Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-12 / 19. szám

GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÜNK FONTOS MÉRFÖLDKÖVE szintjén lényegesen emelnünk kell a ter­melés műszaki gazdaségi színvonalat, és az egész csehszlovák népgazdaság haté­konyságát döntö mértékben kell növel­ni. A tudományos-műszaki fejlesztés fel­adatai: az irányítás minden szintjén szerves kapcsolatot kell teremteni a mű szaki fejlesztés terve és a népgazdasá­gi terv többi része, főleg a termelési terv. a műszaki-tervezési munkák ter­ve, valamint az állóeszközök újraterme­lési terve között. Az eddiginél jobban kell gondoskodni arról, hogy a terme lésl-gazdaságl egységek és a vállalatok ötéves tervei a műszaki fejlesztés ter­vének és a fejlesztési eredmények gya­korlati alkalmazásának a feladataiból induljanak ki. A műszaki fejlesztés iiányílását a ku­tatási és fejlesztési eredmények hatéko­nyabb felhasználására, valamint a vá­sárolt licencek hatékonyabb kihaszná­lására kell összpontosítani. A termelési és az állóeszközök újratermelési tervei­ben az irányítás minden szintjén helyez­zük előnybe a kutatási és fejlesztési e- redmények, a tudományos-műszaki együttműködésből származó eredmények és a licencek kihasználását. A gyártás kezdetétől számítva sokkal gyorsabban kell elérni az új termékek gyártásának volumenét, s egyúttal meg kell szüntetni a műszakilag elavult ter­mékek gyártását. Kifejezőbb mértékben kell növelni az új termékek, az 1. mi­nőségi osztályba tartozó termékek és a legjobb műszaki-gazdasági paraméterű termékek részarányát a termelés teljes volumenében. Az új termékek gyártásá­nál és az új technológiai eljárások be­vezetésénél előnyben kell részesíteni a minimális beruházási és devlzaigényű akciókat, valamint az olyan akciókat, amelyek a legkedvezőbb feltételeket biz­tosítják a termelés mennyiségi és minő­ségi szempontjából szükséges fordulat eléréséhez, s a világpiacon való érvé­nyesüléshez. KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK A nyolcvanas években a gazdaság fej­lődését és hatékonysága növelését Cseh­szlovákiának a nemzetközi munkameg­osztásban, elsősorban a szocialista gaz­dasági integrációban való (okozott rész­vétele feltételezi. Az irányítás minden szintjén alapve­tő feladat a termelés exportképességé­nek állandó megerősítése, a külkeres­kedelem hatékonyságának fokozása. A kivitel növekedési ütemét jelentősebben kell meggyorsítani a behozatalhoz vi­szonyítva. Gyorsabban kell reagálni a külföldi piacok helyzetére, tökéletesite- ni a kivitel struktúráját, javítani az ex­portált termékek műszaki színvonalát és minőségét. Növelni kell a feldolgo­zóipar termékeinek részarányát a szak­képzett munka értékesítésének magas fokával. Ennek alapján és az üzleti munka javításával magasabb kiviteli árakat kell elérnünk, javítani kell a mű­szaki és szervizszolgálatot, megszigorf- tani a termékek minőségének ellenőrzé­sét, biztosítani kell a pótalkatrész-ellá­tást. A behozatalra, a termelési fogyasztás­ra előirányzott összegeket gazdaságosab­ban kell felbasználni. Magas műszaki színvonalú gépeket és berendezéseket és a hazai piacot gazdagító szükséges áru­fajtákat kell behozni. A gazdasági és a külgazdasági kap csolatok tartós dinamikájának és haté­kony fejlesztése alapjául a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal foly­tatóit sokoldalú gazdasági és tudomá­nyos műszaki együttműködést kell te­kinteni. Meg keli teremteni a feltétele kel a kölcsönös árucsere-forgalom több mint 25 százalékkal való növeléséhez. Gazdaságunknak az eddiginél nagyobb mértékben kell bekapcsolódnia a nem­zetközi szocialista munkamegosztásba, aktivan részt kell vennünk a KGST ke­retében az integrációs programok meg­valósításában. A termelési kooperáció és szakosítás fejlesztésével növelnünk kell exportképességünket. Ezzel meg kell sziláidilanunk íüggetlenségünket a tőkés országokból való behozataltól. A Szovjetunióval való szakosítás és koo­peráció fejlesztése távlati programjának következetes megvalósítását kulcsfontos­ságú feladatnak kell tekinteni. Pontosan teljesíteni kell a sokoldalú integrációs intézkedésekből, a KGST-or- szágok népgazdasági terveinek koordi­nációjából, valamint a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásokból eredő kötelezettségeket. A gazdasági szervekre nagyobb felelősség hárul a kötelezett­ségek teljesítéséért, s et kell mélyíteni a minisztériumok, a termelési-gazdasá­gi egységek, a csehszlovák vállalatok közvetlen kapcsolatait a KGST-tagorszá- gok partner vállalataival. A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA A lakosság életszínvonalát illetően a párt gazdasági és szociálpolitikája alap­vető céljának megvalósftását következe­tesen össze kell kapcsolni a társadal­mi termelés hatékonysága növelésében és a munkatermelékenység (okozásában elért eredményekkel. Evégett fejleszte­ni kell az emberek alkotóképességét, társadalmi elkötelezettségét és. magas fokú felelősségérzetét. így kell hozzájá­rulni a szocialista életmód formálásá­hoz is. A munka jellegében haladó vál­tozásokat kell eszközölnL Meg keli te remteni a szükséges feltételeket a mun­kafegyelem és a munkafolyamat folyto­nosságának javításához. Az életszínvonal alakulására vonatkozó elképzeléseket és tormákat illetően hangsúlyt kell helyez­ni a termelőerők fejlesztésére, a társa­dalmi érdekek, valamint az egyéni és csoportérdekek összhangjának elmélyí­tésére. Hogy ezt elérjük; — növelni kelt az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi fon­tossága szerinti jutalmazás jelentőségét mint szocialista társadalmunkban az el­osztás alapelvét, egyúttal emelni kell azoknak a személyeknek a megfelelő élelszínvonalát, akik nem vehetnek részt a munkafolyumatban; — ki kell elégíteni a lakosság szemé­lyi szükségleteit, elsősorban a fogyasz­tás összetételének javításával, (okozni kell a dolgozók kezdeményezésének fej­lesztésére, a munkatermelékenység nö­velését elősegítő tényezők hatékonysá­gát, s meg kell szilárdítani a szocialis­ta életmódot. Bővíteni kell a kínálatot, elsősorban a jó minőségű, műszakilag tökéletesebb fogyasztási cikkekből, ja­vítani kell a fizetett szolgáltatások mi­nőségét és rugalmasságát. Továbbra is számolni kell az átlag­bérek arányos növekedésével mint az anyagi ösztönzés és a munkatermelé­kenység növelésének jelentős és haté­kony eszközével. A bérezésben követke­zetesen érvényesíteni kell az érdemek elvét, és el kell érni, hogy minden egyes szervezet és minden egyén helyze­te gazdálkodásuktól függjön. A bérrendszer gazdasági hatékonysá­gának növelése és a bérek társadalmi­lag és gazdaságilag alátámasztott alaku­lásának biztosítására: — meg kell szilárdítani a béreszközők függőségét a társadalmi munkatermelé­kenység és általában a gazdálkodás ha- tékony.ságának növekedésétől. — fokozni kell a béreszközők kiala­kításának és elosztásának függőségét a termékek magas műszaki szlavonalátói, minőségétől és a külföldi értékesítés ha­tékonyságától. A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS Az életszínvonal döntő fontosságú sza­kaszának kell tekinteni a lakosság anyagi fogyasztásának fejlesztését a ha­zai piac keretében. A kiskereskedelmi forgalom struktúrá­jában minőségi változásokat kelt elérni a fogyasztási cikkek, eladásának gyor­sabb növelésével, az élelmiszerek el­adásához viszonyítva. Az eddiginél töb­bet kell a piacra juttatni a jelenleg hiánycikknek számító árufélékből. El­sősorban növelni kell a tartós fogyasz­tási cikkek és a használatukkal kapcso­latos eszközök vásárlását. A mindeniva- pi választékhoz szükséges árufajták ter­melésében növelni kell a kiváló minő­ségű és magas műszaki mutatókkal ren­delkező árufajták részarányát, jelentő­sebb előrehaladást kell elérni a termék- szerkezet társadalmilag igényelt felújí­tásában, főleg a gépipari termékeknél. Tovább kell növelni az olyan árufajták kínálatát, amelyek lehetővé teszik éle-' tünk kulturáltságának, elsősorban a la­káskultúrának emelését, a háztartási munkák megkönnyítését, a szabad idő aktív kihasználását. Minden árkategó­riában biztosítani kell a megfelelő áru­kínálatot, de ugyanakkor ki kell elégí­teni a divatcikkekkel, a jobb minőségű, esztétikus és jobb használati tulajdon­ságokkal rendelkező árukkal szemben támasztott igényeket. Rendkívüli figyel­met kell szentelni a mindennapi szük­ségleteket kielégítő árufajták rugalmas kínálatának. Meg kell tartani az élelmiszerfogyasz- tás elért magas színvonalát, miközben bővíteni kell a közvetlenül háztartási fogyasztásra Iparilag elkészített élelmi­szerek termelését és árusítását. Növelni kell a jobb minőségű áruk részarányát, és gazdagítani kell az élelmiszer-válasz­tékot. További előrehaladást kell elérnünk a vendéglátói, az üzemi és az iskolai ét­keztetés racionalizálásában. Növelni kell a mezőgazdasági termékek felvásárlását a kistermelőktől, s ezzel is hozzájárúl- ni a liazai piac gazdagításához. A termelésnek rugalmasabban kell reagálnia a hazai kereslet megváltozá­sára, a kereskedelemnek hatékonyabban kell elosztania az árut a kiskereskedel­mi hálózatban, el kell érni az árukész­letek jobb kihasználását. Ezért javítani kell a piackutatást, és általában a ke­reskedelem munkáját. E urópa egyik legnagyobb és leg­korszerűbb keráiniagyára, a lub- nái Kuko Ili a tavaly júniustól az idén februárig tartó próbaüzemelés a- latt jelesre vizsgázott. A gyár teljes évi kapacitása 2,5 millió négyzetméter csem­pe, amely idehaza és külföldön egyaránt keresett árucikk. MIRŐL TANÚSKODNAK AZ ELSŐ TAPASZTALATOK? Erről Václav Vesely mérnök, a Ra- kovniki Kerámíamüvek igazgatója így nyilatkozik: — A műszaki berendezés a próhuUze roelés alatt minden tekintetben megfe­lelt, nemcsak a tervezett követelmények­nek, hanem bizonyos tartalékokkal is rendelkezik. Tehát nincs semmi akadá­lya annak, hogy a tervezett évi meny- nyíséget legyártsuk. Ogy vélem, ez a be­ruházás valóban sikerült. Az első eredmények önmagukért be­szélnek. Az új üzem tavaly 3ö5 000 négy­zetméter csempével járult a vállalati terv teljesítéséhez. Idén már 1650 000 négyzetmétert állítanak elő, jövó év jú­liusától pedig teljes ütemben megindul a termelés. Ha azt vesszük, hogy a Ra- kovníki Kerámíamüvek régi üzemének évi kapacitása 2 755 000 négyzetméter volt, a lubnái üzem az évi produkciót 90 százalékkal emeli. — Három évvel ezelőtt közvélemény­kutatást végeztünk — mondja Vesely méi'nök —, és kitűnt, hogy a hazai pia­con évente 1,5 milliö négyzetméterrel több kerámiacsempét igényeltek a vá­sárlók. Ezt a nemkívánatos állapotot jö­vőre sikerül felszámolnunk, hiszen a Rakó III üzembe helyezésével érezhe­tően fellendül a termelés, s emellett u­gyanilyen kapacitással működik a lo­sonci ú| üzem, a Horná Briza-i gyár pe dig évi 1 millió iiégyzelméter csempé­vel gyarapítja a kínálatot. A MŰSZAKI-TECHNIKAI HALADÁS ELŐNYEI Václav Vesely máris sorolja őket: — Lényegesen bővül termékeink vá­lasztéka, és állják a versenyt a küllöl- dí konkurrens termékekkel is. Az eddi­gi tíz minta helyett a közeljövőben 50— Üj csempegyár, a RAKÓ 111 OO-hól vátogatliat a vásárló. Gyorsan, két hónapon belül ki tudjuk elégiteni a megnövekedett exportigényeket is. A régi üzemben termékeinknek csupán a 40—50 százalékát sorolliattuk első osz­tályú kategóriába. A lubnái gyárban ez a mennyiség már 80 százalék lesz. A se- lejtet pedig minimumra csökkentjük. Az előnyöket felsorolva nem hagyhat­juk említés nélkül, hogy a korszerű technológiával kétszeresére emelkedik a munkatermelékenység, és gyakorlatilag teljesen mentesülnek a dolgozók a meg­erőltető fizikai munkától, feladatuk csu­pán a gépsorok kezelésére és karban­tartására szorítkozik. jóllehet a gyár építése nyolc hónap­pal elhúzódott, a tervezett beruházási összeget nem lépték túl. A külföldről behozott teclinológiaii meglakarltottak 10 millió devizaknronát. A RAKÓ III A FIATALOK GYÁRA A teljes üzembe helyezés után a g> ár­nak 443 alkalmazottja lesz. Ebből a lét­számból négyszázan máris itt dolgoznak, és többségükben fiatalok. Hogy mi vonz­za 4de őket? A lakást A csempegyár még csak a tervezők rajzasztalán léte­zett, de már épültek a jövendő alkalma­zottak számára a lakások. Ez az ész­szerű megoldás több haszonnal is járt: azonkívül, hogy fiatal munkásgárdát nyert a gyár, szükség esetén munkaerő­vel kisegítette a kivitelező vállalatokat IS, mint például a Karlovy Vary-i Ma­gasépítő Vállalatot vagy pedig a Skoda Müvek Szállító-Mélyépítő Vállalatát. így az alkalmazottak közül sokan még a gyár próbaüzemelése előtt hasznos mű­szaki ismeretekre tettek szert a koope­ráló vállalatoknál, s ennek a tudásuk­nak aztán nagy hasznát vették a későb­biekben. Az említett vállalatok pedig mentesültek a munkásszállók építésétől, mert dolgozóik átmeneti otthonra talál­tak ezekben az üzemi lakásokban. A dolgozók étkeztetését Is kitűnően meg­oldották: közvetlen az építkezés színhe­lyén létesítettek üzemi ebédlőt. A gyár tehát rászolgillt jó hírnevére. A Rakó 111 (elépítésével népgazdasá­gunk a CSKP XV. kongresszusán kitű­zött feladatok egyikét teljesítette. Most már a gyár dolgozóin múlik, hogy tel­jesítsék a 7. ötéves terv feladatait, s ■ jövőben ne legyen hiánycikk ez az épí­tőanyag. GÉPIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az erők egyesítése a KGST-hez tartozó szocialista országok gazdasági együtt­működésének legfőbb elve. Szoros együtt­működés eredménye a szilárd gépgyár­tó bázis, amely révén a testvéri orszá­gok gyakorlatilag a világ teljes nomen­klatúráját gyártják, valamint az, hogy a gépgyártás Intenziven fejlődik azok­ban a KGST-országokban Is, amelyekben az ipar még nem is olyan régen a me­zőgazdaság mögött kullogott. Jó példa erre Bulgária. Itt 1980-ba.n a gépgyártás 10 százalékkal növekszik. Jelenleg Bulgáriában 4 ezer új géptí­pust, berendezést és gépsort gyártanak, a termékek cikklistája háromnegyed részben kicserélődött. Az idén több száz programvezérlésű szerszámgépet és ipa­ri robotot bocsátanak ki. A KGST tagországuk nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági rendeltetésű gépeknek. Az Agrumas keretében Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Lengyelor­szág, a Szovjetunió és Csehszlovákia vesz vészt. A hat ország szakemberei kö­zösen dolgoznak a mezőgazdaság olyan niunkaigényes ágazatainak a gépesíté­sén. mint a kertészet, a zöldség-, a do­hány termesztés. Szovjet és bolgár mér­nökök közösen tervezték, és már gyárt­ják is a KG—1 típusú szölöszedő kom­bájnt. Az ÚJ gépsor mintegy 100 ember munkáját heiyottesítL A KGST-tagországok hosszú távú prog­ramjának célja mindenekelőtt a tüzelő és nverssnyagipari ágazatok, a szallftás, a mez,jg.3zda.ság, az éleleiiszoripar gép- ellátíisa. Másodszor pedig minden lehe­tő módon fejleszteni azokat az ágazato­kat, amelyek biztosítják a gépgyártás minőség; átalakulását. Ez a nehéz és az egyed; forgácsoló szerszámgépek, az automata gyártósorok új konstrukciói, az automatizálási és gépesítési eszközük megteremtését jelenti. Az elektronika. míndenekelöti a mikroelektronika, a technológiai lolyamatok és a termelés automatizált irányítási rendszere fejlesz­téséhen játszik szerepet. A testvéri országok gépipa'ra előtt ál­ló feladatok sikBros megoldásának zá­loga: az együttműködő országok tapasz­talatainak közös felhasználása, a nem­zetközi miinkamegosztás tökéletesedése, a szocialista gazdasági Integráció elmé­lyülése. Igor Romanov (APNj Á A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents