Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-28 / 17. szám

Roskoványi István jestöművész T íz évvel ezelőtt, amikor Rosko­ványi István lelentkezett a kép­zőművészeti akadémiára és fel­vették, sokan voltunk, akik azt mond­tuk, miért, hiszen mindent tud, amit egy festőnek tudnia kell. Aztán befe­jezte az iskolát, tanított, festett, fő­leg tájképeket, kassal (Koäicej utca­részleteket és én többször Is szeret­tem volna róla írni, de amikor meg­látogattam műtermében és megnéz­tem a képeit, valahogy úgy éreztem, hogy még nem tudok róla írni. hál­tam, éreztem, hogy jő festő, kassai festő, de ez még kevés volt ahhoz, hogy megírhattam volna a gondola­taimat ró-la. Hiányzott valami, vala­mi kevés, valami többlet, amiért ér­demes tollat ragadni. Most viszont... Állok a Sakkozók című, már mére­teiben Is lenyűgöző, különös, tömény, J61 megkomponált képe előtt és tu­dom, meg kell írnom ezt a beszélge­tést.-f Tudod, ez egy Ilyen kassal mi­liő... Itt élek közöttük, őket kell megfestenem — mondja. — Igen, tudom, Roskoványi min­dig Is egy kicsit az ösztönös embe­rek közé tartozott. Valahogy úgy, hogy bármit csinált, annak meg volt a maga szintje... — Lehet... de tudod, nem egészen van ez így. Mert Itt van ez a Húsvéti tojás című képem — mondja, oda­AKI EZT TUDJA (BESZÉLGETÉS ROSKOVÁNYI ISTVÄN FESTŐMŰVÉSSZEL) 1981. április 2-án nyílt meg Roskoványi István festőművész tárla­ta a SZISZ SZKB Fiatalok Galériája kiállítétermeiben. Hogy az ol­vasó közelebbről is megismerkedhessen a fiatal festőművésszel, azért közöljük az alábbi beszélgetést. megy a képhez és mutatja. — Erre majdnem nyolc évig készültem, majd­nem nyolc éve gondolok rá, nyolc éve viaskodom vele, s csak most tud­tam megfesteni. Ez lényegében egy hangulat és én szerettem ezt a han­gulatot, szerettem azt a melegségei amit tapasztaltam, s amit most nyolc év után szerettem volna helevinni a képbe. Es ez nem volt olyan köny- nyű dolog, mint hinné az ember. Ez­zel valahogy nem úgy voltam, hogy no most festek egy képet, ezt egé­szen mélyről kellett felhoznom. Volt róla elképzelésem, sokat gondolkoz­tam róla, csináltam néhány vázlatot, megfestettem belőle egy részletet, az­tán átrendeztem. A legnehezebb volt megtalálni azt a melegséget, amit, úgy érzem, abban a bizonyos húsvéti tojásban találtam meg. Az a bizonyos melegség, ami abból a tojásból árad. sugárzik és átragad az egész környe­zetére ... Bartusz György szobrászművész tár­saságában nézegetem Roskoványi Ist­ván festményeit és akárcsak én, ö is örül, hogy a tájképek után meg­találta önmagát és nehezebb, koropo- zfeiójukban Is bonyolultabb képeket fest. — Tudod — mondja Bartusz György — nem lenne szabad ettől, vagy ezektől a képektől megválnod. Ezek kell, hogy a mércét jelentsék a szá­modra. Ezek — a Sakkozók, a Cső- nakázók, a Húsvéti tojás — de fő­leg a Sakkozók olyan képek, ame­lyek olykor még a kisebb, gyengébb képeknek Is növelik az értéküket. Ilyen képet nem fest minden nap az ember, ehhez rendkívüli alkalom kell, és ezért ez önbizalmat ad. erőt. ami­kor esetleg nem megy a munka .,. — És ehhez mit szólsz? — kérdez most már Pista. — Te ismered Api- kot, íme Itt a kép. Itt a helyzet, a- mikor megérkezik Apik a vendéglő­be, Ezt a nevet Is adtam neki... — Ez Is ebből a sorból való. Örü­lök, hogy önmagadra találtál, azt fes­ted, arai a tied, azt fested, amit ma­gad körül látsz. — Ogy látom — kapcsolódom a be­szélgetésbe — Itt lettél igazán kassai festő. Ebben már érezhető fakoby Gyula és a többi ottani festő s köz­ben egyre nyilvánvalóbb a te kézje­gyed Is. — Igen, Jakoby és a többi kassai festő is — véli Bartusz György. — Es ez itt? — kérdem a sarok­ban lévő hosszú, nagy legalább há­romszor másfél méter nagyságú vá­szonra mutatva. — Ez Is az én témám — mondja Pista öntudatosan és megfordítja a vásznat. Azt a címet adtam neki; Az utolsó vacsora előtti sör, mert ez az is. Tudod, Itt élnek ezek az emberek, megvan a maguk baráti köre, meg a saját vendéglőjük, ahová naponta be­járnak, s ahol megbeszélik a dolgai­kat. Szórakoznak, élik a maguk éle­tét, megváltják a világot és közben pedig újra és újra találkoznak — mondja, miközben ml a kép erős, ne­héz kompozícióját taglaljuk, a meg­jelenő karaktereket vizsgáljuk. Aztán hozzáteszi; — Még nem kész, ide még hiányzik egy asztal. Valami ker­ti asztalt gondolok, ilyet akarok majd még odafestení, A háttérbe meg azo­kat a tipikus kassai boltíveket a jel­legzetes utcarészlettel... Nos, úgy érzem, ebben a pillanat­ban már magára hagyhatom Rosková­nyi Istvánt. Ez az a pillanat, amikor már önmagával szemben Is szigorú lehet és kell is lennie, hiszen aki ezt tudja, aki nemcsak ösztön0.sen forgatja nz ecsetet, hanem gondolko­dik Is, aki így megszervezi, megkom­ponálja a képeit, annak már nem szabad elkönnyelmösködnie munkáit. Németh István ÍMÜ 9 Roskoványi István; Sakkozók (ólat, 1980) Roskoványi István; Húsvéti tojás (olaj, 1981 j M02GIÍSBA WI WmU „Még azt mondják; nem illik...“ —ezt a közismert cáfolatot nem szükséges megerősítenünk. Írá­somnak természetesen nem is az a célja, sokkal inkább táncmoz­galmunk egyik képviselője (együt­tese) munkájának, sikereinek be­mutatása. A komáromi (Komárno) HAlOS láncegyüttes 1979. február 1-én alakult. Vezetője, s egyben kulcs­embere Katona István, a Komáro­mi Járási Népművelési Intézet munkatársa. A „HAJOS“ táncegyüttesnek 34 tagja van, fiúk, lányok vegyesen, tanulók, főiskolások, munkások, értelmiségiek. Alkalmam volt megtekinteni az együttes egy két próbáját és meg­lepett a fiatal táncosok rendkívül céltudatos és lelkes munkája, ami­nek nyilván megvan a „titka“. Nem csoda, hogy minden próbá­juk előbbrelépést jelent, hiszen szívvel-lélekkel dolgoznak, való­sággal izzik körülöttük a levegő, a nézőnek az az érzése támad, hogy próbatermüket (a komáro­mi munkásotthon nagytermét) a legnagyobb hidegben sem kel fű­teni — ha ők táncolnak benne. Katona István, az együttes lel­ke: rendezője, koreográfusa, dra­maturgja, egyben szólótáncosa, s ha nem táncol, több hangszeren (furulyán, tekerőlanton, bőrdu­dán, dorombon) kíséri a táncoso­kat. A teljességhez még az is hoz­zátartozik, hogy ezeket a hangsze­reket javarészt sajátkezűleg is ké­szíti. Nem lenne ,aljes a kép, ha nem árulnánk el. hogy gyűjti is Dél-Szlovákla népi táncait, ösz- szegyűjtött anyagát számtalan filmtekercs őrzi, amely autentikus anyag — úgy Ígérkezik — hosszú idő után, végre 'önyv formájá­ban is megjelenik. Visszatérve az együtteshez, any- nyit még szüksége- elmondani ró­la, hogy megalakulása óta sok alkalommal fellépett már. A tán­cosok legnagyobb sikerüket a zse- lizi (Zeliezovce) néptáncfesztivá­lon érték el, ahol az első hely­től csak egy hajszállal lemaradva a második helyen végeztek. A tánctipológia nyomában járnak, s annak ellenére, hogy belső stúdió­munkát is végeznek, amelynek ke­retében műzenére (például szív­verésre) keresnek újszerű koreo­gráfiái megoldásokat, zömmel az országban fellelhető táncok, illet­ve a Kárpát-medence eszközös táncai alkotják repertoárjukat: a hajduch, a zbojnícky tanec, a ké- méndi kanásztánc, a hajdúsági bo­toló és a román haidau. Hazai táj­egységek népi tánchagyományai­ból merítve műsorukat fokozato­san gazdagítják a dulovcei tán­cokkal (verbunk és menyegző), a nagykeszi seprűtánccal, vala­mint csárdással és körcsárdással. E táncok betanulásával művé­szileg Igényesebbé teszik műsoru­kat. -ct.­KERESZTREJTVÉNY DANIEL DEFOE 1660 -1731 Vízszintes: 1. A 2S0 éve elhunyt angol regényírú mű­vé. 6. Téli almafajta. 11. Indíték. 12. Gyorsan elmúló. 13. Síkság. 15. Sétapálca. 17. Vonat jár rajtuk. 19. A szív oldala. 20. Európai szigetlakó nép. 22. Mezőgaz­dasági. 24. Háziállat. 25. Afrikai nagy folyó. 27. Meg­határozott helységben lakó személy. 29. Már kezdettől fogva. 31. Petőfi itt is tárt Iskolába. 33. Omszk folyő- ja. 35. Vályú. 37. Fánk jelzője lehet. 40. E sző után már csak édes következhet. 42. Kötelékétől szabaddá tesz. 44. Clarké ausztrál futó személyneve. 45. Sáv. 47. Figyelmeztetés. 49. Személyes névmás. 50. Almafajta. 52. Fényképezögépmárka. 54. Svájci magaslati üdülő­hely. 56, NŐI becenév. 58. Szintén ne. 60. Ügetés. 62. ...faelunt collegium (lat.), annyit )e!ent, mint hár­man alkotnak egy testületet, a régi római jog szabálya szerint. 63. Időegység. 65. Kenderkötő eszköz névelő­vel. 67. Kezével jelez. 68. Írország saját nyelvükön. 70. Hivatkozó. 72. Százegy római számmal. 73. Csönakfajta 74. Bokor ágait lemetszi. Függőleges: 1. Defne legismertebb müve. 2. Régi kor­ból való. 3. Az argon vegyjele. 4. Van felesége. 5. Cseh­szlovák repülőgépgyár neve. 6. Defoe-mű. 7. Lengyel-né­met határfolyó. 8. Cipészszerszám. 9. ...Roy, Walter Scott regényének a címe. 10. Menekülésszerűen fut. 14. Defoa-niű. 16. Szín ültig. 18. A nóta szerint a tövén költ a ruca. 21. Ázsiai teherhordó. 23. Szilárdító növé­nyi sejt. 26. Balkezes. 28. Hint. 30. Női becenév. 32. A nyomda fémé. 34. A tv állandó esti adása. 36. Tüzet szüntető. 41. Lollobrigida személyneve. 43. A nagymama mamája becézve. 40. Gyümölcsös. 48. Hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáröl szóló szovjet-amerikai tár­gyalások rövidített neve. 51. A zsidók szent könyve. 53. Környezetétől erősen elüt. 55. Munkadarab befogadá­sára, rögzítésére való vasszerszámok. 57. Ftrnisz. 59. Férfinév. 61. Fllmkifejezés: képsik. 84. Asszony lesz be­lőle. 66. Olyan, röviden. 69. Kurjantás. 71. Puha fém. Beküldendő a vízszintes 1., a függőleges 1., 6., és a 14. számú sorok megfejtése. SV. t A lapunk 15. számában megjelent keresztrejtvény he­lyes megfejtése: Dehogy is nincs egy asszonynak ka­raktere, sőt minden napra más van.

Next

/
Thumbnails
Contents