Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-17 / 7. szám

(j1r \ Készen Háíöm évvel áz ererdetUeg kitűzött ha­táridő után ez év máfc^ 14-én szeretnék első útjára bocsátani az'Egyesült Államok űrrepülőgépét, a Space "Shuttle-t. A jelen­tések szerint a gépén sikerült megfelelően elhelyezni azt a 4500 hövSa'ő jcsempét, amely hivatott megóvni a jérművet attöl, hogy visszatérésekor, a sűrűbb légrétegbe való belemerülésekor elégjen, Az újfajta űresz­köz első példányánák, a Columbiának az 50 éves John Yong és'é 43 éves Robert Grippen lesz az utasé. Á NASA most elő­ször próbál ki egy új űreszközt úgy, hogy az rögtön embert is szállít'.' •* Az 54 >és fél órára terVezétt repülést arra szánják, hogy kipróbálják' a gépet. Az első négy repülést úgy hajtják végre, hogy ha a magasba emelkedéskor, vészhelyzet áll elő, az űrrepülők katapulttal'; — kivető szerke­zettel — megmenekülhessenek. Ha a pró­bák sikerrel járnak, az ötödik repülés előtt a katapultokat eltávolítják, s a kiszállőnyl- lásók helyére ablakok kefoiiiek. A tervek szerint a fölémelkedés után két perccel a gyorsító rakéták leválnak, s az indítóállomástól, Capé Cénaveraltől 200 ki­lométerre keletre áz Atlantl-óceánbá hul­lanak. .További hat perc múltán a fő hajtó­művek- kikapcsolódnak, s a külső hajtó­anyagtartály leválik. Ekkor az űrrepülőgép 30 kilométerrel lesz az Atlantl-oceán felett, s Nyugat-Afrika irányába tart. Két perccel ezután begyújtják azokat a hajtóműveket, amelyek a gépet 100—270 km magasságú ellipszis alakú Föfd körüli pályára juttat­ják, majd amikor ezeket a hajtóműveket másodszor is bekapcsolják, kialakul a vég­leges, a Földtől mintegy 270 kilométerre húzódó .körpálya. Ha a hajtóművekben hiba támadna, az űrrepülőnek három eshetősége van. Ha a .hiba két percen belül következik be, egy körív megtétele Itán a gép visszatérhet a felbocsátás helyére. Ha már túljutott az első két percen, vagy — a Földnek egyszeri megkerülése után — kényszerleszállást vé­gez Űj-Mexikóban, vagy 200 km-es Föld körüli pályára emelkedve többször megke­rüli a Földet, s az USA légiflottájának ka­liforniai Edwards támaszpontján, az ottani 11 km. hosszú kifutópályán leszáll. Ezeket a mentőakciókat mind vagy a pilóták irá­nyítanák, vagy a gépen levő számítógépek vezérelnék. Ha minden sikeresen alakul,, a leszállási a manőverező rakétákkal való fékezés kez­dődik valahol az Indiai-óceán fölött. Har^ minCöt perccel később a Columbia bel^ a sűrűbb légkörbe 130 km-rel Földünk fa­léit, miközben az orra 40 tokos szöget zár be a Földdel. A leszállópálya az említett Edwards támaszpont. X Z X A nyugat-európai országok űrszervezete, az ESA elindította Cape Canaveralba a Spacelab modelljét, hogy azt a NASA kla próbálgassa, s megvizsgálhassa: jól illesz­kedik-e a Space Shuttle-hoz. Ez utóbbinak ugyanis az lesz a feladata, hogy a Space- labet az űrbe emelje. Az első — már mű­ködőképes — példányt 1981-ben, a másodi­kat 1982-ben vagy 1983-ban szeretnék elké­szíteni. A Spacelab először valőszínűletg 1983 júniusában, másodízben 1983 novem­berében repül piajd. Útjának tervezett Idő­tartama egy hét-egy hónap. A Spacelabnek — amely mindvégig hozzá lesz kötve a Space Shuttle-hoz — azt a feladatot szán­ják, hogy túlnyomásos fülkéjében és a gép­ből a légüres térbe kinyúló rakodólapokon kutatók kísérleteket végezzenek. FŐID Aum MAROK ílSZHAArj A földrengések- természetének magyarázatára mér jó néhány feltevést kidolgoztak. Az egyik legérdekesebb hipotézis'a kontinensek södrásáhak elméletén alapszik. Eszerint például az Indiai szubko'ntinens 180 millió év­vel ezelőtt levált az ősi Gondwanától és beékelődött Ázsiába. A beékelődés még a mai napig is tart, ez hozta létre a világ leghatalmasabb hegyláncait. A dél felől előrenyomuló közettömeg nyomását a Pamir Nagy Péter elnevezésű hegylánca tartja fel. A Föld mélyében itt állandó a feszültség, szünet nélkül egymást követik a rejtett mozgások és lökések. Szelztrékus szempontból ez a Szovjetunió-üegaktlvabb- körzete. A hegyek mélyén felhalmozódó energia bármelyik nap, bármelyik perc­ben pusztító földrengésként törhet a felszínre. Ván-e megbízható módszer a ^szeizmikus viharok előrejelzésé­re? E; kérdés megyálaszélására a Szovjet Tudományos Akadémia- Geofizikai Intézetének földrengéstani, expe­díciója vállalkozott. ' Több mint tíz esztendeje az Intézet munkatársainak egy csoportja Oleg^ Barszukovnak, a fizikai és matema­tikai. tudományok kandidátusának Vezetésével kisebb villanyerőpiűvet állítottak fel a Nagy Péter-hegylánc északi lejtőjén. Az erőmű szolgáltatta áramot teljes egészében a földbe vezették. Így kezdődött az a kísér­let, amellyel a csoport vezetője hipotézisének helyessé gét kívánta ellenőrizni. — Napröl napra mértük a kőzet ellenállását a hegy­ség belsejében — magyarázza Barszukov. — Tudni akar­tuk, nem változtk-e időnként jelentősen ez az ellenállás, és ha Igen, a változások összefüggenek-e a földrengések­kel. A kísérleti rendszer 1967 -nyákán kezdett működni.' A vizsgált' körzetben' szi'nte azaiinal csökkenés - mutat­kozott a közetetlenátrásban. Szeptember 7-én földrengés, következett be. 1968 elején a grafikon görbéje ismét csökkenő irányú volt, és a körzetben hamarosan újabb törvényszérűségröl 'van szó. Később, 1975-ben a tudósok rájöttek a jelenség magyarázatára. Kitűnt, hogy a hegy­ség kőzeteinek elektromos ellenállása a víz és az ára­mot jól vezető sőoldatok hatására változik. A földren­gést megelőző időszakban a nagy nyomás a mélységből a földkéreg hasadékalba és repedéseibe préseli fel a nedvességet. A kísérlet nyomán tett megállapításokat nemrég fel­fedezésnek minősítették. A kutatók, akiknek ma már nagy teljesítményű energetikai berendezések — mágne­ses hidrodinamikus generátorok — állnak a rendelke­zésükre, az új módszerrel egy-két hónappal előre Is elég pontosan meghatározhatják a várható földrengés Idejét, helyét és erejét. A M\rS iMERlKABA\ : ... •• , ■ PljSZTlTÖ AHUKAI MÉHEKE T Az afrikai méhek szorgal masabban gyűjtik a virág­port és több mézet termel nek, mint európai társaik. Szülőföldjükön, Afrikában ártalmatlan, hasznos állatok érthető líát,' hogy fölkeltet ■ ték a . kutatók. érdeklődését. . 1957-ben a brazíliai S,bo Pau lo egyik kutatóintézetéből: óvatlanság: következrtében ki­szabadult az ott vizsgált af­rikai méheknek néhány ra-; ja, s nem sikerült' őket új­ra 'befogni. E- szökött mé­hek riasztó .' .'gyorsasággal szaporodnak, gyorsan rajzot- ■ tak, klszorltótták-a ^oni mé- ' beket; ‘s''ótt''ls megtsteped- tek, ahol eddig »jháseiH él- ’ tek méhek'. FélíS volt, hogy ' mintegy harminc év alatt'' Brazíliából az Egyesült Ál­lamok déli területéig min­denütt elterjednek. Azért ijedtek meg ettől, mert ezek a méhek elvesztették hazai — afrikai — jó tulajdonsá­gaikat, elképesztően har-; cíassá váltak, s, bár nincs különleges, mérgük, tömeges szúrásuk ernberre és állatra egyaránt súlyosan veszélyes. A hírek szerint sok ember esett szúrásuk áldozatául. Allltélag egyszer egy határ­átkelőhelyen várakozó töme­get támadtak meg, és szúrá­suk miatt vagy ezer embert kelleti kórházba .szállítani,. Lovak- ' és-- azarvaSmarhék- megtSmadáSával súlyos gaz­dasági' kártíis okoztak. Sza­porodásuknak azonban nem sikerült útját állni, megsze­lídíteni, méztermelésre fog­ni őket ugyancsak nem si­került. Az afrikai méheknek vi­haros amerikai elterjedésé­re és vadságára a tudomány ma sem tud teljesen kielégí­tő magyarázatot adni. Most egy megnyugtató hír érkezett. Brazíliában NDK- -beli szakértőknek sikerült a méheket szelldebb európai méhekkel keresztezniük, s ezáltal támadökedvük Is csökkent. Ha a hír Igaz Is, alighanem még hosszabb időbe telik,'.amíg végleg si­kerül megszabadítani Dél- -Amerikát ettől a csapástól. WQZGÉKONT 1HAKTIIRKOWOJ Az időjáráson és a termelők szakértel­mén kívül a szállítás módjának helyes meg­választásától 'is riagymértékben függ, kógy sikerül-e miriimálls veszteséggel betakart tani a termést. 'Az utóbbi időben szinte mth' néTktdözhétetlénné váltak e téren a ' nagy befógá'dbképe’sségüj könnyen kezelhető trak torszerelvények. Használatuk még hatéko nyabb is lehetne, ha a vontató az eddigi, három-négy pótkocsi helyett legalább két szer annyit húzna. A szerelvény hosszának növeléie azblnbaTí>a mozgékonyság csőkké néséhéz vetet; Már a kisebb manőverek so­rán is nehézkessé válik az irányítása, és ez kihat a közlekedés'biztonságára. Naszlr Rásidov, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora, a Közép-ázsiai Mezőgazdasági Gépesítési és Villamosítási Intézet laborató­riumának vezetője olyan pneumohidraulikus fék- és kapcsolószerkezetet dolgozott ki, amely lehetővé teszi nyolc, sőt ennél is ■több pótkocsi együttes használatát. Az ilyen szerelvény, bármilyen úton közlekedhet: a vontatót, ahová csak be képes kanyarodni, a pótkocsik ugyanazon a nyomvonalon kö­vetik. Az új megoldás nemcsak jelentős mennyiségű rakomány szállítására, hanem nagyszámú üres pótkocsi mozgatására, va­lamint a be-* és kirakodás ésszerűsítésére is módot nyújt, mivel a traktorszerelvény még spirál alakzatban is felállítható. VfSZ.ÍELZÖ SZEAfl VÉG f Nemegjjszer okozott már vasúti katasztrófát, hogy az éjszakai szolgálatot teljesítő mozdonyvezetőn álmosság vett erőt. Nagyon veszélyes helyzet támadhat olyankor, ha a vezető nem veszt ész re a szemafor tilos jelzését, vagy ha a féket elkésve működteti. Az efféle esemé­nyek megelőzése végett az NDK-ban egy különleges szemüveget találtak fel. Látszatra ez a pápaszem sémmtbéá: sem különbözik a megszokott szemüvegtől, vi­selője szemének megfele­lően akár síküveggel, akár dloptrtás üveggel készíthető. A Szemüveg keretében azon ban érzékelőket építettek he. ezek a hozzájuk súrlődó szempillák révén a szemhéj időnkénti mozgását (a pis­logást) folyamatosan érzé­kelni tudják. Az érzékelők a mozdony műszerfalán elhe­lyezett elektronikus egy­séghez vannak csatlakoztat­va. Ha a mozdonyvezető akár csak rövid időre (s elszuny- nyad, a berendezés már két- -három másodperccel a szemhéj lezáródása után éb­resztő hangjelet ad, majd további hét V másodperccel később működésbe hozza a mozdony fékrendszerét. Iái MnijRöGÉN-KITÖRÉSKK MÍ.GGAl LÁ.bA 1977-ben a világ kőolajtermelésének egy- ötödik tenger alatti kőolajmezők adták. Ré­gebben a tengeri kutakat úgy építették, hogy csöveik a víz színe fölé emelt fedél­zeten végződtek azaz ott volt a kút szájp. Néhány év 6ta már olyan mély vízben is készülnek termelőkutak, ahol a nagy víz­mennyiség miatt nem gásdaságos fedélze tét építeni. De erre'nincs'is szükség, mert a műszaki fejlődés jóvoltáből kutat immár a. tenger fenekén is építöetnek. így persze a kút. szájának elzáró, a termelést szabá­lyozó berendezései szintén a tengerfenéken vannak, s a kitermelt sz^hidrogéneket az olajttsk. -elíenállő gumiból (neoprénből) ké- seült hajlékony, tömlőkben hozzák a fel­színre. Mély vízben maga a fúrás Is a tengerfe­néken fölszerelt kútfejberendezésen át megy végbe. Ha azonban egy .-Ilyen kút kitör, na­gyon nehéz megfékezni a szénhidrogén á- ramlását Ezt a problémát hivatott megol­dani két norvég mérnök: Jan Walen és Alf Hatlebrek'kel találmánya. Ók egy kettős fa­lú, 4 méter átmérőjű kúpos harangot szer- kssztettéR. A harang , tetején háromágú tolözárrendszer van. A harangot a kút fölé vontatják, s a két palást közötti térközt megtöltik ballasztvfzzel, hogy a harang a tengerfenékre süllyedjen. Süllyedés közben a< olaj a nyitott oldalsó tolózárakon át folyhat-a felszínre (a ás b ábra). Mihelyt' a készülék leért a tenger fene­kére, az áramló olaj' a. kúpban légrltka te­ret kelt, s ezért a kúp nagy erővel a fenék­hez tapacL Ekkor az olajat a középső to­lózárhoz szerelt tömlőn- át vezetik a felszín re. A másik két tolózárat lezárják, szintén gumitömlőket erősítenek hozzájuk, s ezeket majd csak akkor nyitják meg, amikor a termelés mennyisége ezt szükségessé teszi (c ábra).:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents