Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 4. szám

> M

Az év együttese az élen Az 1980-as esztendfi legsikeresebb csoportja az Edda végre listavezető lett. Azért végre, mert slágerlistánk első megjelenése óta ugyancsak az élvonalba tartozott, de egy-két pontszámmal a háttérbe került. Most végre teljesíthetjük az Edda művek kedvelőinek kérését, s így közöljük képüket is.

1. Edda: Alom / Minden sarkon álltam már (3)

2. Hobo Blues Band: Rolling Stones (S)

3. V'Moto Rock: Várj, míg (elkel majd a nap (8)

4. Color: Bohóc (2)

5. Pavol Hammel: Co se stane, ked |u pobozkám (18) 8. Beatrice: Katicabogárka (—)

7. Edda: Elhagyom a várost (7)

8. Marika Gombitová; Svet stromov (8)

9. Ottawán: D. I. S. C. 0. (12)

10. Korái: Maradj velem (—)

U. Abba: KBszOnöm a zenét (—)

12. Color: JiJhet egy fij felvonás (—)

13. Blanka Bezáková: Dievöa z diskotéky (10)

14. Edda: Álmodtam egy világot (->)

15. Corpns: Segíts énekelni (—)

16. Elán: Osmy svetadiel (17)

17. Szűcs Jndith: Tanítás ntán (18)

18. E. L. 0.: Minden a világ felett (14)

19. Piramis: A szerelem ördöge (13)

20. Kömár László; Oh, csak a hajnal jönne már (--)

Az olvasó kérdez

Blacskó Péter, Rimaszombat (Rlmavská Sobota): Hosz- szabb ideje nem hallottam Katona Kláriból. Ml van vele?

Pedig szép sikert ért el Kubában, ahol az év énekesnője lett, ugyanis Kubában úgyszintén hagyomány, hogy az év vége közeledtével a közönség és a szakmabeliek részvételével szavazást rendeznek. A külföldi művészek kategóriájában Katona Klári végzett nagy fölénnyel az első helyen. Ismét meghívást kapott Kubába. A nyár folyamán újabb nagyszabású gálaműsorban lép fel.

Zeppelin jeligére: Igaz-e, hogy felbomlik az együttes?

Néhány héttel ezelőtt az együttes valóban bejelentette feloszlását, de hírek érkeztek arról is, hogy az elhunyt John Bonham helyére többen is pályáznak, s ezáltal az együttes megváltoztatná feloszlatás! szándékát, de nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy több Zenekarba olvadnak be a Zep tagjai.

Németh Anikó, Zlaté Klasy; Mi újság a Neoton-faml- llával?

Az együttes novemberben és decemberben Kubában koncertezett, december második felében pedig már Japánba utaztak, ahol nemrég Jelent meg a Marathon című nagylemezük.

Piramis jeligére:

Az együttes február 13—28-a között Szlovákiában turnézik. Fellépési tervüket Itt-tartózkodásuk ideje alatt közöljük.

Locomotlv GT — Loksi jeligére:

Az említett új album már megjelent. Az együttes 16-án Londonba utazott. Két hetet töltenek az angol fővárosban, és ezt arra használják ki, hogy megismerkedjenek Jövendő fellépéseik színhelyével. Az EMI vl- lágtröszt átveszi az együttes külföldi pályafutásának Irányítását. Egyébként Pavol Hammel a Locomotlv GT együttessel még ez évben hanglemezt készít az OPUS stúdiójában.

Szabadnak születtem Jeligére közöljük a Korái együttes vezetőjének címét:

Balázs Ferenc, Budapest, XIII. kér. Fürst S. u. 38/d.

Monika Jeligére: Benkö László címe:

Budapest, Vili. kér. Rákóczi út 80.

Csizmadia Renáta sókszelőcel olvasónk kérésére kö* zöljük a Karthágó együttes címét;

1450 Budapest PF. 49.

Zsákbamacska:

Ezen a héten a Color együttes színes plakátját nyerte: Hanzó Milan, Turá, Dohanlcs Ferenc, Kajal, Németh Monika, Zlaté Klasy.

Kedves fiatalok, továbbra Is várjuk szavazataitokat. S mivel a beküldők között minden héten fényképeket, plakátokat sorsolunk ki, a levelezőlapon tűntessétek te! címeteket is. Várjuk kérdéseiteket is. Címünk: OJ IFJOSAG, PraZská 11, 897 14 Bratislava.

PAPP SÁNDOR

KÜICSIYIK

DüSAN

lARAGEE

„Mostanában egyre többször jut eszembe, hogy ml mindent köszönhetek a szüleimnek. A nyámtól tudom, hogy hét éves koromig ötször volt tüdőgyulladásom, s bizony abban az időben az orvostudomány is más cipőkben Járt.' Amikor harmad szór vittek negyvenkét fokos lázzal a kórházba, nagyanyám már ki is tűzte a fekete sza lagot a tükörre. Egyedül anyáin hitt abban, hogy meggyógyulok. S amikor hazakerültem, mindent megtett, hogy ismét talpra álljak. Közben múltak ar évek, mind a hárman felnöf tünk, és én kerültem legmesz szebbre otthonról. De a szülő) szeretet nem ismer tévolságn kát. Anyám féltését, ragaszko-, dását most is érzem, pedig elég ritkán találkozunk. Az utóbbi

években ugyanis egyre több feladattal látnak el, s ha nem a színházban vagyok, akkor a rádióban vagy a televízióban.

A szabad időm nagy részét családi körben töltöm. Két lányom van, Barborka jövőre lesz elsős, de Idén már német nyelv- tanfolyamra Jár, Veronika pedig négy és fél éves. Amikor megszületett, mindenki sajnálkozva állt elém, mert fiúra számítottunk. Lehet, ezért Is olyan harcias.

Csodálatos órákat töltünk el, amikor együtt vagyunk, de ha valamelyik lányomét nátha kerülgeti, engem pokoli érzés kerít hatalmába. Szeretnék mindent megadni nekik, hiszen a szüleim értem Is sokszor a lehetetlenre vállalkoztak “

(szó!

TÉVÉT NÉZTÜNK

PETŐFI

Sajnálom azokat, akik Petőfi Sándort ebből a filmből akarták megismerni; akiknek Petőfi csak annyira lelent költőt, embert és forradalmárt, amennyire ez a film bemutatta őt. Hiszen ennél többet, okosabbat, részle- 'esebben tud mesélni egy jó magyar- ‘anár is. Es szinte abban is biztos •lagyok, hogy elemtsta diákok gondosan megírt fogalmazásaiban élesebben kirajzolódik a zseni képe, mint ebben a hatszor egyórás filmben. Arról már nem is beszélőé, hogy korról, a Monarchia milyenségéről, á forradalom előszeleiről, magáról a forradalomról, annak miértjéről, milyenségéről és buktatóiról — mert mindezek Petőfi életének, mindennapjainak szerves részei —, a sikerekről és kudarcokról csak oajmt keoeset — az ts elnagyolva — tudhattuk meg. Ehelyett pedig hosszasan, részletesen taglalt a film fölösleges, mellékes eseményeket, tényezőket — katonaéveket, szánkózást ... — Gondolom, nem tévedek, amikor azt állítom, hogy a költőről és koráról sokkal többet megtudtunk a filmek után szavalt Petőfi-oersek- böl.

Mielőtt elfogultsággal vádolna valaki; „csak a rosszat látja a MTV- ben“ — írta egyik olvasónk a Magyar Tv műsoraival kapcsolatban, hadd legyezzem meg; a Petőfit alaki- ló főzsa Imre játéka ritkamód tetszett, igyekezete, tehetsége minden tiszteletet megérdemel, de arról már ‘gazán nem ő tehet — hanem a for- qatókönyvíró és a rendező —, hogy csak annyira bújhatott Petőfi bőrébe, amennyire erre lehetősége nyílt. S így nem véletlen majd, hogy eltűnik emlékezetünkből, mint Petőfi a ködben.

ma a költö valóban ott tűnt el...?j

Z. J.

f'

PORTRB

— Miért fényképezel? — kérdem Szűcs Jenőt, a komáromi (Komárnof Szakszervezetek Háza fényképészét. Képet a legnagyobb meglepetést jelentették számomra tavaly.

— Azért, mert képeimmel ki tudom fejezni magamat. Mindig is érdekelt a körülöttem lévő világ, ezért arra törekedtem, hogy megörökítsem jelenségeit, ezért fényképezek, mert ez a munkám is. Most különösen a csendélet érdekel.

— A csendélet? A festők évszázadok óta festenek csendéleteket, mit adhat ez még a mai embernek?

— Hihetetlenül sokat. Nagyon érdekes lehetőség. Nemrég a magyarországi komáromi fotóstúdió csendéletpályázatot írt ki, látni kellett volna, mennyi újra, hihetetlen eredményre képesek az emberek ebben a több évszázados témában. Nem lerágott csont. Etetünk úf jelenségeinek megörökítésével a csendélet Is megújult, izgató tartalommal töltődött föl. Csak a látásmódon múlik, hogjj tud-e valaki újat hozni; látni, felfedezni kell az újat... Nekem különben is mindig az volt a célom, hogy valami újat, valami mást alkossak.

— Hogyan lehet ezt? Te hogyan indulsz el, hogy úf tartalommal telítődjenek a képeid?

— Először Is az hozhat újat, aki újszerűén látja a körülötte lévő világot, de lehet újat hozni az új technikával Is. Az embernek ki kell magában fejlesztenie egyfajta fotós látásmódot. Meg kell tanulni látni, látni

Munkám és

a fényt, az árnyékót, mtni ahogy ezt a Világhírű cseh fotós, Josef Sudek is mondta. Egy omladozó falon vagy egy fűszálon ts van úf. Elég, ha csak a fényeket figyeljük, és észrevesszük ókét, egészen más dimenzióba futnak a dolgok. Hangsúlyozom, aki fényképezőgépet vesz a kezébe, annak meg kell tanulni másképp szemlélni, és látni, de ezt meg kell tanulni, mert ez nem főn csak ügy magától. Magyarországon már rájöttek, hogy az alapiskolában és a középiskolában oktatni kell a fényképezést, mert általa valami újat, valami mást is meg lehet tanulni.

— Mit?

— Mondjuk, meg lehet tanulni egyfajta látásmódot. Az az ember, akt megtanult a lencsén keresztül nézni éS' látni, az a mindennapi életben ts többet és mást lát, mint embertársai.

— Mint mondtad, neked a fotózás nemcsak munkád, kedvtelésed is. Ugyanígy viszonyulnák a fényképezéshez azok ts, akikkel dolgozol, a szakkör tagjai?

— Komáromban jKomárnoj a Szakszervezetek Háfa mellett már húsz éve működik a fotószakkör. Éppen az évzáró beszélgetésünkön mondtuk, hogy nem ártana egy kissé megújítani. Eddig sokfélé megfordultunk már. Részt vettünk fotopályázatokon Idehaza és külföldön, de ez már nem elég, előre kell lépni, újat, mást kell hozni. Ezért gyakorlati lépéshez ts folyamodtunk, szorosabbra fűztük a szálakat az említett fotóstúdióval, és felkedvtelésem

vettük a kapcsolatot Lenti fotókört- vei is, hogy új hatások, benyomások érjék az embereket.

— Mint a bevezetőben már emit- tettem, számomra a te fényképeid jelentették a meglepetést az elmúlt évben. Hogyan élsz, min dolgozol mostanában, mit várhatunk tőled?

— Szeptemberben lesz hároméves a harcelházi művelődési otthon mellett működő Ktsgaléria. A galéria az elmúlt három évben tekintélyes munkát végzett. Kiállítást készítek az évfordulóra, a tárlat anyaga a búcst puszta embereinek életét ábrázolja, az 0 munkanapjaikat próbálom megörökíteni. Remélem, most is sikerül valami újat, valami mást hozni, s akik majd megnézik a kiállítást, örülnek, hogy ilyesmire vállalkoztam. Hogy hogyan élek? Azt mondhatom, hogy én a fotóval kelek és fekszem. A nap minden szakában kapcsolatban vagyok a fotózással. Agyam mellett szakkönyvek, napközben vagy fotózok, vagy az e munka körüli dolgokat intézem, este pedig ismét a szakkönyveket bújom. Havonta legalább ötven-hatvan fölvételt készítek. Nyáron az egyik barátommal, Oroszlámos Györggyel együtt egy dlaporáma műsort készítettünk, most egy másik ilyen műsorhoz fogunk. Közben persze fényképezek a hajógyárban, a városban és mindenütt, ahol csak megfordulok.

Köszönöm a beszélgetést.

NÉMETH ISTVÁN

Szűcs Jenő: Boráros Imre színművész