Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-27 / 4. szám
FEBRUÁRI S. hét NAP HÓID kelte nyugta kelte nyugta 1 Vasárnap Ignác 16 45 4 15 13 28 A. hét 2 Hétfő Korol ino 7 10 16 47 5 10 14 18 3 Kedd Balázs 7 08 16 48 6 02 15 17 4 Szerda Ráhel 7 07 16 50 6 47 16 23 5 Csütörtök Agoto 7 05 16 52 7 27 17 35 6 Péntek Dorottya 7 04 16 53 8 03 18 48 7 Szombat Tádor 7 03 16 55 8 34 20 03 9 Voiémop Aranka 7 01 16 56 9 04 21 18 1. hét » Hétfő Abigél 7 OO 16 58 9 33 22 33 10 Kedd Elviro 6 58 17 00 10 02 23 49 II Szerda • Bertold 6 57 17 01 10 34 12 Csütörtök lidíQ 6 SS 17 03 11 10 1 02 13 Péntek Ella, Undo 6 53 17 04 11 51 . 2 13 14 Szombat Bólint 6 52 17 06 12 39 3 21 15 Vaiámap Kolos ő 50 17 07 13 33 4 21 Á hét 16 Hétfő Julionno 6 49 17 09 14 33 5 13 17 Kedd Donát 6 47 17 10 15 37 5 58 18 Szerdo Bernadett 6 45 17 12 16 43 6 35 ' 19 Ciütörtök Zsuzsonno é 43 17 14 17 49 7.08 20 Péntek Atodár 6 42 17 15 18 54 7 36 21 Szombat Eleonóra 6 40 17 17 19 56 8 01 22 Vosőmep Cerzson « 38 17 18 20 59 8 25 91 hét 23 Hétfő Alfréd 6 36 17 20 22 00 8 48 24 Kedd Métyős 6 34 17 21 23 01 9 13 25 Szerdo A csehszlovók del< 33 17 23 9 38 goiók győzelminek nopjo (1948) • 26 Csütöitök Edino, Sándor ő 31 17 24 0 01 10 07 27 Fenlek Ákos 6 29 17 26 1 03 10 41 28 Szombat Elemér 6 27 17 27 2 Ot 11 19 •l • ■ A Held fényváitezdsai FEBRUAR 4.25ó15pUjhold« II.ISóSOpElsö n.) 18.23 ó 59 p Holdtölte ® 27. 2ó15pUtolsón.( A Hold földközelben Február 9-én 0 i A Hold löldtóvelbon Február 24-én 18 6 28 nap Ez a nap a csehszlovák munkásosztály győzelmének nagy évfordulója. 1948 februárjában drámai fordulat következett be országunkban. Néhány nap alatt kiszorultak a legfelsőbb hatalmi szervekből a régi polgári világ pártjai, és megnyílt az út a munkás-paraszt hatalom felé. 1948 februárja véglegesen eldöntötte a forradalom alapvető kérdését: „ki kit győz le“, a munkásosztály és a burzsoázia közötti osztályösszecsapásban pedig eldöntötte a politikai hatalom kérdését, mindezt a munkásosztály javára. 1945 májusában alapvető jelentőségű tordu- j tat következett be Csehszlovákia történeté- j ben azzal, hogy az ország rátért a szoclaliz I mushoz vezető népi demokratikus útra, 1948 februárja nemcsak véglegesen biztosította j hanem rendkívül meg Is gyorsította ezt az ! utat. A népi demokratikus rendszer kezdte ' a proletár diktatúra funkcióit teljesíteni, s j ezzel megteremtette a szocializmus építésé nek nélkülözhetetlen előfeltételét hazánk j ban Klemen! Gottwald a februári győzelem eredményeit a CSKP Központi Bizottságának ! 1948 áprilisi ülésén í?v értékelte: „Februárban, ha a tényeket belpolitikai szempontból vesszük, arról volt szó, hogy népi demskratikus fejlődésünk sikeresen tovább halad-e a szocializmushoz vezető úton vagvpedtg a feilődést felforgatják és olyan i fordulatra kerül sor, amely a München élőt ! ti Időkhöz e kapitalizmushoz való vtsszaté rés kezdete lenne. Hasonlóan, ahogy az el i ső világháború után az 1920-as év meghatá j rozta 8 München előtti köztársaság további : fejlődését, éppenúgy döntött 1948 februárja , a felszabadított népi demokratikus köztársaságunk további fejlődéséről, csakhogy ép . pen ellenkező eredménnyel. 1920 decembere a reakció győzelmét és a tőkés rend meg '■ szilárdításának kezdetét jelentette a Műn j chen előtti köztársaságban, 1948 februárja j a- reakció vereségét, a népi demokratikus } rend megszilárdulását jelentette, és szabad ! áá tette a szocializmushoz vezető, gyorsabb ■ előrehaladás útját “ A februári események teljes mértékben Igazolták Csehszlovákia Kommunista Pártja Minden hatalmat a dolgozók kezébe politikájának helyességét és eredményessé gét. Ezeknek az eseményeknek a folyamán nyilvánult meg a párt megszerzett és min Jenki által elismert vezető szerepe, amely a burzsoázia fölött aratott győzelemmel csak növekedett és a csehszlovák állam egyik döntő fontosságú alapelvévé Vált. 1948 februárja lehetővé tette a nemzeti ségl kérdés marxi-lenini megoldását ha zánkban. I ESEMÉNVWAPTÁR-f HATVAN ÉVE 1943. n. 1839. II. 1891. II. 1999. H. 1919. n. 1881. n. 1749. n. 1899. n. 1889. n. S-a 5-én S-én 8- 4b 7-én 9- én 12-éa 12-én 15-én a sztálingrádi győzelem napja. született Nyikola] Alekszandro- vlcs Dobroljubov orosz forradalmi demokrata, filozófus, született Arthur Keith skót antropológus. halt meg Vladimír Roy szlovák költő. halt meg Konkoly-Thege Miklós, a magyar csillagászat és meteorológia úttörője, halt meg Fjodor Mihaljovlcs Dosztojevszkij orosz realista író. született Tadeusz Koscuszko lengyel nemzett hős, az 1794-es lengyel felkelés vezetője, született Ladislav NádaSl-jégé szlovák író. született Batthyány Lajos, az első független magyar minisztérium elnöke. született Musza OzsalH Lenln- -díjas szovjet-tatár költő. 1989. n. 15-én A régi rómaiak a hónap első napján Sn- napelték Fannnst, az erdők és mezők vidám istenét. Mivel ő őrködött a nyájak fölött Is, nevezték még Lnpercusnak, azaz „tarkas- fiző“.nek, és ünnepét, a Lupereailát a télntó napján tartatták, amikor a pápák a leOIt áldozati állatok bőrébe Öltözve, szíjjal a kelőkben járták a városokat, és avval érintették az emberek vállát, hogy siereoeaét és tisztulást hozzanak az illetőnek. Mivel a szíjnak latin nave „lebrnm“, ebből alakult ki később a hónap neve, febrnár. A HÖ.WP IDÖ.IÄRÄSA Febrnár időjárását a sarki eredetfi légtő megak határozzák meg. Ezek az Atianti-aoe án északi tájairól érkeznek hozzánk, és szeszélyességük folytán hol nagy hideget hot meg enyhe levegőt zúdítanak a Kárpát -medencébe. Ennek következtében a sík vi dékeken jóval magasabb a napi középhőmér séklet, mint a hegyekben. Ebben az játszik főszerepet, hogy a hónap folyamán a nap sugárzás időtartama 78 perccel hosszabb a íannárinál. A száz éven át jegyzett időjárás' Itlagok szerint a hónap első hetében a bő mérséklet 0. a csapadék 10.8 mm körül, a: iitolső hét bőmérsékleti Átlagé már -1-2 fnf ■örül «Tfkr'-l 'í-ont 1858. II. 1548. II. 1788. II. 1888. II. n. 1898.11. 1788. H. 1841.11. 1948. n. 1938. n. 17- én 18- án 19- én 20- án 23-a 23- án 24- én 25- én 25-e 27-én h^t meg Heinrich Heine német költő. halt meg Martin Luther, a reformáclö megindítója és e- gylk vezére. született Francois Arago francia fizikus és kémikus, született Kun Béla, a Magyar Tanácsköztársaság egyHc vezéralakja. a szovjet hadsereg és tengeri erők napja. született Jozef Cíger-HronskJ szlovák író. született Wilhelm Grimm német Irá és népmesegyűjtő, született Auguste Renoir« francia festő és szobrász, a legjelentősebb impresszionisták egyike. a csehszlovák dolgozó nép győzelmének napja, halt meg Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz flzloló- pUB. mondások a hid<^ről Hideg eUen nincs vitéz — mondfa a népi szólás, értve rafta,' hogy aki nem húzódik a vad hideg elől a subába, kemencéhez, az bizony rósz- szül jár. Egy régi mondás: Ki hideget ad, mentét is ad hozzá — vagy -is ha bajba kerülünk, lesz erőnk azi elviselni. Ha valami igen rossz, arra azt mondják: Rosszabb a harmadnapos hidegnél. Kiléíte a hideg a fésűt — szokás tréfásan mondogatni', ha fésületlenül Jelenik meg valaki. Majd a hideg leli érte — ez annyit tesz, hogy nagyon kívánja, rettentően szeretné. Amikor az opportunista éz a forradalmi erők között kiéleződött az ellentét, megalakult a forradalmi ifjúsági szervezet. A cseh, a szlovák és a német ifjúsági szervezetek Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetségébe tömörültek. Erre Prágában a Na ; Mariance nevű fogadóban került sor 1921. I február 20-án. A küldöttek megválasztciták a központi bizottságot, jóváhagyták a Kommunista Ifjúsági Internacionálé nemzeti szekciójaként működő szövetség szervezési elveit s meghatérozták közvetlen feladatait. A Csehszlnvék Komszomol (ahogy a sző vétségét hfvtók) sajtóorgánuma a Mlad^ komunlsta című falyóirat lett. A kongresszus felhívással fordult a munkássághoz és a szocióldemakrata párt marxista szárnyához, a többek között felszólított a CSKP megalapítására. A Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség további ténykadésében a CSKP és a Kommunista Ifjúsági Internacionálé irányelveit tartotta szem előtt, de szervezési kérdésekben önállóan döntött. Az ifjúsági sző vétség fő feladata az veit, hogy megnyerje a munkát- ás a földmfives fiatalokat a ka- pltaUstaeHeees harcra, kommunista sieliem- beu haatoa rájuk; da nem mellőzte a diák- fiatalokat sem, 8 kfllönds értékes munkál végzett a katonák körében. 1922-ben megalakult az egységes gyér mekszervezet, amelynek élén a Csehszlevók Komszamol állt. A burzsoá államapparátus 1923-ban megbénftetta az ifjúsági szervezet ténykedését. Illegalitásából bizonyos mértékig csak azután tűnhetett lel újból, hogy megalakult a CSKP ifjúsági szekciója. A párt V. kongresszusa után az új pártvezetőség szorosabb együttműködést kezdett a Komszomallal, minek következtében az Ifjúsági szervezet megszilárdult. 1931. június 18—19-én tartották Prágában a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség VII. s Bgyben utolsó kongresszusát. A burzseá kormány ugyanis 1932-ben a szövetséget feloszlatta, vezetőit bebörtönözte. Ennek ellenére az ifjúság tavább folytatta palltlkai ténykedését. Amikor hazánkat mind jobban fenyegette a fasiszta veszély, éppen a komszoroolisták voltak azak, akik igyekeztek a torradalmi itjáságat új egységbe tömöríteni. A Csehszlovák Komszomol vezetőségében olyan egyéniségek doigsztak, mint ján Svet- ma vagy Sehőnhers Zoltán. A komszemolis- ták soraibél kerültek ki a későbbi fercgjol- márok, kemmnnisták, antilasisztúk. voltok részt a nemzeti folzzabadltá bátyúkban idehaza éz határainkon túl, a na^n sokan áldozták életüket az eszmékért
