Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 4. szám

A wang nem a rádiöböl hallgatja meg az Idö- Járös-Jelentést, hanem maga olvassa le az esti ég­boltról, milyen Idö várható éjszakára. £s nem tévedhet, mint a rádió, mert ha éj­szaka esik, hiába megy ki hajnalban csapolni, a guml- fe kérge átnedvesedik. Awang nem képes ugyan feltognl a fában végbemenő biológiai folyamatokat, de tapasztalatból tudja, hogy Ilyenkor kár megvágni csa­polókésével a fakérget, úgy­sem ad gumltejet Awangnak ugyanis egy kis gumlfatlltetvénye van fiszak- -Malayslában. Mindjárt látni rajta, hogy nem a rizsfOlde- ken dolgozik, hanem a gu- mierdOben, ahol a sflrfi lom­bok megszűrik az erOs nap­fényt. Matang Sawo — Igv blvj&k ót a faluban, ami azt Jelenti, hogy világosbarna a bóre, mint a tejcsokoládé. Héttagú családot tart el a gumiOltetvénybOI; négy gyermekét, a feleségét, sa­ját magát és a nővérét, aki kétévi házasság után elvált, és most velük él. Awang úgy számítja, hogy havonta huszonötszőr tud csapolni. Mindig pontosan hajnali ötkor. Három óra kell ahhoz, hogy a tejszerú, fehér nedv a kérgen hasított keskeny sávon lecsurogva megtöltse a fatörzshöz vagy a fa aljához odadrótozott, konzervdobozszerű csuprot. Onnan a.gumltejet nagyobb tartályban gyűjti össze. Üle­pedni hagyja, majd leszűri. A felvásárló csak tisztán ve­szi át. Awang minden mun­kát maga végez. Csúfolják is érte a faluban, mert ar­rafelé azt tartják, hogy a csapolás az asszonyok dol­ga. A férfiak Inkább a fel­dolgozó üzemekben keres­nek munkát, ahol óriási tep­sikbe öntik ki a gumit. .A gyengébb minőségű felső ré­teget „lefölözik“, majd az így kapott lemezeket két vashenger között többször áthengerllk, míg végül olyan vékony lesz, mint a pelen­ka. Ezután következik a fOs­P. SZABÓ lOZSEF RIPORTJAI a város kellős közepén is pompázhat a trópusi táj bu­ja zöldje. Nyolc-tízezer csa­lád kaphat dj lakást éven­te. A Jelentkezők éppúgy „sorba állnak“, mint nálunk. A sort sohasem bontják meg. így tehát, aki türelmes, bi­Gumifák, sárkányok - ez is Malaysia tölés, vagyis a szárítás, a- mihez sokszor — stílusosan — gumifával fűtik a kemen­céket. — Másra nem hasznosít­ható a gumífa, ha egyszer, úgy 40 éves korában, kiöre­gedett, mert annyira puhái — magyarázza készségesen Awang a szakmai titkokat. Elmondja, hogy egy font gumltejért csupán 20 ma laysiai centet kap, feleany- nylt sem, mlnf azelőtt. így a gumifákból egy dollár kö­rűi keres naponta. Szeren cséré néhány banán- és pa­payafája is van, sőt barom­fit is tartanak. A tojásból, gyümölcsből megint kiárul napi 30—40 centet. Ahhoz azonban, hogy egy kicsit Is jól éljen a család, napi há­rom dollár kellene. A létmi nimum Is másfél dollár, hi­szen a rizst, a sót, a főző- olajat, a halat mind meg kell venni. Kereken félmillió, Awang- hoz hasonló kis ültetvényes van Malaysiában. Családos­tul vagy hárommillió ember az ország 10 millió lakosá­ból. Nehezen élnek, mert ki­csi a föld. Ha sok az eső, nem lehet csapolni, a ha­szon nagy. része elvész a fel­vásárló zsebében. Sok ültet­vényes csak bérli a föld­jét, és készpénzben vagy ter­mészetben fizet a földesúr­nak. Mégis ők a „gazdag parasztok“ a malaysial falu­ban, a kampongban, ahon­nan újabb és újabb „éhség- menetek“ indulnak a vi­szonylag jobban élő városok vagy éppen a főváros felé. A Kuala Lumpurba érkező külföldinek tucatszor végig kell hallgatnia a város ala­pításának a történetét Ho­gyan hajózott fel az ónbá nyászok kis csapata — 87 ember — alig száz évvel ez­előtt a Klang folyón, ho­gyan szálltak partra és foly­tatták az utat gyalogosan egy Ampang nevű települő sig, ahol gazdag Ónbányára bukkantak. így jött létre, kis bányásztelepülésként, Kuala Lumpur. A milliós nagyvárosban nincs egy o- lyan épület, amelynek meg­látogatásakor el ne monda­nák, hogy „ezen a helyen néhány évtizeddel ezelőtt még Vad őserdő volt...“ A Petallng utca helyén Is, amely ugyanolyan „éjszakai parádé“ Kuala Lumpurban, mint a Bugls street Szinga­púrban, „Antik“ istenszob­roktól garantáltan hamis „Igazgyöngyig“, ócska ruha­féléktől és erősen használt magnószalagoktól a banán­nak kinevezett mangőig mindent kínálnak Itt. £s csöppet sem haragsza­nak, ha semmit sem vesz az ember, csak néze­lődik. Vagy „beül“ egy kis­vendéglőbe, ami Kuala Lum­purban maximum három asz­talt jelent, vagy Inkább csak egyet-kettőt néhány székkel, egy nyitott tűzhellyel, ahol a főszakács, főpincér, gazda Illetve tulajdonos egy sze­mélyben vörösen izzó faszén fölött megállás nélkül pör­köli a maláj satayt. Ez pe­dig nem egyéb, mint apró darabokra vágott marha­vagy birkahús, vékony fa­pálcára felfűzve, méregerős chili szósszal. Még fölsége- sebb a pokolian erős ma­láj curry, amelytől nagysze­rűen lehet izzadni, de se­baj, mert utána annál kelle­mesebb egy nagy pohár hű­tött kókusztej. Az Ínyencek persze a malaysial éjszaká­ban is kínai ételt esznek, amit csak itthon mondunk ilyen egyszerűen „kínainak“, mert valójában ég és föld a pekingi és a kantont, a szecsuani és a sanghaji, a hokkien, a teochlu vagy a hakka konyhai Érdekes, hogy a Japán konyha nem tudott Igazán meghonosodni a maláj vl- lágbanl Nem úgy a Japánok, akik valósággal megszállták Kuala Lumpurt. Vannak szál­lodák, ahol kizárólag Japá­nok laknak, ami egészen természetes, hiszen az üzle­tekben rengeteg a Japán áru. A hivatalokban egymásnak adják a kilincset a Japán üzletemberek. Építkezéseket láttam, amelyeket kék mun­karuhás Japán mérnökök I- rányltottak. Ojra és újra vissza kell Idéznem a vala­ha volt miniszterelnök, Ha­zak furcsa megjegyzését: „A háborús emlékek ellenére hálásak vagyunk a Japánok­nak, mert megtanítottak bennünket arra, hogy le le­het győzni az angolokat...“ Egy mór stílusú épületcso­dáról — csipkézett erké­lyekkel, gazdagon díszített oszlopokkal, clkornyás tető- mellvéddel, pazar árkádsor­ral — egyszerűen nem akar­tam hinni, hogy: a Kuala Lumpur-i vasútállomás. A 10—12 emeletes modern la­kótömbökből kevesebb épül, mint Szingapúrban, de Kua­la Lumpurban több a hely. zónyos idő, elteltével min­denképpen lakáshoz Juthat. Több-kevesebb pontossággal még azt is előre kiszámít­hatja — mikor. Persze, so­kan sokféleképpen Igyekez­nek lakáshoz Jutni Kuala Lumpurban Is. Az egyik vál­lalja, hogy elmegy a távo­labb eső mezőgazdasági öve­zetbe, és kész a mezőgaz­daságban dolgozni, csak mi­előbb lakást kapjon. A má­sik üzletet nyit valamelyik új negyedben, mert így ol­csóbban kapja a lakást is. Csak egyet nem lehet Szin­gapúrhoz hasonlóan Kuala Lumpurban sem vállalni: azt, hogy több gyerek fejé­ben bárki hamarabb vagy nagyobb lakáshoz Jusson. Sárkányversenyre hívtak meg az utolsó malaysial es­tén. A sárkányeresztés, a wau arrafelé nemcsak gye­rekjáték, hanem olyasmi In­kább, mint nálunk a repülő- modellezés. Óriási levelekkel vonják be az erős bambusz­vázat, és már lehet Is eresz- tenil Természetesen az győz, akinek a sárkánya maga­sabbra emelkedik és tovább marad fenn. Azon az estén azonban voltaképpen nem versenyeztek. A Wau Bulan, a Holdsárkány ünnepe volt, 8 5—6 méteres óriási „lep­kék“ úsztak, lebegtek a holdfényben óraszámra. Mi ebben a szórakozás? — kér­deztem egy Idő után. Cso­dálkozva néztek rám. „Nem hallja, milyen kellemesen és álmosítóan susogtatja a szél ott fent a leveleket?“ SELAAMT DATANGI Viszontlátásra, Malaysia! Az új társadalom - vísszájáröl A filipplnö könnyen lelke­sedik és imádja a szépetl Minden tehetősebb manllai értelmiségi lakásában van egy-két festmény Manansa- lától, Ocampótól, Malacig- -SaiUDStól vagy Ang Kíu Koktól. Mind a három mo­dem festő. Igaz, ami igaz, a FülOp- -szigeteken is valóban csak a Jómódúak tudják megfi­zetni a festményeket; a fi- lipplnó paraszt még azt is kétszer meggondolja, hogy belépjen-e a samahang nayonba, a kormány által annyira szorgalmazott új szövetkezetbe, ugyanis belé­péskor 10 pesót, a továbbiak­ban minden hónapban újabb ötöt, az aratáskor pedig egy kosár rizst kell a szövetke­zeti tagság fejében fizetnie. Az agrárprogram az Oj Társadalom alapja, hiszen a lakosság 80 százaléka a föld­ből él. Többségük bérlő volt vllágéletében, legfeljebb egy hektárnyi földdel, amelynek termését fele-fele arányban megosztotta a földesúrral. Még a banánt Is, azt a né­hány fürtöt, amely csakúgy vadon nőtt a bambuszkuny- hő melletti fákon. Ezenkívül tngyenmunkával is tartozott a földesürnak, így például köteles volt megjavítani a házát, mert különben egyik napról a másikra elűzték a földjéről. Az agrárreform eredeti­leg az átlagtermés egyne­gyedére csökkentette a bér­leti dijat, amelyet pénzben Is meg lehet váltani. Ezenkí­vül azt ígérte, hogy hét hek­tár fölött minden birtokol elvesznek a földesuraktöl. Sőt, még a bét hektárt sem tarthatja' meg az, aki' maga nem dolgozik a földjén. Egy későbbi kiegészítő rendelet azonban már 24 hektárban Jelölte meg a földbirtok fel­ső határát, és kimondta, hogy „nem vehető el a föld attól, aki állami hivatal* tölt be, vagy a fegyveres e- rőknél teljesít szolgálatot, akit erős érzelmi szálak köt­nek a birtokához, ahol nem­zedékeken át ősei háza állt...“ £s hogy az a földesúr se járjon rosszul, akinek föld­jét mégis érinti az agrárre- torm, létrehozták a szövet­kezeteket, amelyekben a föl­desurak és a bérlők közösen gazdálkodnak, a hasznot pe­dig szépen megosztják egy­mással. A filipplnó paraszt azt mondja, hogy az Oj Társa­dalom rosszabb, mint a régi volt. Nem Jártam lent délen, Mindanao és Sulu szigetén, ahol évek óta dúl a véres polgárháború a kormányosa- patok és a helyi mohamedán lakosságból verbuválódott fegyveresek között. Manilá­ban azonban azt mondják, hogy minden baj akkor kez­dődött, amikor az Iszonya­tos földínség északról száz­ezrével hajtotta a keresz­tény flllppínókat a déli mo­hamedán szigetekre. Az „új­kori népvándorlás“ északon enyhítette a feszültséget, dé­len viszont a végsőkig élez­te a vallási-társadalmi ellen­téteket. — Az aranylázat Minda- naón banánláznak hlvjákl — magyarázza Anthony Flolren- do, miközben széles mosoly- lyal nyugtázza, hogy isme­rem a becenevét, amely egy­szerűen így hangzik: „banán- király“. Floirendo hivatalát nehéz lenne pontosan körülírni. Le­het, hogy a „banánklrály" egy kissé túlzás, ügynöknek mondani viszont mindenkép­pen kevés. Az Is kideríthe­tetlen, hogy kit szolgál vol­taképpen — Marcos-elnököt, akinek bizalmas embere, vagy a külföldi banántársa­ságokat, amelyeknek szószó lója, közbenjárója és haszon élvezője, noha neve allgh.-> szerepel bármilyen bérlistán. Ezek olyan részletek, a- melyekről Floirendo dis^ré- ten hallgat, szívesen el­mondja viszont, hogyan szü­letik a vagyon a Fülöp-szl- geteken. Alig tíz évvel ezelőtt egy filipplnó bankár és egy ül­tetvényes kiszámította, hogy a japánok fejenként évi 10 kiló banánt is megesznek. Száztlzenöt millióval oe- szorozva, ez tengernyi ba­nán, amit részben Ecuador­ból, részben Tajvanról sze­reztek be. Az ecuadori ba­nánnak azonban nagy a szállítási költsége, Tajvan pedig éghajlata miatt nem tud egész évben szállítani. Ezzel szemben a Fülöp-szi- geteken egész évben egyen­letesen teremnek a banán- fák, és Japán „ugrásnylra“ van Latln-Amerlkához ké­pest. Ezek után nem csoda, hogy az Idén már a Japá­nok 80 százaléka fülOp-szi- getl banánt fogyaszt. A Ja­pán piac mégsem a fiilppí- nóké, hanem az amerikai, a Japán és más monopóliumo­ké, amelyek szintén kitű­nően tudnak számolni, és gyorsan megszimatolták a nagy üzletet. Kölcsönt, mű­szaki segítséget, hajókat ad­tak, vállalták a piackutatást és az értékesítés gondját... A tilipplnók 6—8 ezer hek­táros ültetvényeikkel igazi banánbárók Mindanao kele­ti részén, a Davao del Norte tartományban, amelyet vala­milyen természeti csoda folytán még az évről évre rendszeresen Jelentkező pusz­tító tájfunok Is elkerülnek. Egy hektárnyi banánültet­vény évente mintegy 1800 dollár hasznot hoz a mono­póliumoknak, ennek felét keresi meg az ültetvényes. — Végső soron tehát min­denki Jól Jár! — magyaráz za Floirendo úr. -' Azazhogy majdnem min denki, mert az ulteivenyen dolgozó munkás szerencsés esetben jó, ha évi kétszáz dollárt kapi Szerencsés e- setben, mert úgy Is járhat, mint az a 120 aeta csalód, amely maga sem tudja, mi­ből él az egyik Manila mel­letti „bádogtelepen“, vagyis pár tucat hullámbádogból ké szült kunyhóban, holott az aeta törzs tagjai egy-két év­tizeddel ezelőtt még „szabad banángazdák“ voltak Mtnda- naón. Persze a mammutültetvé- nyek zsúfolt munkástelepein sem sokkal jobb az élet. E- gyik manllai orvos mesélte, hogy a banánmunkások többsége vagy tüdöbajos, vagy különféle bőrbetegség­ben szenved a vegyszerek töl, amelyekkel repülőgé­pekről permetezik be ha­vonta a banánfákat. Az ül­tetvényeken a kezdőfizetés napi négy peso, de a legta­pasztaltabb munkások néha hat pesót Is megkereshet­nek, ami dollárra átszámít­va 90 cent. Floirendo úr szerint Min­danao szigetén még nyugod­tan terjeszkedhetnek a ba­nánültetvények. Arról nem nyilatkozik, flzetnek-e kár­térítést és mennyit fizetnek a parasztnak, aki banánfái­val együtt a rizsföldjeit is elveszti. Minden élelmét pénzen kell megvennie, és egyre drágábbani Ha azon­ban ellenáll, erőszakkal is elveszik amije van, ráadá­sul börtönbe kerül, mert ^zBuiüeszam a haiösaguKt,al. A manllai repülőtéren szí­nes prospektus Invitál a ta- szadaók földjére. Mindanao trópusi dzsun­gellel borított hegyeinek hozzáférhetetlen barlangjai­ban a világtól elzárva éi a taszadaók törzse, létezésük­ről alig három éve szerzett tudomást az emberiség. Ru­hájuk orchidealevelekből font ágyékkötő, edényeik klvájt Dambusztörzsek, bo­gyókat és gyökereket esz­nek, esetleg rákot, halat, bé­kát, mert az erdei vadat nem tudják elejteni. Életük nagy csodája volt, amikor 1971-ben megismerték a bó­lét, az acélkést. A taszadaók törzsében nincs főnök, min­denki azt csinál, amit tud és amihez ért. Nem ismerik a tulajdon fogalmát. Olvasom a manllai pros­pektust a taszadaók földjé­ről: „A béke és nyugalom vi­lága, ahol a madarak nem­csak maguknak énekelnek, hanem válaszolnak az embe­rek szavára... A természet és az ember tökéletes har­móniában él. Az ember nem háborgatja a természetet, és cserébe megkapja ' tőle azt, amire szüksége van... Az ember boldog. A taszadaók földje maga a Paradicsomi“ Kőkorszaki paradicsom a nyomasztó mában. Való igaz, hiszen minden — csak ösz- szehasonlftás kérdései P. Szabó József HETED ORSZÁGBÓL Elűző számunkban már Je- leztBk, hogy visszatérünk a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak legutóbbi tanácskozásá­hoz. A tanácskozás közép­pontjában a nyersanyagok és energiahordozók ésszerű kihasználására irányuló in­tézkedések megvalósítása és az egymásnak szállított áruk műszaki színvonalának és minőségének további növe­lése áll. Megállapították, hogy a Szovjetunió a Szojuz gázvezetéken keresztül 15,5 milliárd köbméter gázt szál­lított, ahogy azt az általá­nos megállapodás meghatá­rozta. A Szojuz gázvezeték építése során szerzett ta­pasztalatok a Jövőben hasz­nosíthatók lesznek. A Vég­rehajtó Bizottság foglalko­zott a tagországok egészség- ügyi együttműködésének kérdéseivel is. Eszerint el­mélyül az együttműködés a szív-, ér- és a vírusos meg­betegedések, a rosszindulatú daganatok gyógyítása, a szerv- és szövetátültetések területén és az új gyógysze rek, orvosi műszerek fej­lesztésében is. Múlt héten kiszabadultak az Iránban fogva tartott a- merikai túszok. Az 52 ame­rikai diplomata 444 napgn át volt fogságban. Kiszabó dulásukért algériai diplo­maták fáradoztak, akiknek sikerült elérniük, hogy a tú­szok Január 20-án elrepül­hettek Iránból. Az elutazás­ra azt követően került sor, hogy tisztázódtak a túszok szabadon bocsátására vonat kozó megállapodások vala­mennyi vitás kérdésben. Az Egyesült Államok pénzügy- minisztere utasította az a- merlkai bankokat, hogy u- talják át a zárolt Iráni be­téteket az algériai központi bank számlájára, amely az­tán eljuttatja az Iráni Java­kat rendeltetési helyére. Ugyanazon a napon, ami. kor az amerikai túszok ki szabadultak, beiktatták az USA 40. elnökét, Ronald Rea­gant. A washingtoni őrség­váltást a világ figyelemmel követi, hiszen a tőkés világ legerősebb országáról van szó, amely nagymértékben befolyásolja a nemzetközi kapcsolatokat. AndreJ Gromiko, a Szov fetunió külügyminisztere cikket Irt a Kommunyiszi című folyóiratban. Ebben foglalkozik a szovjet-ameri­kai kapcsolatokkal Is. Kije lenti, hogy a Szovjetunió hajlandó az Egyesült Álla mokhoz fűződő kapcsolatai nak normalizálására és Javí­tására, a két ország népei és a világbéke érdekében, A szovjet-amerikai kapcso latok fejlesztésének egyeuü 11 útja az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megtartása. A Szovjetunió hajlandó az USA-val, mim egyenlő az egyenlővel tár gyalni, ha az amerikai fél Is kész erre — állapítja meg Andrej Gromiko. Minden nap érkeznek hl rek Salvadorból is. Az egész ország területére kiterjed tek a heves összecsapások. A legelkeseredettebb harcok ról az ország déli részéből érkeznek jelentések. A sál vadori Junta fokozza a ter­rort a polgári lakosság el len. Január 10 tői egy hét alatt a Junta terrorja több mint ezer áldozatot köve­telt. Helsinkiben befejezűdölt az ifjúsági leszerelési világfó- lórum munkája, amelynek előkészületeiről a múlt hé ten már beszámoltunk. A fó rumon felszólalt Miloslav DoCkal, a SZISZ KB elnöke Is, aki Ismertette Csehszlo­vákia ifjúságának vélemé­nyét, a leszerelés szükséges­ségével kapcsolatban. A vl- lágfórum tanácskozása kife Jezte mind az öt világrész ifjúságának óhaját a béke megőrzésére és megszilárdí­tására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents