Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-24 / 8. szám

/ gazán nagy filmet, ki­emelkedő, zseniális film­művészeti alkotást való­ban nem láthattunk a feb­ruár első felében Budapes­ten megrendezett filmszem­lén, ellenben volt néhány fó. valóságos gondokat tisztes­ségesen feltáró és elemző film, amely nemcsak a szak­ma, a kritika tetszésével ta­lálkozott, hanem végre meg törte a feget: a közönség nagy részét is meghódította Voltak, akik ezt úgy nevez­ték, elindult egy folyamat: nem engedni alább a mér­cét, és közelebb kerülni a közönséghez. Mert utóvég­re nem lehet éveken keresz­tül mérce, érték csupán az, hogy egyes alkotások kül­földön elsöprő sikert — pontosabban: elsöprő kritikai slkertt —- aratnak. Magyar- országon pedig szinte üres mozik előtt látsszák őket. {Gondolok Itt elsősorban Mészáros Márta és Jancsó Miklós filmfeire.l Hiszen el­sősorban odahaza vanszűk­1. Kern András és Garas Dezső a Pipacsokban ból készült — BÓdy Gábor rendezésében hadd ne mondjak véleményt. Egyszer láttam csak, s olyan felka- oaróak, ritka képi világuk­nál fogva különösek, szo­katlanok voltak az élmé­nyek, hogy elhamarkodott lenne minden ítélet. Minden­esetre, akinek módjában áll, okvetlenül nézze meg. Ezt a filmet akkor sem lehet ki­hagyni, ha valakinek a meg­tekintés után hasonló lesz a véleménye, mint az egyik kritikusnak: „... zseniálisan rossz filmet láthattunk." Ha viszont ajánlhatom, hogy mire ne menjen el a kedves olvasó, akkor a Nap­lemente délben ezek közé tartozik. Főszereplője Husz- tl Péter, aki egy tüdőrák­ban szenvedő világhírű zon­goraművészt alakít. Ez az úgynevezett magyar-fehér - -telefonos luxus világban élő értelmiség filmje, ahol minden annyira álpazarnak, álvalódlnak tűnik, hogy szépszerével a giccs határát súrolja. SZEMLE-FŐDfJ NÉLKÜL (JEGYZETEK A XIII. MAGYAR JATÉKFILMSZEMLÉRÖL) A huszonhárom film lepergett. A társadalmi zsűri, a négy földrész száz vendége, a filmek alkotói összesereglettek a nyilvános értékelésre. Percek alatt parázs vi­ta kezdődött, könyörtelenül, köntörfalazás nélkül röpködtek a vélemények és el­lenvélemények: soha rosszabb nem volt a magyar film, a magyar film szerves ré­sze 8 világ filmművészetének és jelen van a világban — Így a végletek. Aztán el­vonult a zsűri, hogy meghozza a döntést, amely valóban találó és lényegre törö volt; fűdfjat nem osztottak. ség a közönségre, a kritika szeretetére, megértésére, tá­mogatására, mert a filmek többsége egy adott ország adott problémáit taglalja, bár többségük sokszor általános érvényű, 2. A huszonhárom filmből ti­zenkettőt már a mozikban is láthatott a magyar közön­ség, tizenegy alkotás az év folyamán fokozatosan kerül bemutatásra. Ezek közül A mérkőzés című Kósa Ferenc- -filmre lesz érdemes odafi­gyelni. Témája egy krimibe illő történet, hogy mégsem krimi lett belőle, hanem kordokumentum, látlelet, azt a cselekmény Időpontja ha­tározza meg: az 1954—55-ös időszakban, a személyt kul­tusz idejében játszódik. A film művészi szempontból nem különösebben jelentős, viszont az első olyan mun­ka, amely őszintén és bát­ran villant lel egy kritikus időszakot. ' Elég az hozzá, hogy a nézők között a je­gyekért, az ülő- és állóhe Igékért szinte közelharc folyt. Aztán ott volt a má­sik, szintén nagy érdeklő­dést kiváltó film, a Ripa csők, Sándor Pál alkotása „Egymásba vetett hit nél kül nem lehet élni" — nyi­latkozta filmjéről a rendező, aki egy különös világba ka­lauzolja el a nézőt, A két főszereplő, Gáras Dezső és Kern András — valóidban nekik lett írva a jilm — bár komikusok, becsapják, meg­csalják nemcsak egymást. önmagukat is, Remékül fény­képezett, kiábrándítóan hi­teles, szép lírai alkotás, iga­zi Sándor Pál-ftlm. Sokakat érintő, valós em­beri karaktereket állít a ka­mera elé Lugossy László — Köszönöm, megvagyunk — és Gaál István — Cserepek —, olyan embereket, akik­nek életük, mindennapjaik kizökkentek a megszokott kerékvágásból; a társada­lom, az emberek közönye hatih'ozza meg létüket, s ki­úttalanságukban még segítő kezet sem nagyon várhat­nak. Embertelen a sorsa Lu­gossy filmjében a családi házat építő gyári munkás­nak — Madaras József ala­kítja —, akt mellől a sok gürtzésben elhalt a felesé­ge; akárcsak Gaál István hősének, a középkorú mér­nöknek, aki bár remek te­hetségű formatervező, mégis ideggyógyintézetbe zárják őt, s meg nem értéssel, kö­zönnyel, elutasítással talál kozik mindenütt. Nagy várakozással ültem be a nézőtérre, hogy a vi­lághírű Valahol Európában című film rendezőjének, Rad- ványi Gézának, akiből idő­közben „világcsavargó" lett — mondta 5 — harmtnc év után újra itthon forgatott filmjét, a Circus Maximust megnézzem. A téma hábo­rús: egy széthullott cirkusz vezetőnője külföldre csem­pész ki zsidókat, kommunis­tákat meg az ellenséghez ellenségeket. Furcsa kétélű játékba keveredik, falhoz ál­lítással végzi. Bármennyire megdöbbentő és lényegében remekül kidolgozott képsorok vonultak fel előttem, ez a Raduányl-ftlm távolról sem közelíti meg a korábbit, a Valahol Európában-t. Volt aztán két Igazi krimi, pontosabban két krlmiután- zat, paródia — vagy mifé­le, nehéz meghatározni —, amelyekre (Kofák Budapes­ten) tódult a közönség, évek óta a legmagasabb nézőszá­mot érte el. A legújabb — Bujtor István Irta és játssza a főszerepet —, A pogány madonna — egyfajta Pie- done-utánzat, nagyon sok kopírozással, és csak né­hány eredeti ötlettel, mel­lesleg első osztályúan tálal­va, elkészítve. Látvány, for­dulatok, bunyó, színészi já­ték — mind magas szinten. Ez a film biztos kasszasi­ker. Volt aztán szamomra egy igen kedves film, a Boldog születésnapot, Marilyn, a- melynek ugyan csapnivalóan rossz a forgatókönyve és a sztorija, de a főszereplő Esztergályos Cecília játéka miatt felejthetetlen élmény. Ciliké — mindenki így szó- / lítja őt — kimagaslóan nagy tehetsége a magyar színészt gárdának, s az esetlen vidé­ki színésznő szerepét, aki Marilyn Monroe nyomdokai­ba kíván lépni, elbűvölően játssza. Bs a Psyché ... Engedtes sék meg, hogy e ritka nagy vitákat támasztó kétrészes filmről, amely Weöres Sán­dor hasonló című alkotásá A többi film — Ranódy László: Színes tintákról ál­modom, Sós Márta: Boldog­talan kalap, Gulyás testvé­rek: Pofonok völgye..., Mé­száros Márta: Örökség, Zsom­bolyai fános: Vámmentes házasság. Fazekas Lajos: Haladék, Tarr Béla: Lassan gyógyuló halálos sebeink. Gyöngyössy-Kabay: Töredék az életről, Pábri Zoltán: Fá­bián Bálint találkozása is­tennel, Szalal Györgyi: Dé­delgetett kedvenceink, Szur- di András: Transzport, Bacsó Péter: A svéd, akinek nyo ma veszett. Almást Tamás: Ballagás — olyan volt, mint az eddig megszokott, (A Ballagásban főszerepet kapott a kassal (KoStceJ Thálla Színpad művésze. Csendes László, aki a ma­gyar játékftlmszemle színé­szt gárdáját tekintve egyen­rangú partnerként volt je­len: kitűnőt alakított.) 3. A társadalmi zsűri — a- melynek elnöke Tőket Fe­renc akadémikus volt — úgy döntött, hogy a fődíjat nem adja ki, három művészt — Body Gábort Psyché, Kósa Ferencet A mérkőzés, Lugos­sy Lászlót pedig Köszönöm, megvagyunk című filmjéért — azonban kiemelt rendez"'! díjban részesített. Ragályi Elemért a Rlpacsok című filmben nyújtott művészi tel­jesítményéért operatőri díj­jal jutalmazták. Három szí­nészi díjat adtak ki: Koiicz Gábor a Fábián Bálint ta­lálkozása istennel című filmben, Marglttay Ági a Circus Maximus című. film­ben és más művekben. Nya­kó Juli pedig a Köszönöm, megvagyunk című műben nyújtott alakításáért kapott díjat. Z. Balogh János 9OEVM0IIIAIIA2MII Eszmélésem hajnalán sok rosszat és csak a rosszat hallottam azokról az Időkről, amikor az Ady Endrék, Bartók Bélák, Kodály Zoltánok, Füst Milánok, Lukács Györgyök, Kun Bélák és Komját Aladárok születtek ezen a féltekén. Azóta sok mindennek utánanéztem, s ennélfogva plasztikusabban látom a dolgokat. Valahol ott, abban az Időben látom az új kor ébredését, társadalmunk lét­rejöttének az előfeltételeit. A fenti névsor ugyanis hosszan folytatható. A nagy­szerű írók, festők, zenészek, művészek mellé felsorakoz­tak a politikusok, megizmosodott a munkásmozgalom, és ök közösen olyan erővel emelték az egész magyar társadalmat, de talán az egész közép- sőt európai tár­sadalmat, mint ahogy a súlyemelők emelik fejük fölé a súlyokat. Komját Aladár is egyik tagja volt ennek a nemzedék­nek, 1891. február 11-én született Kassán. Családja tiszt­viselő család, tehát akár ő Is beállhatott volna a régi társadalom szolgál közé, de nem tette. Költő, fró, új­ságíró lett. (Nincsen: külön. / Se föld, se víz, s? ember. / Csak ugyanegy test: / Ugyanegy anyag: / Más-más profillal. / Szőtszakfthatatlan.) — Irta Beszélgetés egy fiúval című versében 1917-ben, és utána maga Is, akár­csak a munkások, nagy áhítattal nézett Oroszország felé. Mint a Tett és a Ma című folyóiratok körül csoporto­suló fiatal nemzedék egyik tagját, öt is ott találjuk Kas­sák Lajos oldalán, de később szétváltak az útjaik; bár nálunk egy kicsit mitizáljuk, érdemnek tűntetjük fel ezt a szakítást, holott talán nem is erről van sző, hanem csak a sokszínű, szerteágazó művészi társadalom diffe­renciálódásáról, más-más feladatvállalásáról, Komját Aladár belép a kommunista pártba. 1918 végén megin­dítja az Internaclonálé című lapot, s megírja Orosz test­vérek elé, és a Bolsevikok című verseit. Tevékeny ré­szese a Magyar Tanácsköztársaságnak, tagja az írói direktóriumnak (Kassákkal és másokkal együtt). A for­radalom bukása után Olaszországba emigrál, majd Bécs- ben, Párizsban él. Megalapítja és szerkeszti az Egység című folyóiratot, később a berlini Inprekorr című lap szerkesztője. 1936-ban kelt verseivel a spanyol forrada­lom elé tekint, de sem a forradalom győzelmét, sem pedig leverését nem érte már meg, mert 1937 elején váratlanul elhunyt. Az akkori Magyarországon nem em­lékeztek, emlékezhettek meg haláláról, de megtették ezt Idehaza, szaiófOldjén. Az azóta eltelt Idö Igazságot szolgáltatott a költőnek. Halála után összegyűjtötték és kiadták a verselt, ki­lencven év után a magyar és a szlovák kulturális kor­mányzat együttesen leplezte le a költő szülőházán az emléktáblát. Kilencven év után hazatalált az első ma­gyar kommunista költő. Ha arra járunk, álljunk meg az emléktábla előtt, és őrizzük meg lelkűnkben a költő emlékét. NÉMETH ISTVÁN Komját Aladár emléktáblája, amelyet Bartusz György szobrász készített. FEBRUÁR Dénes György ,,jégtörő február“ című verséből Idézünk. VÍZSZINTES: I. Lóbtztatás. 2. A versidézet első része. 11. Északi váltópénz. 12. Kutyaházak. 13. Az amerikai Öt-tavak egyike. 14. Fehér virágú dísznövény. 15. Káros. 18. Mongol uralkodó címe volt. 19. Már elejétől kezdve. 21. Magyar hagymaváros. 23. Nagy Katalin. 24. RY. 25. Valaminek a felépítése, megjelenési formája. 27. Tetejé­re. 29. Kellemes szag. 30. Tisztesség, illendőség. 32. Hosszmérték röviden. 34. Levegő görögül. 35. Nagyon rossz minőségű. 36. Hosszabb időszak. 38. Név latinul (NOMEN). ?9. Varrópszköz névelővel. 40. Koravén. 42. A Szovjetunióban élő, finnugor nyelvet beszélő nép. 44. Szovjet repülőgéptípus. 45. Mályvaféle dísznövény. 46. jegy nélkül besurran a színházba. 47. Személyes névmás. 48. A Gibraltári-szoros névadója. 49. Tata kö­zepet 50. Szovjet repülőgéptípus. 52. Porció. 54. Hármas­korona. 56. Három idegen nyelven. 58. Növényi hajtás. 80. Több dán király neve volt. 61. Lószín. 83. A Nílus egyik forrástava. 65. Női becenév. FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Stí­lus régiesen. 3. Személyével. 4. Háziállat. 5. Névutó. 6. Hajnalban lecsapódó légkört nedvesség. 7. Tanít. 8. Márkus Emília. 9. Menetrendi rövidítés. 10. Kapaszkodó trópusi növény. Í5. Relgrüd hegye. 17. Indíték. 20. Hely­telenít. nem hagy jóvá. 22. Hegycsúcs. 26. Szék jelzője lehet. 28. Dalbetét. 30. Egy tömbből faragott nagy emlék­kő. 31. Ojság jelzője lehet. 33. Az Ezerjó hazájába való. 35. Elegyít. 37. jelfogó. 41. Lollobrigida, olasz filmszí­nésznő neve. 43. Ázsiai főváros. 46. Az Ezeregy éjszaka mesélnek színhelye. 48. Néni németül (TANTE). 49. Ko­szorús költőnk. 51. Európa és Ázsia határhegysége. S3. Ötszázegy római számmal. 55. Kis mértékben. 57. Mezőgazdasági eszköz. 59. Indiai sómérték. 62. Könnyű fém. 64. Fordítva: nagy növény. Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése, a megjelenéstől számított egy héten belül. sv. A lapunk 6. számában megjelent keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Bölcs Náthán, A fiatal tudós, Emília Galotti, Barnhelmt Minna. Keresztrejtvényeink megfejtői közül januárban a kö­vetkezők nyertek könyvjutalmai: Galambos Béla, Cierna, okr. Trebiíov; Szurmík Katalin, Galanta 3. ö. d. 60: Ho lesz Attila, Doing Peter, Hlavná u. 41; Drong Erika, Hor­né faníky ö. d. 170.

Next

/
Thumbnails
Contents