Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-24 / 8. szám

4 A Duns nyolc orsEÄ got közvetlenüL Sssze figgéseiben pedig egész Európát érfntÖ nemzetkózi folyó. Befo­lyásolja a partjai men­tén élő népek társadal mi-gazdasági helyzetét, fejlődésének irányát és étemét is. A 2900 kilo méter hosszá vízi ót földünkön a huszadik helyet foglalja el. de Európában a második leghosszabb folyó. A DUNAI ERŐMŰVEK A kontinens 8 százalékát kitévő térségből gyűjti ösz- sze a vizet, ellátja a part­jain települt városok lakos­ságát, iparát és mezőgazda­ságát, jelentős szállítást út­vonalat Is biztosít, soha ki nem merülő energiakészleté­vel pedig nyolc ország gaz­daságát szolgálja. A Dunát a hegyláncok há­rom szakaszra bontják: az első a Felső-Duna, a forrás­tól Devínlg (Dévény) tart. A Hatnburgt-hegy és a Kls- -Kárpátok között Devínnél lép be a folyó a középső szakaszra, amely a Vaska­puig húzódik, ahol a Duna a Kárpátok és a Balkán vo­nalát töri át A harmadik az Al-Dunán a Vaskaputól a Fekete-tengerig terjed. MBSTAlTOZTK tVKOM A Duna komplex haszno­sítása olyan több évtizedre terjedő feladat, amelynek megoldása Európa nagy ré­szének gazdaságföldrajzi vál­tozását jelenti. A folyam vízgyűjtőjén jelenleg 76 mil­lió lakos él, számuk az ösz- szekötö csatornák kiépíté­se után — az érdekeltségi terület növekedésével — 240—250 millió főre emel­kedik. A fejlett gazdaságokkal rendelkező országok közle­kedési rendszerében — fő­ként a tömegáruk szállítását illetően — az utóbbi évti­zedekben a vízi utak jelen­tősége megnőtt. Az 1980-as években elkészülő Duna — Majna — Rajna-csatorna építésével megvalósul a Su- llnátől Rotterdamig vezető, A Fekete-tengert és az Észa­ki-tengert összekötő, mint­egy 3500 kilométer hosszú európai transzkontinentális vízi út. A Majna csatorná­zása 35 vízlépcső kiépítésé­vel 1971-ben befejeződött. Elkészült az összekötő csa­torna (Európa Kanal] Bam­berg — Nürnberg közötti szakasza, 1972 óta Nürnberg az Atlanti-óceánnal közvet­len kapcsolatot tartó kikö­tőváros. A tervek szerint 1982-lg elkészül a Nürnberg — Kelhelm közötti csatorna- szakasz is, majd 1989-ben befejeződik a Duna Kelhelm ^ Passau közötti szakaszá­nak csatornázása Is. A kereken 300 kilométer bosszú osztrák Duna-szakasz hasznosítására tervezett 12 vízlépcső közül hat már megépült. Az Abwinden tér­ségében létesülő vízlépcső építését 1976-ban kezdték. Háromévenként egy-egy víz­lépcső átadásával az oszt­rák szakasz teljes csatorná­zását 1994-ig befejezik. cvgRStA ilZBÖí BGYM»; UO TONNA KOOLAI HELYETT A Duna forrásától a tor­kolatáig terjedő szakasz- 678 méteres szintkülönbségéből a tervezett 27 és a már meg­épült 20 vízerőmű kereken 350 méter esést hasznosít. Ez az arány — figyelemmel a folyó beágyazott jellegére, valamint a parti lakósűrű­ségre — Igen kedvező. 1976 végéig a gazdaságosan hasz­nosítható 8000 MW össztel­jesítményű dunai vízi erő­művekből 3600 MW kapaci­tás épült ki. A gazdaságosan termelhető évi 44 milliárd kWh összes elméleti ener­giából a már megépült erő­művek 1976-ban 19,4 milliárd kWh-t, 44 százalékot termel­tek. A Duna energetikai hasz­nosítása az utóbbi években meggyorsult. A felső szaka­szon folyamatosan halad a kiépítés, az alsó szakaszon pedig >—I kormányközi meg­állapodások alapján ^ több vízlépcső megvalósítását ké­szítik elő. A vízlépcsörendszeír a Budapest 6s Bratislava kö­zötti 220 kilométer hosszú folyószakaszt hasznosítja és szabályozza. A rendszert az egységes üzemelési rendben működő és összekapcsolt műszaki-gazdasági egységet képező üzemcsatornát a gab- őlkovói vízlépcső és a folya­mi nagymarosi vízlépcső al­kotják, a hozzájuk tartozó járulékos létesítményekkel. Az érintett szakaszon a Duna képez határt a két or­szág között. A vízlépcsőrendszer éven­te átlagosan 3675 GWh vil­lamos _ energiát állít elő, melyhez egyébként 3,8 mil­lió tonna barnaszenet vagy egytnilliő tonna kőolajat használnának fel. A Duna középső szakaszán a hajózás legnagyobb gond­ját a Bratislava — Gönyű közötti mintegy 70 kilomé­ter hosszú folyószakasz je­lenti, mert a forgalom át­bocsátóképességét folyam­szabályozási munkákkal már nem lehet lényegesen tovább javítani. Az alatta levő folyamsza­kaszon a hajózást gátló, il­letve nagyobb mértékben za­varó akadályokat jórészt megszüntették. A megépült vaskapui vízlépcső a legve­szélyesebb szakaszon tette biztonságossá a hajózást, és a torkolati részen is jelen­tős szabályozási munkákat végeztek el. Az osztrák szakaszon fo­lyamatosan épülnek a víz­lépcsők. A közbenső szaka­szokon is befejezés felé kö­zelednek a szabályozási munkák úgy, hogy a nyolc­vanas évek közepétől a tel­jes folyószakaszon létrejön­nek a zavartalan hajózás feltételei. Így a vízállástól független, folyamatos hajó­zás utolsó akadályát fogja megszüntetni a gabőíkovo — nagymarosi vízlépcsórend- szer megépítése, mely ezen a szakaszon olyan hajózási . viszonyokat teremt, amely megfelel a Duna-blzottság előírta követelményeinek, és kielégíti a várható távlati igényeket is. A hajóút mi­nimális mélysége 3,6—4 m, legkisebb szélessége 180 m, legkisebb görbületi sugara 1000 m, átlagos vízsebessé- ge 1,6 m/s lesz. Az adatok szerint a Bra­tislava — Budapest közötti folyószakasz hajóforgalma évről évre növekszik, és fej­lődési üteme az európai ví­zi utakba való bekapcsoló­dásával előreláthatólag fel­gyorsul. Ennek lehetőségét a vízlépcsőrendszer által lét­rejövő adottságok teuemtik meg. M. I. Rajzunk jobb oldalán a Du­na 1821-es folyamkilomőte- rének vonalában épülő gab­éikovúi vlzierfirafi látható. A bal oldalon a Duna vízfolyá­sának irányában a hajózsi­lip helyezkedik el, kőzóttflk lesz az energetikai üzemi épület, a 400 kW-os elosztó. az igazgatósági és segédüze­mi épület. A vízlépcsőn 10 m széles küzútl híd vezet át. A magasban A Dunaszerdahelyi fitrísi ÉpttSvállalat udvarán egy munkástól Cséfalvay Erzsé­bet után érdeklődöm. — Az a kis szőke daru kezelő? Ott hátul az udvar­ban megtalálta a mt kis Er- zsikénket... Tulajdonképpen csak ak­kor tudatosítottam, hogy Erzsiké munkahelye maga san a város felett helyezke dik el, ennélfogva messzire eUátszik. Egy ideig figye­lem, hogy milyen gyakor lattal rakfa egymásra a ha­talmas építőelemeket, sze­retném, ha tudomást venne rólam, kiáltok ts egy nagyot, de csak heves integetésem­re kapok választ: Erzsi ki­hajol a darugép ablakán és az Öltözőjük felé int, ott vár­tak rá. Tíz perc máivá már egy­mással szemben ülünk, Erzsi kipírultan én fázósan. Be­szélgetünk. Hogy hogyan lettem darukezeló? Édesapám szin­tén darukezeló volt, gyakran elvitt magával, és így mó­dom volt közelebbről ts megismerni ezt a hatalmas gépet. Arra viszont nem gon­doltam, hogy egyszer belő­lem ts darukezelő lesz. Elá­rusítónőként dolgoztam, az­tán két évvel ezelőtt, ami­kor megtudtam, hogy Itt da­rukezelőt keresnek, fOttem Hirtelen döntés volt, csak otthon tudatosítottam, hogy milyen nehéz munkára vál­lalkoztam. Akkor persze már későn volt, mert másnap már az iskolapadokban ta­lálkoztam társaimmal. Átvet­tük az emelőgépek konst­rukciós és működést elveit, és másfél hónap múlva az tán felülhettem a „saját' gépemre. — Milyen érzés volt? — Eleinte féltem, de ha- ' mar megszoktam a szédüle tes magasságot. Ott fenn, minden hibás mozdulatnak súlyos következményei le­hetnek. Minden a higgadt, nyugodt gondolkozáson mú­lik. A gépem alatt gyakran dolgoznak emberek, sőt, ha a szükség úgy kívánja, irá­nyítják Is a munkámat, te­hát nemcsak az én életem forog kockán, hanem máso­ké ts. De, látod, azért most ts kilel a hideg, ha egy bal­lépés következményeire gon­dolok... Tudod, van egy kis­fiam, az én életem már az övé... — Nagy felelősséggel jár a munkád. Ilyen nagy telje sítményü gép kezelése a fői­dőn is körültekintést igé­nyel. Hát még ott fent a ma­gasban ... ^ Az emberek hitetlen kedve csóválják a fejűket, I nőj léiére darukezelől Kis- ' sé szokatlan, de néhány év múlva már bizonyára sokkal több nő fog dolgozni ebben a szakmában. Csodás dolog ott fenn, 25 méter magas­ban dolgozni.„ Lenne még nagyon sok megbeszélnivalónk, hiszen ; Erzsiké munkája valóban ér­Í ' dekes, nem mindennapi. De sajnos az ő ideje az enyém­nél sokkal drágább. Elbú- 1 csúzunk, és miközben a sí­kos udvaron óvatosan egyen­súlyozok, nehogy elessek, Cséfalvay Erzsire gondolok: mennyivel több körültekin­téssel kell mozognia neki ott fenn. Tisztelettel és csodálat tál gondolok a munkájára. Kérdezett; Széllé

Next

/
Thumbnails
Contents