Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-28 / 17. szám

<

4Íílil|

Panna, Panni, Anikó, az Anna név sokféleképp becézhető. D. Annát, egy szakközépiskola elsős diákját osztálytársat általában Panninak szólítják, a tanárok közül is csak egyedül a magyar tanár hívja teljes nevén. Annak ellenére, hogy Panni tanulmányi átlaga a félévben 2,4 volt, osztályfőnöke a „problémás" gyermekek közé sorolja; megbukott a pótvizsgán magyarból, ismétli az osztályt, pedig nem buta. Nézze, a műszaki tantárgyakból is legfeljebb kettese van...

Mi történt Pannivál, akit kitűnő bizonyítvánnyal vettek fel a szakiskolába?.

'Az osztályelnök:

Panni tagja az osztály háromtagú SZISZ-blzottságának. Igaz, ami Igaz: Mi zöldfülűek voltunk, ö ismert itt mindenkit, hiszen ismétli az osztályt. Nem hivalkodott a tapasztalataival, de nem is utasította vissza bizalmunkat, csupán annyit mondott. Jó, megpróbálhatom. És nem bántuk meg a választásunkat. Panni jó szervező, mi, a nála fiatalabbak lépten-nyo- mon érezzük a fölényét. Nem tesz könnyelmű Ígéreteket, de amit megígér, azt teljesíti is. Csak egy példa a sok közül: Az év elején vállaltuk öt mázsa hulladékvas összegyűjtését, és aztán valahogy megfeledkeztünk róla. Januárban, amikor tudomásunkra hozták, hogy értékelni fogják a hulladékgyűjtőversenyt, kétségbe estünk, mert

egy fia vasról sem volt elismer- vényünk. Panni akkor azt mondta: Csigavér, bízzátok csak rám. Igaz, hogy másnap csak egy órát volt iskolában, de délutánra behozta az elismervényt négy és fél mázsa vashulladékról, összecsókoltuk, mire ő megjegyezte: Jó,

jó, majd átadom apunak ... Nagyon rendes lány. Nem olyan barátnő típus, inkább jóbarát. Csak . hát egy kicsit önfejű. Itt ez a szerencsétlen magyar. Képtelen négyesnél jobb jegyre felelni. Mi megértjük őt. Egyszer az egész osztály ötöst kapott miatta, mert senki sem árulta el a súgót. Nem, nem hiszem, hogy pikkelne rá a magyar tanár. Szigorú, sokat követel, de nemcsak Fannitól, hanem mindannyiunktól.

Az osztályfőnökkel Panni ellenőrző könyvecskéjét vizsgálgatjuk. Márciusban kilenc jegyet kapott: biológia 2, szlovák nyelv 2, testnevelés 1, 1, fizika 3, matematika 1, 2, és magyar irodalom 5, magyar nyelvtan 4.

— A félévben négyese volt magyar nyelvből. A jegy ugyan igazságos volt, de a magyar tanárral sokáig latolgattuk, pedagógiai szempontból nem volna-e helyesebb a szigorúbb jegy. Behívattam az édesanyját, és megmondom őszintén, hogy csak reá való tekintettel nem kapott Panni ötöst a bizonyítványba. D.-né egyszerű falusi asszony, azt hittem, az ö segítségével megtaláljuk a leány dacosságának nyitját. Nem így történt. D.-né is panaszkodni jött hozzám. Egyre csak azt hajtogatta, hogy lehet az, hogy egy kitűnő általános Iskolai bizonyítványú gyerek egyszeriben képtelen megfelelni a középiskolai követelményeknek. Én biológiát tanítok az osztályban, és nincs semmi problémám Fannival. Matematikából és a többi tantárgyból is képességeinek megfelelő osztályzatokat kap, csak épp ez a magyar. Tizennégy éve tanítok, de ilyen esetem még nem volt Fannival lehetetlen beszélni, visszautasít minden közeledést, az osztályban is már nem egyszer beszélgettünk ügyéről Csupán legyintett, az igyekezetnek még csak a jelét sem mutatta. Egyszer az egész osztály ötöst kapott, mert teljes erejükből súgtak Panninak. Különleges eset, higgye el. Nem tudok vele mit kezdeni. Talán ha többet tudnék a családi viszonyairól, de hát mikor utazhat egy tanár vidékre családi látogatásra? Legfeljebb szombaton, vagy vasárnap.

D.-né elvált asszony, Pannin kívül van még egy tizennyolc éves fia. Az apa és a csonka család egyazon faluban él, a gyerekek akkor találkoznak édesapjukkal, amikor épp látni akarják, amikor egymásra szükségük van. A gyerekeket különben az anya neveli.

— öt évvel ezelőtt váltunk el, a gyerekeket sokáig bántotta, hogy külön élünk, azt hiszem, máig sem békéitek meg a helyzettel. Panni minden karácsonykor pityereg, pedig már nagy lány, és ő is beismerte, így nyu- godtabb a családi élete. Ugyanis a volt férjem mértéktelenül sokat iszik, míg együtt éltünk, nem volt egy nyugodt pillanatunk sem, sose tudtuk, melyik szomszédnál fogunk éjszakázni. Fiam az idén érettségizik a vegyipariban, és

hát itt van Anni... Lábujjhegyen járok a házban, nehogy zavarjam a tanulásban. És az utóbbi időben nem is nagyon szólok hozzá, megvárom, míg ő kezdi a beszélgetést. Ingerlékeny, a harmadik mondat után a beszélgetésünknek már vita jellege van, amely általában a szülői szerepem sértegetésével ér véget. Szememre veti, hogy elváltam a férjemtől. Munkatársaim azt mondják, legyek türelmes, • Anni serdülő korban van, á gyermekek ilyenkor általában nagyon érzékenyek... A magyar miatt jött, azonnal sejtettem. Osztályfőnöke azt állítja, hogy Anni csökönyös, valami miatt dacol, nem igaz, hogy nem tud. Nincs problémája a matematikával, sem a többi nyelvvel, hét miért épp az anyanyelvből hordja az ötösöket? Sokáig azt hittem.

■a

hogy pikkel rá a tanár. Nem tudtam megérteni, hogy az, aki nyolc éven át kitűnő egy tantárgyból, egyszerre a négyesre is képtelen. Tavaly megbukott a pótvizsgán. Könyörögtem, változtasson iskolát. Azt hittem, a tanárok elfogultak iránta. Flegmán csupán annyit mondott, hogy ez lenne a köny- nyebb megoldás. Szeptemberben aztán megint csak az elsősökkel kezdett. Most április van és a helyzet a tavalyihoz hasonló. Ha legalább az apja lenne erélyesebb hozzál

A magyar tanár; 42 éves, kétgyermekes családapa.

D. Annát második éve tanítom Tavaly megbukott, és mert nehéz esetnek tartom, örültem, hogy megszabadulok tőle. Nem így történt, és ismét szenvedek, mert 'egy-egy bukott diák kapcsán a tanárkollégák nemcsak a diák, ha- ‘nem a tanár képességeit is megkérdőjelezik. D.-né azt állítja, hogy Anna otthon tanul, és ezt nem is vonom kétségbe. Könyvtára van, folyamatosan megvásárolják a könyvújdonságokat, kollégáim szinte egy emberként azt állítják, hogy D. Anna tájékozott. Megtörténik ugyan, hogy nem tudja a leckét, de kivágja magát azzal, amit legutóbb valahol olvasott a tananyaggal kapcsolatban. Azt mondják, jó a logikája, összefüggésekben gondolkodik. Én ezt, sajnos, nem mondhatom el róla, mert ha a tábla előtt legalább négy-öt mondatot mondott, akkor már hármast vagy négyest adtam neki, mert abból a kevésből is sejteni lehetett a tudását. Rendkívül bánt az eset, hiszen tanári pályám során ö az első diák, akit megbuktattam. Szakközépiskolában a szaktantárgyakból természetes az ötös, anyanyelvből már különlegességnek számít.

Ebédidő. Az iskola étkezdéjében teljes a zűrzavar: edénycsörgés, ételillat, hangos beszámolók a nap eseményeiről.

i—i Ott az a legmagasabb, aki kilóg a sorból — válaszolja egy

szemüveges fiú, akitől Panni után érdeklődöm.

Sokáig figyelem. Úgyszólván semmiben sem tér el kortársaitól. Az asztalnál teleszájjal nevet, 1- dőnként átveszi a szó fonalát, de nem ő a társaság „sztárja“. Makacsság, dac, morcosság megnyilvánulását hiába keresem magatartásában.

— Ajjaj — mondja szinte lesújtóan, amikor bemutatkozom. — Ki akar megint megmenteni? Hát jó, kérdezzen és én válaszolok.

Hétköznapi dolgokról beszélgetünk: az iskoláról, kedvenc tanárról, tantárgyról, és szó esik arról is, hogy ismétli az osztályt, és hogy jelenleg sem áll valami jól a szénája magyarból.

— Azért még lehet belőlem jó szakember, nem? — véli lezártnak beszélgetésünket. Megemlítem, hogy reggel találkoztam az édesanyjával.

^ Maga ismeri anyut? Igazán szólhatott volna már az előbb.

— Miért? Akkor talán másképp viselkedsz?

Nem, nem, csak most már teljesen kiszolgáltatottnak érzem magam, és az is meglehet, egyetlen szavamat sem hiszi el. Anyu biztosan panaszkodott. Sőt megtehet, hogy sírt is.

Aggódik miattad, fél, hogy megbuksz az év végén, és akkor itt kell hagynod az iskolát. A jövőd miatt aggódik.

— Azt persze, nem mondta, hogy a tanulmányi eredményeim akkor kezdték érdekelni, amikor hazavittem a „biztt“. Nem is aznap, csak sokkal később, a szünidőben. Pedig akkor már nagyon dühített az álszentsége, amit ő a gyermekei iránti odaadásnak nevezett. Többletmunkát vállalt, mint mondta, miattunk. Ennek az lett a következménye, hogy volt olyan hónap, amikor csak egyszer láttuk egymást, nem volt kihez szólnom otthon, anyu azt sem vette észre, hogy következetesen aláírom helyette az ellenőrzőt, összecsőkoltam volna, ha megszid. De ő nem, azt hiszem, nem is nagyon tudatosította, hogy ml játszódik le bennem. Amit csak kértünk, megvásárolt, mert azt hitte, ez a legfontosabb. Valamikor nagyon jó anyuka volt, hogy ki, vagy ml rontotta őt el, igazán nem tudom. Talán apu? Dehát a- míg együtt voltak, nem volt semmi baj. Volt kihez hazamenni, volt ki meghallgassa történeteimet. A pohár aztán betelt, amikor . anyu maga is bevallotta, hogy „jól megértik egymást egy söfőrrel és lehet, hogy lesz valami a dologból“ Aznap kaptam életem első ötösét. Csupán azért, hogy anyut bosszantsam. Aztán heteken át hiába vártam, hogy követelje az ellenőrzőmet.

Miért éppen a magyart választottad a „bosszú“ eszközéül?

Csáki Abból a legnagyobb szégyen az ötös. Magamat is büntetem, hiszen. az irodalmat nagyon szeretem.

e-i így akarod húzni az érettségiig?

Ä, dehogy, hiszen nekem nem életelvem az ilyesmi. Minden más lenne, ha együtt maradunk. A nagymama is szüntelenül azt hajtogatja, elűztük aput. Visszajönne hozzánk, ha anyu hívná. De hát erről lehetetlen vele beszélgetni. Anyu szenved miattam, habár nem mutatja. Azt hiszem, sejti az ötösök hátterét. Januártól nem vállalt többletmunkát, délutánonként együtt dolgozunk e kertben, gondoskodik a tízóraimról és szinte megkönnyebbül, ha magyarból legalább négyest viszek haza. Persze, lehet, hogy mindez csupán azért van, mert „lekopott“ a traktorosa is... Még szerencse, mert ő volt az utolsó csepp a pohárba. Szeretjük ml anyukát helyette is.

Hát ez történt Pannivál.

ZACSEK ERZSÉBET (illusztrációs képj

Ml TÖRTÉNT FANNIVAL?

Hazánkban az aktív kers- sők 40 százaléka harminc éven aluli. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok többsége saját tapasztalatából tudja: ahhoz, hogy jobban éljünk, hogy az üzletekben gazdagabb legyen a választék, hogy divatosabban öltözködhessünk, kedvünkre tölthes- sük szabadidőnket — tehát, hogy legyen mit elosztani — többet, jobban kell termelni, dolgozni.

Jól dolgozni, tisztességesen kihasználni a munkaidőt, takarékoskodni az anyaggal, energiával — erre ösztönöz a szakmai büszkeség, de ez egyben állampolgári jog és kötelesség is. Lapunkban nem először

JÖVÖNK

hangoztatjuk a minőségi munka fontosságit, most azonban számos munkahelyen kérdik a fiatalok: Hogyan tehetünk többet, hol találunk magunknak okos és hasznos tennivalókat. Az esemény, amely kiváltotta a fiatal párttagok és SZISZ- -tagok aktivizálódását, pártunk programnyilatkozata és egyúttal a 7. ötéves terv törvényre emelése.

Pártunk XVI. kongresszusa többek között az elmúlt öt év gazdasági eredményeinek értékelési fóruma is volt. A mérlegelésnél nemcsak az „adok“ oldalra kerülhettek nagyszerű adatok, fianem a „kapok“ oldalra la. Az ország fejlődésének azámos eredményét könyvelhettük el a beruházások, a Jóléti politika stb. terén. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek számod buktatót, váratlan nemzetközi gazdasági nehézséget tartogattak a számunkra, hetedik ötéves, tervünket jó alapokról indíthattuk el. Különös figyelemmel tanulmányozzuk valamennyi célkitűzését, hiszen távlatokban azon 10— 15 év fejlődését vázolja elénk, amikor majd ml alkotjuk a társadalom gerincét. Tudnunk kell, merre visz a közös út, mihez igazítsuk lépéseinket.

Minden fiatal természetes vágya, hogy olyan munkát végezhessen, amely megfelel elképzeléseinek, adottságainak, képességeinek. Amiben örömét leli, aminek e- redménye megmásíthatatla- nul az ő tudását tükrözi, és amit általában az „alkotás“ szóval szoktunk kifejezni. Mind a társadalomnak, mind az egyénnek hasznos, ha az emberek kiteljesednek munkájukban, ha alkotókészségük kibontakozik. Ennek jellegzetes, fiatalos formái, szocialista brigádok, a Zenit és az ifjúsági fényszóró mozgalmak, a fiatal szakemberek vetélkedői stb. Ezekben teljesedik ki a szocialista módon élni, dolgozni, tanulni jelszó hármas követelménye. És ez a jelszó tartalmazza pártunk SZISZ- -tagok iránti igényelt.

Ismerjük a közvetlenül e- lőttünk álló feladatokat. Figyelmünket, erőfeszítéseinket elsősorban munkahelyünk, üzemünk, gyárunk tervének eredményes teljesítésére kell összpontosítanunk. Minden fiatal személyes érdeke kell, hogy legyen a nemzeti jövedelem tervezett növekedése 1981- ben, de a következő években is olyan arányban, mint azt a CSKP 16. kongresszusának küldöttei eifogadták.

Z. S.