Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-05 / 18. szám
4ÍM 4 k^pfislap 3 képeslap PRÁGÁI KÍPEGUPOK 1. képeslap: A HradCany magasan, méltóságteljesen őrködik a 4s7 négyzetkilométer területen terjeszkedő város fölött. Hajdan császárok, királyok, gőgös hódítók lakták, történelmi sorsfordulók tanúja. Ma turisták zarándokhelye, a Vár a köztársasági elnök székhelye, szocialista államiságunk Jelképe. Prága az ország szíve. A legújabb népszámlálás adatat szerint 1182 862 lakosa van, tehát Itt él az ország lakosságának 8 százaléka. Itt üzemel gépiparunk kapacitásának 15 százaléka, és a gépipari termelés 17,5 százalékát adja. Prágában fut az országban fellelhető személygépkocsik 13,5 százaléka, mintegy negyedmillió gépkocsi. A Közforgalmi Vállalat járművel tavaly 1,1 milliárd utast szállítottak. A prágaiak naponta elfogyasztanak 850 ezer liter tejet, 185 tonna kenyeret, 23 tonna sajtot, 250 tonna húst, 7400 hektoliter sört. Jó étvágyatl 3. KÉPESLAP: Valamikor, IV. Károly császár Idejében, a XIV. század közepén még Lóvásártérnek nevezték, mivel a tér Prága egyik legnagyobb piaca volt, ahol a lovaktól a kelmékig mindent adtak-vettek. 1848-ban nevezték el a cseh birodalom egyik vértanú alapítójáról Vencel térnek, de a piacot még jó Ideig itt tartották, s ma Is a város egyik kereskedelmi és kulturális központja. 1848-ban e téren gyülekezett a prágai nép az Európán átsöprő forradalmi hullám támogatására. Pontosan harminchat évvel ezelőtt itt ünnepelte a felszabadító szovjet katonákat, s vele együtt ujjongott Európa a fasizmus fölött aratott győzelem mámorában. A közelmúlt években nagy felfordulás, valóságos szükség- állapot uralkodott Itt a metróépítés miatt. Közben a metró vonala elkészült, a teret övező házak homlokzatát kicsinosították, s most teljes pompájában díszeleg a híres-nevezetes tér. A forgalom nagy része a föld alá „bújt“, és ez nagy megkönnyebbülés. A metróépítésnek köszönhető az is, hogf most már ifaajdnem teljes bizonyossággal tudjuk, mikor született a város. A föld mélyében talált omladék korának tudományos vizsgálata kiderítette, hogy a város valamikor 870 és 890 között létesült. Prága tehát éppen 1100 éves. Éljen! 3. KÉPESLAP: Prága egyik talán legtöbbet megcsodált látványossága az Övárosháza tornyán díszelgő Orlo], az órák órája. Eredetileg 1410-ben építették, 1490-ben Hanus órásmester átalakította, az 1500-as évek közepén pedig Jan TáborskJ készített hozzá új gépezetet. Minden kerek órában egy csontváz csengetésére a két ablakban sorra megjelenik a tizenkét apostol, kukorékol a kakas, a harang pedig elüti az órát. A bábjáték alatt látható két nagy méretű óralap. Az alsó a hónapokat és a napokat, a felső a Nap és a Hold mozgását mutatja. Igaz, ezen — középkori felfogás szerint — még a Föld a világ közepe. Ma viszont úgy tűnik, hogy az Óvárosi tér a világ közepe, mert minden kerek órában hatalmas, hazai és külföldi turls iákból, sőt prágaiakból álló csődület várja a színjátékot. 4. KÉPESLAP: Ha nem Is a világ közepe, de Csehország és Csehszlovákia történetének emlékezetes helye az Óváros tér. A kilencezer négyzetméter területű tér helyét még I. Vencel király határozta meg 1230 táján. 1621-ben itt fejezték le a II. Ferdlnánd elleni cseh nemzeti felkelés vezérelt. 1905-ben Itt tüntettek a munkások az általános és titkos választójogért. 1918-ban itt kiáltották ki a független Csehszlovák Köztársaságot. 1945-ben Itt tört ki a hitleri megszállók elleni felkelés, és 1948 februárjában — a reakció puccskísérletére válaszolva — innen hirdette meg Klement Gottwald kormányelnök a szocialista átalakulás első programját. Szívélyes üdvözlettel a képeslapok szerzője: PALAGYI LAJOS Prága 3. képeslap 4. képeslap Beosztani a pénzt a családban enni vagy nem venni? Hogyan éa mikor? Részletre vagy készpénzért? i Beszélhetünk-e a osalAdban is terv- gazdálkodásról? S egyáltalán: ki kezelje a pénzt? Megannyi, a családok mindennapjait é- rintő kérdés, amire sokféle válasz adható, hiszen itt igaz igazán, hogy ahány ház, annyi szokás. Kérdéseinkre egy olyan szakembertől kértünk választ, aki ebben a meglehetősen bonyolult témában tudományos felmérést végzett, s arra alapozza szavait. Beszélgetőpartnerünk Danioa Burgerová közgazdász. — Kezdjük talán a pénzzel... A pénz megbecsülését, a pénzzel való gazdálkodást már kisgyermekkorban kell megtanulni, illetve megtanítani. Az általános Iskola alsó tagozatos tanulói már elég érettek arra, hogy rendszeresen kapjanak zsebpénzt, amellyel szabadon gazdálkodhatnak. Mennyi legyen, lehet ez a zsebpénz? Magasságának természetes határait családi hagyományok, a gyerek Jelleme határozza meg. Emellett igen fontosnak tartom, hogy a szülők ne szóljanak bele: csemetéik mire költik ezt az összeget. Nem túl korai ez az önállóság? ^ Természetesen irányítani kell, tapintatosan befolyásolni is lehet őket, főleg a kezdetben. Például úgy, hogy a közösen kiválasztott játékra vagy könyv árára gyűjtsenek, esetleg hozzájáruljanak egy-egy nagyobb kiadáshoz * (kerékpár, fényképezőgép]. Ettől még nem fogják szüleiket fukarsággal vádolni, de jobban megbecsülik azokat az ajándékokat, amelyekben az 6 spórolt pénzük Is benne van. Azonban ak kor se háborodjunk fel, ha történetesen nem a kiszemelt tárgyra, hanem egészen másra költik a pénzüket. Például gondolnak egy nagyot, s egy hatalmas virágcsokorral lepik meg a mamát vagy a nagymamát. A lehető legrosszabb dolog, ha Ilyenkor a takarékosságra intő szülői szózatot hallják meghatódott köszönet helyett. Biztos vagyok benne, hogy az ilyen ^ gyerek nem csinál rendszert a pénz pa- | zarlásából, hanem megtanulja, hogy örömet szerezni Is öröm. — Saját tapasztalataim, da a barátnőim is gyakran mondják, hogy nem ritkaság az i olyan család, ahol a gyerek a „házi“ kölcsönző. A hónap végén általában hozzáfordul az anya agy százasért. Mégiscsak elgondolkoztató: nem kapnak túl sok pénzt ezek a gyerekek? ^ Kaphatnak külön pénzjutalmat például azért, ha rendszeresen segítenek a bevásárlásban vagy a porszívózásban, viszont nagyon eilenzem a jó osztályzatok anyagi jutalmazását. A pénzért dolgozzanak meg a két kezük munkájávall Az ilyen összegből vett játéknak a gyerek kétszeresen örül, mert nem „csak úgy“ kapta. El tudom képzelni azt Is, hogy összeül a családi kupaktanács, s a gyerekek Is „bedobják“ megtakarított pénzüket például egy külföldi nyaraláshoz vagy egy nagyobb beruházáshoz. — A nyári munkával szerzett pénzre gondol? ^ Többek között arra isi Jó dolog, ha a tizenéves fiatalok nyaranta megismerkednek a munkával. A szülők legtöbbje helyesen teszi, hogy nem veszi el első keresetüket, a gyerekre bízza, mit kezd vele. Ha a kamasz maga teszi le fizetését a család asztalára, akkor viszont nem szabad megsérteni azzal, hogy visszaadjuk neki: te kerested, magad is költsd el. A szülő fogadja el, hiszen úgyis ráköltl, ezzel a gyereknek nagy élményt szerez, felnőttként kezeli, érzi, hogy ezentúl rá Is számíthat a család. A takarékos gazdálkodás a maga áriáiméban tulajdonképpen a családalapítás után kezdődik igazán. A fiatal házasok [ egyik legnagyobb gondja, miként beosztani a pénzt, hogy Jusson erre is, arra is. ^ hsa IgaZä Gyakran hallani fiatal házasoktól a hónap közepe táján, hogy kong a családi kassza. Bizonygatják, hogy nem költekeztek feleslegesen, mégsem tudnak átmenteni egy kis pénzt a következő hónapra. Én nem állok azok táborába, akik folyton mondogatják, hogy a fiatalok nem tudnak spórolni, elfolyik a pénz. Ez általánosságban nem igaz. Miből is tehetnének félre, hiszen kezdő flzetésűek valamennyien, bútort, hűtőszekrényt, mosógépet kölcsönre vásárolnak, s ez jó dolog. Jó a társadalomnak, de egyben nekik a fiataloknak is, hiszen nem kell megvárniuk, amíg hónapok alatt összegyűlik a pénzük. Modern eszközökkel kényelmesebbé tehetik az életüket, jobban hasznát vehetik sza bad Idejüknek. Legtöbben úgy tekintik a havi 4—500 koronás törlesztést, mintha az nem is lenne, mintha annyival kevesebb fizetést kapnának. A kötelezettség fegyelmezettségre szorítja őket, s belőlük sosem lesznek oktalanul garasoskodók. — Ezek szerint a túlzott takarékosko dússal csak feleslegesen gyötörjük magunkat? — Szó sincs Ilyesmiről. Akinek már elég magas a fizetése, vagy akit a szülei Ilyen vagy olyan módon segítenek, az okosan teszi, ha havonta félretesz néhány százast. Ez a takarékosság azonban nem egyenlő a zsugorlskodással, a mártír lemondással, a folytonos számolgatással. — Aki spórol, az ezért mégiscsak lemond valamiről — valamiért. — Ez Igaz, de nem mindegy, hogy miről mondunk le. Kell, hogy legyenek életcéljaink, 8 kellenek mellé „tárgyias“ vágyak le: egy jobb rádió, egy automata mosógép, egy modern faliszönyeg, egy estélyi ruha stb. Aki minden fillért a fogához ver, s nem vesz meg egy jobb mosóport vagy valamilyen más luxuscikket, az világéletében elégedetlen és boldogtalan lesz, legyen bármennyi pánae is a takarékban. I — A nagyobb vásárlásoknál az sem I mindegy, hogy a család melyik tagjának kívánsága teljesül előbb. Ilyenkor általában a „pénzügyminiszteré“ a végső szó. Mit ajánl, ki töltse be a családon belül ezt a posztot? i — Lehetőleg együtt a férj és a feleség i A fiatal családokban általában mindkét há- . zastárs dolgozik, sőt a fizetésük is csak1 nem egyforma. Ezért ideális a demokratikusan gazdálkodó család, ahol közösen viselik a terheket, közösen döntenek a ki- sebb-nagyobb beruházásokról. Helyes, ha az Ilyen megbeszélésekbe bevonják a gyerekeket Is. Sokan nem is gondolnák, milyen kicsi korban meg lehet már magya i rázni a gyerekeknek a mit igen, és mit nem elvét. Az Így „beavatott“ gyerekek : nem lesznek később sem költekezők, sem követelődzők. — Bár a legtöbb családban a feleség tölti be a pénzügyminiszteri posztot, az a tapasztalatom, hogy az utóbbi időben egyre több fiatalasszony engedi át ezt a feladatot a férjének. Vajon miért? — A családokban a döntést legjobban a nők befolyásolják, legyen szó bármiről is. i A magyarázat egyszerű: a nők általában I gyakorlatlasabbak a férfiaknál. A családok • I életmódjának, munkamegosztásának váltoj zásával azonban a férfiaknak Is meg kelI lett tanulniuk például a bevásárlás „művészetét“, s pontosan tudják, hogy ml mibe kerül. Azok a fiatalasszonyok, akik elhárítják maguktól a konyhapénz kezelését, voltaképpen csak azt bizonyítják, hogy takarékoskodni, beosztani nem csupán a nök- I nek kell. Anyáiktól talán még azt látták. I hogyan hazudnak le 10—20 koronát egy-egy pulóver vagy kombiné árából, nehogy költekezőnek tűnjenek, és nehogy tény derüljön a konyhapénz-manipulácíóikra. Erre a mai fiatal családoknak semmi szükségük nincsen, s ha minden másban őszinték egymáshoz, miért éppen pénzügyekben ne lennének? KöszönOm a beszélgetést. SABAJ MARIA
