Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-30 / 26. szám
i IM' lESENDA c+ >> r Cí,o mn 3,5Í ‘4,00 2,Of- 2,Í0 *.01 • *,sa 2,5Í- 2,00 i.si-S.oo 3,0í'253 5,0Í- s,so CSODÁK PEDIG NINCSENEK ÄI Oroda című cseh lap térképe a tavalyi terméshozamok országos eredményei alapján. Barátb Imre, a szövetkezet einöke Valamivel kilenc óra előtt érkezek meg Caloaóra (CiCov) a Witheim Pieck Egységes Fflidművesszövetkezet irodájába. Körülbelül ngyanebben az időben ér oda Barátb Imre, a szövetkezet elnöke, a Kiváló Munkáért kitüntetés tulajdonosa is. Tegyük rögtön hozzá, nem azért, mert késön kelt, hanem szokásához híven ma is körülnézett egy kicsit a gazdaságban. f— Ml újság? — kérdem, hogy megtudjak valamit a reggeli „sétáról“. •— A tejjel van egy kis gond. Valamivel kevesebbet fejünk, mint tavaly, és lehet, hogy a félévi tervet sem tudjuk teljesíteni. Miért? M Ez az, amit még nem tudunk, ezt kutatjuk — válaszolja az elnök helyett Kiss Ferdinánd mérnök, a szövetkezet alelnöke. ►— Látjuk ugyanis, hogy a takarmányban nincs és nem is lehet hiba, az Idén nagyon is kedvezett az Időjárás a takarmányoknak. Különösen a lucernánk sikerült jól. Már az első kaszálásból sikerült annyit betakarítani, mint amennyi egész évre a tervünk. ►- Lehet, hogy egy kissé túlzsúfoltak az Istállóink — veszi ismét a szót Baráth Imre, — Különösen a cslcsól részlegen tapasztaljuk ezt, ezért is Időztem itt egy kicsit tovább. Ilyenkor, ha esik az eső, különösen szeretek kimenni a telepekre. Nem kell az embereknek kihajtaniuk a jószágot a karámokba, így több az idejük az Istállókban Is, és az eső miatt hazafelé sem annyira sietős nekik, el lehet velük beszél getnl, szólnak a problémáikról, és természetesen a munkájukról összefüggő gondokra Is több idő jut. — ök mit mondanak? — Egyelőre még értetlenül állnak a rejtély előtt. Vannak észrevételeik, elég sokat foglalkoznak a jelenséggel, de idő kell ahhoz, hogy összegezödjenek a gondolatok, és természetesen orvosolni is tudjuk a bajt. Az állataink különben jól teleltek, jó kondícióban vannak, ezért nem tudunk Igazán rájönni a titok nyitjára ... — Azt hiszem, egyre aktuálisabb beszélni az aratásról. Hol tartanak az előkészületekkel? — Pár perc múlva ül össze a szövetkezet pártszervezetének a vezetősége, hogy megtárgyalja és ellenőrizze az aratás előkészületeit. Azért is vagyunk most Itt mindnyájan, de legjobb lesz, ha bejön, és meghallgatja a beszámolót, esetleg a vitát Is. A kilátások különben nem a legjobbak. A gabona az áprilisi kritikus időszakban alig kapott csapadékot, így nem tudott jól bok- rosodnt, nem értük el a kellő kalászsűrűséget, ezért az idén nem reménykedhetünk bő terméshozamban. De különben menjünk, ott a legilletékesebbtől, Tóth Imre mérnöktől, a szövetkezet növénytermesztőjétől hallhatja, hogyan Is állunk ... „Kedves elvtársnők, kedves elvtársakl“ — üdvözli a jelenlévőket Henz György, a pártszervezet elnöke, és a bevezető, valamint a határozatok ellenőrzése után átadja a szót Tóth Imre mérnöknek, az egyesített szövetkezet föagronómusának, aki az előtte levő jelentés alapján mondja el a tényállást Ahol minden rendben van, nem időzik, éppen csak megemlíti, ahol viszont probléma mutatkozik, részletezi, trae néhány gondolat a beszámolójából: — Összesen 1005 hektár területről kell learatnunk a gabonát. A terv szerint 5772 tonnát kell betakarítanunk, de már most kétséges, hogy tudjuk-e teljesíteni tervünket. Megvannak a tavalyi és a tavalyelőtti időjárásról, csapadékmennyiségről a feljegyzéseink, és bizony, míg nyolcvanban, hetvenkilencben a kritikus áprilisi időszakban bőséges csapadék hullott, több mint hetven milliméter, idén ugyanebben az' időszakban mindössze hét milliméter cspadé- kot kapott a föld, ezért a gabona nem bok- rosodott, nem értük el a kellő kalászsOrü- séget, ami töltehetöleg termésvisszaesést fog eredményezni. Nem akarok ezért mindent ezzel magyarázni, esetleg ezzel védekezni, de ezt azért mindenképpen tudatosítani kell. Mert lehet, tegnap meg ma esett, és talán még egy hétig Is eshet, és akkor mindenki azt fogja gondolni, hogy kaptunk esőt bőven. Igen, lehet, csak nem a kellő időben. Igaz, azért, hogy ritkább a gabona, kicsit erősebb a szár, nagyobb a kalász, több és nagyobb szem Is várható kalászonként, de ez, legalábbis szerintem, nem pótolja majd a bokrosodás elmaradása miatt támadt veszteségeket... Különben a gépek javítása rendben haladt és halad, a szárl- tókapacitásunk Is elégséges lesz, a felvásárló üzem is segít, ezen a területen talán nem lesz nagyobb gondunk. Az új üzemanyagraktárban elegendő az üzemanyagunk, de a magtárak takarítása, fertőtlenítése, az utánfutók javítása még akadozik. Hogy pontosabban fogalmazzak: itt, ezen a területen még nem látok mozgást, pedig lehet, korábban kezdünk aratni, mint tavaly... Ez a mostani kétnapl esőzés szerencsénkre késlelteti a gabona érését, és lehet, az elkövetkező napok is segítenek még rajtunk egy kicsit, de erre nem adhatunk. Mindenkinek igyekeznie keli . .. Lehet, egy kicsit kritikusabb voltam, nem szóltam azokról a dolgokról, amelyek rendben vannak, de gondolom, hogy ami rendben van, azt tudomásul vesszük, örülünk neki, és csak a gondokra, problémákra összpontosítjuk a figyelmünket. Különben szeretném még meglegyezni, hogy az egész aratás alatt résen kell lennünk, mert gabonáink eléggé egyenetlenek, Itt-ott, ami éppenséggel nem rossz jel, meg vannak dőlve, ezért többször, ha nem figyelünk kellőképpen oda, megakadhatunk, és ezáltal nagyobb károkat Is szenvedhetünk. Hallgatom szavait, és közben az írásbeli jelentést nézegetem. Az egyik pontból megtudom, hogv az aratók étkeztetéséről a szövetkezet saját konyhája gondoskodik. Az ebédet és a frissítőket kiviszik az emberek után a földekre. Közben Baráth Imre, a szövetkezet elnöke kér szót: — Bizony nem lesz könnyű az Idei aratás, de én most nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogy a szemveszteségünk a. lehető legkisebb legyen. Tudjuk, szemveszteség nélkül nem lehet betakarítani a gabonát, de az, hogy ez a veszteség a lehető legkisebb legyen, arra, különösen ebben az évben, amikor úgy tűnik, nem várhatunk rekordtermést, nagyon ügyelnünk kell. Ezért helyeslem azt a megjegyzést az utánfutókról. A tűzbiztonságra Is ügyelni kell. A kombájnosokkal ős mindenkivel meg kell értetni, hogy nem mindegy, mennyi gabona kerül a magtárakba. A korábbi években Inkább a ml hazai kombájnosalnkkal volt baj, tavaly meg tavalyelőtt fordult a helyzet, és a vendégkombájnosokkal akádt vltatnlvalónk. Meg kell, hogy értsék, nekünk nem a mindenáron való gyors betakarítás, hanem a jó, pontos, a lehető legkisebb szemveszteséggel történő betakarítás a leggazdaságosabb. Ezért arra kérek mindenkit: úgy Irányítsák a munkát, és úgy dolgozzanak, hogy ezen a területen minden a lehető legnagyobb rendben legyen. Már most ki kell jelölni a szemveszteségmérő- ket, be kell őket Iskolázni, hogy mindig pontos számokkal érvelhessünk. A vitáig Kiss Ferdinánd mérnökkel megnéztem a nemrég felállított napkoUektoro- kaL —■ Átnéztem minden elérhető Irodalmat — mondja útközben , amit lehetett, le- fordíttattam, és úgy látom, különösen a melegvizszükségtetünk kielégítésére nagy> szerű berendezés ez a napenergiát hasznO'‘ sítö kollektor. Itt, ezen a területen gyorsan megtérülnek a beruházási költségek.,. A tanácskozás befejezése után elmegyek Tóth Imre mérnök után. Tetszett, amit mondott és ahogy mondta. Most sem rejti véka alá a nézeteit, ^ Ügy látom, nagyon szorosak a terveink. Még öt-tíz évvel ezelőtt csak-csak tudtunk mozogni, voltak tartalékaink, de most már nagyon kell Igyekeznünk, ha állni akarjuk a sarat e- Ezt nem érteml ^ Pedig egyszerű, legalábbis én úgy érzem, az adott agrokémiai, agrotechnikai adottságok mellett, ha csak az új, hazai, csallóközi, mátyusfOldl gabonafajták nem segítenek rajtunk, valahol már nagyon Is a maximumnál járunk. Es ami a legrosz- szabb: az állatállományunk száma is nagyon magas. Márpedig: ml lesz egy rendkívüli szárazság Idején? A mezőgazdaság mégnem tudja biztosítani azokat a steril körűimé nyékéi, smelvekre az ipar képes Egy rossz év után leromoihíii az állHiállom.'invunk, és nagyobb lesz a kár, mint ahogy azt gondolnánk. De ezt hagyjuk, ez különben Is csak a magánvéleményem, és mi egyébkéni is megteszünk mindent. Az előbb nézegettem az Oroda című cseh folyóiratot, és benne a tavalyi év gabonaterméshozamának a feltérképezését, jó érzés látni, hogy a két csallóközi járásban, a dunaszerdahelylben és a komáromiban érik el a legjobb eredményt. Ugyanakkor meglepő, hogy sok hasonló adottságú körzetben ezt még nem érték el. Lehetsöges-e, hogy a vegyipar és a mezőgazdaság fejlődésével Idővel nyolcvan-kllencven mázsás hektárhozamokat Is betakaríthatunk az o- gyes gabonafélékből? — Ez az, amiről nem vagyunk meggyőződve. Mint ahogy már említettem, az adott helyzetben, amikor a három tényező, a hőmérséklet, a csapadék és a tápanyag közül ml egyelőre csak a harmadikat, a tápanyagot tudjuk biztosítani, csodákra bizony nem számíthatunk i— mondja, pedig gondolom, nem az az ember, aki ölbe tett kézzel várja a csodákat. Különben Is fiatal még arra, hogy ölbe tegye a kezét. 1969-ben végzett a Nyítral Mezőgazdasági Főiskolán, és sok régi barátja van a Gadőcl Mezőgazdasági Szakközépiskolából. Olykor elég egy telefonhívás, hogy valaki, az egykori osztálytársak közül kölcsönadjon egy alkatrészt, átengedjen néhány vagon műtrágyát. De a fordítottja is megesik, amikor ő adja oda az utolsót Is, mert tudja, öt Is kisegítik, ha bajba jut. Mert azon túl, hogy vérbeli mezőgazdászok lettek, megmaradtak jó barátoknak, és bár szétszéledtek, más-más munkahelyeken dolgoznak, segítik egymást, mert meggyőződésük, hogy ezt a munkát Igazán jól csak összetartással lehet végezni. Oltjártamkor állandóan esett az eső, így még gondolni sem lehetett határnézésre. Erre talán nincs is szükség, hiszen akikkel beszélgettem úgy ismerik a szövetkezet halárát, mint a tenyerüket. Különben is, bizonyítékul hadd álljon itt a már említett térkép, ahol feketével jelölik az említett járások területét, mert egyedül itt értek el tavaly átlag hatvanmázsás heklárhozamot. Es a sötéttel jelölt területnek része a csi- csói szövetkezet is. NÉMETH ISTVÁN Kiss Ferdinánd Tóth Imre mérnök Henz György pártelnök
