Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-17 / 7. szám

Az utóbbi időben nagyon sok szó esik az olimpiai mozgalomról, Jóllehet az u- tolsó Játékok óta már Jélév is eltelt, és a legközelebbi seregszemle még messze van. A Szovjetunióban azon­ban értékelték a XXII. nyá­ri Játékok lefolyását, és a közzétett eredmények is azt bizonyítják, hogy a világ legjobb sportolóinak sereg­szemléje Óriási sikerrel zá­rult. A világ minden részéből összesen 5748 sportoló vett részt rajta, és a viadalok­nak 5 mtlliá 269 ezer néző­je volt. A négy olimpiai vá­ros 340 ezer turistát foga­dott, közöttük több mint két­százezer külföldit. A statisz­tika közzététele óta — sőt már korábban is — úgy tart­ják számon a moszkvai olimpiát, mint az egyik leg­sikeresebbet a mozgalom történetében. Hiábavaló volt tehát Car­ter elnök bojkottkísérlete. 000 Bz a vélemény uralkodik egyébként az amerikai nem­zeti olimpiai bizottságon be­lül is, ahol a közelmúltban kisebb őrségváltásra került sor. Visszavonult a bizottság elnöke, Robert Kane, és he­lyére William Simon, az VSA volt pénzügyminisztere ke- rült. A távozó elnök drámai bú­csúbeszédében Jelfedte a boj­kottra való szavazás körül­ményeit. Elmondta, hogy az április 12-t szavazást meg­előző időszakban a bizottság '■ tagjaira rendkívül erős nyo- : más nehezedett a kormány, ■ á kongresszus és más szov- ; Jetellenes csoportok részé- \ rm. Carter szokatlanul erősza- j kos Jellépése mellett „nem \ hivatalos, de igen határozott fenyegetések érkeztek a kor­mány részéről, hogy meg­vonják útlevelüket, jelszá­molják az amerikai olimpiai bizottságot vagy megvonják adómentességét, ha nem hajiunk szavukra". Kané sze­rint a bofkott „nem volt si­keres", mert az Egyesült Ál­lamok számos szövetségese elküldte csapatát Moszkvá­ba, Ügy véli azonban, hogy éppen a moszkvai olimpia sikere egyben biztosíték ar­ra, hogy a Szovjetunió csa­pata az előzmények ellené­re Jelen lesz a Los Angeles-i olimpián. 000 Nem éppen megnyugtató hírek érkeznek a leendő Já­tékok szírüielyéről, Los An- !■ gelesből. Minden Jel arra {■ vall, hogy Los Aangelesben , „spártai" olimpia lesz. A szervező bizottság — min­denekelőtt nyereségszem­pontokból — a szükségálla­potok határát súroló olim­pia megrendezésére készül. Lemondták a központi pénzügyi támogatásról, hogy az egész „vállalkozást" sa­ját anyagi kereteik között tarthassák. Nem terveznek semmilyen nagyobb beruhá­zást, a fő versenyeket az 1932. évi olimpia színhelyén, ^ a Memorial Coliseum sta- S dionban őhajtják rendezni. § Los Angelesben nem lesz g olimpiai falu, a „vendége- a két" elsősorban diákszállá- |? sokon kívánják elhelyezni. Hogy miként szavatolhatják így a biztonságukat, arról g nem tesznek említést, Los g Angelesben nem lesznek ^ „grátisz" hotelszobák. Az el helyezésért minden sportoló nak, szakvezetőnek fizetnie kell. Sőt, korlátozni kíván Iák t sportolók és a sajtó képviselőinek a számát. A Két végén Los Angeles­ben ülésezik a NOB végre­hajtó bizottsága, és a szer­vezőknek itt már határozott választ kell adniuk az elő­készületekről. Az amerikai í, hatóságok most mutassák r meg, mire képesek, és ne y holmi bojkottal! t (palágyi) I el- i; ló- E üe p ETIRISZ MIHAJLOV HUSZONHÉT ARANYÉRME Az Izvesztyija-tornával indult, z azzal fejeződött be 1980 decemberében Borisz Mihajlov pályafutása. Nehéz szfTsel hallgatták a jégkorongot kadTelők a hírt: szög­re akasztotta a korcsolyát a világ egyik legjobb csatá­ra. Tizenhat idény után búcsűzott az aktív sporttél. Ebből az alkalomból gyors „kérdezz-felelek“ a har­minchat éves Mihajlovval. ■ A kezdet? Pontosan tízéves vol­tam, amikor házunk udva­rán összehoztunk egy alkel- ml csapatot. Mondanom sem kell, rendkívül kezdet­leges körülméityek között, de a játék öröme mindenért kérpötolt Eleinte csak egy fél korcsolyára futotta szü­leim pénzéből, azután meg­szereztem életem első „pár­ját“, egy Hága-tipusüt. Az ütőt magunk fabrikáltuk. Most mér elmondhatom, hogy a szomszéd ház kerí- téslécei „sínylették“ meg sportszenvedélyünket, volt Is dsszezördttlés a kárvallottal, mert ezek az alkalmi szer­számok gyorsan eltörtek. A kaput az ereszcsatornából hoztuk össze. ■ Versenysaerien? ir- Az udvarválogatottban volt nálunk egy Idősebb fiú, Misakov, aki később vá­logatott lett Én akkoriban villanyszerelőként segítettem a családot, de a hoki rop­pant vonzerő volt. Nos,' Mi­sakov hívott meg a „Mun­kástartalékok“ elnevezésű klubba. Utána jött az „Ener­gia SC“ Szaratov városá­ban, és később már csak két egyesület: a Lokomotív Moszkva és a CSZKA. Két szezon a „Lofci“-ban, tizen­négy a CSZKA-ban. 1968 őszén pedig bemutatkozása válogatottján ts. ■ Élményt? A KAPUM <-> Egy tizenhét emeletes moszkvai ház tizenharmadik emeletén a három szoba kö­zül az egyikből alig tudom néha kiküldeni fiaimat, a 13, éves Andrejt ás az egy évvel fiatalabb Jegort. Ott állnak és mustrálgatják a huszonnégy aranyérmet, me­lyek közül nyolc világbajno­ki, hét Európa-bajnoki, tíz szovjet bajnoki és a két legfényesebb olimpiai baj­noki aranyérem. Büszke va­gyok a Lenin-rendre és a Vörös Zászló Munkaérdem­rendre. Válaszként ennyi elég? ■ Gólok? — Ogy kilencszáz körül sikerült bevennem diimérkő- zéseken az ellenfél hálóját. A CSZKA-ban 367-szer 60 perc­ben 427 találatomat jegyez­ték fel. Címeresben? Két­százkét gól, s ezekért 1973- ban és 1979-ben megválasz­tottak az „Év korongozójá- Bak“. . Az újságírók akkor úgy látták, hogy én vagyok a legjobb a világon... Jól­esett! ■ A legnagyobb csata? — 1972-ben elutaztunk Kanadába, ahol nyíltan hir­dették, hogy az é profijaik verhetetlenek, az európai Is­kola ahhoz képest kismis­ka ... Nos, részben igazuk volt, mert a nyolc meccs közül ők négyet, mi hármat nyertünk (egy döntetlen volt még), de a „bwnutat­kozísra“ nem lehettek büsz­kék a „juharlevelesek“, 7:3- ra nyertünk, 4:3 után én ütöttem az ötödiket, s utá­na minden szépen ment to­vább ... ■ Akire mindig emléke­zik? — Arra a támadó trióra, amely így állt fel; Mihajlov, Petrov, Harjamov. S a kül­földiek közül igaz barát ma­rad a csehszlovák Cern?. és PospíSil, a svéd Sterner, a kanadai Esposito, Dryden (de jó kapus volt!) és Clörk, hogy Bobby Hullról ne ts beszéljek. ■ A jövő? — Valamikor mozdonyve­zető akartam lenni, de az orvosok úgy találták, hogy arra fizikailag gyenge va­gyok. Aztán a jégkorong helyrehozott. Most megkez­dem munkámat a junior vá­logatottnál, örömmel fogad­tam el a kitüntető megbíza­tást. Remélem, át tudom ad­ni a pályafutásom során bennem ktérlelödött nagy igazságot leendő tanítvá­nyaimnak is: megtanultam, hogy a jégkorongozó az az ember, aki az élet lényegi dolgaiban mindent „végig­játszik“, nem adja meg ma­gát, ha ezer veszély is hát­ráltatja ... Borisz Mihajlov, a Szovjet Hadserag őrnagya befejezte jégkorong-pályafutását, a kezd agy újat. FELFEDEZIK A7 rsisKHi ISEGEKEI Január közepén évzáró taggyűlést tartott a DruáSstev- ník Novy 2ivot sportegyesü- let. Az fllésbázaiak három újságírót Is meghívtak ren­dezvényükre, s mi mindhár­man örömmel vágtunk útnak a hóesésben, és utólag is egybehangzó a véleményünk; megérte. Illésháza a dunaszerdahe- lyi (Dun. Streda) Járás egyik kiskö^ége. Lakosai a Csal­lóköz szorgos- népének nagy családjába tartoznak, a he­lyi egyesített szövetkezet például Bankó István elnök irányításával az ország egyik legkiválóbb tajtermelö üzeme' A Csallóközre egyre job­ban felfigyelnek az újságírók és a sportélet vezetői. Is. Egy sor őstehetség kezdte itt bontogatni szárnyalt köz­tük a moszkvai ezüstérmes diszkoszvető, Bugár Imre, de orsz4gos érdeklődés kí­séri a kézilabdázó nők, a labdarúgók, a birkózók, a kajakozók és kenuzök telje­sítményeit Is. Az évzáró gyű­lés egyik vendége, a járási testnevelési szövetség elnö­ke, Écsy Árpád szintén az őBtehetségek „lelőhelyének“ nevezte a Csallőltözt Vajon ml lehet a titok nyitja? Miért kerül ki innen több tehetség, mint más jé- rásokből? A választ rögtön megérkezésünk első percei­ben megkaptuk: a szerve­zettség. Ebben a kb. nyolc­száz lakosú községben öt szakosztály működik, min­den harmadik ember tagja valamelyiknek.' A labdarú^ kon kívül szervezett sport- ■ életet élnek még a tekézők, a kézilabdázó fiúky a sakko­zók, és van az alapozó test­nevelésnek is külön szak­osztálya. Az évzáró még el sem kezdődött, amikor ki-ki el­olvashatta már az asztalok­ra helyezett sokszorosított új munkatervet, a vezetőség összetételét, a múlt évi «- redmények listáját. Mindez azt bizonyítja, hogfy Illésházán (Novf Zi- vot) vezetésre termett sze­mélyek irányítják a sport­életet, munkájukat odaadóan végzik, és ennek meg is van az eredménye. A falu ugyan nem dicsekedhet el­sőligás együttesekkel, de ez nem is lehet célja az ilyen kis sportegyesitletnek. Az in­nen elszármazott legismer­tebb sportold a főiskolás Horváth, aki a Sparta Pra­ha labdarúgócsapatának a tagja. A legnagyobb fegy­vertény azonban a magasfo­kú szervezettség, az, hogy a falu egyharmada tagja va­lamelyik szakosztálynak, és ez a magyarázata annak, hogy; jáfási viszonylatban is a legjobbak között tartják nyilván a Druístevnlk sport; egyesületet. Az évzáró taggyűlés fel­szólalóit hallgatva az volta bmiyomásunk, hogy nagyon jó az együttműködés a he­lyi tömegszervezetek, a sző vetkezet, a hnb és a sport­egyesület között. Jó lenne — — hangsúlyozták —, ha a cér­nagyár helyi fióküzeme ts támogatná a DruZstevnlkot, ha anyagilag is segítené az egyes szakosztályokat. Jóér­zés volt látni azokat az idő­sebb helybelieket, akik a há­rom évtizede fennálló egye­sület kezdeti gondjait eny­hítették —! nemcsak erköl­csileg, hanem olykor anya­gilag is. Az arra érdemese­ket oklayéllel jutalmazták a vezetőség mai, fiatalabb tag­jai. Az örömbe persze üröm is vegyül; a közös erővel megépített szociális létesít­ményüket a pálya környéki illemhelyeket a falu vandál­jai csaknem tönkrezúzták. Gondot okoz a talajvíz is, rontja a futballpálya gye­pét. A sikerek azonban túl­súlyban voltak 1980-ban. Re­méljük, a vezetőség — Fel­iinger György elnök. Szabó Pál, Fülöp István, Németh István, Kiss László, Nagy Irén, Egyenes Gáspár, Slll István és a többiek idén is eredményesen ténykednek majd és megőrzik tekinté­lyüket községükben és a já­rásban egyaránt. (bt) J A napokban országszer­te megemlékezünk a Proletár Testedző E- 'gyesületek Szövetsége (FPT] megalakulásának 80. évfor­dulójáról. Milyen tevékenységet fej­tett ki az FPT bratislavai helyi szervezete, a PTE (JPT), és miért alapítottunk Vörös Barátság néven új alapszervezetet? A JPT-ben Bratíslávábán szlovák, német és magyar fiatalok együtt vegyesen a vörös cserkész, á tornász-, a röplabda-, a labdarúgó-, a kerékpározó-, a súlyemelő-, ökölvívó és egyéb szakosz­tályokban tevékenykedtünk. .Szavaltunk, színdarabokat adtunk elő, forradalmi dalo­kat énekeltünk, játszottunk és szórakoztunk. Kulturális tevékenységünkkel igyekez­tünk leleplezni az osztály­elnyomást, megmutatni a ki­zsákmányolás alóli felszaba­dulás útját. Kultúrmunkánk tehát nem volt ínyére a tő­kés társadalom uralkodó osztályának. A rendőrség üldözött, letartóztatott ben­nünket, kihallgatáskor ütle­gelt, bírósági eljárásokkal, fogházbüntetésekkel akadá­lyozta tevékenységünket. Diószegen (SládkovifiovoJ például 1929-ben szavalőkó- rusunk előadta • CM a tőke MI VOLT A VÖRÖS barátság? című verset, és ezért perbe fogták-a kórus minden tag­ját. Mindezek következtében taglétszámunk 1930-ban a vá­ros nagyságához viszonyít­va csökkent. MI, magyar nemzetiségű komszomolis- ták, PTE-tagok kultúrtevé- kenységünkkel is elégedet­lenek voltunk. Ezért takti­kát változtattunk a fiatalság visszaszerzéséhez és újab­bak beszervezéséhez új le­hetőségeket keresve mégis inerkedtünk a magyar főis­kolásokkal. Élve az FPT a- lapszabályzata adta lehető­séggel, a magyar főiskolai hallgatók a Sarló segítsé­gével megalakították a Vö­rös Barátság PTE szerveze­tet. Oj takUkánkkal kitűzött feladataink megvalósításában a- iőiskolások és olyan ne­ves emberek, mint Barta La­jos író, Balázs Béla, a ber­lini munkásszínpadok akko­ri igazgatója, valamint to­vábbi művészek és a velünk rokonszenvező értelmiségiek is segítették tevékenységün­ket sokoldalúbbá^ vonzóbbá tenni; népdalokkal, népi táncokkal bővítettük. A hely­belieken kívül a tagság so­raiba tartoztak azok a fia­talok is, akik Szlovákia és Kárpátalja magyar lakta vi­dékeiről munkát, megélhe; tést remélve a fővárosba jöt­tek, továbbá gyári munká sok, cselédlányok, iparosse­gédek és. inasok, munkanéL küllek és diákok, ötven év­vel ezelőtt a tagok száma meghaladta a százat, a It- getfalui (Fetrüálka) részle­günknek közel őtven tagja volt. Sportolóink (futball, röp­labda és egyéb) játékát, szavaló- és mozgökörusunk, énekkarunk és színjátszó együttesünk rendezvényeit, fellépéseit szép számú kő zönség látogatta. A Sarlóval együtt szervezett ismerettel' jesztő és tudományos elő­adásokra a tagságon kívül mások is szép számban el­jártak. Kirándulásainkon gyakran több száz vendég is részt vett. Ezeken a ve­lünk szimpatizálőknak je­lentős hányadát a kommu­nista párt akcióin való rész­vételre-is^ sikerült mozgősí- tanL SzMiaz főzsef A IvOKAirV IS NÉPSZERC ... Harald Connolly, ax 19SB-ban az amerikai Melbourne- ben rendezett olimpia kalapácsvetó bajnoka kijelentette, hogy az orvosokat terheli a felelősség a doppingszerek alkalmazásáért. — Határozottan állítom — mondta Connoly —, hogy a nyugat-európai sportszövetségek különféle ajzószerek­kel látják el sportolóikat. Mindig akadnak orvosok, akik szükséges útmutatást adnak, az ajzószerek szedéséhez. Mi ezt nem tehetjük. Nekünk másképpen kell Jelvenni a versenyt a világ legjobbjaival. Amióta az Egyesült Államok legjobb sportolói is szedik az izomerősítő pi­rulákat, ás nem riadnak vissza az amphetaminoktól sem, az orvosoknak tanulmányozniuk kellene ezeknek a sze­reknek az egészségre gyakorolt hatását, s erről elretten­tő példaként tájékoztatni kellene a sportolókat. — Tisztában vagyok azzal — folytatta a kiváló spor­toló hogy a világ legjobbjai szeretnének javítani eredményeikén. Én annak idején mézet ettem, és az amerikai mogyoróból készült kenőcsöt is kipróbáltam, mert valakitől azt hallottam, hogy ettől Javulnak az eredményeim. Azt sem tagadom, hogy a hatvanas évek­ben szedtem szterotdokat, és lehet, hogy ismét lenyelek néhány pirulát, ha jövöre az 50 éven felüliek versenyeire készülök. — A sportolók manapság az orvosoktól, a gyógysze­részektől vagy a kábítószereket árusító ügynököktől kap­ják'vagy szerzik be a doppingszereket. Parancsló szűk séglet, hogy az orvosok állapítsák meg és írják elő a serkentő hatású gyógyszerek adagját, mert egyes tájé­kozatlan sportolók olykor a szteroidok megengedeti adagjának a tízszeresét is használják. Ismerek olyan sportolókat, akik egy hónapon keresztül mindennap 300—400 milligramm szteroidot szedtek. Ez alaposan gyarapította a testsúlyukat, s ugyanakkor .« kábító­szerek rabjai lettek. Az utóbbi időben a kokain is népszerű doppingszer lett — mondta a kalapácsvetés olimpiai bajnoka. — Ai atléták tudják, hogy ha kokainból 40 milligrammnál kevesebbet vesznek be, azt nem mutatja ki az ellen­őrzés, viszont már három percen belül nagymértékben fokozza a gyorsaságot. Sőt, arra is van példa, hogy a kokaint egyenesen a vénába adják. A kosárlandázóknál a felüdülést és a kikapcsolódást, a lazítást elősegítő dop­pingszerek a legnépszerűbbek. A rögbijátékosok ugyan­csak gyakran élnek ajzószerekkel, elsősorban 'izomgya­rapító szteroídokkál. Néhány évvel ezelőtt például az egyik kollégium játékosait hetente sorba állították, és annak réndjg-módja szerint injekcióban megkapták hát­só jelükbe a maguk szterdid adagját. i. A doppingolás további elterjedését az orvosók akadá­lyozhatnák meg. Egész őszintén meg kellene mondaniuk, hogy mennyit használnak, illetve ártanak egy^egy spor­tolónak a doppingszerek.

Next

/
Thumbnails
Contents