Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-12 / 19. szám

K (|f t.­l V í j'. í • Az exportképesség növelése 1 Miit évben a kiilkereskedelmfink — hasonlóan, mint a hatodik iitéves terv előző éveiben — nagyon bonyolult tel­tételek közepette látta el feladatait. En­nek ellenére sikerült elérnünk, hogy a kivitel, ha kis mértékben is, meghalad­ta a behozatalt. Persze tévedés lenne azt hinni, hogy az eddigi gyakorlat a lövőben is elegendő lesz a pozitív mér­leg megtartásához. Az energia, az ener­giahordozók és a nyersanyagok ára ta­valy tovább emelkedett, így a népgazda­ság szükségleteinek kielégítése egyre drágább lesz. Kereskedelmünk exportké­pességétől függ, hogy elő tudunk-e állí­tani annyi fizetőeszközt, amennyire a népgazdaságnak szüksége lesz. A fő kivitelező ágazatunk, a gépgyár­tás a múlt évben növelte részarányát az exportban, de még így sem érte el a tervezett mennyiséget, és nem hozott annyi fizetőeszközt az állam konyhájára, amennyit elvártunk tőle. Ennek az az oka, hogy ez az ágazat még mindig nem tud rugalmasan alkalmazkodni a világ­piacon végbemenő változásokhoz. A hiáuy kiegyenlftéséra : más termékeket kellett felajánlani, ami kedvezőtlen helyzetet teremtett a hazai piacon. A hiánycikkek számának növekedését részben ezek az intézkedések okozták. A gépipari termé­kek fogyasztási cikkekkel való helyet­tesítése a. világpiacon csak átmeneti megoldás lehet, semmi esetre sem ez a helyes megoldás a behozatal és az ex­port egyensúlyának megteremtésében. A megoldás az lenne, ha a gépipar és az elektrotechnika mielőbb teljes mérték­ben alkalmazkodna a világpiac megvál­tozott követelményeihez. Csakis kiváló minőségő termékekkel lehet helyt áll­ni a növekvő konkurrenciában. Ezt min­denkinek tudatosítania kell, mert a nyersanyagárak emelkedése nem átme- : neti jelenség, hanem olyan tényező, a- ; mellyel a távlati tervek kidolgozásakor ; is számolni kell. Természetesen az sem lenne helyes, ha mindenáron a kivitel növelésével akarnánk kiegyenlíteni a be­hozott nyersanyagok árában mutatkozó ' különbséget. A hazai feldolgozást és a későbbi értékesítést kell gazdaságosab- : bá és ésszerűbbé tenni. A termékek ér- | fékében — főleg a kivitelre szánt gyárt- ; mányoknál — a beléjük helyezett mun- ' kának kell dominálnia az anyagi befek­tetések rovására. Csak így lehet olcsób­ban nagyobb piaci haszonnal járó ter­mékeket előállítani. A műszaki színvonal és a minőség ja­vítása elengedhetetlen követelmény a nemzetközi munkamegosztás szempont­jából is. Külkereskedelmi forgalmunk hetven százalékát a szocialista orszá­gokkal bonyolítjuk le. Hazánk kereske­delme a többi szocialista országgal po­zitív változáson ment keresztül, ehhez pedig nagymértékben hozzájárult a KGST-államnk között létrehozott szocia­lista integráció. A kooperációs kapcso­latok lehetővé tették az egyes ágazatok szakosodását, a jobb munkatermelékeny­séget, a hatékonyabb termelést. Emel­lett szem előtt kellett tartani azt a kö­vetelményt, hogy ma már a szocialista táboron belül is csak kiváló termékek­kel lehet helyt állni, mivel a külföldi kínálat egyre magasabb színvonalat dik­tál. Másrészt viszont mi is elvárjuk szocialista partnereinktől, hogy a sza­kosított termelésen belül világszínvona­lú termékekkel lássák el piacunkat. Kereskedelmfinket a szocialista orszá­gokkal és az árpolitikát is hosszú lejá­ratú szerződések szabályozzák. Teljesen más a helyzet a kapitalista országok­kal. A kapitalista piacon az árakat min­denekelőtt a termékek műszaki színvo­nalának, a más gyártók által kínált ha­sonló termékek színvonalával és árá­val való összehasonlítással határozzák meg. Sajnos, a konknrrencia nyomását nem mindig álljuk ki károsodás nélkül. Ennek ellenére tavaly a nem szocialis­ta országokba irányuló kivitelünket 17,9 százalékkal sikerült növelnünk. Javult a kivitel és a behozatal aránya, de ezt nem egészen az exportált termékek ma­gasabb árával, hanem a körültekintőbb behozatallal értük el. Ez is igazolja, hogy a világpiacon nagy tartalékaink vannak még, de csakis a jobb termé­kekkel tudjuk őket kiaknázni. Sajnos, jelenleg kevés az ilyen termékünk. Ez főleg a gépgyártásunk számlájára írha­tó fel. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő átfogó intézke­dések meghatározzák a termelők és a külkereskedelmi vállalatok kapcsola­tait is. Bármennyire helyesek is ezek az intézkedések, önmagukban változást nem hozhatnak. A helyzet megváltozása tőlünk, emberektől függ. A termelő üze­mek vezető dolgozóinak mindent meg kell tenniük azért, hogy eladható ter­mékek kerüljenek a piacra. Nagyobb követelményeket kell támasztaniuk a sa­ját dolgozóikkal, de az együttműködő vállalatokkal szemben is. Le kell rövi­díteni az új termékek gyártási előkészí­tésének idejét, mert csak így lehet lé­pést tartani a világpiac követelményei­vel. Középszerű termékekkel iparunk nem tud betörni a világpiacra. Ezt tudatosí­tani kell minden termelőnek, ha nem akarja, hogy mások „szedjék le a tej­fölt“ az egyre keményebb feltételeket diktáló világpiacon. KAMOCSAI IMRE k Közös Tehergépkocsipark (Ob- scsij Park Vagonov oroszul, nemzet­közi rövidítése OPW). 1963-ban ala­kult és 1964. július 1-én kezdte meg működését. Székhelye Prága. Akkor d tagállamok összesen 92 700 teher­vagont bocsátottak az OPW rendelke­zésére, s a vagonokat minden ország úgy használja, mint a sajátját. Az egyttműködés lehetővé teszi, hogy a tagállamok közötti vasúti teherszál­lításban a vagonokat maximálisan kihasználják. Növekszik a kocsik hasznos forgási sebessége, és olcsób­bá válik a szállítás, minimálisra csökken az 'üres vagonbk mozgása. Ha egy ország területén több OPW- -vagon tartózkodik, mint amennyit az illető ország rendelkezésre bocsá­tott, a többletért használati díjat kell fizetni. A közös vagonpark kocsijai­val való szállítás évről évre növek­szik. Háromszoros mennyiség Másfél évtizede alakították a KGST országai: a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Bulgária, a fíémet Demokrati­kus Köztársaság, Románia, Csehszio­Az OPW közeiről vákia és Magyarország vasútjai kö­zös kocsiparkjukat. Ez az OPW, a- melyet Prágából irányítanak. A köz­ponti irodában valamennyi vasút há­rom-négy képviselője dolgozik. Itt, a közös, illetve a népgazdasági ér­dekeket tekintve hangolják össze a munkát. E feladatot a legmodernebb hírközlő eszközökkel végzik. Kezdet­ben kereken 92 ezer tehervagon volt a társulásban. E mennyiség napjaink­ra már megháromszorozódott. Előny pénzben Az OPW előnye, 1964 előtt, ha például Drezdába kUldt'Űnk árut, ak­kor a kirakodás után a német vá­rosból ífresen jöttek vissza a vago­nok. Az egyezség óta a helyzet: az OPW jelzésű kocsikból bármely tag­ország annyit használhat fel bérmen- tesen — határain belül is —, ameny- nyit az illető állam a társulásba be­adott. E módszerrel a szocialista or­szágokban jelentősen csökkent a va­gonok üresjárata. DR és DB — Az OPW-kocsik a tőkés orszá­gokba is járnak. A nyugati országok is felismerték a társulás előnyeit. .A megállapodás az úgynevezett Rltí fRegolamento Internazionale Veico- 11: a vasúti teherkocsik nemzetközi szabályzata) egyezmény. Ehhez ka­pitalista és szocialista vasutak egy­aránt tartoznak. (Kiragadva két jel­zés: DR Deutschland Reisbahn, a Né­met Demokratikus Köztársaság, DB — Deutsche Bundesbahn, a Német Szövetségi Köztársaság vagonjaié.) A két társulás között a különbség: a nyugati vasutaknak kétszer any- nylt kell fizetni, mint az OPW-ta- goknak, ha bármely KGST-állambd küldött kocsijuk meghatározott időn túl tartózkodik szocialista országban. P . k. ■ , r I i i w SEGÉDANYAG * A POLITIKAI OKTATÁSHOZ LiJ GAZDASÁGI £S SZOCIÁUS FEJLODEStlNK FONTOS MKRFÖIDKÖVE A hetvenes évek a stabilitás és a békés fejlesztés, a gyü- hiölcsöző épftőmnnka korszakaként kerülnek be hazánk sza- cialista társadalma építésének történetébe. A fejlett szocia­lista társadalom építésének a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott, majd a XV. ^koagresszuson továbbfejlesztett tő irányvonal lett az alapja. Megszilárdult a szocialista rend­szer, a dolgozó nép hatalma, megerősödött a munkásosztály, a szövetkezeti földművesek és az értelmiségiek szövetsége, elmélyült nemzeteink és nemzetiségeink, az egész csehszlo­vák nép egysége, a Szovjetunióhoz és az összes testvéri szo­cialista országhoz fűződő barátságunk. A CSSZSZK szilárd al­kotóeleme a szocialista közösségnek és a nemzetközi forra­dalmi mozgalomnak, a társadalmi haladásért és a világbé­kéért folyó küzdelemnek. Dolgozó népünk — áldozatos munkájának és nagyfokú ak­tivitásának köszönhetően — a CSKP vezetésével jelentős si­kereket ért el. Tovább növekedett hazánk gazdasági ereje, szi­lárdultak a szocialista termelési viszonyok, emelkedett az anyagi és kulturális színvonal, erősödött a lakosság szociá­lis biztonsága. Szilárdult országunk védelmi képessége. Közben számos akadályt és nehézséget küzdöttünk le, mi­vel a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatokat az ere­detileg feltételezettnél sokkal bonyolultabb gazdasági körül­mények között teljesítettük. Ugyanakkor nem mindig és nem mindig idejében sikerült megakadályoznunk a kedvezőtlen hatások érvényesülését. Eredményeinknek köszönhetően jó alapot teremtettünk ahhoz, hogy társa­dalmunk a nyolcvanas években sokolda­lúan fejlődhessék. A CSSZSZK 1981— 1985-ös gazdasági és szociális fejlődésé­nek fő irányai az eredményekhez kap­csolódnak, figyelembe veszik, hogy igé­nyesebb belső és külső feltételek kö­zött dolgozunk. A fejlődés fő irányát — a fejlett szocialista társadalom építé­sének irányvonalával összhangban — a 7. ötéves terv alapvető céljai és végre­hajtásának útjai fejezik ki. Többek között azt is jóváhagyta a CSKP XVI. kongresszusa, amely mérföld­kő hazánk gazdasági és szociális fejlődé­sében. IGÉNYES GAZDASÁGI PROGKAM A fejlett szocialista társadalom építé­sének lő irányvonala a 7. ötéves terv­időszakban is a CSKP gazdasági és szo­ciális programjának alapját jelenti. A párt politikájának fő célja a lénye­gesen nehezebb külső és belső feltéte­lek között is az elért magas életszínvo­nal és az ezzel kapcsolatos szociális biztonság megtartása a népgazdaságfej- lesztésben elért eredményekkel össz­hangban. E cél elérése azonban — több külső és belső okból eredően — rendkívül igé- i nyes feladat lesz. Feltétlenül számol- ' nunk kell főleg azzal, hogy sokkal ne­hezebben és drágábban tudjuk beszerez­ni a szükséges tüzelőanyagot és ener­giát, a kőolajat, a fémeket, az élelmi­szert, a többi nyersanyagot és anyagot. Ez a belföldről és az importból szárma­zó termékekre egyaránt érvényes. Kü­lönösen igényes feladat lesz az impor­tált nemes tüzelőanyagok beszerzéséhez szükséges anyagi eszközök biztosítása. Helyt kell állnunk a nyugati piacokon kialakult éles konkurrenclabarcban, meg kell felelnünk a külföldi vásárlók és a hazai fogyasztók fokozódó minősé­gi és műszaki színvonallgényeinek, mi­közben számolni kell a látszámnöveke- dés és a beruházási lehetőségek lénye­ges csökkenésével. A 7. ötéves terv szándékainak megva­lósítása ilyen körülmények között meg­követeli, hogy következetesen megvaló­sítsuk a hatékonyság és az összes mun­ka minősége javításának irányvonalát, a hatékony szerkezeti változások irányvo­nalát, főleg a tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsítása és eredményeinek maximális kihasználása révén, a CSSZSZK-nak a nemzetközi — főleg pe­dig a Szovjetunióval való — szocialista munkamegosztásában történő elmélyül­tebb bekapcsolódásával és a tervszerű irányítás tökéletesítésével a dolgozók irányításba történő bekapcsolódásának növelése mellett. A gazdasági és szociális célok eléré­se megköveteli, hogy megteremtsük a nemzeti Jövedelem 14—16 százalékos nö­velésének előfeltételeit. A nemzeti jö­vedelem növekedését 90—95 százalékban a társadalmi munkatermelékenység nö­velésével fedezzük. Ennek érdekében szükségszerű: a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése, az e téren meglevő új lehetőségek elmélyültebb ki­aknázása, a szocialista gazdasági integ-< ráció formálnak tökéletesítése és a csehszlovák népgazdaság szorosabb ösz- szekapcsolása a KGST-tagországbk nép­gazdaságával — elsősorban a Szovjet-' unióéval. Nagy gondot kell fordítani a nemzete közi együttműködés progresszív formül-- nak — elsősorban a termelésszakosítás és kooperáció — intenzivebb fejleszté­sére és azoknak a feladatoknak a vég­rehajtására, amelyek a sokoldalú integ­rációs akciókra vonatkozó egyezmények-i bői a hosszú távú kereskedelmi szerző­désekből és a kétoldalú gazdasági együttműködési egyezményekből ered­nek. Tovább kell tökéletesíteni a tervszerű népgazdaságirányítást. Ez a további szo- ciális és gazdasági fejlesztéssel kapcso­latos feladatok megoldásának egyik fő eszköze. A tervszerű népgazdaság-irá-' nyitás tökéletesítését célzó komplex in­tézkedések megvalósításával és tovább-" fejlesztésével megteremtjük az erőtelje­sebb intenzív fejlesztés, a hatékonyság I és az exportképesség növelésének elő- I teltételeit. I A FUDOMA WOS-MÜSZAKI ; HALADAS EKVÉNVESl f ÉSE A tudományos-műszaki haladás ered» ményelnek következetes gyakorlati al­kalmazásával 6s az irányítás minden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents