Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-30 / 26. szám

AZIDEOLÓGIAI HARC ÉS AZ IFJÚSÁG

A

z a tételünk, hogy a fiatalok értelmi és érzelmi megnyerése mind nagyobb jelentőségűvé válik a szocializmus és a kapitalizmus közötti antagonisztikus küzdelemben, szükségessé teszi azoknak a főbb tényezőknek az elemzését, amelyek napjaink ideológiai harcában az ifjúságra hatást gyakoroh Bak. Elemzésünk most természetesen csak annyira terjedhet ki, hogy minimális alapot adjon a propaganda irányaira vonatkozó következtetések levonásához, a fő feladatok körvonalazásához.

A testvéri szocialista országok ifjúságának nevelésében a kommunista és munkáspártok vezetése alatt aktív, fontos és sajátos szerepet töltenek be az ifjúsági szövetségek, más társadalmi szervezetek, a hadsereg, a munkahelyi kollektívák, az iskola, a család. A szocialista közösség országai ifjúságának tudatára és magatartására meghatározóan hat a társadalom valósága, a létező szocializmus. Az ifjú nemzedék tettekkel bizonyítja társadalmi rendszerünkhöz való ragaszkodását, a szocializmus és a kommunizmus eszméihez való hűségét, fiataljaink túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, alkot, tevékenyen részt vesz a közéletben, teljességgel támogatja a testvérpártok politikáját, odaadóan teljesiti hazafias és internacionalista kötelességeit.

A testvéri szocialista országok fiatal állampolgárainak széles körű és egyenlő jogai vannak a társadalmi élet minden területén, döntő többségük helyesen értelmezi a jogok és kötelességek egységét, felelősséget érez a társadalom iránt. Országaink ifjúsága körében szilárd a szocializmus igazságába vetett meggyő- ződéses hit, a jövőbe vetett bizalom. Ifjúságunk túlnyomó többsége helyesen értelmezi a szocialista országok fejlődésében tapasztalható problémákat, ugyanakkor ezeket a nehézségeket pontosan az ifjúság érzékeli a legélesebben, . s gyakran türelmetlen a megoldások menetével. Fiataljainkat negatívan befolyásolják a kapitalista múlt erkölcsi maradványai, a nem marxista-leninista világnézeten alapuló belföldi hatások, a nevelőmunka mulasztásai — ezek néha nem kívánt jelenségekhez vezetnek, és lassítják a szocializmus iránti elkötelezettség kialakulását, illetőleg megszilárdulását.

Az ellenünk irányuló antikommunista propaganda a polgári nézetek nyílt kifejtésével, az álláspontok szembesitésé- vel és a vitával szemben ma már előnyben részesíti az eszmei diverziót. Az ideológiai diverzió fegyvertárába tartoznak a hazugságok a szocialista országokról, a rágalmak, a különféle rosszindulatú kitalálások, a kapitalizmus szé- pítgetése, a marxi-lenini elmélet eltorzítása, félremagyarázása, meghamisítása, jobboldali és „baloldali“ revizionista, opportunista nézetek terjesztése, jellemzőek például azok a kitételek, amelyek kompromittálni akarják a szocializmus és a kommunizmus építésének elméletét és gyakorlatát, azért, hogy eltorzítsák a testvéri pártok és ifjúsági szövetségeink viszonyának elveit, hogy a szocialista közösséget tüntessék fel az együttélést és a békét veszélyeztető erőként és Így tovább.

AZ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG AZ IDEOLÚGIAi HARCBAK

A testvéri ifjúsági szövetségek propagandamunkájának legfontosabb feladata: pártjaink politikájának Ismertetése, magyarázása, elfogadtatása és : belföldön — a fiatalok mozgósítása annak végrehajtására.

Felvilágosító, meggyőző munkával hozzájárulunk a fiatalok tudományos, marxista-leninista világnézetének kialakításához, küzdünk az antimarxista, anti- kommunsta ideológiák, a polgári nézetek, a kispolgári gondolkodásmód, az Idealista világnézet ellen. A szocializmus és a kapitalizmus között folyó ideológiai harcban propagandánk középpontjában a szocializmus eszméjének és politikai gyakorlatának, a szocialista külpolitikai törekvéseknek a propagandája, valamint a mai kapitalizmus bírálata áll. Mind a burzsoá propaganda cáfolata, mind saját igazunk bizonyítása csak úgy lehet meggyőző, ha a valóság konkrét tényétre és a belőlük levonható következtetésekre építünk, azaz ha marxi-lenini tételeinket a köznapi gondolkodás számára hozzáférhetően, a társadalmi valóság kézzelfogható jelenségeiben és összefüggéseiben mutatjuk fel.

A marxizmus-leninlzmus eszméinek, a létező szocializmus gyakrolatának propagandájában offenzív, célirányos és differenciált munkát kell folytatnunk társadalmi rendszerünk vívmányainak. Ifjúságunk életének valós bemutatása érdekében. E munka során bizonyítjuk a szocialista társadalom fölényét, elsősorban a gazdasági, kulturális és szociális vívmányokkal — ezen belül is a gyermekekről, az idősekről, a nőkről, az anyákról, a családról való gondoskodással —í és az egészségügy, az oktatás és a művelődés helyzetével. Leleplezzük azokat a kísérleteket, amelyek az életszínvonal mechanikus és történelmietlen összevetésével operálva a polgári társadalmat reklámozzák. Utalunk azokra a gyökeres különbségekre, amelyek az anyagi és szellemi javak elosztási viszonyaiban a kapitalizmus és a szocializmus között fennállnak. Hangsúlyozzuk, hogy a szocializmus dinamikusan fejlődő társadalmi-gazdasági rendszer, amely saját törvényszerűségei alapján fejlődik. Visszautasítjuk a polgári erkölcs és jogrend ránk erőltetését, rámutatunk, hogy a magántulajdonra épülő polgári jogoknak a szocializmusban nincs helye. Visz- szaverjük a szocialista országok bel- ügyeibe való beavatkozás kísérletéit.

Bizonyítjuk, hogy a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok a szocializmusban teljesednek ki igazán. Kiemeljük azokat a jogokat, amelyek a legjobban befolyásolják az emberek mindennapjait, közérzetét, hangsúlyozva, hogy a mi állampolgárainknak reális jogai vannak a békés, biztonságos élethez, munkához, pihenéshez, a térítésmentes ott* tatáshoz és orvosi ellátáshoz, a terme- íás és a társadalom irányításában való széles körű részvételhez.

A mi társadalmi rendszerünk a szo- ciaHzmus, a hazafiság és internacionavi lizmus társadalma. Visszaverjük azokat a támadásokat, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalom internacionalista jellegét próbálják kikezdeni. Rámutat tunk, hogy a szocialista forradalom, a szocializmus és a kommunizmus épité-« sének általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok dialektikus egysén get alkotnak, s hogy a létező szociallz^ mus történelmi tapasztalatait és jelenlegi gyakorlatát lebecsülni történelmietlen és politikailag káros. A szocialista közösség pártjainak, népeinek és ifjúságának, ifjúsági szövetségeinek testvéri együttmű^ ködése történelmi és politikai szükség- szerűség, a gyorsabb előrehaladás nél* külözhetetlen feltétele. Propagandánknak le kell küzdenie a nacionalizmus, a szovjetellenesség felszltására, a testvér-i pártok és ifjúsági szervezetek közötti szakadás előidézésére irányuló próbálkozásokat.

A szocializmus — amelyhez különböző utak vezethetnek ^— az emberiség, s benne az ifjúság egyetlen reális perspektívája. A mi társadalmunk a béke, a szabadság, a demokrácia, a humanizmus, vagyis az általános emberi értékek leg- igazlbb képviselője és védelmezője.. Előrehaladásunk, eredményeink cáfolhatat- ianul jelzik a kizsákmányolástól mentes, értelmes szabad emberi élet kifejlesztésében meglevő fölényünket, azt, hogy a szocializmus az emberekért van. Propagandánkban hangsúlyozzuk a szociális^ ta közösség országai tevékenységének mélységes humanizmusát a béke biztosítása, az energia-, az élelmiszer-gazdálkodás, a környezetvédelem stb. globális problémáinak megoldása terén.

A testvérországok ifjúsága sorsának kedvező változására alapozva széleskörűen propagáljuk, hogy mit jelent a szocializmus a fiataloknak. Rámutatunk, hogy a burzsoá propaganda által hangoztatott úgynevezett „objektív oktatás nevelés“ elméletei a marxizmus-lenlniz- mus ideológiája, az ifjúság osztálytudatos nevelése eHen irányulnak. Cáfoljuk azokat az elméleteket, amelyek a nemzedéki ellentmondásokat felnagyítva és eltorzítva „egyetlen forradalmi erőnek“ kiáltják ki az Ifjúságot, és célul tűzik ki a szocialista társadalom és az ifjúság, a pártok és ifjúsági szövetségek viszonyának megrontását.

A szocializmusról szólva, propagandánkban nem szabad megkerülni a nehézségeket és a problémákat, a szocializmus fejlődésével szükségképpen együtt-^ járó ellentmondásokat. Ha az ifjúságot foglalkoztató bármely kérdésre propa-< gandánk nem ad választ, akkor — mb vei az ideológiai szférában nincs légüres tér — nagy valószínűséggel az ellenséges propaganda válasza kerül a helyére. Ezért mindig nevén kell nevezni problémáinkat, meg kell magyarázni történelmi feltételezettségüket, konstruktívan elemezni kell őket, s rá kell mutatnunk a megoldás lehetőségeire és az e célból tervszerűen megvalósuló konkrét intézkedésekre. Nem engedhetjük meg, hogy e kérdések felvetésében, értelmezésében az imperialista propaganda kezébe kerüljön a kezdeményezés.

^¥A

Ifjúsági szövetségünk a párthoz tartozó, a párt politikáját terjesztő, a párt útmutatásai alapján működő tömegszervezet. Ezért szövetségünk és így az alapszervezetek feladata, tennivalója, a mar- xizmus-leninizmus eszméjéből, pártunk politikájából fakad.

Feladataink végrehajtása eszmei, politikai hűséget, nagy hozzáértést, társadalmi, politikai, világnézeti kérdésekben türelmes felvilágosító munkát igényel. Alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb elvi, politikai és gyakorlati kérdéseket, amelyekre az alapszervezeteknek a legtöbb figyelmet kell fordítaniuk. Más helyen foglalkozunk a lenini munkastílus néhány kérdésével a

tönböaő társadalmi smrvek, elsősorban a párt részére előképző iskola.

Miután a fentiek során nagyjából meghatároztuk a SZISZ-alapszervezetek jelentőségét és legfontosabb célkitűzéseit, szükségessé válik, hogy röviden összefoglaljuk a célok eléréséhez szükséges gyakorlati tudnivalókat.

A munkastílus magában foglalja azokat a fő vezetési és szervezési elveket, módszereket, amelyek elősegítik, szavatolják a feladatok helyes végrehajtását. A lenini munkastílus lényege a sziszben: a fiatalok közötti helyes viszony kialakítása. Ez jelenti a tagok egymás közötti, de jelenti a vezetőség és a tagok kétirányú kapcsolatrendszerét. A

pártban, amely megállapítások a SZISZ- -munkára is teljes mértékben vonatkoz- tathatóak. Ezért ajánljuk, hogy apirólé- kosan tanulmányozzátok át őket.

Hogy a kommunista jelleg, a mély eszmeiség mindjobban érvényesüljön, fontos:

— a párthatározatok gondos, elmélyült tanulmányozása és végrehajtása;

— A szisz-tagok kommunistává nevelése, a párt utánpótlásának biztosítása;

— a marxizmus-Ieninizmusnak mint korunk tudományos világnézetének megismertetése;

— igényesség mind a feladatok meghatározása, mind végrehajtása céljából minden SZISZ-taggal szemben;

— gondoskodni a szabad idő megfontolt, szervezett, okos kihasználásáról;

— minden eszközzel megteremteni azokat a feltételeket, lehetőségeket, amelyek a fiatalok igényeit kielégítik. A SZISZ-alapszervezetek társadalmi és politikai céljaival szervesen összefügg a gazdasági építőmunka segítése. A SZISZ termelést segítő tevékenységében, a nevelő célok elérése végett mozgósítani kell a fiatalokat. Ennek a feladatnak csak akkor tudunk eleget tenni, ha behatóan megismerjük az adott munkahely gazdasági és műszaki problémáit. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha az alapszervezet folyamatosan igényli a pártós gazdasági vezetőktől a szükséges információkat.

A tömegszervezeti jelleg erősítéséért:

— A SZISZ-alapszervezet csak akkor tudja funkcióját megfelelően betölteni, ha az egész ifjúság (tehát nemcsak a szisz-tagok) érdekeinek megfelelően dolgozik, ha rendezvényeivel, megmozdulásaival az ifjúság tömegeit tudja érdekeltté tenni, és azokba be tudja vonni a szervezeten kfvöl állá fiatalokat is. Egészen egyszerűen megfogalmazva: vonzóvá kell tenni rendezvényeinket!

— Fontos feladat a szervezet épitése. A SZISZ sajátos helyzeténél fogva a kiimódszerek megválasztásánál ügyelni kell, hogy azok egységesek és átfogóak legyenek, ugyanakkor mindenkinek kü- lön-külön lehetőséget adjanak arra, hogy maximálisan kifejleszthesse egyéni képességeit. Az igazi közösség nem elnyomja, hanem kibontakoztatja az egyéniséget.

Minden kommunista típusú szervezet munkastílusát két alapvetően megegyező elv határozza meg:

1. Minden kommunista típusú szervezet neveli tagjait. A nevelés módszerei azonosak. Ezek közül a legfontosabb a meggyőzés, amely mások gondolkodásának, tudatának, akaratának, magatartásának értelmi és érzelmi úton való befolyásolását jelenti. Ennek eredményes meggyőződés.

2. A központi célokat, határozatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően a módszerek változatosságával és rugalmas alkalmazásával kell megoldani. A módszerek megválasztásakor messzemenően az alapszervezet helyzetének elemzéséből kell kiindulni.

A SZISZ munkastílusára jellemző főbb elvek:

a) a pártvezetés érvényesítése;

b) a demokratikus centralizmus;

a demokratikus centralizmus azt jelenti, hogy:

: minden vezetőt és vezető szervet alulról fölfelé választanak;

■—n- minden tag választó és választható;

I—i a vezető szervek minden szinten beszámolni tartoznak választóiknak;

í— a tennivalókat vita alapján határozzák meg, a többség határozata mindenkire nézve kötelező, ellenvélemény esetén a felsőbb szervekhez fordulhatnak;

■—í az alsóbb szervek tagjai kötelesek végrehajtani a felsőbb szervek határozatait, a helyi döntések nem állhatnak ellentétben a felsőbb szervek határozataival.

e) a kollektív vezetés elve;

; a SZlSZ-szervezetet minden szinten a tagok által (közvetlenül vagy közvetve) választott veztető testületek irányítják. A feladatok megjelölésére, a munka vagy az adott helyzet értékelésére határozatokat hoznak. Ezekben a határozatokban az obj^tív helyzetnek kell tükröződnie. A kollektív vezetés biztosítja a közös tapasztalat érvényesülését minden kérdésben. A kollektív vezetés nem zárja ki a vezetők egyéni felelősségét; már a határozatok meghozásakor ki kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt

d) a SZISZ munkastílusában következetesen keH érvényesülnie a lokozatoa- ség és tervszerűség elvének;

e) a SZISZ-munka uem lehet eredményes a gazdasági vezetés és a küAtehö- ző társadalmi szervek segítése nélkül.

(Mind a politikai munka, mind a gazdasági feladatok elvégzése össztáncban kell, hogy legyen a párt és más tástsan dalmi szervek célkitűzéseivel és a gazdasági vezetés terveivel. Ez természetes is, hiszen munkánk része az egész társadalom előtt állő feladatoknak.)

f) mnnkastílnsunk fontos elve a széles ifjósági rétegekkel valá együttműködés.

Céljainkat maradéktalanul csak a megfelelően képzett, a legfontosabb vedtől tulajdonságokkal rendelkező vezeti valósíthatják meg. Az alapszervezetek csak akkor tudnak eredményesen dolgozití^ ha vezetőségi tagjai adottságaiknak, képességeiknek, érdeklődésüknek a leginkább megfelelő tisztséget töltik be. A vezetőképzésnek tehát minden szinten kulcsfontosságú jelentősége van.

Milyen legyen tehát a já vezeté? A legegyszerűbb megállapítás, hogy legyen tekintélye. A tekintélyről vallott nézetek azonban sokfélék, a tekintély tagadásától a fetisizálásálg. Azt az alapvető kérdést kell legelőször tisztáznunk, hogy milyen a tisztségben elfoglalt hely és a tekintély kapcsolata.

Sokan a tekintélyen csupán a hatalmat, erőn alapuló vezetési jogot értenek. Ifjúsági mozgalmunkban ez úgy jelentkezik, hogy a funkcióban levő személy azt hiszi, maga a funkció automatikusan kölcsönzi neki a valóságos tekintélyt, pedig a csak rangból adódó tekintély formális.

Azt az elméletet, hogy nincs szükség tekintélyre, elméletileg a marxizmus-le- nlnizmus, és a gyakorlat minden mozzanata is cáfolja. Nyilvánvaló, hogy akár három ember együttes tevékenykedésében is szükség van vezetésre, irányításra és ennek elfogadására. A vezetés mindig tekintélyen alapul. A vezetettek az általuk elfogadott cél alapján dol- (A melléklet köv. old. folytatjuk)