Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-12 / 19. szám

MENEDÉK MÄITÄN M ég ha igazságtalan is a ka- jánságom, nem tudom vlsz- szafojtani, amikor az óceán­járó oldalától elindul velünk a motoros bárka, és komótosan odapöfög a vallettai kikötő kő- párkányához. Ami annyi hódító­nak nem sikerült, az nekem si­mán megy. Igaz, én legfeljebb tu­ristaként akarom meghódítani Máltát, nem úgy, mint mondjuk a törökök annak idején. Aztán az irdatlan erődfalakra felpillantva nem csodálom, hogy nemcsak a középkorban, hanem a német és olasz hadvezetés a második vi­lágháború során sem bírta beven­ni az állítólag Churchill által „el- süllyeszthetetlen repülőgép-anya - hajónak“ titulált szigetet. Tiszteletemre — pontosabban tiszteletünkre háromfős klsze nekar penget kedves dallamokat a rakparton. Aztán alábbhagy a bGszkeség, látva, hogy minden partra szálló turistacsoportot ha­sonló figyelmességgel köszönté­nek a népviseletbe öltözött fér­fiak. KÖ ÉS Víz 'A mitológia más fogadtatást is számon tart. OdUsszeusz állítólag pozó szigetén [a miniállamot há‘ rom sziget, Málta, Gozo és Co- mlno alkotja) talált menedékre KalÜpszö nimfánál hét évre. Az állítólagos helyszínt, a barlangot ma pénzért mutogatják a turisták­nak. Nevezetes, mondhatnám vi­lághírű barlang még jócskán van ezen kívül is. Például egy száz méteres függőleges sziklafal aljá ban, a tenger által kimosott Kék Barlang, amelybe a föníciai ha jókra emlékeztető csónakokkal lehet behatolni. A sziklafalakra kicsapódott ásványi anyagok és a fénytörés csodálatos szivárvány- színeket csal ki a tengerfelszíne alatti néhány méteren. Az idegenforgalom szépen hoz a konyhára: évente mintegy fél­millió látogató fordul meg Máltán, 3 a tőlük származó ötvenmillió fontos bevétel az ország bruttó nemzeti terméke egyhatodának fe­lel meg. A pénzemet beváltó bankpénz­táros avagy az utcán szembejövő csinos lányok arctípusa azt tanú­sítja, hogy a szigeten különböző népek fial fordultak meg az év­ezredek során. Ha pedig megszó­lalnak, jó néhány nyelvre emlé keztetlk az embert, de érteni mégsem érti őket. Nem csoda. A máltai az egyetlen sémi nyelv, mely latin betűket használ. Szó­kincsében pedig olasz, arab, an­gol és francia elemek lelhetők fel. Az étteremben magától értetődő természetességgel tesznek bort vagy üdítőitalt az asztalra. Vizet csak külön kérésre. A víz itt nagy kincs. Kevés a csapadék, s az is eltűnne a sziklában, ha nem fognák fel, nem gyűjtenék össze Ivóvízért pedig nagyon mély ku­takat kell fúrni. A kő, amelyből egyszerűségük­ben is szép házakat és erődrend­szert egyaránt építettek, minde­nütt jelen van. A ml bekötőút­jainkhoz hasonló, egyetlen kocsi­szélességű utakat térdig érő kőke­rítés szegélyezi. A teraszos műve­lésű föld is bőven veti ki ma­gából a tenyérnyi vagy annál is nagyobb szikladarabokat, amelye­ket a gondos gazda a parcellája szélére gyűjt — szegélyül, nehogy a ritka eső lemossa a vékony ter­mőtalajt. Sőt, úgy megbecsülik a követ, hogy még madárijesztőt is láttam kőből kirakva. A MENEDÉK TÖRTÉNELME S a kő őrzi legtovább a Mene­dék (maleth, amelyből Málta ne­ve feltehetően származik, föníciai nyelven menedéket jelent) sok ezer éves történetét. Busz visz Tarxlen széljárta dombtetőjére, ahol durva, idő kop­tatta kövekből összeróva valami­kori szent hely monumentális romjai találhatók. Talán 5—6000 évvel ezelőtt élt Itt egy ismeret len eredetű nép. A kutatók kide­rítették, hogy az itteni. Illetve a Hagar Quim-i hasonló romokkal Málta része annak a kőkorszaki láncolatnak, amely az Atlanti- óceán partvidékén Skandináviá­tól idáig húzódik. Az építmények és a vallás, amelynek áldoztak, meglepő hasonlatosságot mutat. A 316 négyzetméter területű szi­get az ókorból napjainkig szinte a népek forgószínpada lett. I. e. 1400 körül a föníciaiak, 1. e. 400 körül a karthágólak uralkodtak itt (állítólag Hannibál' a nagy had­vezér Gozón született). A máso­dik pun háború után a rómaiak foglalták el. A monda szerint Pál apostol is hajótörést szenvedett a sziget közelében. Következett a népvándorlás forgataga; vandálok, gótok, majd bizánciak váltották egymást. Az arabok 870—1090 kö­zött rendezkedtek be Máltán. Őket a normannok váltották fel, míg 1530-ban V. Károly császár a Szent János-lovagrendet bízta meg a sziget védelmével. A lovagok neve mindmáig összefonódott e szigetével, érdemes hát elidőzni történetüknél. A máltai lovagrendet a pápa alapította a Szentföldért folyta­tott kereszteshadjáratok idején Működési helye eréíetlleg Ciprus volt, majd Rodosz szigete követke­zett. Am amikor azt elfoglalták a törökök, akkor kapták „szuverén birtokként“ Málta szigetét, ahol három évszázad alatt csodálatos építmények sorát emelték, tele műkincsekkel. A lovagok, akik bé­keidőben fekete, háborúban pedig vörös-fehér máltai kereszttel dí­szített köpenyt viseltek, bevehe­tetlen erődrendszert építettek ki, bástyákkal, titkos alagúthálózat­tal. A főváros, Valletta Is az ő Ide­jükben épült. Amikor 1535-ben a rend nagymestere. La Valletta ve­zetésével sikerrel verték vissza II. Szulejmán flottájának támadását, elhatározták, hogy megerősített várost építenek. A régi főváros után a La Vallettáról elnevezett új város lett a központ. Elegen­dő elismerés Napóleonra hivatkoz­ni, aki 1798-ban, miután elfoglal­ta, állítólag ezeket mondta a vá­rosban tett séta után: „Ha a lo­vagok fel nem adják, soha el nem foglalom.“ 1800-ban az angolok következtek, akik 1964-ig, az or­szág formális függetlenségének kikiáltásáig mondhatták maguké­nak a szigetállamot. MINIÄLLAM MANŐVEREI A nagy kikötőre néző egyik erődbástyán pálmákkal, szubtró­pusi növényekkel pompázó sétány, mögötte szép palota — ma a par­lament épülete. Belépek a kapun, senki sem kérdezi, hova igyek­szem, nem kér papírokat. Narancs­fák Illatoznak a belső udvarban. Itt látom az egyetlen őrt, egyked­vűen hűsöl az árnyékban. Való­ban egy nagyon kis országban fordulhat elő az ilyesmi (állító­lag összesen 800 katona őrködik az ország biztonságán). A 350 ezer lakosú ország egy Idő óta a béke szigete próbál len­ni. A várbástyáról még látni a ki­kötő szemközti pontján a néhai NATO-támaszpont rádióadójának tornyát, de angol katonák 1979 áprilisa óta nincsenek Máltán. Az ünnepi eseményt 65 ezer villany- körte fénye ragyogta be. Ám bár­mennyire is veszített stratégiai jelentőségéből (a haditechnika fejlődése következtében) ez a Földközi-tenger medencéjének összeszűkülésében található szi­get, az önállóság garanciáit nem könnyű megtalálni. Még ha az 1971 óta hatalmon levő Munkás­párt, s Dom Mlntoff miniszterel­nök törekszik is erre. A minisz­terelnök apja még szakács volt a brit haditengerészetnél, a fia vi- szont*már Oxfordban végezte az egyetemet. A NATO-támaszpont bérleti díjának kiesése után ú] anyagi források után kellett néz­ni. Egy ideig, úgy tűnt, hogy a kö­zeli Líbiában talál pártfogóra a mlniállam, csakhogy a kezdetben felhőtlennek induló kapcsolatok­ra 1980-ban már aggasztó árnyé­kok vetültek. Líbia petró-dollár- befektetésel jól jöttek, közös olaj- kitermelést vettek tervbe, de ép­pen ez utóbbi váltotta ki a vitá­kat is: nem tudtak megegyezni a kontinentális talapzatban rejlő kincs elosztásában. Dom Mlntoff kénytelen volt a másik földközl- -tengerl szomszéddal, Olaszország­gal tárgyalásokat folytatni, ami­nek eredményeként a NATO-tag Olaszország ígéretet tett apró szomszédjának gazdasági, katonai támogatására. S egyben katonai védelemben részesítette azt az olasz olajfúrótornyot is, amelyet már korábban a Medina-talapzat- hoz vezényeltek, ami ellentétben áll az el nem kötelezettség elvé­vel. Mindettől függetlenül Málta évek óta hirdeti, hogy egyaránt jó kapcsolatokra törekszik a nyu gáti es a szocialista országokkal, nem kevésbé az afrikai arab or­szágokkal. Sőt, a Földközj-tenger medencéjének valamiféle politikai egységbe kovácsolása lebeg előtte célként. MARAFKÖ LÄSZLÖ DM' s Bohuslav Chftoupek ciah- szlovák és Púja Frigyes ma­gyar külUgyministter Salgó­tarjánban megbesiélést tar­tott. A baráti, munka jelle­gű találkozó napirendjén a nemzetközi helyzet megvi­tatása, valamint a kétoldalú kapcsolatokat érintő idősze­rű kérdésekről folytatott eszmecsere szerepelt. A két külügyminiszter teljes mér­tékben egyet értett atiban, hogy a nemzetközi élet va­lamennyi kulcskérdésének megoldására a legklmerltőbb választ adják a Leonyld Brezsnyev által az SZKP XXVI. kongresszusán előter­jesztett ÚJ szovjet kezde­ményezések. Mindkét ' fél támogatja a Szovjetunió és az USA párbeszédének fel­újítására tett szovjet erőfe­szítéseket, beleértve a csúcstalálkozóra, az euró­pai középhatótávolságú ra­kéták korlátozására vonat­kozó tárgyalásokra tett ja­vaslatot, valamint a továb­bi javaslatokat, melyek fontos ösztönzést adhatnak ahhoz, hogy a helsinki Zá­róokmány érvényesítésével pozitív eredménnyel zárul­hasson a madridi találkozó. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára az elmúlt héten hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A főtitkárt fogadta Leonyld Brezsnyev elvtárs is. Ez alkalomból Leonyld Brezsnyev rámuta­tott azokra a külpolitikai Javaslatokra, amelyeket a SZKP XXVI. kongresszusa fogadott el. Megállapították, hogy a javaslatoknak az enyhülés továbbvitelét, a fegyverkezés! hajsza meg­állítását és a leszerelést célzó általános irányzata megegyezik az ENSZ alap­okmányának alapelveivel. Hangsúlyozták továbbá, hogy sürgős szükségességét látják annak, hogy az ENSZ fokozza erőfeszítéseit a vl- lágbéke és biztonság meg­őrzéséért. Ojabb súlyos válság ala­kult ki Észak-Irországban, azzal kapcsolatban, hogy 86 napi éhségsztrájk után meghalt Robert Sands a brit parlament 27 éves képvise­lője a Long Kesh-i tnterná- lótábor foglya. Sands — mint az ismeretes — azért folyamodott az éhségsztrájk fegyveréhez, hogy az észak- -Irországl foglyokat minősít­sék politikai foglyoknak. A brit kormány ezt a ja­vaslatot elutasította, és az utóbbi napokban még in­kább fokozta a feszültséget Észak-lrországban azzal, hogy készenlétbe helyezte a katonai és rendőri alaku­latok közel 30 ezer tagját. Közvetlenül azután, hogy közölték Sands halálának hírét, a feszült légkör újabb súlyos válságba torkollt. Belfast és Londonderry ut­cáira tüntetők vonultak ki, és összecsaptak a rendőrök­kel és a katonákkal. Bel­fast nyugati részében bari­kádokat emeltek az utcá­kon. gyújtóüvegek robban­tak, és lövöldözések voltak. További foglyok Sands ha­lála után is folytatják az éhségsztrájkot. Rómában véget ért ■ NATO tanácsülése. A 15 tag­ország külUgymintsztera bi­zonyos fokú megkönnyeb­büléssel fogadta Alexander Halg amerikai külügyminisz­ter arra vonatkozó kijelen­tését, hogy az USA az év végén fel akarja újítani a Szovjetunióval a középható­távolságú rakéták korlátozá­sáról megszakadt tárgyalá­sokat Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy az amerikai kormány tárgyalási hajlan­dóságával akarja lecsltltanl azt a felháborodást, aho­gyan a nyugat-európai köz­vélemény a Reagan-kor- mányzat feszültségét élező politikáját fogadta. Halg ugyanakkor ismét provoka­tív előzetes feltételeket sza­bott a Szovjetunióval való tárgyalások felújításához.

Next

/
Thumbnails
Contents