Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-03 / 9. szám
ALES BENDA INDONÉZIAI RIPORTJA, II. RÉSZ lág legnagyobb mecsetje, a hetvenes évek elején fejezték be az építését. Ez a muzulmán hatalom szimbóluma. A tér közepén a Nemzeti Emlékmű áll. Tűre emlékeztető, 137 méter magas építmény, a tetején kilátó toronnyal és jelképes lánggal. „Pelampung Oibawah Kúrál Bantalan Tempat Duduk Dapat luga Dlgunakan Sebagai Pelambung“ — elválom ai Indonéziai föliratot, ■ml annyit jelent, hogy: „A mentőmellény az első ülés alatt van. A mellény felfújásához az alsó nyílást használják.“ Maga Indonézia fiatal ország, a több mint háromezer szigeten több száz nemzetiség, törzs él. A nemzetiségek és a törzsek a saját nyelvüket használták és használják ma is. Az Indonéziai irodalmi nyelv 50 évvel ezelőtt jött létre, az íráshoz a latin betűket használják. A nyelvükön érezni a holland nyelv erős hatását. mert valamikor ez volt ennek az őrlési országnak a gyarmati hivatalos nyelve. Egy délelőtt a Panorama utazási Iroda mlkrobu.szával Indultam városnézésre. A gépkocsivezetőn kívül négyen voltunk. Thira, az idegenvezető, egy kanadai házaspár és én. Amint később kiderült, a kanadai útlevéllel rendelkező férfi tulajdonképpen nem is volt kanadai. A második világháború előtt született Indonéziában egy holland gyarmatosító fiaként, 1946-ban elhagyta az országot, Hollandiában élt, majd kivándorolt Kanadába, ahol egy távközlő berendezéseket gyártó mammutcégnél dolgozik. Tekintve, hogy beszél mind hollandul, mind indonézül, s mert Indonéziában még ma Is használatos mindkét nyelv, munkaadója szolgálati útra küldte Djakartába. Ismét visszatért tehát szülőhazájába, és most be akarta mutatni feleségének, hol töltötte gyermekkorát. Thira a mai Djakartát mutatta be nekünk. A híres Halpiacra értünk. 1619-ben nem messze Innen, egy település romjaira épült Batavia holland város. Néhány gyarmatosltóház még ma is áll. A holland város környékén később kínai kereskedők Is letelepedtek, s tulajdonképpen a mai napig ők irányítják az ország gaz daságl életét. Számos prog ram (mint például az 1965 ösj és adminisztratív intéz kedés ellenére sem sikerül' felszámolni Indonéziában a kínaiak befolyását. Sőt, el lenkezőleg. Megfigyelők állítása szerint a kínaiak tartják kezükben az ország gazdaságának a 60 százalékát, holott a hivatalos adatok szerint 3,5 millió kínai él Indonéziában. Maguk az Indonéziaiak segítik őket ügy, hogy formálisan ők az üzletek és a műhelyek tulajdonosai, a kínaiak, a valódi tulajdonosok háttérben A VILÁG LEGNAGYOBB FALUJA maradnak. Az ország köz- igazgatási központja, Djakarta hemzseg a klnataktől, utcákon, boltokban — mindenütt találkozik velük az ember. Városnéző kőrútunk során eljutottunk a Tandjungpe- riuk kikötőbe. Djakarta, ami lefordítva „győztes város“ t jelent, egyben központi át- rakodóállomás is. Innen szállítják az árut az ország minden részébe. Hatalmas hajók hozzák a külföldi árut, de a Tandjungperiuk kikötőbe kerül Jáva hazai terméke is. A fát, a cementet, a gépkocsikat, a motorkerékpárokat, a limonádét a műtrágyát, az ipari berendezéseket — egyszóval mindent — kisebb bárkákra rakják vagy vltorláshajókra, mert ezek bonyolítják le a forgalmat a szigetcsoport egyes szigetei között. A kikötő Sunda Kelaba nevű részében járunk. Azon a mólón, ahol a fát és a cementet rakják át. A táből épült hajó néhány főből álló legénységét partra szólítják. A közönséges deszkapallőn át özönlik a hordárok áradata a hajóról és a hajóra. Fejüket, hátukat gyapotzsák védi, hátukon cementzsákok. A hajó feljáratánál egy férfi áll, aki a hordároknak minden zsákért egy-egy fa- pálcikát ad. A pálcikákat este megszámolják, és ennek az alapján kapják napi bérüket: három dollárt a pusztító hőségben végzett nehéz, fárasztó munkáért. Thira mondja el, hogy az ókori Görögországban és Rómában is hasonlóan számították ki a kikötői hordárok teljesítményét. Kis hajók látják el a nagyobbakat ivóvízzel. Nyitott szurkos hordókban szállítják és kézi pumpával csapolják át a favltorlásokba A zöldségkereskedők most hordják szét a helyőrség katonáinak jövendő eledelét, azok pedig a hajó farában, az égő naptól tarka vászonfedéllel védve, pihennek. A hajók tulajdonképpen otthonul Is szolgálnak. Némelyiknek a legénységét, illetve személyzetét egy-egy család képezi: asszonyostul, gyerekestül. A hajó kötélzetén kimosott ruha szárad. A férfiak a fedélzeten várják, hogy a cementrakomány együtt legyen, hogy Indulhassanak — Borneo vagy Kalimantan szigetére. A kikötőből a Merdeka térre érkezünk. Itt ékeskedik a Merdeka palota — a köztársasági elnök rezidenciája. Előtte fekete-fehér indonéziai állami zászló. A hatalmas tér másik sarkában az új mecset nyúlik a magasba. Thira szerint a vlamelyet 33 kilogramm aranynyal vontak be. A monumentális mü aljén indonéz történelmi múzeum van. Egymást követő harcok emlékét őrzi — az évezredeken át tartó függetlenségi harcokét. A kalózok, az indiaiak, a kínaiak, a maláj- földiek, a portugálok, a hollandok, a japánok, az angolok partra szállását, a nemzeti egység kialakulását, a saját nyelvükért és az önrendelkezési jogukért harcoló első burzsoá klubok létrejöttét, egészen a függetlenség 1945-ös kikiáltásáig, majd a további függetlenségi háborút 1949-ben, s végül a teljes önállóság kivívását 1954-ben. A Nemzeti Emlékmű előtt áll Dlpl Negoro szobra, ez a nemzeti hős a múlt században a hollandok ellen vívott harcok során esett el. A teret minisztériumok és az ország legfelsőbb hatóságainak épületei szegélyezik. A centrumot 1969-ben nyitották meg, és az egész hatalmas Indonézia szívét képezi. Ot- közben Thirával és a kanadai kereskedővel szülőhazájuk jelenéről beszélgetünk. Az óceánon túlról érkezett férfi a következőképpen vélekedett: — Nem is tudja elképzelni, milyen óriási fejlődésen ment át ez az ország az a- latt a 35 év alatt. A fejlődés főleg a legutóbbi évtized alatt szembetűnő. Ebben az országban valamikor az embereket úgy pusztította az éhhalál, mint a legyeket. Thira egyetért a kanadai véleményével, de mint minden fiatalnak, neki Is sokkal kritikusabb a jelennel kapcsolatos álláspontja. Beszél az Inflációról, ami ősze- rinte évente csaknem 30 százalékos (a hivatalos adatok évi 4,7 százalékot tüntetnek tel), a munkanélküliségről Djakartában, arról, hogyan burjánzik mindenütt a korrupció és a megvesztegetés. Egyetemre akart járni, a felvételi vizsgát le Is tette (a felvételi egyébként a sportstadionban folyik, olyan óriási a főiskolai tanulmányok iránti -érdeklódés), de nem vették tel. Csúszópénzzel talán meg is szerezhette volna a^ egyetemi felvételt. A „belépő“ azonban egy japán gyártmányú motorkerékpár, s Így a családi tanács úgy határozott, hogy a pénzt Inkább elteszik az öccse felvételére, mert az Is tanulni szeretne. Thira titkárnői állást talált magának, másodállásban pedig az utazási iroda idegenvezetője. — Mindenki igyekszik több állást is biztosítani magának. Az inflációval másképp nem tudnánk lépést tartani — mondja. Az állami alkalmazottak, a katonák és a rendőrök havonta rendszeresen kedvezményes áron kapják a rizsadagot. Ezzel biztosítják a kormányapparátushoz való hűségüket. A többiek pedig várják az újabb áremelést. Thira még hozzáteszi: — Megéltünk már két pénzreformot és hamarosan esedékes a következő. A rúpia lassan teljesen elértéktelenedik. S valóban, a térdemen fekszik a turista-útikalauz, amit négy évvel ezelőtt adtak ki Ausztráliában. A könyvben feltüntetett árak az egyharmadát képezik annak, amit ma fizetek Djakartában. Lassan elbúcsúzunk Thlrá- tól és Djakartátől. A kana-> dal hásaspár Surabajába készül — a férjnek ott vannak üzleti tárgyalásai. Elswick úr cégje részt vett annak as Indonés tnObolygónak a földi Irányító központja beszerelésén, amely ma a háromezer sziget országát nemcsak a világgal köti össze, hanem a izlgsteket Is egymással. En Ball szigetére folytatom utamat Thira büszkén elutasítja a felkínált borravalót: — Köszönöm, nem fogadom el. Saját történetemet nem a pénz kedvéért meséltem el, hanem azért, hogy hitelesebb képet alkothassanak hazámról. Szívesen élek Itt, és Djakartát nagyon szeretem. Remélem, ha legközelebb ellátogatnak hozzánk, már jobb lesz a ml életünk Is. Viszontlátásra I (Vége) TOVÁBB A HALADÁS ÚTJÁN (Fo%tatás az 1. oldalról) Nyugat-európai diplomáciai körökben is kedvező visszhangra talált a szovjet-amerikai párbeszéd felújítására tett Javaslat. A Reuter hírügynökség rámutat, hogy a felhívás azt mutatja: a Szovjetuniót komolyan aggasztja az Egyesült Államokkal való kapcsolataiban már huzamosabb Ideje tartó „jég- korszak“.Brüsszell NATO-dlp- lomaták megjegyzik, hogy Leonyld Brezsnyev realista módon közeledett az új Rea- gan-kormányhoz, amely viszont eddig nem tett semmit a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalások felújításáért. NATO-körök azonban kétségbe vonják, hogy a Reagan-kormány a közeljövőben hajlandó lesz e téren valamit is tenni. Helmut Schmidt nyugat néme‘ kan “llár, az SPD elnökségének ülésén kijelentette, hogy Brezsnyev fegyverkorlátozás! javaslatai gondos tanulmányozást Igényelnek. Párizsi keltezésű Jelentésben a Reuter arról számol be, hogy Franciaország üdvözölte az SZKP KB főtitkárának új kezdeményezését. A Le Monde című befolyásos párizsi lap például kiemeli, hogy a szovjet tél halogatás nélkül kész tárgyal ni az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek kér déséről. A lap ugyanakkor emlékeztet arra a szovjet javaslatra, hogy rendeljenek el moratóriumot a középhatótávolságú rakéták európai elhelyezésére. Leonyld Brezsnyev javasla talnak Tokióban is pozitív volt a visszhangja. Japán kormánykörök üdvözölték hogy az amerikai kormány kemény politikájára a Szov jetunlö tartózkodóan reagált Tokióban kedvezően fogad ták azt a hírt, hogy a szov let legfelsőbb vezető a Japánnal való tartós és jószomszédi kapcsolatokra szólított fel. ffTEM ÉS KORSZERŰSÉG Jelentős figyelmet érdemel a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének tér ve az 1981—1985-ös Időszakra, amelyet széles vita után bocsátottak a XXVI. kong resszusra jóváhagyás végett. Igen érdekesek ennek a tervnek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó részel. Az Ipari tér melés növekedését például a jelenlegi ötéves terv Idő szakára 26—28 százalékban határozták meg. Sok-e ez vagy kevés? Akad ugyanis olyan vélemény Nyugaton amely az Ilyen ütemű nőve kedésben a szovjet Ipari fej lőriés lelassulását látja — bár alighanem igazuk van azoknak, akik véleménye szerint a vezető tőkés országok mindegyike Igen elégedett lenne ma, ha a jövő ben évente több mint ötszázalékos növekedésre számíthatna az iparban. A pontosabb választ azonban a közgazdászok adják meg: az ütem reális és elégséges. Meghatározásánál azt Is figyelembe vették, hogy mekkorák ts ezek a százalékok, hiszen a kiindulási alap jelentősen megnőtt: míg például 1970-ben az Ipari termelés egyszázalékos növekedése durván három milliárd rubel értéket jelentett, ez ma körülbelül hat milliárd. Másrészt vannak olyan területek, ahol ma már egyszerűen nem cél a termelés növelése, a mai szint fedez! a szükségletet, újabb igény nem merült fel. Az ilyen ágazatokban ma Inkább az a cél, hogy a jelenlegi termékmennyiséget az eddiginél sokkal gazdaságosabban és jobb minőségben, esetleg jobb választékban állítsák elő. Nagy fontosságú elv az új tervben, hogy bővülnek a célprogramok, ezzel együtt növekszik az új beruházások koncentráltsága. Célprogram például az é- lelmlszer-termelés komplex fejlesztése. Általában bővül a mezőgazdasági termelés — ennek célja az ú] ötéves tervben a 12—14 százalékos növekedés elérése. Ezen belül külön hangsúlyt kap a legfontosabb élelmiszerek termelése és komplex hasznosítása. A célprogram nemcsak a közvetlen termelés növelését foglalja magában, hanem a termékek feldolgozását, tárolását, a fogyasztókhoz való eljuttatását Is. A mezőgazdasági termelés feljesztését egyébként jelentős eszközökkel segítik, a beruházásoknak több mint a negyedrészét fordítják 1- lyen célokra, de ezzel együtt nagy hangsúlyt kap a meglevő és az ű] eszközöknek az eddiginél sokkal jobb kihasználása, a munka termelékenységének nagyfokú e- melése. A neofasiszta veszély konkrét voltáról a legutóbbi spanyolországi események tanúskodnak. Mint arról már olvasóink bizonyára értesültek, a múlt héten, miközben a madridi parlamentben folyt a szavazás Calvo Sotelo kijelölt spanyol miniszterelnök beiktatásáröl, két csendőrszázad Antonio Te- jaro de Mollna alezredes vezetésével megszállta a parlament épületét. Az Incidens idején az ülésteremben tartózkodott hat kivételével a képviselőház valamennyi tagja és az ügyvezető kormány is. Tejero alezredes már 1978 decemberében katonai összeesküvésben vett részt, akkor azonban letartóztatták, és a börtönből tavaly szabadult ki. A spanyol parlament elfoglalását követően arról érkeztek jelentések, hogy Jaime Mlllans dal Bosch altábornagy, a valenciai katonai körzet parancsnoka államfőnek kíáitatta ki magát, és rendkívüli állapotot rendelt el Valenciában. Később azonban visszavonta rendeletét, és tartózkodásra szólította fel a csendör- séget és a katonai egységeket. A helyzet a Franco halála óta a legsúlyosabb Incidens után igen zavaros volt, és nem lehetett tudni, hogy ml volt az akció célja. A támadás időzítése azonban egyértelmű, akkor hajtották végre, amikor Sotelo kijelölt miniszterelnök a parlamenti szavazás második fordulójában minden bizonnyal megkapta volna a beiktatáshoz szükséges egyszerű többséget. Tejero alezredes, a lázadók vezére 18 órai fogvatar- tás után utasítást adott a képviselők szabadon bocsátására. Először csak a nőket engedték szabadon, de miután Tejero megadta magát, a többi képviselő ts kiszabadult. Az alezredest — aki nyíltan az egykori fasiszta diktátor hívének vallja magát — letartóztatták és a hadsereg főparancsnokságára szállították. Ismét megnfivekedett a feszültség Dél-Libanonban. Az elmúlt napokban többször hatoltak be izraeli rohamosztagok dél-Iibanonl területre. Az Izraeli kommandók több lakóházat felrobbantottak, és számos polgári lakost megsebesítettek. A harcokban, amelyeket a palesztin ellenállási mozgalom és a libanoni nemzeti hazafias erők egységeivel vívtak — palesztin források szerint — az Izraeliek vesztesége 15 fő volt. Az Izraeli rádió közlése szerint a rohamosztagok a libanoni jobboldali milíciák kezén lévő határövezeten át gyalogszerrel közelítették meg a kiszemelt palesztin tábort, majd a támadás u- tán helikopterrel távoztak. Az akclöval egyidejűleg izraeli hadihajók ágyútOz alá vettek két másik dél-11- banonl települést, hogy Ily módon elvágják a palesztin erők utánpótlási vonalát. A libanoni kormány az Izraeli rohamosztagok támadásával kapcsolatban panaszt nyújt be és a Biztonsági Tanács azonnali összehívását kéri. Olof Palme volt svéd kormányfő, aki az ENSZ megbízásából Irán és Irak háborúskodásénak megszüntetésén fáradozik, nyilatkozatot adott a sajtónak, ebben megállapította, hogy Irak és Irán között még számos véleménykülönbség van. Irán nem hajlandó a béketárgyalásokra. míg az Iraki egységek nem hagyják el területét. Az Iraki kormány ugyan a tűzszünet megkötése mellett foglalt állást, de csak azzal a feltételllel, ha elismerik Iránnal szembeni területi követelését.
