Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 1. szám
SZILÁGYI ÉVA V égtelen homoktenger.. Afrika északi partjához érve a FOldközl- -tenger varázslatos kéksége után sárga homokszfinyeg tűnik elő. Váratlanul friss, zOld szigetek, nyílegyenes fasorok, gyűmölcsligeteik törik meg a homok egyhangúságát. A sivatagtól visszahódított területeikre mértani pontossággal ültették a fákat, a bokrokat Biztató kép, akárcsak Tripoli, impozáns, a legszebb arab építészeti hagyományokat OrzÓ modern légi ktkótóje. A leszálláshoz szükséges kérdőívet a- rabul kell kitölteni. És akt nem Ismeri e világnyelvet? A légikisasszony segítségére siet Líbia fővárosába 27 kilométeres autösztráda vezet Egymást kővetik a látványos ú] lakónegyedek. Az ország modernizálására való törekvés már ezen is lemérhető. A három millió lakosú Líbia arculata hihetetlenül gyorsan változik. Területe 1,740.000 négyzetkilométer, nagyságára nézve Afrika negyedik országa, akkora, mint az NSZK, Franciaország, Hollandia együtt Az első séta a városban meglepetésekkel szolgál: nincs koldus, és nincsenek nyomornegyedek. Kellemes meglepetés, hogy az Afrikára általában Jellemző fájdalmas nincstelenség nem tapasztalható Líbiában. A MEDINA — ÉS A MODERN METROPOLIS Tripoli legmonumentáll- sabb terén áll Marcus Aurelius szobra. „Egyedül“ nem tudom lefotózni, talapzatánál fiatalok ülnek. A plebejus! származású római császár, az Elmélkedések szerzője <— a sztoikusok u- tolsó nagy képviselője *- biztosan örömmel venné a vitatkozó ifjak társaságát. A tengerparti lágy szél, és a történelem szele egyszerre csap meg. Előttem a Vörös Erőd. Ma múzeum. Ha e falak mesélni tudnának... A méltóságteljes erőd védte a várost, tengeri ütközetek zajlottak érte, mert aki bevette „kulcsot“ szerzett a városhoz. Minden hódító birtokolta — és sokan voltak. Kormányzók rezidenciájául szolgált, volt börtön, és adminisztrációs központ A történelem évszázadokon át mostohán bánt a világ e részével. Föníciaiak, görögök, rómaiak, vandálok, törökök kötöttek ki e partnál, és vetették meg lábukat e földön. Századunkban a gyarmatokra éhes olaszok uralták, a második világháborúban hadszíntérré vált, itt ért véget Hitler Afrika- -kalandja, majd angol és francia fennhatóság alá ke rült, függetlenségét csak 1951-ben nyerte el, de önállóságát szerződések korlátozták. 1969. szeptember 1- én fiatal tiszteik egy csoportja megdöntötte a királyságot, forradalmi változás történt Líbiában. Betérek az óvárosba. A szűk utcák, a „szűk“ — a bazárnegyed, a hömpölygő emberáradat, a fehér lepelbe, faraslába burkolt, .árnyként vonuló asszonysareg hamisítatlan keleti képet nyújt. A bazárosok kínálják az árut, invitálják a vevőt, vagy ősi nyugalommal; párnára támaszkodva, félig fekve, keleti kényelembe helyezkedve áruja közepén lét juk a tiszteletre méltó kereskedőt. A kézm ül párosok előttünk dolgoznak, végtelen türelemmel verik a réztá- lakra a mintákat. Ml lest a bazár jövője? Trlpollban sorra nyílnak a legmoder nebb szupermarketek, lég hűtőitek, elegánsak, föl fel szereltek Óriási a kontraszt a modern Tripoli és a zá>t egységei képező medina, az HOMOK ÉS OLAJ - SZEMEM ÉS HÁZASSÁG kát védjék az Idegenek szeme elől“ — válaszolják. A beduin nők a legszabadabbak, nem takarják el az arcukat, ijem hordanak fátylat, nagy tiszteletnek örvendenek. A falusi asszonyok jelentős szerepet Játszanak a gazdasági életben, a közösség tevékenységében. A városi nők a konzervatív öltözködési mód, a tradicionális életvitel hordozói. A múltban a nők iskolába nem jártak. Az ötvenes években az ország lakossáóváros között A régi városban mintha megállt volna az Idő, de másutt óráról -órára változHt az élet. Filmszerűek a képek: zeg- -zugos utcák, boltívek, műhelyek, kattog a szövőszék — mellette férfiak állnak — az utcán látszó vidám és egészséges gyerekek, csendes nyugalomban meditáló öregek... Gyönyörű, vere tes, fafaragásos kapuk, pompás kopogtatók, virágos udvarok, falra kúsró növények, hófehérre meszelt mecsetek, különös nevű minaretek: „Imádságra hívó torony“, „a női teve' és hasonlóak. Közel kétezer éve a császárok emlékére emelték a Marcus Aurelius márványkaput. A hódítóknak hódoltak a diadalívvel, a rabul ejtett barbár családok alakjait is rá- vésték. A FEKETE ARANY ORSZÁGA Gazdag ország. Ahol Ilyen dinamikus a fejlődés, ott nagyon sok pénzre van szükség. A világ egyik legszegényebb, legéletképtelenebb országaként tartották számon Líbiát. A közelmúltban még a tő bevételi forrás az angol-amerikai katonai támaszpontokért kapott bérleti díj, és a második világháború afrikai harcterein begyűjtött ócskavas-exportja volt Harminc évvel ezelőtt az egy főre jutó nemzeti termék 36 dollár értékű. Megállók egy üveg-acél- -palota előtt az Omar El Mukhtar úton. Nagystílű, gyönyörű épület. Olajközpont. A fekete arany felfedezése döntő szerepet játszott Líbia életében. 1953-tól folyik intenzív olajkutatás. Líbia hamarosan az olaj nagyhatalmak sorába lépett. A forradalom után reformokat hoztak, a nemzet kincsével Jól akarnak gazdái kodnl. Mesebeli gazdagságra tett szert a szegény sivatagi or szág. Az egy főre Jutó nemzeti jövedelem 1979-ben meghaladta az évi 6600 dollárt. Mi lesz, ha elfogy az olaj? Harminc-negyven év múlva az olajkutak klmeröl- hetnek. A holnapra is gondolnák. A hatalmas bevételt a nemzeti fejlődés szolgálatába állították. Az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésével a gazdasági függetlenség megteremtésére törekszenek. Csak annyi olajat szabad kitermelni, amennyinek a Jövedelmét a nemzetgazdaság fejlesztésében eredményesen lehet beruházni. Az évi több mint száz millió tonna olajból származó bevétellel megújulnak a városok és a falvak. Olajfinomítók, cementgyárak, vegyíüzemek, fém feldolgozók, bőr-, textil-, é- lelmlszergyárak és egyebek létesültek. Egy afrikai ország, ahol óriási a munkaerőhiányt Lf blának szakemberekre van szüksége, s tízezrével jönnek a fejlődő, a tőkés és s szocialista országokból, kór házakat, egyetemi városokat lakónegyedeket és utakat é DÍteni, olajat kitermelni gyárakat létesíteni, a sivatagi ország mezőgazdaságát eilesztenl. A „zöld forradalmat“, a mezőgazdaság fejlesztését íf a kőolajbevételböl finanszírozzák. Földművelésre az ország területének csak két százaléka alkalmas. A víz u- tánl kutatást legalább o- lyan fontosnak tartják, mint az olaj utáni kutatást. Van lehetőség a földek öntözésére. Megterem a gabona, a főzelékféle, a takarmánynövények, rengeteg az olajfa, és a mézédes gyümölcs. Az oázisokban él a lakosság tíz százaléka. A „sivatagi szigeteken“ öntözéssel sokminden termeszthető. Kísérletek folynak a Szahara termővé tételére. Gigászi harc ez a természettel. Szövetkezeti farmokat létesítenek, tanítják a korszerű földművelést, a nomádok letelepítésére törekszenek. Komfortos házat, berendezést, gépeket kapnak, mesz- szemenő segítséget, hogy új életet kezdjenek. A hirtelen meggazdagodás káros következményekkel is járhat. Líbiában harcot hirdettek a tékozlás ellen, az Iszlám törvényeire hivatkozva mértéiktartásra intették a népet. Homok, homok, homok. Mindenütt jelen van. A Beach Hotelba, tengerparti szobámba is besurran. A sivatag forró lehelete szerencsére elkerül. A déli szél, a glbll Máltáig is elér. A HOZOMÁNYT A FÉRFI ADJA Tanítóképzős fiatal lányok a kísérőim. JóIöltözOttek, a- kár a párizsi diáklányok, csak az apácai szigorral megikötött kendő, néhánv leány fején, emlékeztet ar ra, hogy arab országban va gyünk. Vidámak és lelke sek. Jó fiatalnak lenni ma Líbiában. Minden lehetősé get megkapnak a tanulásra, nyugodtan tervezhetik a jö vöt. A lányok is. És ez nagy szó. „Miért Ilyen magasak a kerítések a házak előtt?“ — kérdem. „Hogy az asszonyogának 90 százaléka analfabéta volt, leány középiskola nem működött, mindössze 14 nö rendelkezett egyetemi diplomával. Ma minden fiatal joga és kötelessége a tanulás. Az írástudatlanság felszámolására törekszenek. Csodálatosan szépek, Jól felszereltek az új Iskolák. Az oktatás Ingyenes. Az egyetemeik a modern építészei gyönyörű alkotásai. Az első líbiai egyetem — 35 diák kai és 6 tanárral — 1955 ben Bengáziban nyílt meg. 1957-ben Trlpollban is egyetemet alapítottak. A főváros egyetemén 1979-ben a tanárok fele még külföldi volt. A Jelenleg tanuló 20 ezer e- gyetemlsta lép majd a külföldi szakemberek helyébe. Az ÚJ törvény szerint csak akkor hozhat a férj új asz- szonyt a házhoz, ha az első feleség beleegyezik. Rendszerint az anya választ a fiának feleséget, s az apa jóváhagyja a Jelöltet. A lánynak, ha nem akar hozzámenni, joga van nemet mondani. A férj csak a törvény előtt válhat el, s a váláshoz a nőnek is joga van. Líbiában több a férfi, mint a nö, 1973-as adatok szerint 53, Illetve 47 százalék. A szerelmi házasság még ritka. A régi Iszlám töt vények meghatározzák, inog osztani mindent, munkát, ö- römet, s megértést tanúsíts ni egymás iránt. A nő függ a férfitől, nincs szabad aka rata, s kötelessége a fér] 6 hajának eleget tenni, az otthont rendben tartani, a gyerekeket nevelni. Megtarthatja a nő a nevét, a földiét, joga van dolgozni és örökölni. A hozományt a fiú adja, házassági szerződést kötnek Az esküvői szertartások napokig tartanak. Van legénybúcsú, leánybúcsú. A menyasszony szájába cukrot adnak, hogy csak édes hang jöjjön ki a torkán. A henná- zás — a tenyér befestése — ugyancsak régi hagyomány. Mielőtt a menyasszony ű| házába lépne, keménytojást vágnak az ajtófélfához — ef a termékenység szimbóluma. A házassági aktus megtörténte után a leány érintetlenségét „igazolják“.. ■ A LÍBIAI POMPEJI Közel kétezer kilométer hosszan mossa Líbia partját a Földközi-tenger. Itt hajdan pompás görög, római városok álltak. 130 kilométert utazunk a tengerparttal párhuzamosan. Egy tévépiacnál megállunk. A .„sivatag hajója“ -karámba terelve. Ez az utolsó állomás — innen a vágóhídra kerülnek. A teve ma is nélkülözhetetlen közlekedési eszköz. A tau- regek tevéi napi száz kilométeres utat is megtesznek. A tevefej a hentes ajtaján jelzi: mérik a húsát Leptls Magna. Az antik világ legszebb líbiai romvárosa, Róma egyetlen afrikai származású császárának, Septimus Severusnak a szülővárosa. Hideg, meleg, forró, gőzfürdők, káprázatos pompa, A Fórum lenyűgöző, akárcsak a római. Minden út ide vezet. Templom, bazilika, a szenátus palotája veszi körül a Fórumot. Oná- sú medüzafejek sora, a szörnyű Gorgona-királynő a Severus család szimbóluma volt A monumentális bazilika négy faragott pllaszteréröl szüret, dionüzla, halak, madarak, az anyaságot jelképező alakok és egyebek — tanulmányok jelentek meg. Lakonlkus felirat: „Legyen béke“ — vagy 1800 esztendeje, hogy e bölcs óhajt márványba vésték. A kikötőből szállították az afrikai vadállatokat a római clrku szí játékokhoz. Ceres-lstennö mellé ülök — ö márványszéken trónol — a színház nézőterének legfelső sorában. Tízezren nézték Itt a játékokat Leptis .Magna az afrikai Pompeji, kár, hogy kevesen látták, ’ ismerik. XXX Líbia első és utolsó királyának, a palotája ma a Népeik Palotája. 1. Idrisz eg^’- kori rezidenciájában fenséges ünnepi vacsorát szolgál nak fel, Líbiában szeretik a fűszeres, csípős ételeket, a „harisa“ méregerős paprika- püré, ízesítésre adják, akárcsak nálunk a cserösznve- paprlkát. Százféle módún készítik a bárány-, a birkahúst, -és - elmaradhatatlan hozzá a kűszkusz, a kásaszerűség, ez is ahány ház, annyi féle. Tradicionális lakomán nagv tálat ülünk körül, ebből mindenki jókora húsdarabokat emel ki. Kézzel eszünk, akárcsak Vili. Henrik. A libanoni, tuniszi, Szíriái, o- lasz konyha remekel mind megtalálhafő'k Trlpollban. A keleti csemegék, a sülemé- nyek émelyítően édesek, és sgvonilekoráltak. A zöld fllatos teát apró üvegpolvarákban kínálják, keserűen isszuk, jó! oltja a szomjat. A kávékészltést ellesték az olaszoktól. Líbia „száraz“ ország, szesztl'a- lom van, csak gyümölcsle- veket fogyasztanak. Arisztotelész, a nagy görög filozófus -így jellemezta Líbiát: „A változások országa“. Mit szólna, ha látná, hogy most milyen rohamos fejlődésen, metamorfózison megy át Észak-Atrika sivatagi országa? A szerző felvételei
