Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-15 / 37. szám

Napkeltekor a Norvég-tenger haragos hullámain föltűnt valami a fényes látóhatáron, amely első pillán tásra a karácsonyfára emlékeztetett. Kisvártatva újabb és újabb. Nemsoká ra hajónk elérte a fényes girlandokkal „díszített erdót.“ A norvégok elégedettek lehetnek, mert ezek alatt a „karácsonyfák“ alatt mindennapos az ajándék, a kóola] és a földgáz, a- mely napjainkban felér az arannyal.

A norvég partoktól százötven kilométerre a nyílt tengeren levő „erdő“ neve Frigg, ami azt jelenti, fúrótornyok és szlvattyúbereudezések sziget- csoportja. Hasonlatosságuk azonban a sziporkázó karácsonyfával egyálta Ián nem jelenti azt, hogy a fúrótor nyok körül ünnepi hangulat .uralkod na. Itt egyáltalán nem Ismernek va- sár- és ünnepnapokat, Itt még karácsonykor és szilveszterkor is kemény munka folyik.

I— Két hétig húzzuk egyfolytában, aztán jön értünk a helikopter — magyarázta egy texasi munkás, aki a jó kereset végett jött Norvégiába. — Egy hetet, tíz napot töltünk a szárazföldön. Ilyenkor Igyekszünk kirúgni a hámból. De hát ez nem Is csoda, hiszen kint a tengeren vagy kétszázötven férfi dolgozik. Asszonynép még mutatóba sincs. Ügy élünk, akár a kolostorban. Egy csepp tömény, egyetlen korty sör nélkül. De hát a kemény melóban eszünkbe sem jut a pia. Műszak után mindegyikünk holt fáradt. A szálláson az ember belezuhan a fotelba, és rögtön elszunnyad a tévé előtt, vagy arról ábrándozik, hogy pár nap múlva egy Időre megint megszabadulhat Innen...

Közelebb érve a szivattyúerdőhöz, ' a látvány már egyáltalán nem emlékeztet karácsonyfára. Inkább egy ö- rláspókot juttatott az eszünkbe, a- melynek hosszú lábal a tengerbe nyúlnak. Ahol a tenger mélysége eléri a 300 métert, a szivattyúállomást a tenger fenekéhez hatalmas láncokkal rögzített bóják tartják a víz színén. Ha a mélység ezer vagy még több méter, ott a fúrótornyok speciális úszószerkezeten állnak.

Óriásiak ezek a berendezések, többségük méreteit nézve a New York-1 ENSZ palota nagyságával vetekszik. De a legújabbak még ezeket Is túlszárnyalják. A stavangeri Statfjord B az eddig legnagyobb fúrótorony — 254 méter magas, a súlya 580 000 tonna —, ha elkészül, 3000 méter mélységből hozza majd föl a fekete aranyat. A legrégibb norvég lelőhelyen, Ekoflskban van a legnagyobb tenger alatti olajtároló, ahol a 90 méter magas vasbeton tartályokban 160 ezer tonna kőolaj vár elszállf- tásra.

Azóta, hogy 1969-ben Rudi Nogel geológus felfedezte, hogy a tengerfenék talaja olajjal van átitatva, az olajtársaságok egymás után telepítették ide irodaépületeiket, amelyek az elmúlt évtizedben gyökeresen megváltoztatták Norvégia nyugati partjain a hangulatos, nyugodt városkák arculatát. Most már nem a templomtornyok emelkednek ki a városok látképéből, hanem e hivatalok sokemeletes épületei.

Az első lelőhely tehát Ekofisk, a- melyet még hét szlvattyúkomplexum követett és ötször annyi fúrótorony, mint amennyit az angolok, a nyugatnémetek, a hollandok és a dánok Őriznek a saját övezeteikben, abban

a reményben, hogy a nyolcvanas évek első felében már ők sem szorulnak behozatalra a mind drágább földgázból és nyersolajból, akár a norvégok.

A híres olajtársaságok neve mind ott látható a norvég kikötőkben 0 ciszternákon, de ez érthető is, meri olajkutatáshoz engedélyt a norvég kormánytól hazai vállalat nem kapott, mivel ilyen nem is létezett, hanem az amerikai Philips Petroleum Company kapta meg. Se ilyen irányú tapasztalatai, se szakembereik, se berendezéseik nem voltak a kutatáshoz. Okulva azonban a fejlődő országok viszontagságaiból, Norvégia a licen- cekkel nem ruházta át a tulajdonjogot is a nemzetközi olajtársaságokra, hanem azt megtartotta magának.Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az lllefékesek ügy feltételezik, hogy a tenger alatt 717 millió tonna nyersolaj és 516 millió tonna földgáz rejlik, amely mennyiség 140 évre elegendő az országnak. Gs ezekkel. a számokkal még nem mondták ki a tartalékok végső mennyiségét.

A 85 ezres lélekszámú vidéki városkában, Stavangerban újabb 18 ezer ember költözött, s ezeknek az Idegeneknek mindnek köze van az olajkitermeléshez. Stavanger olyany- nylra nemzetközi város lett, hogy a helyi újság angol és francia nyelvű változata is megjelenik, A mammut- -olajtársaságok képviselői néhány éve a számítások garmadával érkeznek az országba és azzal kecsegte- titk a lakosságot, hogy Norvégiát az ígéret földjévé varázsolják. Ara a higgadt norvégok azt vallják, lassan járj, tovább érsz.

>-> Nincs miért sietnünk — nyilatkozta a Za rubezsom című szovjet hetilapnak Trygve Tramburstuen, az olaj- és energetlkaiparl minisztérium államtitkára. — Az európai országok

közül Norvégiában legkedvezőbb az energetikai helyzet. A szükséglet felét a vízi erőművek termelte energiával fedezzük, és több mint négy éve önellátók vagyunk nyersolajból is. Szüntelenül hangoztatjuk, hogy a kőolajtermelésnek összhangban kell lennie a norvég társadalom érdekeivel, de nem értünk egyet azokkal, akik a termelés korlátozását szorgalmazzák.

Szőke olajmágnásoknak nevezik a norvégokat. Ok nem érzik magukat olajmágnásoknak, nem lettek köny- nyelműen költekezők, nem építenek minden faluban szupermodern repülőteret, nem akarnak aranyozott fo- gantyújú luxuskocsikban száguldozni, oMtt vágynak színes tévével, hűtővel felszerelt jachtra. Az olajláz csak a családiház-vásárlásban mutatkozott meg, vagy a régi kocsit jobbra cserélték, hétvégi házat építenek, de általában mindezt kölcsönre.

— Irtózom még a gondolatától is, hogy Norvégia a világ első állama lesz, amelyet a kőolajkitermelés teljes anyagi csődbe juttat — jelentette ki egy norvég újságíró, rámutatva a kormány optimizmusára, arra, hogy a kormány túl nagy jelentőséget tulajdonít a kőolajkitermelésből származó bevételnek, és figyelmen kívül hagyja az ezzel járó költségeket, gondokat. A kőolajat nagy mélységből kell a felszínre hozni, és ez nem ment olyan ütemben, ahogy azt számították, sőt ml több, a termelés költségei is megnövekedtek. A tenger alól kiaknázni legkevesebb kétszer olyan drága, mint a szárazföld mélyéből, északon kétszer olyan nagyok a költségek, mint délen. A norvég kőolajipar kiadásai harmincszorosán felülmúlják a szaúd-aráblai költségeket. A norvég nyersolaj barFúrótornyuk a Norvég-tengeren

relje tízszer drágább a Perzsa-öbölben bányászottnál. Ezért is terhelte Norvégiát a hetvenes évek végén 20 milliárd dolláros adósság, ami a lakosságra átszámítva személyenként 5000 dollár.

Megnövekedtek a petrokémial kombinátok építési költségei is, de más vállalatok szintén rászorultak a kormány utólagos anyagi segítségére. A termelést ugyanis nem korszerűsítették kellőképpen, exporthátralékuk támadt, és nem egy vállalat csökkentette vagy teljesen beszüntette a termelést, s így megnövekedett a munka- nélküliek száma. Hogy a vállalatok versenyképesek legyenek a nemzetközi piacon, többször is szükségessé vált a norvég korona devalválása.

1978-ban Norvégiában a kitermelt nyersolaj mennyisége 30 millió tonnára rúgott, ami a belső szükséglet háromszorosa. Az idén már 60 millió tonnával számítanak, az ebből származó haszon oroszlánrészét a- zonban elnyelik a kamatok és kölcsönök. De nemcsak ezért nem uralkodik az országban általános öröm a természet e becses ajándéka fölött. A rossznyelvek azt rebesgetik, hogy Stavangerban múzeumot kezdtek építeni, hogy az utódok legalább ott megismerjék őseik foglalkozását, a halászatot, és lássanak még norvég halat, mert a tenger vizében rövid időn belül elpusztítja őket az olaj.

— Már csak ez hlányzottl — zúgolódnak az egész part mentén a halászok, mert a tenger örök Időktől fogva a megélhetést jelentette számukra. Igaz, nem fényes megélhetést, de mindenképpen tisztességeset. A halászok és az ökológusok tiltakozására a kormány a sarkkörtől északra nem engedélyezi a próbafúrásokat, mert ez a terület a tonhalak és keringek tömeges előfordulási helye. Csak hát nem tudhatni, meddig lesz foganatja ennek a tilalomnak, mert a kőolajtársaságok az ellenkezőjét akarják elérni.

Az embereket kísérti az 1977. április 22-1 ekofiski baleset, amikor a késő esti órákban 60 méteres kőolaj- gejzír lövellt a magasba, és a nyolc nap alatt 32 ezer tonna olaj került a tengerbe, beszennyezve 5000 négyzetkilométer területen a vizet. Közel a keringek szaporodási helyéhez, és ahol májusban a makrélák ívnak. Az emberek félnek az újabb olyan katasztrófáktól, mint amilyen tavaly is történt, amikor az Alexander Kleland szivattyúállomás fedélzete elsüllyedt, és másfélszáz személy vesztette életét.

— Az ördögnek tartoztunk vele 1— szitkozódnak a falusiak, akik’ eleve bizalmatlanul fogadnak minden újat. Nincs aki a juhnyájjal törődjék, mert a vidéki fiatalok ezreit szippantja el a kőolajipar, és nincs halászutánpót- lás, a halászhárkák kiszolgáltak, nincs helyettük, ki újat építsen. A norvég hal már nem a legolcsóbb élelmiszer.

— Nagy dilemmában kell az államnak döntenie, mondták a bergenl halpiacon. — Itt mindig is voltak halak, hiszen ők éltettek. Igaz, a kőolajért pillanatnyilag többet kapunk, de ezek a források egyszer mégiscsak kiapadnak, és könnyen meglehet, hogy akkor már a hal is teljesen kipusztul vizeinkből. És mit észünk azután, a fúrótornyok rozsdás vasait <..?

Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Cseh- silovák Szocialista Köztársaság elnöke állami küldöttség élén ezekben a napokban Líbiában, a Jemeni NDK- ban és Etiópiában tartózko- .dott. Megnyilatkozásaiban kifejezésre juttatta országunk politikai vonalát és segitőkészségét a békéért és az imperializmus ellen küzdő országok támogatásában.

„Szeretném ismét megerősíteni — mondotta Trlpolls- ban elhangzott beszédében — szilárd szolidaritásunkat országukkal abban az időben, amikor az Imperialista erők, elsősorban az Egyesült Államok fokozza agresszióját a független államok ellen, és durván beavatkozik belügyelkbe azzal a céllal, hogy tovább rontsa a már amúgy is bonyolult nemzetközi helyzetet.

A csehszlovák nép felháborodással utasít vissza minden, a feszültség kiváltására irányuló lépést, és követeli, hogy foganatosítsanak hatékony intézkedéseket a béke és a biztonság megszilárdítására Európában, a világnak e rendkívül érzékeny részén.

Szilárdan támogatjuk a közel-keleti válság igazságos, átfogó rendezését, a- mely tiszteletben tartja Palesztina arab népének elidegeníthetetlen jogait, beleértve az önálló állam a- lapltásához való jogot is. A veszélyes közel-keleti helyzetből, amely Izraelnek Libanon és más arab államok elleni agresszív akciói következtében tovább éleződött, a kivezető utat csak a Szovjetunió által előterjesztett javaslat jelenti, a- meiy valamennyi érdekelt fél részvételével nemzetközi értekezlet összehívását sürgeti.

Teljes határozottsággal elítéljük a dél-afrikai rezsim újabb agresszióját az Angolai Népi Köztársaság szuverenitása és területi sérthetetlensége ellen. Megengedhetetlennek tartjuk a fajüldöző uralom fenntartását Afrika déli részén, és szilárdan a namíbiai nép oldalán állunk függetlenségéért és az- ország szuverenitásáért folyó küzdelmében.“

Harminchét év telt el azóta, hogy Bulgária népe az előrenyomuló szovjet hadsereg segítségével megdöntötte a gyűlölt fasiszta rendszert. Bulgária az elmúlt évtizedekben az évszázadnak megfelelő fejlődésen ment keresztül. A mai szocialista Bulgáriában az ipar ■ három nap alatt termel any- nylt, mint az egész 1939-es évben. Ma olyan stratégiailag fontos ipari ágazatok léteznek az országban, mint az elektronika, az elektrotechnika, a finommechanika, a vegyipar és a nehéz-gépgyártás. A nagy sikerek közé tartozik a mezőgazdaság átépítése is, országszerte számos jól működő agráripari komplexum létezik. A felszabadulás óta a mező- gazdasági termelés megháromszorozódott, világhírűvé vált a zöldség-, a gyümölcs, a dohánytermesztés, valamint a rózsaolaj készítése.

Kedvezően fejlődnek a csehszlovák-bolgár gazdasági kapcsolatok is. Ezt az együttműködést számos kétoldalú szakosítási és kooperációs szerződés irányítja. Az elmúlt ötéves tervben az árucsere-forgalom 2,1 milliárd rubelt tett kL

Alan Cranston és Charles Mathias amerikai szenátorok látogatást tettek Mossk- váhan. A szenátorokat fogadta Gromlko külügyminiszter és Ogarkov marsall, vezérkari főnök is. A szenátorok meggyőződhettek arról, hogy a Szovjetunió a jelenlegi helyzetben la kész a párbeszédre.

m ouümcnasok m haiäszok?

A halászat évszázadok Óta a norvégok fO foglálkozása. Vajon meddig bírják a halak az olajjal szennyezett vizet?