Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-21 / 16. szám

IÁN BLAZEJ

RIPORTJA II.

Bányák a világ végén

Ha akartam volna, bányát nyithatok és lövesztem a legészakibb „csehszlovák“ szenet. Nem tréfálok, így Igaz. Csak a norvég hatésá gok beleegyezése kellett vol na hozzá és kötelezni ma gamat, hogy tiszteletben tar tóm az összes norvég tör vényt — főleg a körnvezet- védelemre vonatkozó elölrá sokat, s a területet nem használom sem katonai, sem politikai célokra.

A Splt^bergákon nehézség nélkül nyithatna bányát az ostraval, a handloval bányák vezérigazgatósága, vagy bármelyik más bányaszervezet, ha a kiadásokat fedezni tudfa Az nem len ne akadály, hogy norvég területen bányászunk. Egve- dűl a távolság okozna gon dot és tulajdonképpen e- miatt nem Is próbálkozha tunk meg vele soha, mert ez a szén egyenértékű lenne ha nem Is az arannyal, de legalább az ezüsttel.

Lehetőség van rá. Az 1920- ban Párizsban megkötött Svaldbardról szóló nemzetközi szerződés értelmében a Spltzbergák a Norvég Király Ságé, és minden olya, országé, amely annak idején aláírta a szerződést vagy a későbbiek során csatlako zott hozzá. A műit században a Spttzbergákon a bál nahalászat volt az egvedOll jövedelmi forrás, ebben a században pedig a fekete szén. Mivel a szállítás nagyon költséges, ma a Nyu gat Spitzbergákon csak két norvég és két szovjet bánya működik.

Barentsburgot a 30 ús é vek közepén a Szovjetunió vásárolta meg egy holland bányatársaságtól, amely éppen szedte a sátorfáját. Kő vlddel a második vtlághábo ra után létesítették a Billen fjord partján a Barentsburg nevű bányásztelepülést.

Valentyln Anylkejevlcs Gu rejeyval, a barentsburgi szovjet bánya Igazgatójával a gazdaságosságról beszél getünk A Szovjetuniónak e lég szénbányája van az európai és főleg az ázsiai országrészben egyaránt, miért van akkor szükség arra, hogy Itt északon, a zord arktikus feltételek közepette b^',.'*sv-’nnnk?

— Épp a távolságok miatt — mondja az Igazgató. — Némely szovjet területhez épp a Spltzbergák esnek a legközelebb. A murmanszkl és az arhangelszki területre gondolok, ahol egyre növekszik a lakosság száma, gyors ütemben fejlődik az Ipar, s egyre több tüzelőanyagra, energiára van szükség. Innen a 1500 kilométerre levő Murmanszkba két napig tart a szenet szállító hajó útja, feleannyi Ideig, mint Donbaszból, a másik legközelebbi szénbányából. Ha é- szakról nem szállítanánk szenet, naponta több tíz sze relvényt kellene útnak Indítanunk délről Murmanszk felé, ami viszont a Szovjetunió európai területének túlterhelt vasútvonalain szinte lehetetlen. Persze, a Spitzbergákon a jövesztés valamivel drágább, mint a kontinensen, de mégiscsak előnyösebb. A Szovjetunió északi városai és üzemel é- vente 450 ezer tonna feketeszenet kapnak tőlünk.

o 0 0

Alig húsz percig tartott az út a helikopternek a longyearbyenl repülőtérről Barentsburg szovjet település helikopter-repülőterére, ahol 1200 szovjet bányász él családjával. Választhattam volna közlekedési eszköznek a hajót Is — három órát tart az út a nyugtalan tengeren. A szárazföldön Ide eljutni nem lehet, pedig Barentsburg ugyanazon a parton fekszik, ahol Longye- arbyen, csakhogy a két te lepOlést a tengerből hirtelen a magasba nyúló, járhatatlan hegyek választják el egymástól. Ide megéri- 'zve szállta.n Barentsburg kevéske terepkocsljalnak egyikére. Nem mintha a helybeliek takarékoskodni akarnának a közlekedésen, de több autóra Itt valóban nincs szükség. A település meredek lejtőn terül el, a házakat szorosan egymás mellé építették, mert nem volt merre terjeszkedni. A legtávolabb eső háztól a kikötőig gyalog tíz percig tart az út, egyetlen bányásznak sincs öt -nyolc percnél messzebbre a munkahelye.

— Hogyan tudtak Itt megszokni? — kérdezem az Arhipov házaspárt.

Vlagyimir és Tatjana moszkvai fiatalok, épp a bőröndjeiket csomagolták, hogy a kétéves munkaszerződés leteltével hazatérjenek.

— Ügy eltelt ez a két esztendő, hogy észre sem vettünk. Mintha csak tegnap érkeztünk volna, pedig a barátaink próbáltak lebeszélni. Ne menjetek oda, mit fogtok ott csinálni, ti, moszkvai fiatalok, nagyvárosiak, két évig északon, olyan vllág- végl településen... De Moszkvában soha nem volt annyi barátunk, mint Itt, ráadásul annyiféle foglalkozású. S Barentsburgban annyi könyvet olvastunk el, ameny- nylt azelőtt soha. A település könyvtárában húszezer kötet található, de nemcsak orosz, hanem norvég, angol, francia nyelvű könyve'. Is. A könyvtáros lányoknak igazán van mit futká- roznluk, hogy kiszolgálják a napi átlag kétszáz kölcsönzőt.

— És tudja, hogy nem Is volt fölösleges Időnk, bármennyire kicsi Is a település — kapcsolódik a beszélgetősbe Tatjana. — Vologya énekkarba járt, amelynek kétszáz tagja van. Igazi férfikórus, mert hát Bsrents- burg dalos városka, sőt a bányalgazgató Is tagja a kórusnak. A sarki nap idején sokat sétáltunk Barentsburg környékén. Igaz, hogy mesz- szlre nem jutottunk, a környék meg kietlen, csupa meredek domb mindenfelé, de a fiunk számára épp ez volt a legjobb természetrajzkönyv. Látott bálnát, rengeteg madarat, sőt jegesmedvét Is... Amikor a falu szélén először megpillantotta a jegesmedvéket, meghökkenve futott az ap jához, hogy azok biztosan elszöktek az állatkertből...

— Visszajönnének-e még egyszer?

— Miért ne? Néhány év múlva Ismét írhatunk az Arktlkugoly tröszt Igazgató ságára, hogy nlncs-e épp szükség a ml szaktudásunkra. Megvárjuk, amíg mindkettőnk számára akad munka, és Ismét felkerekedünk. Hiszen van, aki másodszor-harmadszor van már Itt. Pavel Csernov moszkvai esztergályos gyerekkorában a szüleivel élt Itt először, az ő fia a harmadik Csernov -nemzedék, a Spitzbergákon.

— Eltért-e valami az elképzeléseitől Itt?

— Egyetlen dolog, de azt hiszem, ezzel más Is igv volt Mindenki azt hiszi, hogy Itt majd sikerül lefogynia, pedig az ellenkezője az Igaz. Inkább arra kellett vigyáznunk, hogy ne szedjünk fel fölösleges kilókat, olyan jól főznek.

o 0 0

A többiekkel együtt érkéz tem a kikötő fölötti hatalmas vendéglőbe. Az önkiszolgáló étteremben tetszés szerint megrakhatom a tányérjaimat, duplázhatom Is, majd amikor visszavittem a tálcát az üres tányérokkal és kerestem a pénztárt, hogy fizethessek, sem kassza, sem pénztárosnő nem volt sehol.

Ingyen volt a koszt. Ingyen a szállás. Ingyen mentem moziba meg hangyer- senyre Is. Ingyen van a könyvtár, a belépés a múzeumba — kivétel nélkül mindenki számára, aki Barentsburgban vagy Pyramldenben lakik. A bányászok és családjuk étkeztetése, elszállásolása és a többi szolgáltatás benne van a munkaadó költségeiben. jövedelmük nagy részét otthon betétkönyvre rakják. Itt csak pár rubel aprót kapnak, amit külön pénzutalványokon osztanak ki. Ez bőven elég a képeslapokra, bélyegekre meg a könyvekre, amelyeket haza akarnak vinni. Továbbá ajándékokra, vagy arra a néhány háztartási cikkre, amelyekkel esetleg kényelmesebbé akarják tenni átmeneti otthonukat, a szabad időben viselt ruhákra, vagy a havonta egyszer engedélyezett üveg Italra. Az Italra vonatkozó előírások nagyon szigorúak: havonta és fejenként egy üveg bort vagy sört vásárolhatnak. Pilzenl sör Is van minden tavasszal, egy teljes hajórakomány érkezik.

A Spitzbergákon nincs se szántóföld, se gyümölcsöskert. Az élelmet hajók szál lítják délről, ami viszont nem jelenti azt, hogy a barentsburgi vagy a pyramlde ni vendéglőben felszolgált étel alapanyaga fagyasztott vagy szárltottan érkezik a Szovjetunióból, Igaz, hogy a tej egy részét tejporból készítik, de az óvodás meg az Iskolás gyermekek minden reggel friss tehéntejet kapnak. Mindkét településnek van saját Istállója, így az ünnepi ebédeken nem megy ritkaságszámba a friss borjúhús sem. Az itt világra

Sem Barentsburgba, sem Py- ramldenbe nem uetet út, így a közlekedést az Aerojlot helikoptereivel és hajókkal bonyolítják le.

<-------------------------------ött borjak bizonyos hányalát vágóhídra viszik. A to- ásrántotta Is helyi nyers- myagból készül. Mindkét szovjet településen van ba- romfifarm, sőt űvegház is, hiszen az orosz asztalról hem hiányozhat az uborka,

1 paradicsom meg az új- hagyma. És mindez Ingyen, mert az Arktylkugol biztosit mindent — az épületeket, az állatokat meg a róluk gondoskodó személyzetet Is. Szeretném ezért máris megcáfolni azt a véleményt, hogy ezeken a szovjet településeken csak bányászok és az ö családtagjaik élnek. Az Itteni lakossághoz tartoznak a tanítók, a nevelők, vagy Misa Araljov, a kertész Lídia Hlodlsztova, az állatgondozó, az ápolónők, az orvosok.

Mindenkinek akad munkája, csak doktor Bogdanov, a pyramldenl kórház Igazgatója panaszkodik tétlenségre. Ez azért van, mert aki a Spltzbergákra akar menni dolgozni, az otthon alapos kivizsgáláson esik át, s Ide valóban csak egészséges ember kerül. Nagy e- seménynek számít a vakbélgyulladás Is, vagy télen egy-egy elővigyázatlan síző törött végtagja. Ritkán hoznak hozzá gyermeket Is, mivel Itt, a tiszta levegőn lényegesen kevesebbel betegeskednek, mint a kontinens városaiban.

— Az orvosoknál sokkal nagyobb szükségünk van a társas élet szervezőire — mondja Alekszandr Nytkola- jevlcs Kirlcsenko, a pyramldenl bánya Igazgatója. — Az életkörülmények Itt mégiscsak eltérnek az otthonitól, hiszen egyikünk sem élt el- zártan a világtól, alig nyolcszáz lelket számláló faluban, ahol még arra sincs lehetőség, hogy rendszeresen eljárjanak a szomszéd faluba, mert Innen Barentsburg- ba hét órát tart az üt hajóval. Itt hozzá kell szokni a 3000 órát tartó sarkvidéki naphoz, télen meg a 110 napos sarki éjszakához, ami bizony egyáltalán nem kellemes dolog. Szinte kábultnak érzi néha magét az ember, de hogy ne essen búskomorságba, mindig kitalálunk valamit, amivel felderíthetjük. A kultúrházban a filmvetítéseken kívül csaknem naponta tartunk valamilyen előadást, van kulturális, műszaki és sportkörünk. sőt az érdeklődők még hajtási jogosítványt Is szerezhetnek.

— Otthon, baráti körben sincs könnyű dolgunk, mert ha arra terelik a szót, milyen az élet északon, sem romantikus, sem kalandos élményekről nem tudunk számot adni.

Hogyan Is élnek hát a Spitzbergákon?

Nos, majdnem úgy, mint bárhol másutt a szárazföldön. Csak éppen hogy Itt kevesebb az ember, általában hűvös van, télen hosszú sötét éjszakák, nyáron meg a négy hónapig tartó nappal uralkodik. Egyébként normálisan, probléma nélkül élnek.

( A szerző felvételei)

Barátaink

kongresszusa

Berlinben a múlt héten tejefte be munkáját a Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusa. A párt tevékenységéről szniá jelentést Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára terjesztette elő. aki többek között kijelentette:

A Német Demokratikus Köztársaság, mint az első német munkás-paraszt állam, politikai stabilitásról tett tanúbizonyságot, fokozta gazdasági eredményeit, s Európában a béke tartóoszlopává vált. Az NDK is akti van hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország együttműködésével sikerült Európá ban megőrizni a békét.

Az elmúlt években szerzett tapasztalataink a tömegek körében megerősftették azt a meggyőződést, hogy a testvéri szövetség a Szov jetunióval és a többi szocialista országgal a béke szilárd alapja és az NDK- ban a szocialista társadalom további építésének biz tosftéka. Ezt a szövetséKnt a jövőben is tovább szilárdítjuk és erősítjük.

Az NSZEP KB főtitkára részletesen foglalkozott a Leonyid Brezsnyev által előterjesztett békeprogrammal. Mint mondotta: ez a program megmutatja a világnak, hogyan lehet visszaverni a konfrnntációs imperialista politikát, s hogyan lehs! folytatni az enyhülési politikát. Az eddigi nemzetközi visszhang alapján elmondhatjuk, hogy a nyugati imperialista körök nem hagyhatják figyelmen kívül eze kel a javaslatokat.

Erich Honccker ezután az NDK és az NSZK kapcsiila Iáiról szólva hangsúlyozta nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni azt a lényt hogy kél német áPam léte zik. Nemcsak az NDK. ha nem az NSZK nemzeti érdé keit is szolgálná, ha levon nők e tényből a szükséges következteléseket, és az NSZK nem tartana igényt arra, hogy „valamennyi német nevében beszéljen“. Az NSZK-val kapcsolatos politikánkban etsösnrban a hé kére törekszünk és arra. hogy az tnrtássá váljon Csak az szolgálja a kél né met állam és egész fnldré szfink népeinek érdekeit ami 8 békét szolgálja.

Az NDK pártja és knrmá nya sikraszáll a két német állam együttműködésének szerződéses alapjaiért, a megállapodott célokért és elvekért. Itt elsősorban az államok szuverenitásának tiszteletben tartásáról, az államok függetlenségéről, önállóságáról, területi sérthetetlenségéről, a belügyek be való be nem avatkozásról, az önrendelkezési jogról és az emberi jogok tiszteletben tartásáról van szó. Az említett elvek szem előtt tartásával újabb pozitív e- redmények születhetnek az NDK és az NSZK kapcsolatainak fejlődésében.

Erich Honecker beszédé nek következő részében az NDK gazdasági helyzetével foglalkozott. Elmondta, hogy a korábbi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az elmúlt ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem 25,4 százalékkal növekedett, az ipari termelés 32,2 százalékkal emelkedett. A párt főtitkára pozitívumként e- melte ki, hogy évente átlagosan 3,9 százalékkal csökkent a nyersanyagszükséglet. Az NDK külkapcsolatai- ról szólva kiemelte a szocialista országokkal folytatott együttműködést, s hangsúlyozta, hogy 1980-ban külkereskedelmi forgalmának 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolította le.

Műszak végén a barentsburgi bányában.

A Grönfiord partján Barentsburgban 1200 szovjet bányász és családja él.

J