Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-14 / 15. szám

4 Ü«--------------------------­.IGÉNYESSÉGRE NEVELNI ••• Mrtnnk XVI. kongresszusán sok elismerá, kezdeményezésre bizteté szé esett azok munkájáról, akikre társadalmunk a jfivá nemzedék nevelésát bízta: a pedagógusoké­ról. Sidó Zoltán 42 éves. Tizennyolc éve tanít, 1972 óta az Ersekújvári (Nővé Zámky) Kózgazdasági Középiskola igazgatóhelyettese. Kommunista, az iskola pártszervezetének etoäke. Az ország legnagyobb CSEMADOK-szervezetét irányítja, tagja a CSEMADOK KB-nak, vnb képviseld és — mindezen kívül három gyermek édesapja. Beszélgetésünk Sidó Zoltán sokrétű tevékenységének megfelelően széles mederben folyt. Valamennyi tevékenységére rányomta bélyegét az, hogy egy életre elkötelezte magát a pedagógusi pályának. Ezek után már azt is elhiszem, hogy egyszer dijat kapott színészi alakításáért... í—I Régen volt, de így igaz: egyik epi­zódszerepemet díjazták a Jókai-napokon. Ma már, sajnos, nem játszom színpadon, pedig nagyon szerettem. Nem játszom, mert a színjátszáshoz, mint minden más mun­kához, ha az ember becsületesen végzi, tö­mérdek idő kell. Sajnos, az én napom is csak huszonnégy órából áll... BM Hogyan telt el például eddig a mai napja? í-n Gyorsan. Lelkllsrngretfurdalässal kez­dődött, mert tizenhét éves fiam ma jóval előttem ébredt, ugyanis hetente négyszer hajnalban az uszodában edz. A helybeli gimnázium diákja, elég sok a tanulnlva- lója, igazán nem tudom, mikor feküdt le az éjjel, mert amikor elköszöntünk egymás­tól, már Jóval elmúlt éjfél. De ért ma egy örömhír is: kilencéves Árpád fiam bejelen­tette, hogy indul a kerületi úszóversenyen. A délelőtt folyamán lekötöttek az iskolai teendők, volt négy tanítási órám, szlovák nyelv és filozófia, közben Püspökiből meg­hozták a köcsögöket, nézze csak, ugye gyönyörűek, iQost már lesz mivel táncolniuk a lányainknak. Volt egy értekezletem, a másikra pedig gyorsan fel kell készülnöm. Este vezetőségi gyűlés lesz a CSEMADOK- ban, sok megbeszélnivalónk van, többek között Satrov: Égszínkék lovak vörös fü- vön című darabjáról fogunk tanácskozni. Ugyanis a színjátszó csoport ezt a darabot szeretné bemutatni. Vagyis csak késő este kerül haza.,. Késő este, de a család már jóval e- lőbb összejön a CSEMADOK épületében, ugyanis ma próbál a gyermektánccsoport, és ennek a fiam és a lányom Is tagja, en­nélfogva a család aznapi dolgairól még a hazatérés előtt értesülök. ^ A családban tehát a gyerekek is ak­tív közérdekű munkái végeznek. —. Nálunk ezt senki sem nevezi így. Ter­mészetes, hogy a gyerekek sportolnak, tán­colnak, családi elv, hogy az edzettebb em­ber nemcsak a testi, hanem a belső meg­próbáltatásokat is könnyebben elviseli. Ed­dig még nem mondtam, tulajdonképpen a feleségem érdeme, aki testnevelési szakot végzett, hogy a mi családunk ilyen beállí­tottságú. Minden család maga kísérletezi ki a saját életformáját, mi sem találtunk ki semmi újat, csak igyekeztünk folytatni azt, amit otthonról kaptunk. Ugyanazt, más körülmények között, de ugyanazzal a tisz­ta szándékkal. Először szüléink előtt vizs­gáztunk, most pedig a gyerekeink előtt. Re­mélem, nem bukunk meg... — A pedagógus általában mindig vizs­gázik. Még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy ő vizsgáztat. A diákok figyelik magatartá­sát, minden szemrebbenését, még azt is, hogyan veszi kezébe a krétát. De hát ez a diák dolga, a szüntelen tanulás. Sokan ép­pen emiatt tartják nehéznek a pedagógus- pályát. Tény, hogy nem lehet másokat igé­nyességre nevelni, ha mi megelégszünk a középszerűséggel vagy a tíz évvel ezelőtti tudásszinttel. Aztán van itt egy másik do­log, a fiatalok egy valamit nem bocsátanak meg nevelőiknek, szüleiknek: a hazugsá­got. Az ember átverheti a főnökét, csak a tanítványát és a gyerekét nem, mert ők idővel leleplezik. A mai fiatalok hamarább felnőnek az igazsághoz, mint ml annak ide­jén. És ha csalódnak szüléikben, tanáraik­ban, ha hazugságot észlelnek maguk körül, előbb-utóbb ők is képmutatással reagálnak. Nagy felelősséget vállalnak magukra azok, akik kiállnak az osztály elé.­^ On még valóban fiatal, mégis meg­kockáztatom 8 kérdést: érazhető-e a kor- különbség a diákjai és az ön élatszemléle- téban? ■— Engem mindig zavar, ha a generációs ellentétet a korombeliek nyakába akarják varrni. Szerintem ennek az ellentétnek a létezése természetes és egészséges. A mi felnőtté válásunkat is az előző nemzedék­kel való vita kísérte, most talán jobban érzékelhető a nemzedékváltás, és nem is mondható olyan viharosnak. Engem a fiam, de a diákjaim is gyakran rákényszerltenek, hogy revideáljam a 10—20 éves betokoso- dott nézeteimet. Például rá kellett jönnöm arra, hogy jóval több bizalmat kell előle­geznem a gyermekeimnek, mint amennyit én kaptadi fiatalként. — Egy negyediks diáklány szinte feljaj- dult, amikor azt kérdeztem tőle, hogyan tanít Sidó tanár elvtárs: „jaj, az valami borzasztó, mennyit követelt“ Az iskola egyik volt diákja, aki jelenleg főiskolás, Így em­lékezett vissza óráira: „Megtanított arra, ami tulajdonképpen egyetlen tantárgyban sem foglaltatik benne: gondolkozni!“ Ho­gyan is tanít? r— Minden osztályban sok az értelmes, jó diák, azt hiszem, ez általános tünet Sze­rencsére, mert így könnyebb a tanár dol­ga. Hogy hogyan tanítok? Igyekszem be­csülettel átadni a tudásomat, nehéz ezt szavakkal kifejezni, de akkor örülök Igazán, amikor a diákjaim szemében valami meg­csillan: az érdeklődés, a várakozás, az igény... Nálam a feleltetés beszélgetés. A teljes tananyagról beszélgetünk, és nem egy-egy leckéről, nálam a tudás a lényeg, nem a lecke felmondása. Meg a tudás­vágy, a kíváncsiság, igenis beszéljen ve­lem a diák, faggasson ki, vegyen igénybe mint segédeszközt, összefüggéseiben lássa és használja a nálunk tanultakat. Mindez azért fontos, mert hiába adja a tanár a legkorszerűbb Ismereteket, mire a gyerek felnő, az már régen elavult. Viszont a megfelelő környezet és a nevelés a fiata­lokat új ismeretek elsajátítására, folyama­tos önművelésre serkenti. — Hogyan kezdett tanítani? Emlékszik még az első tanítási órájára? — Hogyne! Udvardon kezdtem tanítani. Szegény hatodikosoki Az osztály jó volt, csak ón, az újdonsült tanár voltam rossz. Kétségbeesetten kerestem az utat a tlzen- egy-tlzenkét évesekhez. Minden összekeve­redett bennem, eltartott, míg elfogadtak. A gyerek ugyanis nem a felnőtt kicsiny mása, mint azt annak Idején gondoltam. — Jelenleg felnőtteket, illetve serdülőket tanít. — Igán, így pontos, mert hiszen a mar­xista esti egyetemre, ahol előadok, kizáró­lag felnőttek járnak. Az Iskolában sokat változott a tanár-diák viszony. A korábbi kizárólag alá-fölérendeltségl kapcsolat he­lyett kialakulóban van a tanár és a diák közötti sajátos partnerkapcsolat. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek valami ha­sonlót szeretnének otthon is. Csak az a baj, hogy a szülők egy része nem tudja vagy nem akarja ezt a partnerszerepet el­játszani. Még aki józan ésszel elfogadja is ennek szükségességét, az sem győzi idő­vel, türelemmel, belátással. — Kór, mert az otthon az emberré vi­tás műhelye. Tény, hogy a szülők sokat várnak az iskolától, gyakran szinte min­dent. De mit vár az iskola a szülőktől? Vannak jó tapasztalataim, mégis álta­lánosnak mondható tünetre szeretnék ki­térni: a szülők egy része sajnos. Inkább csak kifelé, a világnak játssza a gondos apa-anya szerepét, szívesen büszkélkedik azzal, hogy mindent előteremt a gyerek­nek, és törődik is vele. Parancsolni, be­számoltatni, de még büntetni is egyszerűbb, mint a gyerek barátjává válni, őszintén be­szélgetni vele. A szülők csak ritkán haj­landók változtatni nevelési gyakorlatukon, hiába figyelmeztetjük őket. Azt hiszik, aki él, az tud is élni. Hogy tanuljanak, tovább­képezzék magukat, ezt nem lehet rendelet­tel előírni, mint a tankötelezettséget, de nekünk, pedagógusoknak ki kellene hasz­nálunk minden kínálkozó alkalmat e belső Igény felébresztésére. Egyik ilyen alkalom a pedagógusoknak tömegszervezetekben való tevékenysége, de akár ,a szülői értekezlet is, sőt az a dok­tori értekezés is, amelyet Sidó Zoltán a napokban véd meg Bratislavában a Böl­csészkar pedagógiai tanszékén, és amely többek között a felnőttoktatás kérdéseivel is foglalkozik. Beszélgetett: ZACSEK ERZSÉBET Ä Bratlslavai Magasépítő Vállalat dolgozót a CSKP XVI. kongresszusa és a párt megalapításának 60. évfordulója tiszteletére a vállalat pártkonfe­renciáján értékes szocialista felajánlást tettek: kö­telezték magukat, hogy még jobban kihasználják a munkaidőt, kezdeményezőbbek lesznek, szocia­lista munkaversennyel és olyan haladó munkamód­szerekkel, mint amilyen a Zlobin-, a szaratovi és a Basszov-mozgalom, növelik munkájuk hatékony­ságát. Évi tervük 3456 lakásegység építésének a meg­kezdését Irányozza elő, továbbá az év végéig 4285 lakás befejezése vár rájuk. Kötelezték magukat, hogy június 30-lg behozzák a tavalyról megma­radt mulasztásukat, szeptember 30-lg az Idei terv­ben foglalt lakásegységek építését is megkezdik, s ezáltal feltételeket teremtenek a további befeje­ző munkálatokhoz. Igyekeznek. első osztályú, ki­váló minőségű házelemeket gyártani, s ezeket két műszakban szállítják és szerelik össze. A komplex lakásépítési terv előirányozza, hogy a Bratlslavai Magasépítő Vállalatnak a llgetfalul (Petríalka) Lúky IV és a Stary háj II. lakótelepen be kell fejeznie két alapiskolát, összesen 49 tante­remmel. Továbbá 240 gyermek számára két óvoda, és 500 férőhellyel 4 bölcsőde-óvoda befejezése vár ebben az évben a vállalatra. Ezenkívül 33 millió 4285 LAKAS koronás beruházással Ligetfaluban felépítenek két Üzletet, amelyek együttes alapterülete 2422 négy­zetméter lesz. Befejeznek 23 járulékos műszaki lé­tesítményt. A Lúky lakótelep közművesítésében, meleg- és villanyszolgáltatásában mutatkozó ked­vezőtlen helyzetet az okozta, hogy késve lett átad­va az építkezési terület, és a társvállalatok sem teljesítették időben kötelezettségeiket. Hogy ezt a problémát felszámoljuk, külön Intézkedéseket fo­ganatosítottunk. Nem mellékes, hogyan szervez­zük meg és készítjük elő a munkálatokat az olyan létesítményeken, mint a transzformátorállomások, hővezeték, csatorna- és úthálózat, kazánházak. E- zek időben való átadásán múlik, hogy mikor köl­tözhetnek a lakásra várók új otthonukba. A termelési feladatokon kívül az építővállalat dolgozói kötelezték magukat, hogy a határőrség napja tiszteletére részt vesznek a ligetfalui Határ örök tere építésében. Ezentúl nagyobb figyelmet szentelnek a szocia lista brigádmozgalomnak, nyolc új szocialista mun kabrigádot létesítenek, húsz további kollektíva be kapcsolódik a szaratovi és a komplex-racionalizáló mozgalomba, és tízzel emelkedik azoknak a cso­portoknak a száma, amelyek a Zlobin-módszer .szerint végzik munkájukat. Környezetszépítés, -védelem keretében a Dőlné hony III, a Zrkadlovy háj I és II, valamint a Stary háj lakótelepekről elszállítják az építőanyag-hulla­dékot, s ezáltal 77 000 négyzetméter területen fel­tételeket teremtenek a parkosításhoz. A dolgozók becsületes hozzáállása szükséges ahhoz, hogy mű­szaki fejlesztéssel és komplex ésszerűsítéssel sa ját beruházásaikon megtakaríthassanak 7 millió ko­ronát, jobb munkaszervezéssel az energiahordo­zókból pedig 4 százalékot. A ligetfaluí Lúky IV lakónegyedben a Pl—14—BA kísérleti építőmódszerrel csökkentik az építési munkálatokra fordított időt, ezáltal egy lakásegy séget 380 óra alatt készítenek el. A Bratislava! Magasépítő Vállalat szocialista fel ajánlása arra serkenti az összes dolgozókat, hogy a célért mozgósítsák tartalékaikat. Márpedig a dől gozók elszántan kiállnak vállalásuk mellett, hogy amire kötelezték magukat, nemcsak teljesítik, ha nem némely vonatkozásban túl Is szárnyalják. t i I i jOZEF SURAN ‘ A szerző felvételi í Szlovákia fővárosának legúja^ és leg0nam.ikusaÉÉ.an fßHoää risze. Bstrialjía. A Mrszerü lakásokkal egyidejűleg épülnek az iskolák, óvodák, üzletek é_s más középületek.

Next

/
Thumbnails
Contents