Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-03 / 9. szám

Az ifjúsági szervezet müköuését be­szüntették. A titkárokat hazaárulással vádolták azért, mert milltaristaelleiies propagandát fejtettek ki. A rendőrség engedély nélkül tartott házkutatásokat, sőt betértek egyes funk­cionáriusok szüleihez Is. A teplicel titkárságot teljesen kirabol­ták. Még az öreg újságokat is elszállí­tották, sőt — a jó ég tudja miért —, elvitték még a német kirándulódalokai tartalmazó könyveket Is. Kamenlcky, a teplicel rendőrfőnök az elkobzott Iratokból és a titkárság leve­lezéséből összeállította azoknak a sze­mélyeknek a névsorát, akik címére küld ték a haladó Ifjúsági újságokat. A név­sort azután az összes járási rendörpa- rancsnokságra szétküUiték azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a fiatalem­bereket tartsák renclBri felügyelet alatt. Hová lettek hát az annyira hangozta tott burzsoá szabadságjogok? TÖRTÉNELMI DÁTUM A kormány arra számított, hogy ezek­kel a módszerekkel megfélemlíti a for­radalmi ifjúságot. Rosszul számított, jól­lehet a márciusi és áprilisi üldözésnek kedvezőtlen hatása volt az egységes Kommunista Ifjúsági Szövetség szerveze­ti megszilárdítására, a legfontosabbat azonban mégsem érte el; nem volt képes gyengíteni a kommunista ifjúság aktivi­tását, nem tudta megfékezni a kommu­nista párt alakítására irányuló törek véseket. Sőt ellenkezőlegi A kormány hallat­lan tettei mély felháborodást keltettek az ifjúság körében. Az üldözés arra lel­kesítette őket, hogy még következete­sebben erősítsék és gyarapítsák sorai­kat. A márciusi eseményekkel foglalko­zó egyik röpcédulán pl. ezt olvashatjuk: „Ifjú proletár, ki ott állsz a zúgó gép vagy az eke mellett, te. Ifjú proletár a műhelyben, irodában és iskolábani Te, aki még nem vontad le a következteté­seket, az eseményeken kfvül állsz, és még nem döntöttélt Te, akit „a nép jólé­téről“ szóló szép szavakkal csalogatnak, a jólétről, mely annak a néhány ezernek a jóléte, akik nem haboznak saját jólé­tükért téged küldeni a harctérre. Te, aki körül hálót vetettek ki a behízel­gő szegények, akik ma veled tartanak, hogy holnap harminc aranyért, egy le­ereszkedő mosolyért vagy ellopott házén eláruljanak. Ha nem akarsz rab maradni a kapita lista gyárában, aki a te verejtéked árán milliókat keres, ha az igavonó állal módjára nem akarsz a gőgös nagybir­tokos leltárában maradni, ha nem akarsz az irodában a termelő munkásközösség élősdlje lenni, vagy véredet ontani a te kizsákmányolöid és hazájuk érdekei­ért, mely számodra csakis a nyomor és a szenvedés kútforrása, akkor a kom munista ifjúság Oldözé-sére — mely a maga nagy harcát harcoló proletartá tus első soraiban áll — úgy kell vála­szolnod, hogy tömegesen gyarapítód so raiti“ A röpcédulákon kívül az ifjúság ha­talmas tüntetéseket rendezett az üldö­zés ellen, valamint saját jogainak védel­mére. Nemsokára a tüntetések után új­ra felpezsdül az élet. Ahol arra lehető­ség nyílik, az Ifjúság bekapcsolódik a nyilvános munkába, ahol pedig erre nincs mód, ott illegálisan dolgozik. A haladó ifjúság elegendő lelkesedés­sel és forradalmi elszántsággal rendel­kezett. Ez azonban még nem minden, e két tulajdonságot ismeretekkel és ta­pasztalatokkal kellett megalapozni. A fiataloknak vezetés kellett, a dolgozó ifjúságot csakis a kommunista párt ve­zethette. A CSKP alakuló kongresszusa, melyet 1921 május közepén tartottak meg Prá­gában, beteljesülése a munkásmozgalom háború utáni fejlődésének. A marxista baloldal, mely hosszú és összetett fejlő­désen ment át, itt megalakította a kom­munista pártot és elfogadta a III. In- ternacíonálé valamennyi 21 feltételét. Igazán büszkék lehetünk, hogy a for­radalmi ifjúság valóban oly nagy mér­tékben hozzájárult ehhez a történelmi fontosságú eseményhez. A Komszomol megalakftásával példát mutatott az idő­sebb elvtársaknak, és velük együtt kö- vetkezeie.sen harcolt az egységes, Inter- nacionális Csehszlovák Kommunista Párt megalakításáért. AZ 1867. ÉVI TÖRVÉNY Nem tévedési Ötvenöt éves, elavult osztrák törvényt kotortak elő, hogy meg­szüntethessék a Komszomolt. De még ez sem volt elég. A rendőrség még ezt az öreg törvényt is a maga szája íze sze­rint értelmezte. A Komszomolt nyilván egyesületnek tartotta, jóllehet ez politi­kai szervezet volt. Beszüntetése tehát teljesen jogtalan volt. Miért kellett egyáltalán megszüntetniük a Komszomolt? A márciusi üldözés, a burzsoá államapparátus valamennyi aka­dálya ellenére Is a Komszomol sorai egyre gyarapodtak. Hogy véget vessen a sokat ígérő működésének, a burzsoá kormány 1922 szeptemberében döntő tá­madásba ment át. A Komszomol felosz látásával az egész mozgalom megszUn-< tetősét vélte elérni. A rendőrség az újoncok búcsúestjéra tervezett beszédet használta fel ürügy« nek. Annak érdekében, hogy megkapa« rintsa ezt a beszédvázlatot, a rendfh:ség házkutatást tartott a „Grafia“ kommu­nista kiadóvállalat és nyomda helyisé« gelben, majd egy nappal később a Kom« szomol központjában is. A házkutatás során megkerült a beszédvázlat, vala­mint a kerületi szervezeteknek küldött utasítás másolata is, melyben részlete­sebb javaslatok voltak a beszéd felhasz-' nálását illetően. A Komszomol működését ezzel a ha­tározattal szüntették meg; „Az 1887. november 15-én kiadott tör« vényrendelet 82. paragrafusa 2. szaka­szának értelmében ezennel beszüntetem a „Csehszlovák Kommunista Ifjúság Köz­pontja“ elnevezésű egyesület és csoport­jainak működését, mivelhogy megala­kult, jóllehet nem felelt meg a törvé­nyes feltételeknek. A rendőrfőnök helyett: Slechta s. k.“ A komszomolisták válasza a működés megszüntetésére egyöntetű volt: „A szer­vezet feloszlatását elrendelő rendőri pa­rancs ellenére is a kommunista ifjúság tovább fogja folytatni tevékenységét, és felhívja valamennyi tagját, hogy szor­galmasan dolgozzon a szervezetben és azon kívül is.“ MmOL VITATKOZTAK AZ OLVASÓKÖ­RÖKBEN? A Komszomolt hivatalosan feloszlat­ták. A rendőrtisztviselők asztalain azon­ban továbbra is halmozódtak a röpcédu­lák és sokasodtak a köpök jelentései a kommunista ifjúság további tevékenysá­Ebben a b'reonói házban lariouák meg titokban a Cseltszloudk Komszomol alapító kongresszusát. géröl. Mindez persze eléggé megzavar­ta őket, mert eleinte nem is sejtették, hová lett a kommunista Ifjúság ós hol dolgozik tulajdonképpen. Az ifjúság közben minden lehetőséget megragad, hogy nyilvánosan folytassa te­vékenységét. Legnagyobb része bekap­csolódik a kommunista testnevelési moz­galomba, sokan átmentek a proletár cserkészszövetségbe. Az ifjúság egy ré­sze pedig a feloszlatás után sem s^ledt szét, hanem rendszeres összejöveteleket tartott. A rendőrség előtt a Kommunista Ifjú­ság című újság olvasóköreiben rejtőz­tek. Abban az időben az olvasókörök álltak a legközelebb egy önálló Ifjúsági szervezet fogalmához. A reodőrUldözés nem törte meg a kom­munista ifjúság mozgalmát. Jogosan éne­kelték a komszomolisták; Üldözhettek, oszlathattok, nem mi félUnk tóletek. Üldözhettek, oszlathattok, Ujúságunk meg nem hátrál, programiál sem szegi meg. Természetesen fennállt az a veszély, hogy a kommunista ifjúság állandó üldö­zése komoly veszedelmet jelentene to­vábbi ütőképességére, szervezeti egysé­gére. Ezzel tisztában volt a kommunista párt vezetősége Is. Ezért 1923 tavaszán döntést hozott, mely szerint minden he­lyi pártszervezet mellett meg kell ala­kítani az ifjúsági szervezetet is. Így is lett. Ott, ahol nagyobb ipari üzemek voltak, az Ifjúsági szervezet még üzemi csoportokra oszlott. A szervezet élén héttagú agitációs bizottság állt, melynek vezetője egyúttal a CSKP helyi szerve­zete bizottságának is tagja volL Az if­júsági szervezetnek részt kellett vennie a párt valamennyi megmozdulásán, és ellenőrzése a párt ellenőrző szerveinek hatáskörébe tartozott A szervezet tag­jai 21. életévének betöltése után a CSKP tagjaivá válnak. A szervezetek ilyen módon ideiglene­sen helyettesítették a Komszomolt. Me­rőben különböztek a volt szociáldemok­rata Ifjúsági szervezetektől. Csak szilk- ségmegoldásnak tekintették őket. A pár­tot a Komszomol feloszlatása vezette ehhez a léjtéséhez. ARCCAL A TÖMEGEK FELÉ A kétéves illegális vagy félig illegális tevékenység megtanította a kommunis­ta ifjúságot ala{>szervezetelnek — az üzemi sejteknek — a létrehozására. Az üzemi sejtek nélkül szó sem lehetett volna valamilyen ifjúsági tömegszerve­zetről. E kérdés tárgyalására 1924-ben került sor. Az üzemi sejtek feladata az volt, hogy az ifjú munkásokat és munkásnőket a marxizmus-lentnlzmus szellemében ne­veljék, hogy megvédjék jogaikat, és Itar- coljanak követeléseikért, egyszóval a párt hathatós segítőtársai legyenek min­den üzemben. Az üzemi sejteknek úgy kellett megszervezni tevékenységüket, hogy megnyerjék az egész fiatalság bi­zalmát, hogy — ha egyszer erre sor kerül — egy sfkba tömöríthessék a fia­talokat. Az üzemi sejtek legnagyobb része ti­tokban dolgozott. Mégpedig azért, mert a munkaadók azonnal elbocsátották az aktív kommunistákat. Számos üzemi sejt saját üzemi lapot szerkesztett, amelyben bírálták az üzemekben uralkodó állapo­KoSicei, levoöai és SpiSsKü Nová Ves-í államellenes tevékenységgel vádoltak. tokát, és egységes harcra szólították fel az ifjúságot Ezeknek az újságoknak rendszerint igen nagy visszhangjuk volt az ifjúság körében. EGY PÉLDA VALAMENNYI HELYETT: A zllichovyl Inwald üveggyárban az ifjú kommunisták üzemi lapot adtak ki, amelynek: „Ifjú Uvegmunkás* (Mlad^ sklár) volt a neve. Az első szám meg­jelenése után a széles környéken min­den rendőrt mozgósítottak, hogy felku­tassák, kik és hol adják ki az újságot Egy hét múlva azonban — az egész rendőrség éber figyelme, a rendőrkopék szimatolása és egyéb intézkedések elle­nére megjelent a második szám. Az If­júmunkások ismét a rendőrség terhére derültek, különösen ezeknek a nem tel­jesen művészi, de Igen találó verseknek olvasása közben: Inwaldéknál kísértenek, Urman éjjel reszket, remeg. Bolha csípte lábát Ej, a kutyafáját. Az üzemi újságuk bolsevista patkányok. komszomolisták csoportja, amelyet 1923-ban Tudjátok meg, övegesek, sorsunk egyre keservesebb. Jutalékok helyett kapunk, rágást hogyha uem hallgatunk. Temetést se aduak uekBnk, szemétdombon lesz a helyünk. De ebből már elég legyen, minden urat méreg egyen. Ahogy itt közösen állunk, összefogunk, nem hátrálunk. Minden ifjúmunkás még ma, lépjen a mi sorainkba. A rendőrség minden további Igyák»« zete hiábavaló volt. Az újság továU>ra is megjelent, annak ellenére, hogy u burzsoá bíróság törvénytelen sajtónak minósitette, amelyet tilos lerJesztenL Bebizonyosodott tehát, hogy az üzeoU sejtek alakítása és a tevékenységnek közvetlenül a munkahelyekre való áthe­lyezése jelentős lépés volt az Ifjúság tö- megszervezetének megteremtéséhez. A si­ker még az év folyamán megmutatko­zott. Csak Prágában 300 százalékkal nőtt a kommunista ifjúság száma, országos viszonylatban pedig 70—100 százalék­kal emelkedett a szervezett személyek száma egy év alatt. Nagy jeszteség érte a világ kommunisia mozgalomát /. /. Lenin haialáual. A koSicei komszomolisták Is tisztelettel adóztak a szocialista forradalom vezére emlékének.

Next

/
Thumbnails
Contents