Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 1. szám

_ TARKA

SPORTVl

A múlt év utolsó hónapjában megkezdődött a hagyományos alpesi sí Világ Kupa versenysorozata, amely egy jól rendezett sícirkuszhoz hasonlítható. A legjobb versenyzők december elejétől március végéig cirkuszi mutatványosként vándorolnak hétrSl-hétre Európa egyik síközpontjából a másikba, hogy szórakoztassák a közönséget, reklámozzák a különféle vállalatokat, s nem utolsósorban pénzt keressenek maguknak és az ügyes vállalkozóknak.

A reklámhoz azonban szenzáció is kell, s ezzel is szolgáltak, mindjárt az elején, egyszerre kettővel is. A férfi és női mezőny legjobbjai, a lichtensteini Hanni Wenzel és a svéd Ingemar Stenmark egyszerre jelentették be, hogy átlépnek a félprofik táborába. Hanni Wenzel tavaly Világ Kupát és két olimpiai aranyérmet nyert. Stenmark eddig háromszor. fl976, 1977, 1978/

diadalmaskodott a Világ Kupában, kétszeres világbajnok í 1978-ban) és ugyancsak két aranyérmet hozott Lake Piacidból.

A félproft státus, az ún. „B-licensz“ egyfajta kompromisszum a „fehér világban“. A félprofit nem tilthatják el reklámozás miatt, de máraz olimpiákon nem szerepelhet Annál meglepőbb a két ne vés sportoló elhatározása Vajon ml késztette őket ar ra, hogy megfosszák magú kát attól a csodálatos él ménytől, amit az olimpiai győzelem jelent?

A válasz egyértelmű: a pénz.

Hanni Wenzel saját reklámirodáját reklámozza, és mindenki roppant kíváncsi, hogy hogyan válik be még a szakmában is ritkaság- számba menő különcség. Természetesen a sífelszereléseket gyártó cégekkel sem szakított teljesen. Ez már eddig is egészen szépen jövedelmezett neki.

A szófukarságáról híres svéd fiú egy percig sem rejtette véka alá a szándékát. Sőt, 0, aki világraszóló győzelmei után is legfeljebb két tőmondatban szerelte le az újságírókat, egyszeriben meglehetősen beszédes lett. Ma a havas lejtők legkészségesebb interjúalanya. Hiába, a reklámhoz sok jó szöveg is kell.

— Kiváltottam magamnak a B-licenszet — mondta elhatározásáról'. — Ez azt jelenti, hogy végképp leszámoltam magamban az esetleges újabb olimpiai babérokkal, rájöttem, hogy 26. életévemhez közeledek, s i- lyenkor az ember váltsa a- nyagiakra a dicsőségét. Ezt teszem. Addig, ameddig még lécet tudok csatolni. Nem fáj, hogy 1984-ben, Szarajevóban nem leszek ott a tél’ olimpián, tudom, hogy em béri teljesítőképesség is vé ges. Pénzt akarok, minél többet.

Stenmark, aki korábban sohasem mondott ilyesmit nyilván a következőképpen módosította az ismert közmondást: „Az én lécem, az én pénzem!“

Hogy mennyire elanyagia- sodott a sportvilág, arról ' hadd szóljon az alábbi hr ténet.

Mint ismeretes, az első labdarúgó világbajnokság ; megrendezésének 50. évfor- i dulója alkalmából, a nagy , népszerűségnek örvendő | versenysorozat születésének i színhelyén, Uruguay fővára- j Sábán, Montevideóban mini■világbajnokságot, Mundiali-i tót rendeznek az eddigi oz-f lágbajnokok: Uruguay, 0-i laszország, az NSZK, Brazí-\ lia és Argentína, illetve Hol-- landia részvételével. Ez tóbbi — örök másodikként — a részvételt lemondott Anglia helyett került a mezőnybe.

Az ötven évvel ezelőtti első világbajnokságot, amelyet akkor még Világ Kupának neveztek, a házigazdák válogatottja nyerte. Az akkori csapatból ma már csak e- gyetlen játékos, a balhátvéd Ernesto Mascheroni van é- letben. A 73 éves egykori labdarúgó egészséges, és most, hogy a figyelem előterébe került, nagy örömmel és lelkesedéssel emlékezik vissza a fél évszázad előtti tornára:

— Különös módon készültünk a tornára. A stadion elkészülte érdekében megmarkoltuk az ásót és a lapátot, később kőművesként dolgoztunk. Egy-egy kis l-i dőre megszakítottuk a mun-\ kát, a labdával foglalkoz-\ tunk, majd ismét kevertüka\ cementet. Nasazzl, csapatunké kapitánya márványfaragó- j ként dolgozott a stadionban,! Pedro Crea, a csapat másik] kitűnősége pedig egész nap] fuvarozott (edzők, figyelemi ~ a szerző megj.j. A világ-i bajnokságot megelőző évbenl nagy árvíz pusztított Uru-\ gnp.yban. A víz a stadion te-\ rületét is elárasztotta, s a\ talajvíz még közvetlenül a| világbajnokság előtt is ■feltört a stadion környékén.l A közönség azonban ezzel i mit sem törődött. A belépője-i gyeket elővételben mind el-í kapkodták, és a lelkes né-! zők még a le nem bontott \ állványokra is felmásztak,'^ hogy egyetlen jelenetet sem t: mulasszanak el a mérkőzés-'í bői.

Na és ezekután mi voltai világbajnoki óimét kivívott: együttes jutalma? i.

— Egy-egy szendvicset és' egy üveg alkoholmentes sört = kaptunk. Annyira örültünk', a győzelemnek, hogy még' álmunkban sem gondoltunk ■ semmiféle jutalomra. Vala-. mennyiünk számára az je-‘ lentette a legnagyobb él-- ményt, hogy szurkolóink mennyire örültek a győzel-, műnknek. Szerény vélemé- \ nyem szerint a pénz utánit hajsza a mai labdarúgás legnagyobb átka.

De még mennyire, hogy l- gaza van.

000

A torna iránt érdeklődő olvasók bizonyára észrevették, hogy a szovjet női tor-. nászválogatottból hiányzott ij az olimpián a korábbi lágbajnok és legnagyobb e-p sélyes felena Muhina. A tá--< volmaradás oka: a kiválói, tornászlány közvetlenül at moszkvai játékok előtt sú- ij lyos sérülést szenvedett, és|j több bonyolult műtétet haj-y toltak végre rajta.

Négy és fél hónapos fce-fi zelés után Muhina felülhe-f^ tett ágyában és végtagjait is g mozdítani tudja. Legutóbb^ pedig újabb öröm érte. Ab szovjet sportszervek és azH olimpiai bizottság tagjai fel-p, keresték a moszkvai ideg- j gyógyászati intézetben, hogyC, átadják neki a kitüntetést,, amellyel a szovjet kormányt a moszkvai olimpiai játéko-i kon sikert elért szovjet spor-íj falókat tüntette ki,

Megható, de megérdemelt^ figyelmesség. Ha nincs a sé-: rülés, egész biztos a sző-t nyegen érdemelte volna ki aj magas kitüntetést.

(palágyl)l

TARKA

SPORTVlLAG

• »

O

tven évvel ezelőtt, 1930- ban jelentkeztek az első, hivatalosan Is Igazolt sportrepülőink. Vojtecb ItiriskJ, szobrászművész, a bratislavai Hvlezdoslav szobor társalkotő- ja, Coufal és Koömarovskí-, s köztük egy nő Is, jobban mondva fiatalasszony, Nylkola] Sa- posnikov főhadnagy felesége, akit leánykori nevén Treybal Natasának hívták. Ö volt Szlovákia első pilőtanöje, aki sokáig hódolt szenvedélyének.

Szabályos oktatás, sok gyakorlás után került vizsga elé. Kicsit félt is, hisz akkoriban fehér hollónak számított egész Közép-Európában. Mielőtt levizsgázott volna, történt egy nagyobb szabású légikatasztrófa, de ö legyőzte a félelmet és az előítéleteket, s a vizsgán fényesen megállta a helyét.

Most ötyen évvel a szlovákiai sportrepülés megalapítása után, felkerestük. Kíváncsiak voltunk, ml vitte a flatalasz- szonyt a repülés gondolatára, és a szlovákiai sportrepülés őskoráról is szerettünk volna valamit megtudni.

Nitrán özvegy Aujeszky J6- zsefné néven él a chrenovál II. számú lakótelepen, egy e- meleti egyszobás lakásban. Az évei ellenőre megtartotta fiatalos alakját és fürgeségét. Szerény asszony, akiről már u- gyan többször is írtak, de nem szívesen áll kötélnek. Csak azután volt hajlandó elmondani emlékeit, miután meggyőztem, hogy mindez az ügy érdekében történik, ö az egyetlen, aki érdemben nyilatkozhat a csehszlovák sportrepülés őskorának női vonatkozásairól.

Magyarul beszélgettünk, tűrhető magyarsággal, pedig nagyon messzi földről, a Volga partjáról, Szaratovból került hozzánk. Szaratovban született, ahol apja kereskedő volt, jóllehet csehszlovák állampolgár. A köztársaság megalakulása u- tán, 1922-ben hazatértek. Csibe- sen, a mai JaSík utcában vettek házat a Nitra folyó partján (akkor, a szabályozás előtt még ott folyt). A folyó túlsó partján rétek voltak, és ott volt a repülőtér.

— Mindig láttam a katonai gépeket felszállni, leszállói — emlékezik vissza. — Jóformán minden gép a házunk felett repült el, s bennem fellobbant egy titkos vágy; hej, ha egyszer én is repülhetnék.

Annyira titkos volt, hogy magának is alig merte bevallani. Mégis megvalósult, előbb, mint gondolta.

Élt akkoriban Nitrán egy repülőfőhadnagy, Nyikolaj Sapos- nlkovnak hívták. A repülősöknél szolgált, híres pilóta volt. Megismerték egymást, egymásba szerettek és összeházasodtak. Mindez ha ügy vesszük, a véletlen műve, de a fiatal feleséget hozzásegítette álmainak

Saposnikova-Aujesekyné, balján Saposnikowal. $

k noi sporlrepiiic

megvalósításához. Férje is ösztönözte erre.

— Bratislavában akkor már volt Aeroklub, amely a civil- és sportrepülést népszerűsítette — folytatta visszaemlékezéseit Aujeszky-Saposnikov Nataäa. — Rendkívül agilis elnöke volt dr. Pavol Fábry ügyvéd személyében, aki szorgalmazta, hogy a klub keretében megalakuljon az első sportrepülő káder, ö- rö-mmel fogadta elhatározásomat. Nehéz és hosszú kiképzésben részesültünk, szakavatott, tapasztalt katonai pllóiák tanítottak bennünket. Roppant szigorúak voltok. Mégis hálás vagyok nekik mindenért. 1930. október 18-án letettem a vizsgát és megkaptam a pilóta oklevelet. Saposnikovot a szolgálat Vajnoryba majd különböző más helyekre szólította, de én már csak megmaradtam örökre a sportrepülés mellett. Sok repülőnapon felléptem. A plzenl rópülönap alkalmából több újság is közölt rólam egy karikatúrát, amelyet egy bolgár grafikus készített. Ma is őrzöm.

Hogy milyen volt a kezdet, és milyenek voltak a viszonyok a sportrepülés őskorában? Kát bizony a kezdet nagyon nehéz volt és a sportrepülés feltételei meglehetősen primitívek. A klubnak talán száz tagja volt. Semmilyen jelentősebb anyagi támogatást nem kapott.

— A Monarchiából visszamaradt és a katonaság által kiselejtezett gépeken repültünk. Az enyémet úgy hívták, hogy szardínia. Brandenburgi váz volt, 100 lóerős Mercedes moH'

torral. Szardíniának a pléh karosszéria miatt hívták, no meg azért, mert az olaj néha a lángokkal együtt a pilóta arcába fecskendezett. Szerencsésebb e- setbcn tehát csak olajos volt a pilóta. Nagy veszélyt rejtett magában, hogy a pilótaülés a- latt volt a benzintartály. Férjem nemcsak híres pilóta, de kitűnő konstruktőr is voit, aki a Zobor aljai műhelyben készítette el gépeit. Nekem is konstruált egy kis gépet. Mindösz- sze tíz liter benzint vihetett magával, hajtó ereje csak 10 lóerő volt, szárnyainak hosszúsága csupán öt és féi méter. Verébnek kereszteltük ei, mert kis alkata miatt egyszer leszálltam az országút porába, hogy benzint kérjek kölcsön az autósoktól. Rajta is maradt a veréb elnevezés. Kétfedelű, egy- üléses gép volt. Legszívesebben ezzel repültem, ha tehettem. Az újságok is írtak róla, mert ezzel a géppel repültem Nitrá- ról PieStanyba 25 perc alatt. 1923-ban Varsóba repültem re- pülönapra. Sok híres pilótával ismerkedtem meg. Itt döbbentem rá, hogy milyen alacsony szinten van nálunk a sportrepülés.

Házassága Időközben válságba jutott. Elváltak és Saposnikovot elsodorta a katonasors. Férjhez ment Aujeszky József nitrai molnárhoz, aki a pográ- nyi (Pohranice) malomban ő- rölt. Itt tanulta meg a szlovák mellett a magyar nyelvet. Második férje is hamar meghalt, egyedül élt tovább az emlékeivel, amelyekből van elég. Elismerő oklevelek,. diplomák, fényképek, újságcikkek tanúskodnak erről, még az asztali lámpa is egy repülőgép légcsavarjából készült. Az asztalon álló miniatűr gép Saposnikov valamelyik rekordját idézi.

— Befejezésül szeretnék még valamit mondani — mondta az első szlovákiai pilótanő, — és ezt főleg a fiataloknak szánom. Hasonlítsák össze a sportre- cülés egykori primitív és mai viszonyait. A szocialista társadalom népsporttá emelte a repülést. Ami egykor csak néhány kiváltságos egyénnek a- tíatott meg, most mindenki szá-. mára hozzáférhető. A honvédelmi szövetség jól felszerelt re- pülCiarcKet birtokol, ml egy egyszerű nangárról sem mer- tüi-1: álmodni. Ugyancsak a szövetség tervszerűen foglalkozik d pilóták kíKépzésével, és mindenki je’.e.-iíkezhet, aki alkalmas repülésre. Amikor én, mint az első nő letettem a pnóta- vizsgát, szenzáció volt, akárcsak az, hegy ugyanakkor Magyarországon Steinscheider Lili is képesítést szerzett. Ma egyáltalán nem ritka a női repülő, sőt, Vaientyina Tyereskova személyében a világűrben is járt nő. Barátnőm, az ugyancsak nitrai Betka Kapustová e- gészségügyi okokból kénytelen volt abbniidgynl a repülést, de előtte SOK nemzetközi sikert a- ratott. KovaCicová és Jindra Paiuáková ma a repülősport nemzetközi tekintélynek örvendő személyiségei.

Micsoda különbségi

Mártonvölgyi László

r

U

) Elet fNovy Zlvotj — a korábbi térképeken hasztalan keresnénk e községnevet. Három falu: Tonkháza (Tonkoveej Bélvata (Vojtechovce) és Illésháza (Eiláéovcej egyesítésével Jött létre.

Mivel már korábban foglalkoztatott a kérdés, milyen sportélet lolylk az egyesített községekben, nlncs-e káros rivalizálás, ellenségeskedés — ellátogattam Illés házára.

Illésháza a község politikai központja, jöllehet 800 lélekszámá val nem a legnagyobb falu. Tonk- házának például ezer lakosa van. Legjobb volna természetesen, ha az erők szétforgácsolása helyett a sportmozgalom Is egyesülne. C.sakhogy ezek a községek sok szór elég messze vannak egymástól, nehéz lenne szervezetileg összefogni a tagságot. A sportnak egyébként is mindenütt hagyománya van, amelytől sehol sem szívesen válnának meg.

Ezt 8 feltevést Igazolta Féllln- ger György, a sportegyesOlet elnöke is:

— Ellenségeskedésről szó sincs — mondja, jómaga Is tonkházal, s mint mondja, a tonkházalak Illésházá- ra húznak. Lehet azért Is, mert egy osztállyal feljebb játszanak, mint a bélvatal labdarúgök.

Illésbázán tavaly ünnepelték a szervezett labdarúgás fennállásának 30. évfordulóját. Az ünnep ragyogóan sikerült. A csapat hét év után Ismét felkerült a duna- szerdahelyl Járás bajnokságának II. osztályába. A szurkolók régi vágya vált valóra.

A csapat legújabb sikere az aiifMCSAK Ä fpcií mm

Ez a csapat vívta ki a faljebbjntási

laposabb munkának köszönhető. Nagy érdeme van benne a Dunaj- ská LuZná-1 Karol Puchner edzőnek, aki azonban megvált a csapattól. De ugyancsak elvitathatatlan a többi vezetőségi tag: Fü- löp István, Egyenes Gáspár, Szabó Pál és az alapfokú Iskola .igazgatójának, Kovacslk Józsefnek "az érdeme.

— Van egy szép alapfokú Iskolánk — folytatja Félllnger György — egy ugyancsak szép tornateremmel. Nagyon jó viszonyban vagyunk az Iskola Igazgatójával és a tanítói karral. Máskülönben Fülöp Pista, Egye nes Gáspár és Szabó Pait Is tanítók. Az igazgató jóvnltából tel Jesen Ingyen használjuk a tornatermet. Másképp el sem tudnánk képzelni a felkészülést. Hetente háromszor ml, háromszor a kézilabdázók veszik Igénybe a termét.

így tudom meg. hogy kézilabdázás Is folyik a faluban. Az Ifjúsági csapat őszig a kerületi bajnokságban játszott, ősszel azonban már nem neveztek be. Kiöregedtek a fiúk az Ifjúsági korból. A tanulók azonban változatlanul jól szerepelnek a divízióban, és további terveik vannak.

— Ogy tervezzük, hogy felű- lltjuk az ifjúsági kézilabda csa- natot — mondja az egyesületi elnök A tanuló korból több, jó képességű játékosra számíthatunk.

és egyébként Is kár lenne veszni hagyni a szép hagyományt,

Van azonban még sakk és teke szakosztályuk is. Mindkét sportágat a járási bajnokságban űzik. Az Iskolában Szabó Pál irányítása alatt labdarúgó csapat működik. Itt érlelődik az utánpótlás.

Illésbázán általában azt az elvet követik, hogy minél szélesebb tömegeknek biztosítsanak -.portolásl lehetőséget. Hazánk lelszabadításának évfordulóján például minden évben honvédelmi sportnapot rendeznek. A te- i-epfutásból, céllüvéshöl, céldobásból 'álló versenyre korra való tekintet nélkül bárki benevezhet, férfiak és nők külön-külön. A fiatalabb korosztály számára külön versenyeket rendeznek, jó játékerőt képvisel az öregtlúk labdarúgó csapata, amit azzal Is bizonyított, hogy az őszt idény vé- ,gén 2:2 arányban döntetlenre játszott a csehszlovákiai magyar újságírók válogatottjával.

Egészséges légkör uralkodik az egyesületben. Talán ezért Is van 180 tagja, ami annyit Jelent, hogy gyakorlatilag minden negyedik polgár az egyesület tagja. A labdarúgók mérkőzéseire háromszázan Is kimennek buzdítani a csapatot. Ha kell, a társadalmi munkából is kiveszik a részüket. A pálya és a klubház Is így épült. Legújabban teniszpályát létesítettek. Aratáskor 3218 6i-át dolgoztak le a szövetkezetben. A ífnb támogatását a falufejlesztésben vállalt munkával hálálják meg.

Falágyi Lajos