Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-05 / 18. szám
SEBES TIBOR RIPORTJA A trikában is oltQnfiben vannak a földrajzi „fehér foltok“, s mind kevesebb a felfedezésre váró terület. Ma már nem csupán az Ituri őserdejében élő pigmeusok életviszonyait és tartózkodási helyét Ismerjük, hanem a vidéken tanyázó gorillák számáról is kimutatásokkal rendelkezünk. Akad még azért jócskán olyan izgalmas élményt kínáló terület ezen a kontinensen, ahová eddig alig jutottak el kutatók, s a- melyek egészen a legutóbbi időkig closed area felirattal, vagyis „zárt területként“ szerepeltek a térképen. Szudán déli és délnyugati részén ma Is léteznek ilyen, főként a külföldiek számára tilos övezetek, mint a Nuba hegység vidéke, néhányszáz kilométernyire a Fehér Nílustól. A 18. századot követő időkben, amikor a lovas arab nomádok elérték a közép- -szudánl és a felső-nílusi területeket, a fekete törzsek egy része a Nuba hegyek gránitszikláira és dombjaira menekült. Ezek a többféle nyelvet beszélő feketebőrO negroid népek a köves hegyoldalakon rendezkedtek be, 8 teraszos földművelést fejlesztettek ki. Később lehúzódtak a dombok alján lévő síkságokra, és rabszolgákkal fizettek a nomád törzseknék, hogy ne háborgassák őket. Az így kialakult és a külvilágtól magukat önként elzárt „domb-kommunák" lakóit nevezik ma is nubáknak. Ezek a törzsek — számukat félmillióra becsülik — ellenálltak a hódító Iszlám törekvéseknek, megőrizték ősi kultúrájukat. Házaik öt helyiségből állnak, s udvarukon megtaláljuk a mai zuhanyfürdö primitív formájátl Nuba-föld ma Is „tiltott övezet" a külföldiek számára: „Closed district". Kétszer Is elutasították utazásomat. Végülis szudánl barátaim segítettek megtalálni azt a „kiskaput", amelyen keresztül eljuthattam a Nuba hegységbe ... Ehhez azonban Inkognitót kellett öltenem: újságírót nem szívesen engednek oda .........Turistává“ vedlettem, akit égetett a vágy, hogy a Nuba-föld turisztikai lehetőségeit tanulmányozza ... Erre a célra kaptam öt példányban egy arab nyelvű „szolgálati levelet“, felszereltem magam könnyű műanyag . Iv6víztartély;_ lyal, orvosságokkal és sok minden mással, azután elrepültem El-Obeidba. Ott hosszú alkudozás után a rendőrfőnök szerzett egy helyet a sivatag- széli városkából egy Kadugllba — Nuba-föld hétezer lakosú központjába — induló teherautóra. Hosszadalmas lenne itt leírni ezt a 400 kilométeres sivatagi utazást, hiszen az engedélyek, a terepjáró gépkocsi beszerzésének stb., stb. felsorolása is oldalakat töltene meg Ha nem segít doktor Babik, vagyis Yahla Babiker, Kadugli Budapesten végzett arab orvosa, aligha sikerült volna eljutnom a nubákhoz. De 6 legalább olyan kiváncsi volt, mint jómagam, s ketten mégiscsak átverekedtük magunkat a bürokrácia, azután — két sofőrrel — a mocsaras szavanna útvesztőn ... És annyi vita meg küzdelem után egy sziklás hegyoldalon végre megpillantottam az első kerek agyag- kunyhókat, közelükben pedig a „mez télén paradicsomnak“ nevezett vidék első — valóban ruházat nélküli — lakóit. Babikkal kiszálltunk a terepjáróból. Zsebembe cigarettát és cukrot tettem, s nyakamban két fényképezőgéppel. Babiker oldalán elindultam a fa alatt hűsölő nubák felé... A doktor arabul szólt hozzájuk. A három férfi értette az üdvözlést, a nők azonban szemlátomást értetlenül nézték a beszélgetést. — Szép házi -— mutattam a felettünk, a hegyoldamn épült öt kerek kunyhóból álló, s a többitől eltérően kopjafákkal és kalabas tökökkel díszített építményre. — A főnöké — fordította Babik a nuba férfi szavalt. — Szeretnénk megnézni a házat. Mosolyogva mutatta az utat felfelé, de nem mozdultak a helyükről. A doktorral felkapaszkodtunk a meredek sziklákon. Röfögős kis fekete malacok szaladtak el mellettünk, a- mikor a különös építményhez értünk. Az öt kerek, egyenként legalább két méter átmérőjű, szalmatetejű kunyhó köralakban helyezkedik el, s így veszi körül a le^ágasabb, hatodik helyiséget, a fedett udvart, ahol a tűzrakást találtuk, meg ülőfákat. Mind az öt kunyhónak más-más a rendeltetése, egyikben a magtár, a másikban felül a gyerekek, alul az állatok — csirkék, malacok, kecskék —, a harmadikban a felnőtt házaspár, a negyedikben a kölesből erjesztett sör és különféle élelmiszerek, az ötödikben pedig az őrlőkövekkel felszerelt konyha kapott helyet. Az így szinte erődként kiképzett építménybe csak egy szűk nyíláson bújhattunk be, s odabent — délben — alkonyati sötétség fogadott. Néhány tucat cső kukorica, meg a köleshez hasonlítható durrha-fürt lógott le a tetőről. A magtár tele volt tömve gyapottal. A csirkéken és a malacokon kívül nem találkoztunk élőlénnyel, ezért visszamásztunk az odalent ácsorgókhoz. Cigarettával kínáltuk a férfiakat, azonban csak az egyik fogadta el. -Kattintgattam- a fényképezőgépemet a lándzsás, orrkarikás férfiakra — de oda sem hederftettek. Mosolyogtak. Csupán egy tizennégy év körüli, hamuval majdnem fehérré varázsolt, széparcú, anyaszült meztelen lány arca maradt mozdulatlan. Ogy Olt á sziklán, mintha kővé meredt volna... A leány már megjárta a „szüzek tornyát“, ahol hónapokat töltenek édes semmittevésben az éretté vált lányok, teljes elzárkózottságban készülve a szerelemre, házasságra. Most a törzs ünnepére készül, s a rossz szellemek elleni védekezésül kente be magát hamuval... A Nuba-hegységben a Hold-utazások korszakában sem változott sokat az életi Amikor megérkeztünk Tlssé- be, a legfeljebb tucatnyi kis butikból álló kereskedő-településre, már nem lepett meg, hogy az asszonyok meztelenül — csupán egyetlen gyöngysorból készített ágyékkötőben — bámészkodtak ránk. Fejükön klvájt tökhéjban kukoricát, meg gyapotot hoztak, s ezért cseréltek sót, és különféle csecsebecséket. Eddig kevesen Ismerték fel a pénz értékét. Az orrukban karikával ékeskedő nuba asszonyok a csipkézett formájú egypiaszteres rézérméket csillogó fényesre dörzsölve a fülükben viselik... A néhány agyagházikóból álló kereskedő-településeket a legutóbbi esztendőkben arab kereskedők létesítették a völgyekben. A változás jele, . hogy a nubák mind otthonosabban érzik magukat ezeken a „bazár-településeken“. Igaz, a hatóságok előírása szerint Itt valamilyen ruhát kell viselniük, mert a meztelenséget büntetik, de Tisse olyan távol fekszik az utaktól, hogy Ide nem ér a hatóság keze, s erre nem kell nagy gondot fordítanlok... A nuba nők és férfiak kapcsolatát különös íratlan törvények szabályozzák, vagy Inkább mondjuk így: foglalják rendszerbe. Nincsenek szerelmi és szexuális tabuk, ahogyan nem korlátozzák a feleségek számát, s azt sem, hányszor cserélheti férjét a nuba asszony. A nuba törzsek hagyományai és szokásai ugyan eltérnek egymástól, s nyelvük sem mindenben egyezik — de az érzelmek nyílt kimutatását megvetendő dolognak tartják. Az „okú“ néven Ismert éjszakai holdfénytáncokon szemelik ki a legények leendő feleségüket. Tlzen- két-tizenhárom évesek a lányok, amikor már több hónapot töltöttek a „szűztoronyban“, ahol az édes semmittevés teltté, kövérré, tehát a nuba férfi számára vonzóvá tette őket. A holdfényben rendezett táncokon választanak maguknak párt a fiúk az erre az alkalomra legszebb gyöngyeikkel díszített lányok közül. De mások előtt nem árulják el érzelmeiket és nem mutatnak gyöngédséget a „gyöngébb nem“ Iránt, amely a nu báknál a munka javát végzi. A lányok is tartózkodók a nyilvánosság előtt, de ha nyelve csettlntésével beleegyezését adja, megkezdődhet a szerelmi játék ... — A legények nem viaskodnak egymással a lányokért? tettem fel a kérdést. Először nem értették, hogy miért kellene egy nőért több férfinek harcolnia? A nuba asszonyok ugyanis egyenrangúak a férfiakkal. A szülök nem kényszeríthetik a lányt feleségül olyan legényhez, akihez nem vonzódik. S ugyanígy felbonthatja „eljegyzését“, vagyis eligérkezését. vagy házasságát a nuba nő, ha érzelmei megváltoztak és új, az előbbinél jobb'- nak remélt férfit talál magának. A nuba férfi nem harcias, nem mutat gyűlöletet riválisával szemben, hanem megegyezik vele — például kéri a feleségéért kifizetett vételár megtérítését — s utódjának barátja lesz. Még híres harci játékukon, sportszerű versenybirkőzásalkon Is ügyelnek arra, hogy ellenfelükben ne okozzanak kárt! A hamuval bekent férfiak — ez jelképezi, hogy a verseny Idejére kiváltak a közösségből és nem érintkeznek nőkkel — a blr- kózöbemutatón azon ügyeskednek, hogy ellenfelük fejét a földre nyomják. Ez jelenti a győzelmet! Nem félnek egymástól, bátor emberek — de tartanak a szellemektől, sőt félnek tőlük, ezért talizmánokkal. s mindenféle babonás eszközzel védekeznek ellenük... Ezt Baranban mondták, a százméteres óriás sziklák tövében épült, Tissénél nagyobb, két utcából álló településen. Egy arab kereskedő vendégei voltunk. Baran valóságos nuba búcsújáróhelynek tűnt Tlsséhez képest. Hogy miért, az hamarosan kiderült: Itt bővizű kutat fúrtak, s a nubák messzi mérföldekről ide járnak bádogkannáikkal vízért. Nemcsak Ivásra, főzésre, hanem Tiih.nnyozásra is egy kis Nuba szépség tartályba hordják a vizet az asszonyok, s közben nézelődnek, ácsorog- nak a butikok előtt. A férfiak lándzsáikkal jönnek, általában kettesével- -hármasával, de egyszer sem láttam, hogy nőkkel együtt jártak volna. Valahogyan így fest első pillantás ra ez a gondnélkUli meztelen paradicsom. Azért már mégsem olyan gond nélküli, mert a plasztereket nem mindenki teszi a fülébe. Hiszen a butikokban színes gyöngyök, kelmék, cifra zománcedények, fülbevalók és kések kínálják magukat, szédítik, és csalogatják új útra a nubákat — ki a paradicsomból, ahol nem is álmodtak Ilyen tárgyakról. A butikok körül olykor felbukkannak a Kadugli környéki gyapotültetvények toborzó- ügynOkei és dolgozni hívják a nuba férfiakat. Megjelennek a hatóság emberei Is, akik a kormány rendeletére Ingyen nadrágokat osztogatnak, így lo^dzik ide, a nubák közé, ha kissé megkésve Is, a 20. század. És lassan felöltöztetik ezt a meztelen paradicsomot Is... M szerző ipioetelell ■ -----H nuba férfiak mezítelen leslét tetoválások liisziiik. ügyetlen lépést sem tesznek lándzsájuk nélkül A nubák sziklákra, hegyoldalra építik öt vagy hat kunyhóból álló „erő- - iUményUket'', HETJEP ORSZÁGBÓL A moszkvai Kremlben legfelsőbb szintű szovjet-líbiai tárgyalások folytak. A két tárgyaló küldöttség véleménycserét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről és valamennyi antiimpe- rialista erő egységéről a népek szabadságáért, a békéért és a lázas fegyverkezés ellen folytatott harc ban. Leonyid Brezsnyey a tárgyalásokon hangsúlyozta az SZKP XXVI, kongresszusának jelentőségét a világ bé- ^ keszerető erői tevékenységének aktivizálása szempontjából. Hozzáfűzte, hogy a kongresszus határozatai ösztöni^en hatnak a békéért, a népek szabadságáért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott küzdelemben valamennyi békeharcosra. Megtárgyalták továbbá a különböző területeken megvalósuló szovjet-líbiai együttműködés kérdéseinek széles körét, s konkretizálták a két ország közti sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és bővítésének fő Irányvonalait. A Francia Kommunista Párt Párizsban nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítja valamennyi tagját és hívét, hogy az elnökválasztások május 10-én sorra kerülő második fordulójában Francois Mitterandra, a szocialista párt jelöltjére adják le szavazatukat. „Ogy döntöttünk, hogy mindent megteszünk Giscard vereségéért“ — állapítja meg a nyilatkozat. A Szovjetunió elleni ama- rikai gabnnaambargó feloldása széles körű visszhangot váltott ki. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy az embargó az amerikai farmá- rókát károsította, s az amerikai lapok Is elismerik, hogy hatástalannak bizonyult a Szovjetunióval szemben. A washingtoni lépés nyomán az embargóhoz j csatlakozott más tőkés országok Is feloldják a korlátozásokat. A gabonaembargó feladatát ismertető TASZSZ-hlr így kommentálja Reagan lépéseit: „A tilalom nem a Szovjetuniót károsította, mint ahogy az ötlet sugalmazó! hitték, hanem magát az Egyesült Államokat, egyrészt azért, mert érzékeny, több száz millió dollár veszteséget okozott a farmároknak, másrészt pedig azért, mert Amerikát megbízhatatlan kereskedelmi partner színében tüntette fel az egész világon.“ A gabonaembargó megszüntetéséről a Washington Post azt írja, hogy az mindenképpen Reagan elnök első olyan jelentős lépése, a- mely közvetlen hatással van a szovjet-amerikai kapcsolatokra. A lap az embargó történetét elemezve arra a következtetésre jut, hogy az hatástalannak bizonyult, s ezért mind nemzetközileg, mind belpolitlkallag megbukott. A befolyásos The New York Times kommentátora szerint a döntés Haíg külügyminiszter utolsó percig tanúsított ellenállását félresöpörve, Block mezőgazdasági miniszter előterjesztése alapján, Reagan Fehér Ház-1 tanácsadólrtak támogatásával született meg. A határozat meghozatalában sürgette az elnököt, hogy a kongresz- szusban szavazatokat akar biztosítani a mezőgazdasági törvény tervezete felett jövő héten kezdődő vitában. A kommentátor szerzőjének nézete szerint semmi sem mutat arra, hogy ezzel döntő változás következett volna be a Reagan-kormánv szovjetéi lenes vonalában, azonban „homályban marad az olyan személyekre gya-. korolt hatása, mint Halg és Weinberger“.
