Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-03 / 5. szám

KONGRESSZUSRA KESZOIVE A «zBTetiégt kBztársasá' gok pArtkongreiszukaival cattcsosodtak ki az elŐkészU- lotak az 1981. február 23-ra ÖHiahfvott XXVI. kongresz- sinara. A 17 milliá tagot tiimlálá párt irányftázával as alOkászUletek kiterjedtek as egész országra. Az SZKP bel- és külpolitikája a nép teljes támogatását élvezi. A megaldzd kongresszus (1976) éta az SZKP több mint két­millió taggal bővült, négy­százezer alapszervezet mű­ködik az üzemekben, építke­zéseken, a kolhozokban és a hivatalokban. Ezeknek a szervezeteknek az SZKP KB plénuma a be­fejező ötéves terv hónapjai­nak mazimális kihasználását ajánlotta, hogy 1981-ben — a 11. ötéves terv elsO évé­ben is biztosítva legyen a népgazdaság minden ágának folyamatos, összehangolt, e- gyenletea munkája. A Szov- Jetnnióban hatalmas méretű építkezés folyik, a figyelem pedig a létesítmények ha­táridőre történő üzembe he­lyezésére irányni. Sok ne­hézséget kell leküzdeni, a- melyek abból adódnak, hogy egy Idűban folynak az óriá­si építkezések, a kooperáló vállalatok a berendezések és az anyagok szállltásánah határidejét nem mindig tart­ják meg, ráadásul — űrié siak a távolságok. Kelet-Szlbériában renge­teg az AJ építkezés, de ezek már nemcsak olaj- és gáz­ipari létesítmények, szénfej- tOk, és erőművek, hanem vegyipari komplexumok, ko­hászati üzemek, épltOkombi- nátok stb. A Szibériát és az ország európai területét Bsz­szekötű közlekedési hálózat nagy megterheléssel műkö­dik, és egyre nehezebb a helyzet -a már ellenkező i- rányból, Szibéria üzemei fe­lől futó vonalak gyarapodá­sával. A közlekedési problé­ma megoldásában jelentős szerepe volt a transzkonti­nentális olaj- és gázvezeté­kek gyors ütemű építésének. Az ötéves terv időszakában épült vezetékek Szibériából indulnak, átszelik az Urált, és a Szovjetunió határai felé tartanak, majd onnan tovább a kelet-európai szocialista országokba. Ellenkező Irány­ban pedig a Bajkáltól egé­szen a csendes-óceáni part vidékig húzódik a fO vas útvonal, a BAM, amely szín tán rohamtempóban épül. De minden nehézség eile nére az utóbbi idOk króni kája egyre gyorsuló épltke zési tempóról szól. Egymást érik az új és áj üzemek. A Távol-Keleten, a Zéja folyón beindult a hatodik — és agy ben utolső aggregét, ami azt jelenti, hogy a hatalmas tá­vol-keleti energiahordozó tel jes kapacitással működik, és ellátja áramával a BAM épü­lő területeit. Ezzel egytdO- ben az ország nyugati ré­szén a leningrádi atomerő mű építői átadták a harma­dik energlacsom Apón tot. A szovjet atomenergetika óriá­sának teljesítménye elérte a hárommillió kilowattot, és ez az áram beáramlik Leningrád, a Baltikum, az ország euró­pai központjának energeti- kahálózatába. Az örök fagy vidékén, Urengojtól kezdve, háromszáz kilométernyi transzkontinentális gázveze­téket fektettek le, amely majd még háromezer kilo­méternyire fog húzódni. Az építők úgy tervezik, hogy ez év végéig lefektetik a csö­veket az egész nyomvona­lon, pedig ilyen méretű munkát régebben csak két év alatt végeztek el. Ukraj­nában, Donyackben működés­be lépett a második elektro­mos acélolvasztó Uzemsor. A novoiipecki kohóműben ba- fajezűdOtt az első henger­sor építése, amely a számí­tások szerint évente egymil­lió tonna fémlemezt állii majd elő. Megindult az át­menő forgalom a:;an a há­romszáz kiinméterés autópá­lyán, amely összeköti az észak-kaukázusi gazdasági körzeteket és a Volga-vldi- ket. Megkezdte működését az automatizált tudományOs«^ technikai információs rend­szer az örmény SZSZK fő­városában, [erevánban. A mostanában befejeződött ’pltkezésnek még ebből a tyors és korántsem teljes felsorolásából is nyilvánvaló i törekvés a kulcsproblémák, elsősorban a tüzelőanyagok, az energetika, a közlekedés, a gépgyártás problémáinak haladéktalan megoldására. Ezek alapozzák meg a szov­jet Ipar intenzív fejlődésé­nek új erőit és új lehetősé­geit az elkövetkezendő öt­éves tervben. Fjodor Breusz APN — KS VEIEMENYEM SZERINL. Zolczer János Sándor Má­tyás című tévékritlkájára két válasz érkezett szer­kesztőségünkbe. Sajnos, a le­velek Írói nem fedték fel ki­létüket, csupán jeligét ír­tak. Nem értjük, miért vona­kodnak aláírni véleményü­ket, mikor nálunk a cikk írója szintén kiállt vélemé­nye mellett. Mindettől füg­getlenül azt a nézetet vall­juk szerkesztőségünkben, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra, ezért kérjük olvasóinkat, hogy továbbra Is keressék fel véleményeikkel, ellenvé­leményeikkel szerkesztősé­günket. A két levélből a lé­nyeget Idézzük: „En szinte a gimnázium valamennyi diákja és tanári kara nevében állíthatom, hogy mindenki tökéletesnek tartotta a filmet, sőt a diá­kok szülei is ezen a véle­ményen vannak. Akkor nem tudom és társaim sem tud­ják, hogy minek az alapján irta a szerző a kritikát. ' Azzal sem értek egyet, hogy a film nem volt izgal­mas és sokszor unalmas pár­beszédek voltak benne. Így én nem tudom, hogy mi az Izgalmas film, ha ez nem volt az. Úgyis kevés a jő film a tévében és legalább a jót ne tépázzák." B. Ildikó, Fülek „A filmről írt kritikája mindenkinél nagy megrökö­nyödést váltott ki. Ahogy kritikájában írta, a film nem tetszett önnek, a mi kö­reinkben viszont épp az el­lenkező hatást váltotta ki. Miért nem ment el színikri­tikusnak, ha mást sem tud csak kritizálni?" Egy gyöngyhajú lány ÉLETUNT, KÖZÖNYÖS kínai fiatalok „Nem tudom, milyen emberré la váljak, nem találom a helyes utat^v. Átrak az emberek, akikkel eddig talál­koztam, kétszinflek, önzők, mindenük csak a pénz" — írta elkeseredett levelében egy kínai középiskolás lány az egyik Sanghajt lap szerkesztőségébe. A diáklány val­lomása a mai Kína szociális-erkölcsi arculatáról árul­kodik, ahol^a fiatalokat apátia és pesszimizmus kerítette hatalmába. Az egyik északkeleti tartomány rádiállomá- sa. kijelentette, hogy ...... az ország ifjúsága pesszimis­ta. életunt“. Ez a kilátástalan helyzet azonban nem magától adó­dott. Még nem is olyan régen a kulturális forradalom ideje alatt' Mao Ce-tung és hívei égig magasztalták a fiatalokat, a kínai társadalom mozgató erejének nevez­ték. Unosruntalan Igyekeztek őket meggyőzni, hogy ne­kik mindent szabad. De amint a misztikus propagandá­tól elfásult fiatalok teljesítették „történelmi“ küldeté­süket, a pekingi vezetők egyszeriben megfeledkeztek róluk. Akiket nem is olyan régen az ország gazdáinak neveztek, beláthatatlan Időre tömegestül a távoli mező- gazdasági ős hegyi területekre küldtek. Nem csoda te- hátk hogy a kínai fiúk és lányok Ilyen körülmények között a bűnözés útjára sodródtak. A mind nagyobb méreteket öltő bűnözés jelenleg Kína átka, s a problé­ma aggasztó mivoltát a pekingi propaganda is tudatosít­ja; a kínai kormány üléseinek speciális szemináriumai­nak napirendi pontja. Közelmúltban Pekin^ben a kínai maoista ifjúsági szer­vezet egyik ilyen ^szemináriumán részt vettek az tgaz- ságszölgáltatás, a szakszervezetek és a női federáció képviselői. A jelenlevők nyilvánosan bevallották, az ifjúsági bűnözés mind égetőbb problémája kihat az élet ’ többi területére, ezért átfogó megoldást kell találni. Ehhez hasonló szemináriumokat egyre gyakrabban ren­deznek ma Kínában, jóllehet eredménytelenül, mert az ifjúsági bűnözések száma csak nem akar csökkenni. A központi és a helyi sajtó is kénytelen a kínai fiatalok törvénybe ütköző cselekedeteiről hírt adni. Az ifjúság bűnözésének Kínában mély szociális gyö­kéréi. vannak. Mindenekelőtt a növekvő munkanélküli­ség eredménye, hiszen Jelenleg csak a városokban több mint. 30 mllllő a munkanélküliek száma, ezek tetemes hányada pedig frissen végzett középiskolás. De egyéb problémák is vannak. Kína társadalma éles lelki válság­ba került, amelyet legaggasztóbban a fiatal nemzedék vészel át. A passzivitásra való hajlam életuntsághoz, értíektelenséghez vezet. „Sok fiatal nem érti, milyen is a' szocializmus vagy a kapitalizmus, a régi vagy a mai Kfna, tudatukban káosz uralkodik“ — írja a kínai ifjúsági lap. De mi váltotta ki ezt a zűrzavart a kínai fiatalságban? Az újság a „négyek bandájára“ hárítja a felelősséget. Ök Is felelősek a helyzetért, de csak ők? Mao Ce-tung és a többiek körülötte talán nem? És a mai ve­zetők? Az Ifjúság lelki válságának, kegyetlenségének, értelmetlen kihágásainak okai a Mao Ce-tung-vezetés kampányának idejére tehetők. A mai kínai helyzetben a vezetők hatalmi tö­rekvéseikben mindent elkövetnek. A célért nem átallják az Ifjú nemzedéket azzal ámítani, hogy a bűnözés, a mesterkedések teljesen normális jelenségek. A pekingi élet szüntelen hatalmi harcot vív, s arra tanítja a fla- talokaf, hogy a kétszínűség, az elvtelenség nem megvet­ni való tulajdonság, sőt a karrierhez egyenesen szüksé­ges. A kínai ifjúság apátiája, az öntudatában uralkodó zs^var és a további bűnözések egymással összefüggő je­lenségek. KÖZÖS eredőjük: a maolzmus. Az 1981-as év a hetedik ötéves lúrv aisfi éve, s na- hés feladatok előtt áll népgazdaságunk. A feladafek teljésttéséből ki kell vennie a résiét a Szocialista Ifjú­sági Szövetség valamennyi tagjának is. Hogyan készll- ték tel erre az időszakra, és milyenek ez elképzelé- Zeik? — kérdeztük hat ifjúsági szervezet vezetOJétói. Hasznossá válni minden téren Kristina Novotná, a svltl fatrasvit SZISZ-szervezete üzemi bizottságának elnöke: „Nagyon sok elképzelésünk van erre az évre, s vala­mennyinek közös nevezője az, hogy többet és jobban dolgozni. A párt közelgő kongresszusát két rendkívü­li műszakkal akarjuk kö­szönten!. Ezek a műszakok a vállalat feladatainak tel­jesítését hivatottak elősegí­teni azokon a részlegeken, amelyeken a múltban aka dozott a terv teljesítése. Szervezetünk védnökséget vállait az újitómozgalom fe lett, fiatalos lendületet aka runk vinni ebbe a mgzga lomba, bevonni azokat is, a kik eddig nem rukkoltak ki ötleteikkel. Akadnak közöl tünk bizony ilyenek szép számmal. Elvállaltuk, hogy felülvizsgáljuk a múltban el­utasított újítási javaslatokat, mert feltételezzük, hogy a megváltozott körülmények mellett sokat be lehetne ve­zetni a termelésbe. Az Ifjú­sági szervezeten belül a fia­talok szabad idejének jobb kihasználását tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak." —o— Vladimír Skvarenina, a SZISZ bratislavai IV. kör­zeti bizottságának elnöke: „Munkatársaimmal mindent elkövetünk azért, hogy kör­zetünkben még jobb ered­ményeket érjünk el a fiata­lok politikai és munkakez­deményezésének kiszélesíté­sében. Idén a tervek telje­sítése még az eddiginél is becsületesebb, odaadóbb munkát követek A körzeti és a várpsl konförenclák, majd a CSKP XVI. kongresz- szusa után fel kell készül­nünk 8 NF szerveibe törté­nő választásokra. Az előké­születekből körzetünk fiatal­jainak és nekünk vezetők­nek fa ki kell venni a ré­szünket.“ •—0— Daniela Semanová, a SZISZ ulCíki tpreSovi járás) a- lapszervezetének elnöke: „A legfontosabb feladataink e- gylke az ifjúsági szervezet munkájának a javítása. 0- lyan akciókat tervezünk er­re az évre, amelyek a falu többi fiataljának is tetsze nek majd. Főleg a helyi sző vetkezet fiataljait szeretnénk megnyerni a közös munká­ra, mert eddig nekik még nincs alapszervézetük. Ta­valy ak „Égy szem mag se vesszen kárba" elnevezésű versenyben az első helyen végeztünk, s ez kötelez ben nünket. Nyárra 5500 óra tár sadalml munka ledolgozását vállaltuk, további 600 órai munkával falunkat szépítjük majd. Nem feledkezünk meg a fiatalok szórakozásáról sem. Sokat várunk a szakkö­röktől, a színjátszó csoport és a táncegyüttes munkájá­tól.“ —0— Milán Cecho, a trenőim TOS n. V. Ifjúsági szerveze­te üzemi bizottságának elnö­ke: „Az idei tervünk kidol­gozásakor főleg a termelé­kenység növelését és a mi­nőség javítását tartottuk szem előtt. Múlt évi eredmé­nyeink és az értük kapott elismerések köteleznek ben­nünket. Ezért mindent meg kell tennünk a komplex in­tézkedések teljesítése végett. Rendszeresen értékeljük szervezetünk tagjainak a munkáját és a termékek mi­nőségét Hatékonyan be aka­runk kapcsolódni a tudomá­nyos-műszdki fejlesztésbe és az újltömozgalomba. E térén még nagyon sok a tártaié kunk! —0— Stefan jaäS, a SZISZ bar- dejovi jb elnöke: „Hagyo­mányainkra akarunk építeni; 1980-ban ugyanis elnyertük a SZISZ vándorzászlaját Fel­adataink közé sorolnám a jAS és a ZTS vállalatok If­júsági szervezeteiben elér po­zitív eredmények propagálá­sát és munkamódszereik meghonosítását más szerve­zetekben is. Arra törek­szünk, hogy a 14—-18 óv kö­zötti fiatalok kezdeménye­zőbbek legyenek, és figye­lemmel követjük az Ifjúsági szocialista munkabrlgédokai is. Járásunk fiataljai pártunk XVI. kongresszusát tettekkel akarják köszOntanl: megta­karítunk 400 ezer korona ér­tékű nyersanyagot, a mező­gazdasági munkákban ledol­gozunk 300 ezer órát, be­nyújtunk 80 újítási javasla­tot, amelyekkel további 400 ezer korona hasznot hozunk a népgazdaságnak.* —o— ■ DuSan Lanák mérnök, a cíferi Béke Efsz ifjúsági szervezetének elnöke; „Én egy kívánsággal kezdeném: nagyon örülnénk annak, ha a termőföld védelmére ki­adott felhívásunk az egész országban követökre talál­na. Felhívásunk visszhangra talált a mezőgazdasági üze­mekben, de ml az ipari 0- zemek bekapcsolódását is várjuk. Ha a felhívásunk megértésre tatét, több ezer hektár termőfölddel vélik gazdagabbá hazánk. MI eh­hez 15 hektár megmentésé vei akarunk hozzájárulni.", GYEREKEK RABSZOLGASORBAN Thaitöldön nemrégiben a | batésógok szabadítottak ki | hat gyermeket a rabszolga- | Ságból. A gyerekeket egy j édességgyárban dolgoztatták, i Eveken ét guggolva kellaU | csomagolniuk a termékeket. | Mire véget ért a 9—13 éves gyerekek rabsága, lábszáruk megnyoraorodott. A fenti eset csupán egyet­len példa a Rabszolgaság Ellenes Társaság az Emberi Jogok Védelmében elnevezé­sű Londonban műküdű szer­vezet vaskbs „fekete köny­véből“. A dokumentumanya­got az ENSZ rabszolgaság­gal foglalkozó munkacso­portja elé terjesztették. A könyvben ismertetett tények és számadatok szinte hihe­tetlennek tűnnek a huszadik század ntolsö negyedében. E társaság megáliapitása szerint csak Olaszországban kereken félmillió 15 évesnél fiatalabb gyermek dolgozik. A gyermekek törvénytelen kizsákmányolásának köz­pontja Nápoly és környéke. A lista látszólag ártalmat­lan munkahelyek felsorolá sával kezdődik, de sok kis­korút foglalkoztatnak bárok­ban és éttermekben is. Ain a gyermekmunka a kőbá nyákban, az építkezéseken sem ismeretlen. A gyermekek heti bére 14—30 nyugatnémet márká­nak felel mag, a napi műn kaidfi pedig nemegyszer ki- lánc óra. Ugyanakkor a tör­vényesen megszabott legala- ceonyabb heti bér Olaszor­szágban 150 márkának felel meg. Miként lehetséges, hogy európai országban Ilyen mé­reteket ölt a gyermekek rab­szolgasága? Olaszország e- setében a társaság három alapvető okot jelöl meg: az ellenőrzésre hivatott szerve­ken belől burjánzík a kor­rupció, a gyermekmunka „Dztatágál“ a maffia ellen­őrzi, végül pedig a hivata­los intézmények alkalman­ként védelmükbe veszik a feihábnritö gyakorlatot. A gyermekek rabszolgasá­ga nem csupán Olaszország­ban általános jelenség. Spa­nyolországban 200 000 gyér mek dolgozik olyan munka­helyeken, ahol a felnőttek erejére lenne szükség, s ahol a végzett munka egész élei­re kiható, maradandó káro­sodást idéz elő a fiatal szer­vezetben. A nemrégiben füg­getlenné vélt szakszerveze­tek ma már sokat fáradoz­nak azon, hogy lelszámotjék ezt az áldatlan helyzeMt, tm eredményeik mind a mai na­pig igen szerények, bliieii t Franco-uralom időszakábaa nagymértékben felhalmozód­tak a megoldatlan munkajo­gi problémák. Ha elhagyjuk Eurúpát, a olyan országokat veszünk szemOgyra, mint ThalfBld vagy Malaysia, megdiHibéfl- tő tényekről értesülOnkk A szülők 280—400 nyngatné- met márkának megfelelŰ összegért agéts aestandAn „bérbe adják“ gyarmakéiket. Gyakran előfordul, hogy • család többet nem tótja vi­szont a bérbe adott gjévae- ket, a könyörtelen hajsziben sokan baleset következtében életüket vesztik, sokan t ki­merültségtől, különféle be­tegségektől balnak mag. Különösen éles hangon Ítéli el a társaság a Déi-af- rikai Köztársaságban uiplkő- dő állapotokat. Ott a fehé­rek ugyanolyan gátléstalaniil zsákmányolják ki a feketé bőrű gyermekeket, mint egy­kor — a középkorban — nS európai nagybirtokosok, bé- nvatulajdonosok és kereske­dők. Fiatal A Szlovák Bélyeggyűjtők Szövetségének ifjúsági bi­zottsága irányítja a fiatal bélyeggyűjtők szakköreinek munkáját. A bizottság az idén gazdag programot tű­zött ki. A legnagyobb figyelmet a fiatal bélyeggyűjtők JUNIOR- FILA elnevezésű szlovákiai kiállitásának szenteli, amely re llptovsky Mikulásban ke bélyeggyűjtők így többek között az Ifjü bé­lyeggyűjtők olimpiájának Vili, évfolyamát. Beszélgeté seket szerveznek az ifjú bé­lyeggyűjtők jelvényszerző versenyének keretében. A bizottságnak tervei van­nak á vezetőképzésben is. Nagy figyelmet szentel pél ddul a módszertant vezetők és körvezetők képzésére. To vdbbra Is megielenik a fia rül sor. A többi kiállítás kö­zül említést érdemel a Pe- ziTíOkban és Humennén sor ra kerülő kerületi kiállítás. Több versenyt is rendeznek. tat bélyeggyűjtők közlönye Módszertani segédkönyvet aa ki a szakkörök vezetői szó mára. Megjelennek ezenki vili katalógusok, szakköny- ' tervei vek, jegyzékek. A nyári hó­napokban ismét megszeruf zik a bélyeggyüitök pionír táborait. A fiatal Szlovákia) bélyeggyűjtők bemulatkot nak külföldön is, például á tokiói, bécsi és más kiállt^ íásokon. A bizottság szorosabban együttműködik majd az if- iüsági szövetség és a pio- nlrszervezet szerveivel, és á ’•okkaniak nemzetközi évé- ‘len a rokkantak szövetségé­vel is. V. t.

Next

/
Thumbnails
Contents