Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-12 / 19. szám

NÉPKÉPVISELETI SZERVEINK VÁLASZTÁSA ÉS A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA III. A dímokrécia korunk egyik leghasználatósabb és leg­divatosabb fogalma és a földkerekség számos népének történelmi vágya. Jelenleg pedig a kapitalizmus és a szocializmus közötti ideológiai harc fő kérdése. Külö­nösen azóta, hogy megvalósították az első burzsoá for­radalmakat, hogy meghirdették a népi, a nép által gya­korolt és a népet szolgáló uralom elvét, a nemzeti szu­verenitás, a nemzetiségi és faji egyenlőség jelszavát, s megfogalmazták az alapvető emberi és polgári jo­gokat. Végtelen viták és szópárbajok folynak arról, hogy ml demokratikus és ml nem. „A demokrácia“ fogalmán általában a nép uralmát, a népi kormányzatot értjük, tehát az állampolgárok lehető legszélesebb körű részvételét a közUgyek igaz­gatásában és irányításában. Rousseau, a polgári de­mokrácia eszményltöje a képviseletet „társadalmi szer­ződésnek“ minősíti. „Amikor az állampolgár képviselő­ket választ, választását annak a jegyében teszi, hogy a választott képviselő a választó álláspontját fogja kép­viselni, annak megfelelően tevékenykedik.“ Nem látja, hogy a demokrácia fő meghatározója az, akinek tulajdoná­ban vannak az alapvető termelőeszközök. A kapitalizmus­ban a tőkések, a szocializmusban a néptömegek. A bur­zsoá demokrácia, bár nagy haladás volt a középkor­hoz képest, mindig szűk, korlátozott, hamis, képmutató lesz — paradicsom a gazdagok, csapda és csalás a ki­zsákmányoltak, a szegények számára. Marx, s aztán Lenin bebizonyították, hogy a burzsoá demokrácia csak látszólag szüntet! meg a társadalmi különbségeket, az egyenlőtlenséget és az Igazságtalanságot. Ezzel szem­ben a szocializmus megteremti az Igazi demokrácia feltételeit. A szocialista demokrácls a munkások, a pa­rasztok és a többi dolgozó létérdekeinek azonosságán alapszik, új kapcsolatokat teremt a nemzetek és nem­zetiségek között. Mélységes humanizmus és demokra­tizmus hatja át. Joggal Jelenthetjük ki, hogy a mi választásaink a szocialista demokrácia megvalósulását jelentik. Csak a szocialista társadalom nyújt lehetőséget arra, hogy s dolgozó nép az összes képviseleti szervbe saját képvi­selőit választja. Mindenki jól Ismeri azt az alkotmányos alapelvei, mely szerint országunkban minden hatalom a dolgozó népé, és ezt a képviseleti testületek közvetítésével gya­korolja. A szocialista demokrácia fejlesztését komplex módon értelmezzük, mint a dolgozó tömegeknek az ál- lamlrányltásban történő részvételének a bővítését az állampolgárok demokratikus jogainak a növelését. A demokrácia társadalmunkban kifejezően megnyilvánul a képviseleti rendszerben, főként a nemzeti bizottságok munkájában. A nemzett bizottságok és a többi képvi­seleti testületek a választási Időszak alatt szoros kap­csolatban vannak az állampolgárokkal, tanácskoznak velOk, beszámolnak tevékenységükről és szervezik tár­sadalmi aktivitásukat. Az állampolgárokat egyre nö­vekvő számban kapcsolják be a társadalmi kérdések megoldásába. Az elmúlt választási Időszak alatt a nem­zeti bizottságok szak- és munkabizottságainak tevé­kenységében több mint félmillió polgár vett részt, ebből Szlovákiában több mint 150 ezer. A szocialista demok­ráciát szabad választások jellemzik, mely demokrati­kus választási rendszerünkön és a választójogi törvé nyelnk szocialista és humánus elvein alapszik. A szocialista választási rendszer alapelvei közé tar­tozik, hogy a választójog általános (minden polgárt megilleti, közvetlen (minden polgárnak 1 szavazata van, 8 a választék szavazatai egyenlő súlyúak. Nem léteznek olyan kiváltságok, amelyek sértenék az egyen­lő választójog elvét. A jelölt képviselővé velő megvá lasztása azt feltételezi, hogy megkapja a választókerü­letben leadott érvényes szavazatok abszolút többségét. Ha olyasmi fordulna elő, hogy a leadott szavazatok száma kisebb a választók számának felénél, legkésőbb 14 napon belül új választásokat kell kiírni. A közvetlen választójog azt Is jelenti, hogy a válasz tók a képviselőket a képviseleti szervekbe közvetlenül, bármiféle közbeiktatott szerv nélkül választ|ák. A vá­lasztók pontosan tudják, kire szavazzanak, kitől kí­vánhatják, hogy képviselőt tevékenységéről beszámol­jon nekik. Ez megkönnyíti a választóknak, hogy a kép­viselők tevékenységét ellenőrizzék, és növeli a képvi­selők felelősségét. A választójog fontos alapelve a titkos szavazás, amely azt jelenti, hogy a választó bárki tudta nélkül és min­denkitől függetlenül adja le szavazatát. A titkos szava­zással a választok szabad akaratukat fejezik ki. A tit­kos szavazáskor a szavazöhelyiségben külön fülkét he­lyeznek el vagy függönnyel elhatárolt rész biztosítja a szavazölap kezelését. A szavazöhelyiségben a választás Ideje a1ati nem szabad választási agitációt folytatni. Mihály Géza mérnök 60 ÉVE ALAKULT MEG CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA HARCBAN SZÜlETEn - HARCBAN EDZŐDÖTT Csehszlovákia Kommunista Pártja ez azonos elveket valló emberek — kom­munisták — önkéntes és legaktívabb harci szövetsége, amely egyesíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásosztályának, parasztságának és értelmiségének legöntudatosabb tag­jait. Munkájában a tudományos világ­nézethez, a marxizmus-leninizmus forradalmi tanításához igazodik, ez az alapja politikájának, mindennapi szervező tevékenységének, A párt az adott körülmények tudományos elem­zése alapján dolgozza ki a szocialis­ta társadalom fejlesztésének prog­ramját és alapkoncepcióját. A kom­munisták mindennapi meggyőző és szervező munkájával nyeri meg a dolgozók támogatását poolitikájának, és fejleszti építő tevékenységüket. A párt ereje a néppel, a nép életével és szükségleteivel való szoros össze- torrottságban rejlik. A kommunista párt programja a munkásosztály és az egész nép leg- sajáiabb érdekeit Fejezi ki. A nép a- karatából lett a társadalom és az ál­lam vezető és irányító erejévé. A párt szervezi, tervezi és tudományo­san alátámasztja a dolgozó nép épí­tő törekvéseit és a kommunizmus végső győzelméért vivott harcát. A párt fő feladata és célja a szocia­lista társadalom továbbfejlesztése, a kommunizmusba való átmenet előké­szítése. A kommunista párt a társadalmi politikai szervezet legfelsőbb formá­ja. Vezetésével az önkéntes társadal­mi szervezetek a Nemzeti Frontba tömörülnek, mely a CSSZSZK egész dolgozó népe szövetségének politikai képviselője. A CSKP elválaszthatatlan része a nemzetközi kommunista és forradal­mi munkásmozgalomnak, tevékeny­ségével a proletár internacionaliz­mus eszméit valósítja meg. A CSKP megalapitősával a cseh­szlovák proletariátus' legöntudatosabb része elkülönült a reformizmustól, és Aj tipnsú pártban egyesült. A CSKP 1921-ben alakult meg lü- megpártként, soraiban Csehszlovákia lakosságának körülbelül az 1 száza­léka tömörült. E tekintetben a Kom­munista Internacionálé több tagot számláló pártjai közé tartozott. Szo­ciális összetételét nézve tagságának 79,8 százalékát munkások, 2,3 száza­lékát kisiparosok, 2,7 százalékát kis- narasztok, 0,4 százalékát dolgozó ér­telmiségiek, 14,8 százalékát háztar­tásbeli nők alkották. A CSKP tagsá­gának 73 százaléka a szociáldemok­rata pártból került ki, 1,9 százaléka más pártokból, 25,1 százaléka pedig eredetileg pártonkívüli volt. A kommunista tömegmozgalom lét­rejötte Csehszlovákiában nagy siker­nek számított, amelyet az olyan ipa­rilag fejlelt tőkésország, mint az el­ső imperialista világháború utáni Csehsziavékia népes munkásosztályá­nak feilüdésR — amelvben visszhang­ra találtak a Nagy Októberi Szocia­lista Forrarialom forradalmi eszméi —, valamint a marxista baloldalnak a forradalmi munkások megnyeré­séért és a szociáldemokrata pártból a kommunista párthoz való átpárto- lásáért kifejtett politikája tett lehe­tővé. A CSKP megalapításával felújult a munkásosztály intarnacionalista egy­sége és megszűnt a munkásmozgalom erős nemzetiségi széthúzása, melvet a Habsburg-monarchia szétesésekor és az önállő Cseliszlorákia létrejötte­kor a nacionalizmus fokozódása még jobban elmélyített. Az egvséges inter- nacinnnllsta párt az Öntudatos munkások tekintet nélkUI nemzetiségükre az osztályharc pozi- ciöjára helyezkedtek. A CSKP-nak mint tömegpártnak nagy hatása volt a proletariátus szé­les rétegére, kedvező feltételeket te­remtett a munkásosztálynak a bur­zsoázia megdöntéséért és a szocializ­mus építéséért vívott harcához. A párt a forradalmi tömegszerve- zatek közvetítésével szoros kapcsola­tot tartott a munkásosztállyal. Kép­viselői voltak a parlamentben, a köz­ségi és járási képviseleti testületek­ben, az üzemi tanácsokban és bizott­ságokban, befolyását terjesztette a forradalmi kommunista sajtó. Vidé­ken azonban egyelőre gyenge volt a pozíciója, ami a szociáldemokraták parasztsággal szembeni helytelen ál­lásfoglalásának volt a következmé­nye. Kezdetben a dolgozó értelmiség körében sem volt túl erős helyzete a pártnak. Ok azért foglaltak állást a CSKP mellett, mert a kultúra és a művészetek legnevesebb képviselői — például S. K. Neumann, Ivan Olbracht, Marie Majerová, Vladislav Vanőora, Josef Hora stb. — együttműködtek a párttal. Csehszlovákia Kommunista Pártja létrejöttekor még nem volt kiforrott marxista-leninista forradalmi párt. Tagjai, habár megtagadták a fő re­formista nézeteket és illúziókat, nem tudtak rögtön szabadulni a szociál- demokrala ideológia és gyakorlat sok éves hatásétől. Szervezeti felépítése sem felelt meg egyelőre a forradalmi harc szükségleteinek és a leninizmus elveinek. A kommunista pártnak e belső fejlődés és érlelődés további fo­lyamatán kellett keresztUlmennie, mely a pártot valóban forradalmi marxista-leninista kommunista párttá alakitutta. E fejlődésben mindenek­előtt a CSKP 1929-ben tartott V. kongresszusa volt a határkő. Ekkor megválasztották a párt új vezetősé­gét, élén KIsmenI Gottwalddal. Azt a vezetőséget, mely a 'pártot és a népet a bnrzsnázia feletti győzelemre és a szocializmus építésének útjára vezette hazánkban. •—sá—• Többen mondták róla, hogy olyan ember, aki má­sok gondjára Is felfigyel. Szereti a pontos munkát. Megbízható. Varga Tibor, a SZISZ Du- naszerdahelyl (Dun. StredaJ Járási Bizottságának alelnö- ke mint közösségi emberről beszélt Fulajtár Péter (a képen J mérnökről, akt szá­mára legalább olyan fontos a közérdekű elfolglaltság, FORDULT Ojságok halmazát kellene fellapozni ahhoz, ha a rlma- szécsl (Rlmavská SeőJ SZISZ-alapszervezetröl szóló cikket keresnénk, s talán akkor Is sikertelenül. A szervezet eddigi munkája nem Is adhatott okot rá. Alig volt mozgás a fiatalok körében. De aztán fordult a kocka, s most szervezett, lelkes munka folyik Itt. Harmincnégy fiatal tényke­dik az Ambruzs Zoltán ve­zette közösségben. Tizen­négy közülük párttag. Pedig a kezdet nem volt könnyű. Klubhelyiséget ugyan kaptak, de a felsze­relés annál siralmasabb vol. Pénzre volt tehát szük­ség. Felismerték, hogyan Jussanak hozzá: nagyon Jö­vedelmezőnek bizonyult az öcskavasgyfljtés. Most már vehetnek színes televíziót, lemezjátszót és mellé mag­netofont Is. A siker fel­Csak így mint 8 munkahelyi felada­tok. 1980 Januárjában állt munkahelye, a Dunaszerda- helyl Agrokémiai Vállalat SZISZ-szervezete élére. Az alapoktöl kellett kezdenie, mert elveivel, elképzelései­vel egyáltalán nem fért össze az előző évek mun­kája. Tudták ezt a fiata­lok Is, ezért nem véletle­nül választották Pétert el­nöknek. A szervezet politi­kai felelőseként ismerték erényeit. Jő tulajdonságait. Tudták, arra törekszik, hogy a szervezet munkájából mindek! képessége szerint kivegye részét, egymást se­gítve, kiegészítve, egymás Javára, hasznára dolgoz­zanak. — Sikerült mindezt el­nökként megvalösltanla? — Bátran állíthatom, hogy igen. De ezt mondanák a többiek Is, mert ml huszon­négyen, akik maradtunk, meg akik Időközben felzár­A KOCKA bátorította a szervezet tag­jait, és újabb gyűjtést ter­veznek. Cél: a tenger, Bul­gária. Emellett persze folyt a szervezetben a kalturálls, sport- és politikai élet Is. A munka tiszteletéra ledol­gozott szombaton 38 fiatal festette a községi park pad­jait az EDDA és a Dinamit zenéjére. Oj szint kaptak a propagáclös táblák Is. A fiatalok részt vesznek min­den megmozdulásban a köz­ségben. Zenei, sport-, Illem­tan- és Irodalmi vetélkedők folynak. Most szervezik a Párt beszél a fiatalokkal elnevezésű rendezvényt. Ala­kulófélben van az Irodal­mi csoport kisszlnpada. Tervezik a sportpálya épí­tését, ahol nyáron teniszez­hetnek, télen pedig jégko- rongozhatnak. érdemes kóztak hozzánk, valóban olyan közösség lettünk, hogy számunkra az összetartozás nem szólam. A mindenna­pok apró-cseprő tettei, cse­lekedetei, no meg a közös godjalnk teszik valóvá ezt az összetartozást. — A munkahelyi problé­mák Is? — Azok Is, természetesen. Hiszen ml, akik nem csu­pán a napi nyolc és fél órát vagyunk együtt, hanem együtt vettünk részt az asz­talitenisz-versenyben, a kör­nyezetszépítésben, jobban Ismerjük és jobban meg Is értjük egymást. Őszintébbek, nyíltabbak vagyunk, krltl- kusabbak Is, ha éppen ez segít a problémák feltárá­sában, megoldásában. Las­san az Idősebbek Is meg­szokják, hogy akik ehhez a ml kis csoportunkhoz tar­toznak, kicsit másabbek a többieknél. Olyan emberek akarunk lenni, akik szo­cialista módon élnek, mű­velődnek, a munkában helytállnak, a közösséget segítik. Az ilyen fiatal emberek helye a kommunisták kö­zött van, így gondolta Fu­lajtár Péter, s így az üzem vezetői, kommunistái Is. Nemrég tehát kitöltötte a jelentkezöívet, kérte felvé­telét az üzem pártszerveze­tébe. Egyik ajánlöjának Katona Ferencet választot­ta, akt jö szakember, elvhO kommunista, támogatöja minden új, hasznos kezde­ményezésnek — példakép­nek tekinti öt Fulajtár Pé­ter. Katona Ferenc pedig szívesen vállalta a kezes­séget a szisz-elnökért, akt már eddig Is bebizonyítot­ta szakmai tudását, tettre- készségét, szorgalmát. — Úgy érzem, jö úton ha­ladunk — tért vissza gon­dolatban a szervezet mun­kájához Péter. — A követ­kező Időszakban Is van rté- hány jó elképzelésünk, ter­vünk. Fő célunk, hogy amit csinálunk, jól, a lehető leg­jobban csináljuk. Mert csak így érdemes. benyAk mAria SZlSZ-esek társadalmi munkában. Koiiak Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents