Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-16 / 24. szám
Várható volt, hogy az angol labdarúgó-válogatott egy hosszú kudarcsorozat után éppen Budapesten, a magyarokkal vívott VB- •seleftezön igyekszik majd kiköszörülni a csorbát. Sikerült is, de ehhez a magyar csapat tagjai is hozzásegítették őket. Megint egy félidős volt a csapat, és erre még a nagy hőség sem mentség, elvégre az angolok is ugyanott Játszottak. A legnagyobb hiba az volt, hogy teljesen átengedték nekik a középpályát. Márpedig a korszerű labdarúgásban az az elv érvényes, hogy akié a középpálya, azé a Játék. Pején találta tehát a szöget Hidegkúti Nándor, az egykori aranycsapat tagja, aki ezt mondta a mérkőzés után; — A középpályán buktunk el. Az angolok, főleg a második fél időben, úgy uralták a középső harmadat, hogy rossz volt nézni. A mieink összevissza szaladgáltak, nem fogtak embert, lemaradtak a megelőző szerelésekkel, s a tárna dójátékot sem tudták segíteni. A vendégek taktikailag is fölénk kerekedtek. Bátran Játszottak, időszakonként a védekezésben elvállalták az egy az egyben Játékot, s ily módon a pálya le^on- tosabb területén gyakran emberelőnyt alakítottak ki. A magyar csapat nem Játszott rosszul. Sajnos, Játékosai még mindig mindent nagyon lassan, körülményesen végeznek. Ez a fajta fátékmodor ma már halálra van ítélve. !Ss a kapura lövés, az változatlanul legnagyobb gyengéje ennek a csapatnak. ÄZ angolok ezúttal Jobbak voltak. A továbbjutás kérdése most még nyíltabb, mint korábban volt. A magyar csapat ősszel vívja leg közelebbi mérkőzéseit. Addig még sokat lehet tanulni a legutóbbi hibákból is. A Benelux államokban is baj van a focival. Igaz, hogy ott más a bajok eredője. Drágul a foci, elképesztően drágul — állapították meg a Belga Labdarúgó Szövetség ülésén. A szövetség vezetői a profi világ jelenlegi „árjegyzéke“ fölött siránkoznak. Igen nagy a Játékosok és a háttérben ténykedő ügynökök étvágya. Egy-egy Játékosvásárlás gyakran felemészti az egyesületek teljes költségvetését, s az állandó Játékosokról sem lehet elmondani, hogy róluk mintázták volna a szerénység szobrát. H helyzet évről évre súlyosbodik. Rámutattak,, hogy a kis országban majdnem 200 idegenlégiós Játszik. Meddig lehet ezt bírni? 000 Hasonló a helyzet Hollandiában. Jóllehet itt szerényebben bánnak az idegenlégiósokkal. Az első és második liga 37 klubjának adósságait 3,5 millió guldenre becsű ük, f Szomorú napok várnak most a holland labdarúgókra. A klubok — a kapitalizmus östörvényei sze rint — elbocsátásokkal próbálják helyrebillenteni a pénzügyi egyen súlyt. Egyelőre úgy fest a hely zet, hogy a klubok 749 profi Já tékosa közül az új idényben Ilinek nem újítják fel a szerződését Le is út, fel is út .. 000. A sokat megcsodált nyugatné met 'Bundesligában sem rózsásabb a helyzet. Legrosszabb a helyzet a TSV München 1860 klubban, amely 1966-ban megnyerte az NSZK baj nokságát. A klub „jótevője", a Bajor Bank felszólította a klub vezetőit, hogy fizessék visz sza a 3ß millió márka hitelt. Csakhogy miből, ha az egyesület összes adóssága immár 4,4 millió márkára rúg? Legérdekesebb a dologban, hogy a klub elnöke, dr. Erich Riedl, a Keresztény szociális Onió fCSUJ parlamenti képviselője „pénzügyi szakértő". (palágyij A CSEHSZLOVÁK SPARTAKIÁD 60. JHIHHARA MANINYTÖL STRAHOVIG A fiatalság, szépség és a mozgás harmú- niája jellemzi a mai csehszlovák spartakiá dot. A huszas évek elején a csehszlovák munkásmozgalomban megindult a forradalmi erjedés. E folyamat eredménye volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulása, amelynek 60, évlordulO- járől a minap emlékeztünk meg. Hasonló folyamat játszódott le a munkás testnevelési mozgalomban is. Még a párt megalakulása előtt nyílt kenyértörésre került sor a Munkás Testnevelő Egyesületek haladó tömegei és a jobboldali opportunista vezetés között. Az opportunista vezetés azzal próbálta megfékezni a forradalmi eszmék terjedését, hogy a szociáldemokrata párt mar-xista baloldalával rokonszenvező egyesületeket sorra kizárta a szövetségből. Nem volt más válajsztás, létre kelleti hozni a haladó egyesületek szövetségét. Erre néhány nappal a CSKP alakuló kongresz- szusa előtt, 1921. május 8-án került sor Prágában. A Föderatív Munkás Testnevelő Egyesületek szövetsége (FRTJ) valóban a munkásosztály harcos érdekeit képvisel le. Az opportunista reakció nem nagy jövőt jósolt az új szövetségnek. Jóslatuk azonban nem vált be. A munkásosztály forradalmi ügyéhez hü erők még szorosabbra zárták soraikat, s így még akclóképesebben szánhattak harcba a burzsoázia és kiszolgálói ellen, a nép Igazságos követeléseiért. Rövid idő alatt országra, sőt világra szóló esemé nyekkel hívta fel magára a figyelmet. Ennek a forradalmi osztályharctól ihletett együvétartozásnak, a munkás szolidaritásnak, és az új szövetség ütőképességének iga zl és felejthetetlen megnyilvánulása volt az I. spartakiád, amelynek a 60. évfordulójáról éppen most emlékezünk meg. Az FMTE vezetősége már június 7-én, tehát néhány nappal a szövetség megalakulása után felhívást intézett az egyesületekhez az I. munkásspartakiád megrendezésére. Hi hetetlenü] rövid idő, mindössze egy hét állt rendelkezésre. E hét alatt azonban a lel kesedés valósággal csodát müveit. Prága Maniny városnegyedében, a proletárok egyszerű, eléggé elhanyagolt sportpályáinak a helyén egy százezer nézőt befogadó gyakorlóteret építettek. Ez abban az időben is mindenkit meglepett, egyben figyelmeztetés volt a burzsoáziának és a szocdem párt opportunista szárnyának, hogy milyen óriási evő rejlik a munkásosztályban. Az első üniíepl fellépésen, június 19-én több mint 70 000 néző előtt 15 000 proletárgyermek mutatta be gyakorlatait. A spartakiád tő napján, június 26-án a látványosságot a CSKP zászlaja alatt százezres tömeg tüntető pragai felvonulása vezette be. A mintegy 10 000 fiú és leány, továbbá 14 000 férfi és nő bemutatójának zsúfolásig telt lelátó, százezer néző tapsolt. Nézzük azonban, hogyan emlékeznek visz sza -H na,gvs!kerii spartakiádra annak résztvevői: Frantisek Jezek, Bratislava: „Ezrek tapsoltak nekünk, s ez meggyőzött bennünket utunk helyességéről. Egymás mellett gyakoroltunk, több nemzetiség tagjai, de érez lük, hogy bármelyik országrészből vagyunk is. egymáshoz tartozunk Több újságban ol vastam a beszámolókat, s ilyesmiket írtak: Nagyobb a spartakiád sikere, mint az olimpiáé! Nem véletlenül írta a Rudé právo: Az, amit átéltünk, a proletariátus új szellemének lehelete volt. Ez, ami történt, fórra dalmi tetti A gyakorlatozáshoz hiányzott a szükséges tornaszer, kevés volt a pénzünk jól meg kellett fontolnunk, mire adjuk ki a koronát. A legtöbb tornaszert magunk hoztuk létre. Elegen gyakoroltunk és kedvvel tettük. Felléptünk a pártgyűléseken és különböző, úgynevezett akadémia bemutatókon. A férfiak piros inget és ötágú csillaggal díszített sapkát, a nők kék blúzt és ötágú csillaggal ellátott fejkendöt viseltek. Nyilvános fellépéseinket nemegyszer a lovas rendőrök zavarták szét.“ Az I. spartakiád a kommunista párt vezette csehszlovák munkásosztály hatalmas osztályharcos, forradalmi megmozdulása volt, első nagy jelentőségű erőpróbája az 1920-as decemberi vesztes általános sztrájk után. Tanúságtétele volt annak, hogy a kommunista párt osztályharcos politikája a proletariátus hatalmas tömegeit tudta mozgósítani, s e tömeg szükség esetén másra is képes. Talán a maninyi spartakiád szervezői sem sejtették, milyen nagyszerű mozgalmat indítanak el. A következő évben Brnóban rendeztek ún. tartományi spartakiádot, a- meiy az FMTE újabb nagy harcos megmozdulása volt. 1925-ben, június 4—6-a között Ostravában rendeztek ismét országos spar- takiádo.t, majd a következő évben megyei spartakiádok voltak. 1928-ban került volna sor a II. hivatalos országos spartakiádra. A szövetség tagjai két évig készültek a bemutatóra, ám a hatóságok az utolsó pillanatban betiltották a sportünnepélyt. Helyette országszerte járási spartakiádokat rendezett az FMTE, s ezek a munkásosztály harci elszántságát bizonyították. A harmincas években úgyszólván minden évben rendeztek kisebb nagyobb spartakiádot, ezek egyúttal a munkásosztály és a nép antifasiszta tüntetésének megnyilvánulásai voltak A régi munkásspartakiádok hagyományaiból született meg aztán a felszabadulás után 1955-ben az I. országos spartakiád, s azóta — 1970 kivételével — minden öt évben sor kerül szocialista testnevelésünk e nagyszerű seregszemléjére, amelyet méltán csodál és irigyel tőlünk az egész világ. PALÄGY' I.AJOS Gyökei-u' leivé eh Külföldi szakemberek egyöntetű véleménye szerint is szucialista testnevelésünk látva nyos és utolérhetetlen bemutatója a spartakiád. ŰRHAJÓSOK KEDVENC SPORTJA: A FUTÁS ÉS A TENISZ jurij Rninanynnku feleségével h szabad idü kevés óráibau. Az első űrrepülés, Gaga rtn hőstettének 20. évfordu lóján a szovjet sportújság Írók is meghívást kaptak a híres Csillagvárosba, ahol természetesen elsősorbau kedvenc témájukkal kap csolatos kérdéseket tettek tel az űrrepülés Irányítói nak, a híres „távrepUlők' felkészítőinek. Mint meg tudták, a sport, a fizikát fel készítés nemcsak hogy fon tos szerepet játszik a Föld tői eltávoiodók mindennap életében, hanem annál sok kai többet kulcsszerepet Jurij Szurikov, a Cslllagvá rosban folyó edzések veze tője beszámolt arról, hog^ a sport semmivel sem ke vésbé fontos napirendi pon' ,,védenceinek“ életében mint a tudományos vagy a pszichikai felkészítés. AÍek szej Gubarjqv kozmonauta véleménye is megfelel en nek, aki nem véletlenül te kinti Gagarint példaképé nek: ő is kiváló sportoló volt, csaknem minden sportágban az élen járt az ürpi lófák között.. Borisz Vplinov, űrhajó’- társai nevében elmondta, hogy a legtöbb időt a fu tás veszi igénybe, kedvenr labdajáté'.iik pedig r-i tenisz Néhány évvel ezelőtt még az a felfogás uralkodott, hogy az igen nagy megter helésre ahhoz mért „szuperkemény“ edzésekkel kell felkészíteni a kiválasztotta kát, de aztán a testnevelők és edzők véleményét is mér legelve az űrközpont veze fői úgy döntöttek, hogy áttérnek a komplex edzések re, ami az űrhajósok moz gás-koordlnációs készségei iieknek figyelmes és hosz ^zan tartó javítását szolgál ía. Ennek a feladatnak az érdekében bővítették a csa patsportok, illetve az ügves ■légi Játékok körét, így ke rült a programba a tenisz amelyet kivétel nélkül min lien leendő űrhajós szive sen játszik. Állítólag néha nyan közülük már-mar igazolt játékos módjára bánnak az ütővel és a labdá val, aminek legjobban éppen Borisz Volinov örülhet aki nem más, mint a Szov jet Tenisz Szövetség einö ke. Persze a könnyű, inkabl a kikapcsolódást hozó sport ágak mellett nem hiányoz nak a fizikai erőt és álló képességet fejlesztő ver senyszámok sem, mint pél rtául a nehézatlétíka köré bői a súlyemelés, a játék sportok közül pedig a jég korong. Érdekességnek szá mit, hogy az ürpilóták ed íése főleg állóképesség-fejlesztő jellegű.mert újabban mér nemcsak egy vagy két repülésre kell felkészíteni őket, hanem több felszállás ra. Így aztán nem elegen dő egy felkészülési időszak, hanem szükséges a megfelelő szinten való tartás, a megszerzett állóképesség és irő megtartása. A felkészítés módja Is üteme függ a várható tér béléstől is: tudnivaló, hogy néhány rendkívüli tudású és felkészültségű kozmonauta nem egy hetet, s nem is ngy hónapot töltött már .odafönt“, hanem hónapo kát. Kétségtelen, hogy a ha lalmas terhelést kiváló fizikai állapotuknak köszön hetően viselték el olyan jól, mint azt a televíziós adások is bizonyították. A lizikai felkészítés évról évre változik a Csillagváros ban, és az újonnan szerzett információkat, adatokat mér legelve folyamatosan hőví lik, illetve módosítják a> edzések anyagát, mi tdbt ntenzitásukat- is. jurij Szu rinov, a testnevelés „főnó ke“ hüszke tanítvánvuira. t tőlük még az olimpiai jelöl tek is leckét yehelnéuek .
