Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-03 / 9. szám
FABRY ISTVÁN, a GSKP érdemes tagja a Szlovák Nemzeti Tanács volt alel- nöke évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének kezdetén a Csehszlovák Komszomoi aktív tagja volt. Komszomo- lista emlékeit így idézte fel az Oj Ifjű- ság egy régebbi számában: „Részt vettem már 1924—31 között a Vörös pionírok, a Komszomoi, majd később a párt munkájában is. Tagja voltam a Komszomoi körzeti, majd a Központi Bizottságának. Interbrigádistaként részt vettem a spanyol polgárháborában.“ Arra a kérdésre, miért vállalta ezt a kemény életutat, igy válaszolt: „Nekünk nem nagyon volt más választásunk. Nekünk nem az iskolában oktatták a szocialista eszméket. A sors, az élet tanított arra, hová álljunk. Tizenkét éves koromban hentesinas lettem. Hogy mi volt akkor a tanonc sorsa? A tanonc volt a legolcsóbb munkaerő, mert még fizetni sem kellett azért, hogy az ember takaríthatott, moshatott a nagyságáknak, fát vághatott, ide-oda futkoshatott, és látástól vakolásig dolgozhatott a műhelyben vagy a mészárszékben. De mégsem lett belőlem henteslegény, mert egyszer a bárddal olyan keményen tudtára adtam a mesteremnek a meggyőződésem, hogy majdnem kilehelte a lelkét. de szerencsére csak a feje törött he. Így a hentesszakmának aztán befellegzett, így lettem aztán gyerekfejjel bányászsegéd félfizetésért.“ Még elmeséli, hogy abban az időben a segédmunkások és a fiatalok rendszerint a felnőtt társaik fizetésének csak a felét, esetleg a 75 százalékát kapták. „Nem volt vesztenivalónk. Amikor valamilyen akciót szerveztünk, már előre számítottunk azzal, hogy mennyit kapunk érte, beleértve az ütlegelést, a kínzást is. Az tartotta bennünk a hitet, hogy tudtuk, ha elesünk, helyünkre mások lépnek, és igaz ügyünket elöbb-utóbb diadalra viszik. Ha űjra kezdhetném, ma sem cselekednék másképp. Lehet, hogy a mai fiatalok számára hihetetlenül hangzik mindez. Tudom, hogy gondoltok arra, hogy a gyárosok, föld- birtokosok, orvosok, ügyvédek jólétben és kényelemben nevelt fiai számára a párt programja nem volt éppen vonzó. A párt azonban már akkor kitűzte a feladatot: megnyerni a főiskolásokat, a fiatal értelmiségieket. Beszélgetéseket, összejöveteleket szerveztünk, és igyekeztünk meggyőzni őket harcunk igazáról. Ha ez nem sikerült teljes mértékben, akkor is fennállt a lehetősége, hogy a fiatal értelmiségi esetleg szimpatizál v»< lünk. Ha másért nem, esetleg azért, mert programunk izgatta a fantáziáját. Vol« tak azonban esetek, amikor a fiatalok leküzdötték osztályszemléletüket, és nriiK den fenntartás nélkül az oldalunkra áll« tak. A Cervená Skala :— Margecany va»i útvonal építése alatt lezajlott emlékezem tes sztrájk bizottságában benne volt a vállalkozó fiatal gyakorló mérnöke. Pedig ő nemcsak osztályával, hanem as apjával is kénytelen volt szembeszegül nL A mérnök elvtárs egyébként még él, és a Nitrai Magasépítő Vállalat igazga« tója. Nagy ritkán, de a munkásosztály gyermekei is felkerültek a főiskolákra, akik általában nem feledkeztek meg hovatartozásukról. Bár a lányok, asszonyok akkoriban nem nagyon voltak foglalkozásban, még« is meglepően nagy számban kapcsolód« tak be a párt, de különösen a Komszomoi munkájába. Persze ennek társadal« ml háttere is volt. A lányoknak kiszol« gáltatott helyzetükben egyetlen céljuk volt: minél hamarább férjhez menni. Erre a szervezet összejövetelein nagyszerű lehetőség nyílott. Rosszmájúság volna őket számítással vádolni. Mindig kiválö harcostársakra találtunk bennük.“ A nevezetes évek eseménynaptára 1919. szeptember 19.: A szociáldemokrata fiatalok tüntető gyűlésükön Prágában kirnyilatkoztatják a 111. Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozási szándékukat. 1919. szeptember 27—28.: A német szo- cláldmnokrata Ifjúság konferenciája határozatot fogad el a Német Szociáldemokrata Ifjúság Szövetségének megalakítására. 1919. november 1—2.: Prágában megtartják a szociáldemokrata ifjúság első önálló kongresszusát. mo. szeptember 5.: A Szlovák Szocialista Ifjúmunkások Szövetségének kongresszusán csatlakoznak a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz, és a szervezet nevét Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetségére változtatják. 1920. október 23—24.: A cseh szociáldemokrata fiatalok kongresszusa táma- gatásáről biztosítja a baloldalt. 1920. október 30 — november 1.: A német szociáldemokrata ifjúság kongresszusa háromnegyedes többséggel megszavazza a Kommunista Internacionálé- hoz való csatlakozásukat. 1921. február 9.: A cseh munkásfiatalok kongresszusa azonosul a Kommunista Ifjúsági Internacionálé eszméivel, és megalakítja a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. 1921. február 20.: A cseh, a szlovák, a német és a magyar fiatalság létrehozza az egységes Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetséget, és felhívással fordul a proletariátushoz, hogy létesítsen új, internacionalista pártot. 1922. január 22—24.: A Kommunista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusa ki« mondja, hogy eredményesen csak a CSKP vezetésével dolgozhatnak, és foglalkozik a munkásfiatalok egységes frontján^ kérdéseivel. A főiskolás komszomolisták és kommunisták februárban a Kommunista Diák- frakcióba tömörülnek. 1922. szeptember 28.: Az 1867. november 15-i törvény 82. paragrafusának 2. bekezdése értelmében betiltják a Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységét. 1923. április 1.: a Kommunista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusának időpontja. 1923. július 3.: A CSKP végrehajtó bizottsága határozatot fogad el az ifjúsági szekció létrehozásáról a párt helyi szervezeteiben. 1923. szeptember 2. :— a komszomoi első nagy szereplése: a nemzetközi ifjúsági nap. 1924. november 11—13.: A Kommunista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusa taglalja az üzemi sejtek újraszervezésének, a mezőgazdasági fiatalok körében végzett munkának és az eszmei nevelésnek a kérdéseit. 1925. november — december.: A Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége a Szovjetunióba látogat. 1928. április 3—5.: A Kommunista Ifjúsági Szövetség V. kongresszusának napirendi pontjai: a gazdasági harc, a szakszervezetek, a testnevelési egyesületek munkájának és a proletár gyermekszervezet vezetésének a kérdései. 1926. április 3.: Az V. kongresszus küldötteinek vacsoráján először szerepel a Kékingesek agltációs csoport. 1927. május 29.: A munkásfiatalok oi» szágos kongresszusa fő feladatként kitű« zi a fegyverkezés, az új háborús veszély« a kapitalista racionalizáció, a nép klp semmizése elleni harcot, és a munkás« fiatalok egységes frontjának megterenn tését. 1928. január 29—31.: A Kommunista Ifjúsági Szövetség VI. kongresszusán be« számolót mond Klement Gottwald a nen»« zetközl helyzetről, felszólítja a fiatalo« kát az imperialista háborús veszély el« leni harcra, és megtárgyalja a munká»- és falusi fiatalság körében végzendő munkát. 1930. április 20.: A fiatalok radotini találkozóján a csendőrség kioltja két gyermek és három komszomolista életét, 1930. július 18—19.: A Kommunista II« júsági Szövetség VII. kongresszusa me« gint csak az elnyomás, a kisemmizés, a fasiszta diktatúra elleni harcot és a há« borús veszély elhárítását tartja a fiata« lók legfőbb feladatának. 1931. november 21—22.: Az első or« szágos cserkészkongresszus a munkás« Ság osztályhűségéről ad tanúbizonyságot, és megfogalmazza a cserkészek alapvető követeléseit. 1935. június 8—10.: A haladó diákság országos kongresszusán létrejön a Diá« kok Frontja a békéért, a haladásért és a szabadságért. 1936. június 23.: A Kommunista Ifjúsági Internacionálé VI. kongresszusának határozatai értelmében és a CSKP VII. kongresszusának felhívására megalakul a Fiatalok Szövetsége. 1936. december 6.: Bratislavában lét« rejött a Szlovák Ifjúsági Szövetség. 'f'í • ' ■ r •-* V , . :-i . ■' ■ > A f W V A* -3Í. 1. ITrptVi "P /íj i*: i' í t. 5 Hifi. 4 65íy i l'iiíAI OKI í'ATA 1 A csehszlovák komszomoi FORRADALMI HAGYATÉKA „Akié az ifjúság — azé a jövól“ Ezt az elvet vallotta századunk elején valamennyi politikai párt, beleértve a szociáldemokrata pártot is, amely akkoriban az egyetlen munkáspárt volt hazánkban. A szociáldemokrata párton belül azonban egyre inkább az opportunista irányzat befolyása alá került. Az önálló Ifjúsági szervezet megalakításáról a pártvezetőség hallani sem akart, mert félt a saját ifjúsága forradalmi törekvéseitől. Az ifjúság azonban titokban szervezkedett, és sikerült kiharcolnia, hogy a párt helyi szervezetei mellett ifjúsági csoportokat alakíthassanak. Ez a megoldás nem volt a legszerencsésebb, mert e csoportok a párt hatáskörébe tartoztak, és a pártvezetőség akarata ellenére nem cselekedhettek. Ennek ellenére az ifjúság hallatta szavát az imperialista háború ellen, és külöinösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a köztársaság megalakítása utón szakított a szociáldemokrata párt jobboldali opportunista irányzatával. A fejlődésié siettető hatással volt a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása is. A UÜNTÉS SZLOVÁKIÁBÓL ÉRKEZETT Nyílt szakadásra is először az ifjúsági mozgalomban került sor. Szlovákia és Kárpátukrajna ifjúsági küldöttel még 1920. október 5-én összegyűltek a régi bratlslavai munkásotthonban, hogy kimondják a Kommunista Internacionálé- hoz való feltétel nélküli csatlakozást. A bratlslavai kongresszus felhívásában olvashatjuk: „Elvtársakl Ma az elvek tisztaságára, világos és tiszta jelszavakra van szükségUnkI Vesszenek a munkásosztály árulói, a szocláldemokratáki Csinálják csak tovább egyedül munkásáruló politikájukat! A forradalmi tömegek elszakadnak, és megalakítják saját forradalmi pártjukat: Csehszlovákia Kommunista Pártját! Aki nincs velünk, ellenünk van! Ismerjük meg barátainkat és ellenségeinket! Tömörüljünk a kommunista zászló alatt! Ezt üzeni a csehszlovák munkásosztálynak a Szlovákiai Ifjúmunkások Szövetsége! Éljen a III. Interna- cionálé, a világ proletárforradalmának hadserege!“ A bratlslavai kongresszusnak óriási jelentősége volt. Elsősorban azért, mert nemzetiségre való tekintet nélkül egy szervezetben egyesítette Szlovákia valamennyi osztályöntudatos ifjúmunkását, és hogy végleg szakított a szociáldemokrata párttal. Másodsorban pedig azért, mert példát mutatott a cseh ifjúságnak és a munkásosztály Idősebb tagjainak is. A szociáldemokrata párt 1920. évi szeptemberi XIII. kongresszusán aztán végképp bekövetkezett a szakadás. A baloldal szervezetileg is kivált a pártból. 1921. február 6-án összeült Prágában a szociáldemokrata párt ifjúságának 111., rendkívüli kongresszusa is, hogy határozott állást foglaljon a pártban beállt szakadásban. A küldöttek 90 százalékos többséggel a Kommunista Ifjúsági Inter- naclonáléhoz való csatlakozás mellett szavaztak. Akcióbizottságot szerveztek az egyesítő kongresszus megszervezésére, melynek időpontját február 27-re tűzték ki. A rendőrség azonban megtorló akcióra készüH, ezért az akcióbizottság cselhez folyamodott. Mpári Gyula magyar internacionalista forradalmár javaslatára (aki a febérterror elöl bújkált Prágában] a kongresszust előbbre hozták. Titokban egy héttel előbb, 1921. február 21-én tartották meg Bfevnov- ban. A rendőrség az Ifjú Proletár című lapból értesült a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásáról és a Kommunista Internacionáléhoz való csatlakozásról, melynek 60. évfordulójáról éppen ma emlékezünk meg. Idézünk a kongresszusnak a csehszlovák munkásosztály összes tagjaihoz szóló leveléből: „Csehszlovák Köztársaság munkásai, munkásnői! A munkásifjúság a szociális forradalom harcosai soraiba hív benneteket. Kövessétek az ifjúság példáját. Egyesüljetek a Kommunista Internacio- nálé zászlaja alatt, egyesüljetek a szovjet Oroszországért vívott harcban, a kommunizmusért vívott harcban. Most, amikor a cseh, a szlovák, a német és a magyar proletárifjúság egyesül a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, hozzátok fordulunk, felnőtt munkatársaink és munkatársnőink azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy harcotokban csakhamar támaszra találtok a Csehszlovák Köztársaság valamennyi népének Kommunista Szövetségében.“ .VIZSGÁZÁS“ AZ Az egyesített ifjúsági szervezetnek 40 000 tagja volt. Tehát elég erős szer« vezet ahhoz, hogy sikerrel harcoljon a munkásifjúság gazdasági követelményei« ért, és erőteljesen fellépjen a militariz« mus ellen. Az új szervezet első megmozdulásiait élénk figyelemmel és egyre növekvő ag« godalommal figyelte a burzsoá kormány.. Hogy véget vessen további működésének, a rendőrség a megfélemlítés jól be« vált módszeréhez folyamodott. Abból a naiv feltételezésből indtrtt ki, hogyha megszüntet néhány komszomolszerveze« tét, akkor „megszünteti a kommunista gondolatot“ is. A belügyminisztérium márciusi ható« rozatával megszüntette az észak-csehor« szágl, észak-morvaországi, sziléziai és a szlovákiai kommunista ifjúsági szeia vezetőket. E szervezetek működésének beszüntetését azzal indokolták, hogy egyesületi tevékenységet fejtettek ki, nem tettek eleget a törvényszabta kötelessé« geiknek, és e tevékenységük a Gsehszlo« vák Köztársaság ellen irányiHt, s hábo« rúellenes propagandájukkal zavart k^ tettek a csehszlovák hadseregben. Valójában azonban a burzsoá államapparátus igyekezett gyengíteni azt a tömegmoz« galmat, amely szorgalmazta a Gsehszlo« vák Kommunista Párt megalakítását. Az államapparátus a terv megvalósítása érdekében nemigen válogatta meg az eszközeit. A Karlové Vary-1 kerületi tlt« kórságot a rendőrség teljesen tönkretette, berendezéseit elkobozták és el« szállították. Az ifjúsági lapok szerkesz« tőinél és a szervezetek funkcionáriusai« nál napirenden voltak az éjszakai erő« szakos házkutatások stb. Üldözési mód« szereit a rendőrség még szélesebb mértékben a vegyes lakosságú, német-cseh területeken alkalmazta. „EL]EN A BURZSOÁ SZABADSÁG“ A burzsoá köztársaság propagandája nem győzte eléggé a világba kürtölni, hogy az új állam valóban demokratikus köztársaság. Az összes demokratikus elvek tipikus kicsúfolása a biztonsági szervek teplicel „működése“ volt.
