásárra látogató vendégek számára megrendezték a hagyományos hatnapos versenysorozatot. Nemcsak a modem gépek, hanem a legősibb energiaforrás, az emberi erő teljesítményeit is megcsodálhatták tehát a látogatók. A SZERÉNY SZÜPERSPORTOLÖ Szenzációhajhászó amerikai riporterek ragasztották rá a „szupersporto- ló“ jelzőtt, s bár a ,,korlátlan lehetőségek hazájának“ reklámemberei módíelettt kedvelik a fellengzős titua rendezésért lusokat, ezúttal kivételesen indokoltnak tűnik az elnevezés. Eric Heiden- röl van szó ugyanis, aki a tavalyi Lake Placid-i téli olimpián öt(!) aranyérmet nyert, majd gondolt egyet, s kijelentette, hogy ezentúl elsősorban orvosi tanuimányainak szenteli idejét, de „lazításképpen“ megpróbálkozik a — kerékpárral. És ott volt a brnói pályán. A hivatásos versenyzők öt kilométeres üldöző-versenyén indult, s bár a győzelmi babérokra még nem gondolhatott, a nyolcezres lelátókon fel-felzúgott a taps, valahányszor csak megjelent. — Miért a profik között indul, ha — mint említette — a gyorskorcso- lyázáshoz viszonyítva inkább csak passzióból versenyez kerékpáron? — hangzott el a várható újságírói kérdés. — Ne higgyék, hogy pénzről van szó elsősorban v- válaszolta a szimpatikus, mindig jókedvű és feltűnően szerény sportoló. — Nálunk a profiknak egyszerűen jobbak a feltételeik és főleg sokkal több a versenyük. Nem nélkülözöm, de gazdag sem vagyok. S így vagyok elégedett. Annyira ösz- szenöttem a sporttal, hogy képtelen vagyok abbahagygi. Am míg tavaly télen egyöntetűen a győzelmekre tö. rekedtem, ide az olimpiai. jelszó: „A részvétel a fontos“ jegyében jöttem. Megjegyzendő még, hogy szájából nem hat üres frázisként az ilyen megállapítás, hiszen éppen a fiatal Eric Heiden volt a moszkvai olimpia bojkottja ellen tiltakozó amerikai sportolók szóvivője, aki Carter elnöknek a washingtoni Fehér Házban is a .szemébe mondta: helytelen amit tesz... SHEILA VISSZATÉRÉSE Még egy gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok (a két sportág kombinációja, mint látszik, nem megy ritkaságszám ha), aki ráadásul még egy ritka fegyverténnyel dicsekedhet: ötévi szünei után tért vissza a pályára. Második világbajnoki címét szerezte meg 1976- ban, ráadásul olimpiai bajnok is lelt gyorskorcsolyázásban. Utána kislánya született, és a sport egy időre mellékes dologgá vált számára. Aztán ismét előtérbe került a vonzódás a ,,régi szerelemhez“. — Először csak a mozgás kévéért, a jó közérzetért kezdtem ismét kerékpározni — mondta Sheila, aztán mikor úgy tűnt, hogy menni fog, meg próbáltam komolyabban is. És ment is. A csinos, hosszú hajú fiatalasszony ismét a sprint bajnoknője lett, négyéves Cathy lánya nem kis örömére .. i LOTHAR, A NAGY BAjNOK San Cristobal, München, Amszterdam, Moszkva, Brno. Az utóbbi öt év bajnokságainak és egyúttal a 25 éves NDK-beli Lothar Thoms nagy győzelmeinek színhelyei. Az egy kilométeres állórajtos versenyben ennyi ideje nem talált a legyőzőre! Illetve az idén NDK-bajnokságon a fiatal Malchow, aki előzőleg Mexikóban, már a moszkvai olimpián felállí- tötí 1:02,955 perces világcsúcsát is megjavította, megelőzte a nagy bajnokot, Am Thoms Brnóban glaposan visszavágott. A világcsúcs a helyi „kemény“ pályán ^ugyan elmaradt, ám győzelméhez nem tért kétség— A fapadlőzat, különösen a moszkvai, mégiscsak gyorsabb, mint a beton — mondta. — Célom most az aranyérem volt, s ez sikerült is. Néhány éve, amikor megjelentek a fordított kormányú, a kecskeszarvra emlékeztető verseiiybiciklik, kisebb szenzációnak számított ez az újítás. Ma már a mezőny jelentős része „kecskén“ versenyez. Thoms Is. — Gépem nincs hat kiló sem, speciális anyagból készült. Az ülés alacsonyra van állítva. Na és a kormány? Nem hiszem, hogy ez csodaszer lenne. Én mindenesetre így szoktam meg, s most már ennél is maradok ... Még csak huszonöt éves.ji MAJOR LAJOS AZ ÖKÖLVÍVÁS ÉS A MŰVÉSZET cím olvasásakor nyilván sokari Jelkapják a fejüket; hogyan is kerülhetnek egymással „testközelbe" a nehézkesztyűsök a művészettel? Írásunkban ennek összefüggéseiről próbálunk az életből merített példákkal magyarázatot keresni. Gene Tunneyre, az ír bevándorló szülőktől származó, egykori nehézsúlyú ex-boksz világbajnok nevére az idősebbek még emlékeznek, a fiatalok tálán már csak hirből ismerik. A 80 éves korában elhunyt világhírű ökölvívó nem véletlenül került elemző írásunk elejére, hiszen, éppen vele kapcsolatban került sajátos módon időszerűvé az a tudományos kutatókat élénken foglalkoztató kérdés: intellektuális sport-e az ökölvívás? Valójában, látszólag egyetlenegy sport sem esik olyan messze a szellem világától, mint az ökölvívás. A beavatatian számára a nyers erő dönt: az, aki nagyobbat üt, és aki áthatol ellenfelének védelmi stratégiáján, és sikerrel kicselezi annak támadásait. A többi azután, mintha kizárólag a testi erőn múlna, a szívósságon és azon, amit a sport világában állóképességnek neveznek, Más azonban a gyakorlat, és megint más az elmélet. Megkockáztatjuk a kijelentést: az ökölvívás egyike a legintellektuálisabb sportoknak. Jó példa volt erre maga Tunney, aki kizárólag művészek, írók és színészek társaságában érezte otthon magát, JÓ barátságban volt Bemard Shaw-val és Thornton Wilde-dal, a Szent Lajos király hídja és A mi kis városunk írójával. Különösen nagy feltűnést keltett. amikor a világhírű Yale egyetem diákjai előtt előadásában Jack' Shar- keyt, a legveszélyesebb és legkemé nyebb ökölvívók egyikét, Shakespeare Trolidus és Cessidájának Ajaxához hasonlította. Tunney nemcsak rengeteg előadást tartott, hanem számtalan cikket és könyvet is írt az ökölvívásról. De soroljuk tovább a példákat, tézisünk bizonyítására. Érdekes azonosság, hogy Jack Demp sey, akitől Tunney elhódította a világbajnokságot, szintén művészek, színműírók, kritikusok és újságírók között érezte jól magát. Vagyonának egy részéből csodálatosan berendezett éttermet nyitott a Brodway-n, és a premierek után nála vacsoráztak a darabok sztárjai és írói. Dempsey csak. közöttük volt igazán elemében, s ami érdekes: a sportolók társaságát a szó valódi értelmében kerülte. Az ugyancsak amerikai Max Beer, amikor szögre akasztotta bokszkesztyűit, felcsapott moziszínésznek és az „Erős férfi, gyönge nő" című amerikai film főszerepét alakította sztárokat meghazudtoló sikerrel. A nyugatnémet Max Schmeltng, az egykori nehézsúlyú ex-ökölvívó világbajnok Anny Ondra, ugyantsak német filmsztárt vette feleségül. 0 is számos nagy sikerű könyvet írt, melyben csodálatos pályafutásának emlékeit örökítette meg, s ugyanakkor bevezette az olvasót az ökölvívás rejtelmeibe, a kulisszák mögötti életbe. Schmeling, elődeivel azonosan jobban vonzódott a művészet, a film és az irodalom, mint a sport világa felé. De talán mindegyiküknél érdekesebb egyéniség volt fénykorában Cassius Clay, azaz Muhammad Ali, aki mindent elért, amit egy profi öklöző pályafutása során elérhet. Nemcsak a szárítóban félelmetes ütéseivel, győ zelmelvel csinált érdekes egyéniséget önmagából, mintegy megalkotta azt a karaktert, akit- úgy neveznek, hogy Muhammad Ali. Azzal mindenki tisztában volt, hogy nagyhangú fogadkozásai, önelégült hetvenkedósei „én vagyok a legnagyobb" mindez csak ,Jcörítés" volt a nagy szerephez, egy forgatókönyv nélküli, mégis olypn ht- tetetlen nagy műgonddal kidolgozott alakításához, ahogyan csak igazán nagy drámaírók alkotják meg egy- ■egy karakterüket. Az, hogy az ökölvívókat vonzza a filmszereplés, egyáltalán nem meglepő és nem is a nyereségvággyal, sokkal inkább azzal magyarázható, bebizonyítani, hogy hivatásukból eredően {nemcsak ökölvívó világsztárok) hanem kitűnő színészek és jó dramaturgok. Egy nagy ökölvívó-mérkőzés expozíciója, tehát első felvonása, a kifejlődése, a második felvonás, és a drámai finálé, a harmadik felvonás egyáltalán nincs nagyon messze a jó színdarab dramaturgiájától, felépítésétől. Tunney és Bemard Shaw jó barátok voltak. Érdemes volna megfejteni, elemezni, tanulmányban feltárni, mennyiben hasznosította ezt a barátságot Bemard Shaw a színműveiben és Tunney a mérkőzésein. ég valami véletlen, de annál csodálatosabb azonosság: az ö- kölvívó ringben, okár a s:inház- ban a menetek, illetve az elöiidás, a felvonások kezdetét gongütés jelzi. Elgondolkoztató. /